Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
4. oldal 1968. augusztus 29, csütörtök R kecskemétiek íriák Bejegyzés a panaszkönyvben A kísérő levél feladója: a Szövetkezetek Bács-Kis- kun megyei Értékesítő Központja. A melléklet pedig? Egy lap a Tv!ÉK Kodály téri 35. számú boltjának panaszkönyvéből, melyet Homoki Szabó Sándor, Kecskemét, Fazekas utca 2. szám alatti lakos töltött ki a következőkkel: „1968. augusztus 13-án, körülbelül 17 órakor vásároltam az üzletben és a pénztárcámat véletlenül ott felejtettem a kosártartón. Másnap reggel a boltvezető, aki megtalálta, visszaadta. A pénztárcában 2000, azaz kettőezer 'forint volt. Ezért köszönettel tartozóan az áruda dolgozóinak.” Az üzlet kollektíváját, Mócza Endre vezetővel az élen — a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központ illetékeseivel együtt örömmel állítjuk példaképül. Fagyasztó hangnem Néhány éve elveszítettem a férjemet, alig két hónapja pedig húszéves fiamat. Lehet, hogy ezért kissé érzékenyebb vagyok. Mégis úgy érzem, nem mellőzöm a tárgyilagosságot, amikor a Rákóczi úti ajándékbolt egyik eladójának munkája ellen teszek észrevételt. Kislányom ugyanis megkért, hogy vegyek neki fül- klipszet. Mivel gyászolunk, feketét kértem. Az eladónő más színűt kínált. Kislányom kérésének megfelelően ragaszkodtam a feketéhez. S erre, meglehetősen durván, szó szerint ezt közölte velem a kartársnő: „Ha gyászol, akkor ne flancoljon”. Ha mindenkit ilyen bánién bocsát el az üzletből, nem hiszem, hogy a kedves vevők kívánkoznak mégegyszer ott vásárolni. özv. Nagy Istvánná A ktsz mos, fest, tisztít? A Ruházati Ktsz Móricz Zsigmond utcai felvevőhelyére vittem egy fehér női gloké-ruhát, melyet 800 forintért készítettem és mindössze négyszer használtam. Arra gondoltam, hogy ilyen drága és finom holmit a ktsz-ben tisztít- tatok. A ktsz minden kikötés nélkül, 3—4 hetes határidőre el is vállalta a munkát 40 forintért. Augusztus elején édesanyám hazahozta a ruhát és én sírva fakadtam. A 800 forintos ruha helyett ugyanis, 40 forint lefizetése ellenében egy használhatatlan rongyot kaptam vissza. Másnap visszavittük. Augusztus 14-én értesített a ktsz, hogy kifogástalan állapotban átvehetjük a holmit. El Is mentünk érte, de nem vettük át, mert a ruha felső része és a kabátka használhatatlan. Az átadó közölte, hogy ezzel már semmit nem lehet csinálni. Kérem, segítsenek, hogy a 800 forintos helyett legalább használható ruhát kapjak vissza. Bán Ferencné ipar szerepe a szolgáltatásokban Á Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Á lakosság igíényei a javítások és a szolgáltatások iránt az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan — főiként a tartós, korszerű közszükségleti és fogyasztási cikkek (tv, rádió, gépkocsi, háztartási gépek) széles körű elterjedése nyomán — évről évre nagyobbak. Ennek szükségszerű következménye, hogy a szolgáltató ipar hazánkban. is mindinkább dinamikusan fejlődő népgazdasági ággá növi ki magát A teljes javító-szolgáltató tevékenység 43 százalékát ma a kisipari szövetkezetek végzik és e területen, a szocialista szektor teljesítményéből mintegy 80 százalékkal részesednek. A szolgáltatások gyors és tervszerű fejlesztése 1960- ban — az ismert párt- és kormányhatározat után — kezdődött; ekkor láttak hozzá a ma már kialakult szolgáltatóhálózat megszervezéséhez — szolgáltatóházak építése, getanes egységek létesítése — új szolgáltatások, garanciális javítások bevezetéséhez, az ellátatlan területek összehangolt fejlesztéséhez. Ettől az időtől érvényesül erőteljesebben az átgondolt beruházási politika, a szolgáltató tevékenység anyagi ösztönzése és műszaki fejlesztése. 