Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-30 / 203. szám

*. oldal 1968. augusztus 30, péntek Már az első fordulóban döntés született A demokrata párt elnökjelölt je: Humphrey CHICAGO (MTI) A kora délutáni óráktól kezdve valóságos utcai har­cok folytak Chicago belvá­gozni tudjanak. Az újság- 1 lakán behatoló gáz köny- írók egy része rohamsisak- nyekre fakasztotta az áléi­ban mozgott, mert a chica- nököt. gói rendőrök furcsa módon I A gáztámadás kudarca A chicagói konvenció szavazása alapján Hubert Humphrey, az USA jelenlegi alclnöke képviseli a demokrata pártot a novemberi elnökválasztáson (a kép bal oldalán). rosában. Közvetlenül a Hil­ton Szálló szomszédságában a rendőrök előbb könny­gázzal akarták szétoszlatni a csoportokat. Több tv- társaság gázálarcot osztott ki riportereinek, hogy dol­előszeretettel bántalmazták őket. A rendőrök olyan nagy mennyiségű könny­gázt használtak, hogy még Humphreynek is jutott be­lőle: a 23. emeleten levő lakosztályának nyitott ab­Guatemalában az amerikai GUATEMALA (MTI) A guatemalai rendőrség széles körű nyomozást in- éá'.ott az amerikai nagykö­vet gyilkosainak kézrekerí- tésére. Gordon Mein, a guatema­lai külügyminisztériumban rendezett fogadásról hajta­tott szerda délután Cadil- lacján a nagykövetség felé, amikor hirtelen két gép­kocsi kanyarodott elé. Az autókból több fiatalember ugrott elő és kiszállásra kényszerítették a diploma­tát. Először felszólították, hogy szálljon át az egyik meggyilkolták nagykövetet kocsiba, majd amikor a nagykövet ellenkezni kez­dett, pisztolyból és géppus­kából kilenc lövést adtak le rá. A merénylők elmene­kültek. A rendőrség a me­rénylet színhelyétől nem messze megtalálta az egyik gépkocsit. Az idén Mein nagykövet­tel együtt Guatemalában három amerikai diplomatát gyilkoltak meg. Januárban a guatemalai fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő amerikai tanácsadók közül kettő lett merénylet áldo­zata. Összetűzések Mexicóbcm Szerdán délután több ezer diák ütközött meg ki­vezényelt rendőri erőkkel a mexikói fővárosban. Az elnöki palota előtt tüntető diákok ellen ejtőernyősök és tucatnyi harckocsi vo­nult fel. A fiatalok a kör­nyező házak tetejére me­nekültek és onnan köve­ket és üres üvegeket do­báltak a katonákra és a rendőreikre, A katonák a levegőbe lőttek, de golyóik két személyt súlyosan megsebesítettek. A rendőr­ség több órán ét hiába igyekezett szétoszlatni a tüntetőket. A helyi sajtó értesülése szerint az összecsapásoknak egy halálos áldozata van, sokan súlyosan megsebe­sültek. A DÍVSZ irodájának cáfolata A DÍVSZ irodája cá­folja azokat a híresztelé­seket, amelyek néhány or­szág sajtójában jelentek meg és amelyek szerint a magyar hatóságok meg­akadályozták Budapesten a DÍVSZ irodájának ülé­sét és a magyar rendőr­ség letartóztatta és kiuta­sította az országból a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség képviselőjét, a DÍVSZ egyik titkárát. A DÍVSZ Irodája, amely augusztus 27-én és 28-án ülést tartott, hogy meg­hallgassa a CSISZ képvi­selőjének tájékoztatóját a csehszlovákiai helyzetről, hangsúlyozta, hogy a ma­gyar hatóságok mindenkor biztosították a DÍVSZ munkájának szabad és za­vartalan folytatását. Budapest, 1968. augusz­tus 29, A DÍVSZ sajtóirodája után a rendőrök válogatás nélkül ütöttek mindenkit. Több tucat újságíró és fil­mes volt tanúja annak, hogy a rendőrök mintegy kétszáz tüntetőt egy zsák­utcában a szálloda falához szorítottak és méteres gu­mibotokkal ütlegelték őket. A csata a késő estig folyt. A demokrata konvenció fő­hadiszállásának előcsarno­ka ideiglenes kórházzá vál­tozott, ahol a rendőrroham számos sebesül tjét ápolták. A viharos körülmények között kezdődő illésen az elnök Ismertette azokat a táviratokat, amelyekben Edward Kennedy és Lyn­don Johnson közölte, hogy nem kíván a párt jelöltje lenni, A szavazás már az első fordulóban meghozta a várt döntést, Humphrey győzelmét. Az alelnök 1761 és háromnegyed szavazatot kapott. McCarthy szavaza­tainak száma 601, McGo- vemé 146 és fél, Philipsé 67 és fél volt. 12 és fél szavazatot kapott Edward Kennedy, annak