Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
IMS. augusztus 11. vasárnap S. oldal Egy film, amely nemzeti ügy Füst csap fel a várod- A szereplők elhelyezked- varon. Nyomában öles láng nek. Szécsényi Ferenc ope- nyüik, s belemar a falakat rátör újra fényt mér. Csattámogató gerendába. tan a csapó: Felvétel indul. húsbaiméSyedő handzsár előtt. Több ez, mint játék, mint színészi alakítás. Igen, tudom, a felvétel perceiben a színész máskor is „mindent belead”. Hiszen láttam már filmet forgatni. De ez itt val a hogyan mégis egészen más. Milyen régi álma ez a film a mozi híveinek és a filmeseknek. Az Egri csillagok gyermekkorunk egyik legkedvesebb olvasmánya. Hősi és igaz könyv. A történet ritka fényes lapja nemzeti múltunknak. S a róla szótó regény szinte kész forgatókönyv. Milyen kór, hogy mi ezt sohasem láthatjuk filmen — gondoltuk —, mert kicsik és szegények vagyunk hozzá. Mi mindig csak a nagy nemzetek nagy tetteinek lehetünk tanúi a moziban. S most ftt van. Film lesz az Egri csillagokból! Azt hiszem ezt érzik át a szereplők, amikor odakint a pilisboros jen ói hegyMost indulj Gyurika! — súgja a rendező. A felvevőgép mögött Szécsényi Ferenc operatőr. —■ Hamar az ágyút! Rángatják a mellvértes vitézek a nehéz kereket, egy kormosképű tüzér gyújtja a kanócot. Hátulról lándzsazápor zúdul a betörő törökre; tépett, égett íjászok markában feszül a húr... A felvevőgép hátrafelé gurul a sínen. A lencse nagytotálba fogja a jelenetet. A rendező felemeli a kezét: — Jó! Felvétel így mehet. Vigyázni: egy lándzsa se kalimpáljon a levegőben !... Figyelem a színészeket. Néhány perce még cigarettáztak és türelmetlenkedtek mikor süt végre a nap? Eddig minden programszerűen zajlott, kár volna az utolsó napokban kiszaladni az időből. Szerdán a stáb egy részének Bulgáriában kell lennie, ahol a konstantinápolyi jeleneteket forgatják. Az imént még várakozó színészek voltak. Most pedig Eger halálraszánt védői, szemben a gyűlölt ellenséggel, talán egy pillanattal a gyilkos golyó, a Édesanyám, jön a török! Ceoey Éva szerepében Venczci Vera. oldalon perzselő napsütésben. és goromba szélben olyan átélten, odaad óan i játszanak. És ezt a lelke- i sedést érzik a katonák szá- ! zai is, akik heteken át ftt laknak sátorban, sokkal kényelmetlenebb körülmények között, mint a laktanyában, de derűsek, dolgosak „odáig vannak” ezért a filmért. (Ott láttuk köztük a bajai kiskatonákat isi. A táj, ahol néhány hétre megelevenedett a történelem, mozdulatlan és sejtelmes. Hallgató hegyoldalak, lustán nyújtózó völgyek. Ember nem járta zúg Közép-Európa szívében, amely ugyanígy nézhetett farkasszemet a kopár éggel 400 évvel ezelőtt is. Talán az egyetlen alkalmas terep erre a célra az országban. Várkonyi Zoltán, a rendező fedezte fel hosszú keresés után. S most itt áll a vár, elképzelt mása annak, ahol négy évszázada a nagy csata lezajlott. Várkonyi Zoltán nem szeret nyilatkozni: — Megmondtam, amit „Fügedi hadnagy” üzenete Koncz Gábor kedves lovával. A mi közönségünknek kedves ismerőse Koncz Cds-t bor. Az Egri csillagokban Fügedi hadnagy képében látjuk viszont. — Üdvözlöm a kecskemétieket1 — így köszönt bennünket és mosolyog, amikor a páncélingét mustrálgat- juk. — Egy hétig örültem neki, hogy nem kellett a hőségben még vászoninget is húznom alá. De július közepén majd megvett az isten hidege... Voltak azért forró pillanatai is. Egyszer a lángba- borult bástyán kellett hadakoznia egy égő gerendával a rázúduló török ellen. , Mi mindent keU tudnia egy ilyen filmben a színész-: nek! Fügedi hadnagy bizonyára kiváló lovas volt. Koncz Gábor sem fossz. — Minden héten lovagolok, már diákkorom óta. — Mit üzensz a kecskeméti közönségnek? — Hogy szép emlékem az az egy év, szeretek is visz- szajárni. — Legközelebb mikor látunk? — Hát a tévében, a Borsban és a Férfikor tv-válto- zatában ... Személyesen egyelőre bajosan. A felvételeken kívül a nyáron még Bécsben lesz önálló estje. Olyan elfoglalt, hogy a balatoni üdülőben befizetett egy hónapból legfeljebb ha a felét pihenheti le\ Mester László . ss Pásztor Zoltán riportja Szemtől szemben a beözönlő törökkel. mondbaütám a forgatás kezdete előtt. A kezében állandóan ott a piros könyvecske, amelybe a szünetekben jegyez- get. Amikor beleszól a mikrofonba négy égtáj felől visszhangozzák a hangszórók, a völgy fölött a szavalt Az fenén* Jeszádott vajakat Aztán a térdére ülteti , Gyurikát. Gyurika most fontos szereplő, fel keH futnia a hídra és azt kiálltán®: Édesanyám jön a török! Várkonyi Zoltán végtelen türelemmel magyarázza ki tudja hányadszor: Előbb édesanyád felé in- - dúlsz, de meggondolod magad és beszaladsz a kapun. Öt perc múlva az egyik szereplőre reccsen: — A főiskolán ki volt a tanárod? Ilyen a kérdőmondat hangsúlya? ... Hangosztály, vissza a hangot! Hallgassuk meg. Fárasztó munka ez, ahol a kényszerszünet sem pihentet, mert sürget az idő és pattanásig feszülnek aiz idegek. Egy délutánt töltöttünk az ostromlott egri várban. Talán néhány perc lesz a filmben mindaz, amit sokszáz ember arankájából láthattunk. Várkonyi Zoltán rendező nagy tanácskozásban Dobó kapitánnyal (Sinkovits Imre).