1960-ban még egyetlen szolgáltatóház sem volt az országban, ma már 158-at találunk; köztük olyan korszerűeket, mint amilyen például a siófoki, szombathelyi, aiagyatádi, mezőkovácsházi, zalaegerszegi, császártöltési, pécskertvá- rosi és folytathatnánk a soirt Jelenleg is 62 újabb szolgáltatóház áll építés alatt — többek közt — Kiskőrösön, Békéscsabán, Szécsényben, Salgótarjánban, Egerben, Veszprémben, Vácott, Ózdon, Szekszárdon, Ajkán. Ez a felsorolás is jelzi azt az egészséges változást, melynek eredménye, hogy ma már a megyékben végzik a szolgáltatások 60 százalékát — nem úgy, mint 8—10 éve, amikor a főváros 60 százalékos részesedésével szemben a megyébe csak 40 százalék jutott. A szolgóltatóházakhoz hasonlóan igen gyorsan szaporodtak az autószervizek. 1960-ban még nem találtunk minden igényt kielégítő autójavító és karbantartó egységeket, azóta már 78 ilyen van, jelentősebbek: a soproni, keszthelyi, lenti, szarvasi, letenyei, kecskeméti, mosonmagyaróvári. Jelenleg 17 újabb épül, így például: Pécsett, Baján, Nagykőrösön. A szolgáltató szövetkezetek termelésének (mér-. tékutáni tevékenység, ipari javítás, lakásépítés és karbantartás, személyi szolgáltatás) értéke az utóbbi 7 évben 1 milliárd 300 millió forintról csaknem 3 és fél milliárd forintra emelkedett; a felvevő helyek száma ugyanezen idő alatt 7500-ról több mint tizenegyezerre nőtt. Évente mintegy 200 fiókot korszerűsítettek, bővítettek. Az ellátatlan területeken 1415 gebines egység létesült és a földművesszövetkezetekkel együtműködve 854 helyen gyűjtik be a lakosság javítandó használati cikkeit. Az új gazdaságirányítási rendszerben a hálózatfejlesztés is és a beruházás is szövetkezeti feladat lett. A központi támogatás azonban nem szűnt meg: a Kölcsönös Támogatási Alapból évente mintegy 50—60 millió forintot fordítanak a legfontosabb szolgálatásd ágak fejleszésóre; kedvezményt jelent: a hosszúlejáAz iregszemcsei fajtakísérlett állomáson 18 őszi búza — köztük három szovjet és egy olasz fajta — kis- parcellás összehasonlító kísérletében az új magyar búzafajták bírták a legjobban az idei nagy szárazságot: a legjobb termést a szegedi 423/3-as adta, amelynek egy holdra átszámított hozama elérte a 27 mázsát, s ettől nem sokkal maradt el a 26,6 mázsás átlaggal jeleskedő kompolti • 2-es. A szegedi tar búza 26,2 mázsás átlaggal fizeratú (8 éves) hitel, a kisebb kamat, a kommunális adó mérséklése és — néhány tevékenységben — a szabadár lehetősége. Ezenkívül minden szolgáltató szövetkezetiben az egyéni ösztönzés, érdekeltség, sokféle módját lehet megtalálni a lakossági igények mind kulturáltabb, gyorsabb, és színvonalasabb kielégítésére. A közeljövőben elsősorban a gépjárművek, a háztartási gépek javítását fejlesztik a szövetkezetek, s a mosás-vegytisztítás kapacitását bővítik az eddiginél gyorsabb ütemben. Ez utóbbi — s nem kevésbé a 1 akásk ar bánt a rtás — nem tartott lépést a rohamosan megnőtt szükségletekkel. Több új fajta szolgáltatást vezetnek be a szövetkezetek az eddigiek (pótmama — küldönc — áruházi és rendezvényszolgálat, gázszállítás stb.) mellé, amelyek előnyösek, kényelmesek, praktikusak a lakosság részére. Ilyen lesz például a barkácsoló műhelyek felállítása — „Csináld magad!” — mozgalom segítése — a házihoz szállítások, a helyszíni javítások növelése. A szövetkezeti építőipar a harmadik ötéves tervben a tervezett 30 ezer lakás helyett 47 ezer lakást épít fel, közülük 25 ezret többszintes -kivitelekben; ehhez jelentősen korszerűsíti technológiáját, gépparkját, s mindinkább alkalmaz előregyártóit elemeket. I. Cs. tett. A külföldiek közül a Bezosztája 1/B 24,4, a Ran- naja 12-es 24,1 mázsát adott holdanként. Az iregszemcsei telep nagyüzemi szaporító tábláin a Moisson francia búzafajta bizonyult legjobb termőnek, amely holdankénti átlagban 26 mázsát adott. Meglepően jól sikerült az újszegedi őszi zab nagyüzemi próbája; 18 mázsát adott holdanként, ami az idei aszályban kitűnő termésnek számít. (MTI) w Átdolgozás Az utóbbi néhány évről bizonyára úgy fog megemlékezni a kultúrtörténet, mint a nagy átdolgozások időszakáról. Rendkívül nagymértékben divatba jött ugyanis a klasszikus és félklasszikus művek „felújítása”, korszerűsítése, színpadra, filmre, televízióra, rádióra történő alkalmazása, önmagában ez a tény nem volna baj, hiszen ezáltal többen ismerkedhetnek meg hervadhatatlan értékű alkotásokkal. A probléma ott jelentkezik, amikor ez az átdolgozás — finoman szólva — öncélú, pontosabban csak annak a néhány embernek érdeke, akik felveszik érte a „szerzői jogdíjat”, Ki lehetne számítani, hogy hányán élnek meg manapság abból, hogy Shakespeare, hope de Vega, Schiller stb. műveiről „lefújják a port”, ami tulajdonképpen nincs is rajta. Ilyen és ehhez hasonló gondolataim támadtak, amikor a méregtől kétszázra szökkent vérnyomással ültem a televízió előtt és kétségbeesve bámultam a Robin Hood-ot — mint musicalt. Ugyanis átdolgozták. A szereplők magyarul beszélnek, de egyszercsak minden indok nélkül rázendítenek a dalra - németül. A többiről nem is beszélek. Azt hiszen a Robin Hood-ot most látjuk a kétszázadik változatban, talán még balett nem volt belőle, bár elképzelhető. Jő lenne még bábjátéknak, népi táncnak, diafilmnek, drámának, operettnek, daljátéknak, krétakörnek, kurázsi mamának és csürdöngölőnek. Esetleg érdemes lenne regényt írni belőle. El tudom képzelni, hogy a jövő században így emlegetnek egy-egy kortársunkat: a XX század nagy átdolgozása. Mert ugyebár van fizikai dolgozó, szellemi dolgozó, bedolgozó és átdolgozó. Ha alaposabban belelj j magyar búzafajiák sikere Munkakezdés előtt kötelező a munkavédelmi ellenőrzés Baleset kiküldetésből hazatérőben Kz üzemi balesetek ügyében több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Súlyos szerencsétlenség történt egy vállalati építkezésnél. Munka közben az egyik szerelő a létráról leesett, koponyaalapi és csigolyatörést,- valamint agyrázkódást szenvedett. Hosz- szú ideig kezelték kórházban, majd havi 1650 forint rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg részére. Ezek után a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága a szerelő 8 évre járó rokkantnyugdíjának megfelelő 158 ezer forint, továbbá 44 ezer forint segélyezési költség megfizetését rótta ki a vállalatra. Ennek hatályon kívül helyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat irányelvül szolgáló indokolása a következőket mondta ki: — A baleset napján, munkakezdés előtt, a művezető a munkahelyen nem vizsgálta meg, sőt, oda se ment. A másik művezető is csak pár nappal korábban járt a helyszínen. A sérültnek a brigád vezető mutatta meg, milyen munkát kell elvégeznie, de azt már nem mondta meg, hogyan, mert munkakezdés előtt ő is eltávozott. Tehát a vállalat megbízottai súlyos mulasztást követtek el. Ugyanis: munkakezdés előtt a munkahelyen a gépeket, berendezéseket meg kell vizsgálni, vajon a munkavédelmi előírásoknak megfelelnek-e. Ez az ellenőrzés akkor is_ kötelező, ha a munkát szakképzett ember végzi. Tanúk vallották, hogy a szóban forgó munkánál a magasban kellett dolgozni, de sem álláscsi- náláshoz szükséges deszkaanyag, sem megfelelő létra nem volt. Pedig a Szerelő- ipari Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsea- bály értelmében olyan munkákhoz, amelyeket talajszintről, padlóról, vagy más, állandó jellegű, biztonságos helyről elvégezni nem lehet, állványt kell létesíteni. Továbbá, ha — az adottságok, vágy a munka természete következtében — állvány nem építhető, más módon kell a dolgozót a leeséstől megvédeni. Ennek a kötelezettségének azonban a vállalat nem tett eleget, a reá kötelező óvórendszabály foganatosítását elmulasztotta. Ez a mulasztása az üzemi balesettel összefüggésben van,, ezért kártérítéssel tartozik. Az egyik szövetkezet alkalmazottja üzemi építkezésük műszaki átvételénél vett részt, majd saját autóján haza indult a szomszédos községbe. Útközben a kocsi árokba fordult, és a szerencsétlen ember kórházba szállítás után meghalt. Az özvegy kártérítési igényét a szövetkezet azzal utasította el, hogy férje közúti balesetet szenvedett és így a következményekért nem felel. Az asszony pert Indított, amely törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság _ elé került* ahol elutasították. — Valamely vállalat felelőssége akkor állapítható meg, ha a dolgozót a sérülés munkaviszonya keretében érte és a vállalat működési körébe tartozó, vagy működési körén kívül eső, de általa elhárítható okra vezethető vissza — hangzik a határozat. Bár az elhunyt kiküldetése munkaviszonya keretében történt, azonban a baleset oka az volt, hogy kiküldetéséből hazatérőben, ismeretlen körülmények között az árokba bukott. Ezt az okot pedig nem lehet a vállalat működési körébe esőnek tekinteni, vagy olyannak, amit elháríthatott volna. Ilyen körülmények között anyagi felelősség nem terheli és kártérítéssel sem tartozik. H. E. gondolok, rendkívül irigylem ezeket az embereket. Nagyszerű érzés lehet ugyanis látni a plakátokon a következőt: Shakespeare: Hamlet, avagy a dán királyfi története. Átdolgozta: Kovács 50 József. Ebből azt veszi észre a jámbor polgár, hogy Shakespeare csupán az ötletig jutott el, helyesen ismerte fel, hogy a dán királyfiból lehetne valamit csinálni. A megvalósítás, az érdemi munka viszont váratott magára négyszáz esztendőig, amíg valahol a nagy magyar Alföldön meg nem született Kovács 50 József, aki „helyére tette" ennek a beteg főúri csemetének a vergődését, korszerű vergődést csinált belőle. Ezen az alapon tenném meg tiszteletteljes ajánlataimat az átdolgozásban jártasabb elmék irányában. Van itt még dolog. Nagyszerű lenne például a János vitézben, ha János így üdvözölné a francia királyt: szia fater, na, elzavartuk az ürgéket... A királykisasszony pedig gitárral a kezében rázendítene: — Nekem férfi kell, aki hozzám hű, például vitéz, a János nevű... Csupán kettőt említek még meg a lehetőségek közül. Élt a XIV. század elején egy bizonyos Dante nevű szerző, akinek az Isteni Színjáték című vázlatait jól fel lehetne használni. Tessék elképzelni micsoda revü- film készülhetne a Paradisoból: fénycsóvák, szivárvány, rózsafelhők, félmeztelen angyalok, harsona stb. Kiváló krimit írhatna, átdolgozhatna valaki az Infer- nóból. Amolyan Kék fény lenne ez számtalan folytatásban. Vergilius volna a nyomozó, Dante pedig a tájékozatlan riporter, aki naív kérdésekkel ostromolná a mestert. Közben természetesen feltárulna előttünk az alvilág. Egy-egy elkárhozott protest-songot énekelve előadná bűneit stb. Persze ugyanez elképzelhető balettban, rádiójátékban, népszínműben, zenés komédiában, revüben — tehát feldolgozási műfajokban. Remélem azonban, hogy ezt nekem már nem kell megérnem. — gál —