ellenére, hogy nem jelöltette magát, A jelöltség megszerzéséhez egyébként 1312 szavazat volt szükséges. Az Amerikai Demokrata Párt elnökjelölő konven­ciójának utolsó ülésén vá­lasztják meg a párt alel- nökjelöltjét és elhangzik Humphrey programbeszéde is. Az ülés budapesti idő szerint péntekre virradó éjjel kezdődik. Humphrey, a demokrata párt elnökjelöltje 57 éves, eredeti foglalkozására néz­ve gyógyszerész. Komo­lyabb formában a második világháború után kezdett politikával foglalkozni, a demokrata párton belül. Először 1960-ban tett kí­sérletet az elnökség meg­szerzésére, akkor azonban több próbaválasztáson alul­maradt John Kennedyvel szemben. Lyndon Johnson 1964-ben több más jelölt­tel szemben Humphreyt választotta maga mellé al- elnökül, hogy Humphrey liberális múltjával mintegy ellensúlyozza saját politi­kai múltját. Humphrey tel­jes mértékben támogatta Johnson intézkedését, libe­rális elvbarátai emiatt sza­kítottak vele, Megszilárdulási törekvések jegyében kormány vezetői ellen, lep- I nek, amely lehetővé tenné iezetlenül a helyzet olyan az ellenforradalmi erők megváltoztatására töreked- | hatalomra jutását. A konszolidáció útján MOSZKVA (TASZSZ) A csehszlovák párt- és kormányszervek további in­tézkedéseket tesznek a helyzet rendezésére. Ülést ,tartott a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának Elnöksége, a kormány, tanácskoztak a kerületi pártbizottságok tit­kárai és a kerületi nemzeti bizottságok küldöttei. Csütörtökön befejezte munkáját a Szlovák Kom­munista Párt kongresszusa. Megválasztották a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságát. A Központi Bi­zottság első titkára Gustav Husak lett.­Husak javaslatára a kongresszus elhatárolta magát a CSKP Prágában illegálisan megtartott, tör­vénytelen XIV. kongresz- szusának határozataitól. A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának 30 tagja és elnökségének hat tagja visszautasította a Csehszlovák Kommunista Párt e törvénytelen kong­resszusán megalakított „új központi bizottságban” való tagságot. Csehszlovákia életének fő jellemvonása a lakosság tö­rekvése a helyzet mielőbbi rendezésére. A dolgozók többsége a moszkvai tár­gyalásokon hozott határo­zatok teljesítésében, vala­mint a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága és a kormány ré­széről evégett hozott Intéz­kedések végrehajtásában látja a normalizálódás alapját. Ugyanakkor azonban erősödnek a jobboldali el­lenforradalmi erők akciói a moszkvai tárgyalások eredményei ellen. Ezek az erők igyekeznek meghiúsí­tani a párt- és államveze­tés első konstruktív lépé­seit. Egyre gyakrabban in­téznek támadásokat a párt központi bizottsága és a A Csehszlovákiából érke­ző tudósítások nyilvánva­lóvá teszik, hogy határo­zott állásfoglalásokkal, konkrét intézkedésekkel megkezdődött a kibonta­kozás az utóbbi hetek, hó­napok válságos és zavaros politikai helyzetéből. Érthető, ha a csehszlo­vák kormány arra törek­szik, hogy mennél hama­rabb megszüntesse az el­látás, a termelő munka, a közlekedés terén azokat a rendellenességeket, ame­lyeket a szocializmus el­lenségeinek fellépése és mesterkedése okozott. Illúzió lene természete­sen azt hinni — s a ma­gyarországi ellenforrada­lom leverése után szerzett tapasztalataink alapján a magyar közvélemény ko­rántsem ringatja magát ilyen illúzióban —, hogy Prágában vagy másutt — egyszeriben mindenki a realitások alapján formál­ná meg állásfoglalását vagy, hogy a szocializmus ellen fellépett erők nyom­ban feladták volna a har­cot. Szórványos és jelen­téktelen tüntetések csak­úgy előfordulnak, mint ahogy a rémhírterjesztők sem hagyták abba lélek­mérgező munkájukat; de ahogy hozzáláttak a ház­falakról az uszító plaká­tok, feliratok eltávolítá­sához, éppúgy megindul meggyőzésen alapuló po­litikai munka. Az első jelszó az állampolgári fe­gyelemre apellálás: a rend helyreállításához az szük­séges, hogy Csehszlovákia népe fegyelmezetten és higgadtan folytathassa a termelő munkát. A konszolidáció egyik döntő előfeltétele, hogy a sajtó a szocialista Cseh­szlovákia érdekeit szolgál­ja. Köztudomású, hogy több sajtóorgánum koráb­bi cikkei, a rádió és te­levízió tendenciózus hírei, kommentárjai nagyban felelősek voltak az eszmei zűrzavar terjedéséért. Cer- nik miniszterelnök beje­lentette, hogy a kormány rendkívüli intézkedéseket hozott a sajtóban előállott egészségtelen helyzet fel­számolására. Az intézke­dések sorát az nyitotta meg, hogy személycsere történt a csehszlovák hír- ügynökség, a CTK élén. A népi hatalom megszi­lárdításában jelentős sze­rep vár a népi milícára. A népi milícia főparancsno­ka most maga Alexander Dubcek, a CSKP első tit­kára lett. A csehszlovák néphad­sereg a nehéz napokban is olyan volt, hogy Lud- vik Svoboda köztársasági elnök megállapíthatta: a néphadsereg tisztjei és katonái hozzájárultak a kibontakozás lehetőségei­nek megteremtéséhez. Az imperialisták hideg- háborús „ellenlépései”, így például a Bonnban el­határozott akciók az idő múlásával bizonyára fel­nyitják majd sok .cseh­szlovák polgár szemét: milyen reményekét is fűz­tek a nyugati fővárosok­ban a várt „prágai válto­zásokhoz”. Most más vál­tozások ábrándítják ki az imperialista politikusokat: a kormány utasítására a Csehszlovák ENSZ-kül_ döttség a Biztonsági Ta­nács elnökségéhez levelet intézett és ebben követel­te a „csehszlovák kérdés­nek” a BT naprendiéről való levételét. Ez a lépés nyilvánvalóan hatással lehet a csehszlovák köz­véleményre is. Jövedelmek és kategóriák Teljesen érthető, hogy a munkásak és alkal­mazottak személyes ügynek kijáró figyelemmel és ér­deklődéssel kísérik, hogyan alakulnak a bérviszonyok, s az új gazdaságirányítási rendszer nyereségérdekelt­ségi rendszere révén mi kerül ezután a borítékba. Ez az érdeklődés fokozó­dott akkor, amikor a dol­gozók az üzemekben meg­ismerték a részesedési alap felhasználásának konkrét szabályait. Sőt, az egyes részesedési kategóriáknak kifizethető 80—50—15 szá­zalékos csoportmaximumok nyilvánosságra hozatala több helyütt — elsősorban a fizikai dolgozók körében — élénk vitát, helyenként ellenkezést váltott ki. Oly­kor, e kérdésről folyó esz­mecserékben gyakran több volt a szenvedély, mint a tárgyismeret. Nem egy „hozzászóló” úgy véleke­dett, hogy igazságtalannak tartja a részesedési alap pénzbeni felosztásának arányait, vagyis azt, hogy a munkások átlagosan bé­rüknek csak 15 százalékát, a vezető dolgozók pedig alapbérüknek 50, illetve 80 százalékát kaphatják az alapból. Szerintük a része­sedési alap felosztásának ez a rendszere indokolat­lanul növeli a különbséget az alacsony és magas kere­setű dolgozók jövedelme között. Vajon miért és miben nincs igazuk az opponálók- nak? A részesedési alap felosztásánál miért meg­valósíthatatlan az az egyen­lőség, amellyel a vitatko­zók rokonszenveznek? A kérdések megválaszo­lásánál mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az anyagi érdekeltség, a ré szesedési alap gazdasági célja: a vállalati nyereség növelésére való ösztönzés. Köztudott dolog azonban, hogy bármiféle ösztönzés csak akkor lehet hatásos, ha olyan gazdálkodási té­nyezőkhöz kapcsolódik, amelyet az Ösztönzőitek ér­demben befolyásolhatnak. Ennek az elvnek értelmé­ben a munkások és beosz­tott tisztviselők anyagi ösz­tönzését nem lenne célsze­rű a mostaninál jelentő­sebb mértékben a vállalati nyereséghez kapcsolni. A nyereség nagysága ugyanis nagyrészt azon múlik, jó vagy rossz-e a vállalat ve­zetése. Előfordulhat, hogy a vállalat nem ér el nye­reséget, vagy éppen veszte­séges, noha a munkások kifogástalanul elvégeztek minden műveletet az álta­luk gyártott termékeken. Akkor történik meg ez, ha a gyártott termékeket nem lehetett megfelelő áron ér­tékesíteni, vagy rendelés híján nem tudták a kapa­citásokat kihasználni. Éppen ezért született olyan döntés, hogy a mun­kások és beosztott tisztvi­selők akkor is megkapják a teljes alapbérüket, ha a vállalat veszteséggel dolgo­zik. De elvonják még az alapbér egy jelentős részét is azoktól a vezető dolgo­zóktól, akik irányítása alatt a vállalat nem volt képes jövedelmezően, nye­reségesen működni. Az is igaz természe­tesen, hogy a nyereség nemcsak a vezetésen mú-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents