Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

4. oldal 1968. augusztus 29, csütörtök R kecskemétiek íriák Bejegyzés a panaszkönyvben A kísérő levél feladója: a Szövetkezetek Bács-Kis- kun megyei Értékesítő Központja. A melléklet pe­dig? Egy lap a Tv!ÉK Ko­dály téri 35. számú boltjá­nak panaszkönyvéből, me­lyet Homoki Szabó Sándor, Kecskemét, Fazekas utca 2. szám alatti lakos töltött ki a következőkkel: „1968. augusztus 13-án, körülbelül 17 órakor vásá­roltam az üzletben és a pénztárcámat véletlenül ott felejtettem a kosártar­tón. Másnap reggel a bolt­vezető, aki megtalálta, visszaadta. A pénztárcában 2000, azaz kettőezer 'fo­rint volt. Ezért köszönettel tartozóan az áruda dolgo­zóinak.” Az üzlet kollektíváját, Mócza Endre vezetővel az élen — a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Érté­kesítő Központ illetékesei­vel együtt örömmel állít­juk példaképül. Fagyasztó hangnem Néhány éve elveszítettem a férjemet, alig két hó­napja pedig húszéves fia­mat. Lehet, hogy ezért kis­sé érzékenyebb vagyok. Mégis úgy érzem, nem mellőzöm a tárgyilagossá­got, amikor a Rákóczi úti ajándékbolt egyik eladó­jának munkája ellen te­szek észrevételt. Kislá­nyom ugyanis megkért, hogy vegyek neki fül- klipszet. Mivel gyászolunk, feketét kértem. Az eladónő más színűt kínált. Kislá­nyom kérésének megfele­lően ragaszkodtam a feke­téhez. S erre, meglehetősen durván, szó szerint ezt kö­zölte velem a kartársnő: „Ha gyászol, akkor ne flancoljon”. Ha mindenkit ilyen bánién bocsát el az üzletből, nem hiszem, hogy a kedves vevők kívánkoz­nak mégegyszer ott vásá­rolni. özv. Nagy Istvánná A ktsz mos, fest, tisztít? A Ruházati Ktsz Mó­ricz Zsigmond utcai felve­vőhelyére vittem egy fehér női gloké-ruhát, melyet 800 forintért készítettem és mindössze négyszer hasz­náltam. Arra gondoltam, hogy ilyen drága és finom holmit a ktsz-ben tisztít- tatok. A ktsz minden ki­kötés nélkül, 3—4 hetes ha­táridőre el is vállalta a munkát 40 forintért. Au­gusztus elején édesanyám hazahozta a ruhát és én sírva fakadtam. A 800 fo­rintos ruha helyett ugyan­is, 40 forint lefizetése elle­nében egy használhatatlan rongyot kaptam vissza. Másnap visszavittük. Au­gusztus 14-én értesített a ktsz, hogy kifogástalan ál­lapotban átvehetjük a hol­mit. El Is mentünk érte, de nem vettük át, mert a ruha felső része és a ka­bátka használhatatlan. Az átadó közölte, hogy ezzel már semmit nem lehet csi­nálni. Kérem, segítsenek, hogy a 800 forintos helyett legalább használható ru­hát kapjak vissza. Bán Ferencné ipar szerepe a szolgáltatásokban Á Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Á lakosság igíényei a ja­vítások és a szolgáltatások iránt az életszínvonal emel­kedésével párhuzamosan — főiként a tartós, korszerű közszükségleti és fogyasz­tási cikkek (tv, rádió, gép­kocsi, háztartási gépek) széles körű elterjedése nyomán — évről évre na­gyobbak. Ennek szükség­szerű következménye, hogy a szolgáltató ipar hazánk­ban. is mindinkább dinami­kusan fejlődő népgazdasági ággá növi ki magát A teljes javító-szolgálta­tó tevékenység 43 száza­lékát ma a kisipari szö­vetkezetek végzik és e területen, a szocialista szektor teljesítményéből mintegy 80 százalékkal ré­szesednek. A szolgáltatások gyors és tervszerű fejlesztése 1960- ban — az ismert párt- és kormányhatározat után — kezdődött; ekkor láttak hozzá a ma már kialakult szolgáltatóhálózat megszer­vezéséhez — szolgáltatóhá­zak építése, getanes egysé­gek létesítése — új szol­gáltatások, garanciális ja­vítások bevezetéséhez, az ellátatlan területek össze­hangolt fejlesztéséhez. Ettől az időtől érvényesül erőtel­jesebben az átgondolt be­ruházási politika, a szol­gáltató tevékenység anyagi ösztönzése és műszaki fej­lesztése. 1960-ban még egyetlen szolgáltatóház sem volt az országban, ma már 158-at találunk; köztük olyan kor­szerűeket, mint amilyen például a siófoki, szom­bathelyi, aiagyatádi, mező­kovácsházi, zalaegerszegi, császártöltési, pécskertvá- rosi és folytathatnánk a soirt Jelenleg is 62 újabb szol­gáltatóház áll építés alatt — többek közt — Kis­kőrösön, Békéscsabán, Szécsényben, Salgótar­jánban, Egerben, Veszp­rémben, Vácott, Ózdon, Szekszárdon, Ajkán. Ez a felsorolás is jelzi azt az egészséges változást, melynek eredménye, hogy ma már a megyékben vég­zik a szolgáltatások 60 szá­zalékát — nem úgy, mint 8—10 éve, amikor a fővá­ros 60 százalékos részese­désével szemben a me­gyébe csak 40 százalék ju­tott. A szolgóltatóházakhoz hasonlóan igen gyorsan sza­porodtak az autószervizek. 1960-ban még nem talál­tunk minden igényt kielé­gítő autójavító és karban­tartó egységeket, azóta már 78 ilyen van, jelentőseb­bek: a soproni, keszthelyi, lenti, szarvasi, letenyei, kecskeméti, mosonmagyar­óvári. Jelenleg 17 újabb épül, így például: Pécsett, Baján, Nagykőrösön. A szolgáltató szövetke­zetek termelésének (mér-. tékutáni tevékenység, ipa­ri javítás, lakásépítés és karbantartás, személyi szol­gáltatás) értéke az utóbbi 7 évben 1 milliárd 300 mil­lió forintról csaknem 3 és fél milliárd forintra emel­kedett; a felvevő helyek száma ugyanezen idő alatt 7500-ról több mint tizen­egyezerre nőtt. Évente mintegy 200 fiókot korsze­rűsítettek, bővítettek. Az ellátatlan területeken 1415 gebines egység létesült és a földművesszövetkezetek­kel együtműködve 854 he­lyen gyűjtik be a lakosság javítandó használati cik­keit. Az új gazdaságirányítási rendszerben a hálózatfej­lesztés is és a beruházás is szövetkezeti feladat lett. A központi támogatás azon­ban nem szűnt meg: a Köl­csönös Támogatási Alap­ból évente mintegy 50—60 millió forintot fordítanak a legfontosabb szolgálatásd ágak fejleszésóre; kedvez­ményt jelent: a hosszúlejá­Az iregszemcsei fajtakí­sérlett állomáson 18 őszi búza — köztük három szov­jet és egy olasz fajta — kis- parcellás összehasonlító kí­sérletében az új magyar búzafajták bírták a legjob­ban az idei nagy szárazsá­got: a legjobb termést a szegedi 423/3-as adta, amelynek egy holdra átszá­mított hozama elérte a 27 mázsát, s ettől nem sokkal maradt el a 26,6 mázsás át­laggal jeleskedő kompolti • 2-es. A szegedi tar búza 26,2 mázsás átlaggal fize­ratú (8 éves) hitel, a kisebb kamat, a kommunális adó mérséklése és — néhány tevékenységben — a sza­badár lehetősége. Ezenkí­vül minden szolgáltató szö­vetkezetiben az egyéni ösz­tönzés, érdekeltség, sokféle módját lehet megtalálni a lakossági igények mind kulturáltabb, gyorsabb, és színvonalasabb kielégíté­sére. A közeljövőben elsősor­ban a gépjárművek, a ház­tartási gépek javítását fej­lesztik a szövetkezetek, s a mosás-vegytisztítás kapaci­tását bővítik az eddiginél gyorsabb ütemben. Ez utóbbi — s nem kevésbé a 1 akásk ar bánt a rtás — nem tartott lépést a rohamosan megnőtt szükségletekkel. Több új fajta szolgálta­tást vezetnek be a szövet­kezetek az eddigiek (pót­mama — küldönc — áru­házi és rendezvényszolgá­lat, gázszállítás stb.) mellé, amelyek előnyösek, kényel­mesek, praktikusak a la­kosság részére. Ilyen lesz például a barkácsoló mű­helyek felállítása — „Csi­náld magad!” — mozgalom segítése — a házihoz szállí­tások, a helyszíni javítá­sok növelése. A szövetkezeti építőipar a harmadik ötéves tervben a tervezett 30 ezer lakás helyett 47 ezer lakást épít fel, közülük 25 ezret több­szintes -kivitelekben; ehhez jelentősen korszerűsíti technológiáját, gépparkját, s mindinkább alkalmaz előregyártóit elemeket. I. Cs. tett. A külföldiek közül a Bezosztája 1/B 24,4, a Ran- naja 12-es 24,1 mázsát adott holdanként. Az ireg­szemcsei telep nagyüzemi szaporító tábláin a Moisson francia búzafajta bizonyult legjobb termőnek, amely holdankénti átlagban 26 mázsát adott. Meglepően jól sikerült az újszegedi őszi zab nagy­üzemi próbája; 18 mázsát adott holdanként, ami az idei aszályban kitűnő ter­mésnek számít. (MTI) w Átdolgozás Az utóbbi néhány évről bizonyára úgy fog megem­lékezni a kultúrtörténet, mint a nagy átdolgozások időszakáról. Rendkívül nagymértékben divatba jött ugyanis a klasszikus és félklasszikus művek „felújí­tása”, korszerűsítése, színpadra, filmre, televízióra, rá­dióra történő alkalmazása, önmagában ez a tény nem volna baj, hiszen ezáltal többen ismerkedhetnek meg hervadhatatlan értékű alkotásokkal. A probléma ott jelentkezik, amikor ez az átdolgozás — finoman szólva — öncélú, pontosabban csak annak a néhány ember­nek érdeke, akik felveszik érte a „szerzői jogdíjat”, Ki lehetne számítani, hogy hányán élnek meg manap­ság abból, hogy Shakespeare, hope de Vega, Schiller stb. műveiről „lefújják a port”, ami tulajdonképpen nincs is rajta. Ilyen és ehhez hasonló gondolataim támadtak, ami­kor a méregtől kétszázra szökkent vérnyomással ül­tem a televízió előtt és kétségbeesve bámultam a Ro­bin Hood-ot — mint musicalt. Ugyanis átdolgozták. A szereplők magyarul beszélnek, de egyszercsak min­den indok nélkül rázendítenek a dalra - németül. A többiről nem is beszélek. Azt hiszen a Robin Hood-ot most látjuk a kétszázadik változatban, talán még ba­lett nem volt belőle, bár elképzelhető. Jő lenne még bábjátéknak, népi táncnak, diafilmnek, drámának, ope­rettnek, daljátéknak, krétakörnek, kurázsi mamának és csürdöngölőnek. Esetleg érdemes lenne regényt írni belőle. El tudom képzelni, hogy a jövő században így em­legetnek egy-egy kortársunkat: a XX század nagy át­dolgozása. Mert ugyebár van fizikai dolgozó, szellemi dolgozó, bedolgozó és átdolgozó. Ha alaposabban bele­lj j magyar búzafajiák sikere Munkakezdés előtt kötelező a munkavédelmi ellenőrzés Baleset kiküldetésből hazatérőben Kz üzemi balesetek ügyé­ben több fontos törvényes­ségi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Súlyos szerencsétlenség történt egy vállalati építke­zésnél. Munka közben az egyik szerelő a létráról le­esett, koponyaalapi és csi­golyatörést,- valamint agy­rázkódást szenvedett. Hosz- szú ideig kezelték kórház­ban, majd havi 1650 forint rokkantsági nyugdíjat ál­lapítottak meg részére. Ezek után a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazga­tósága a szerelő 8 évre já­ró rokkantnyugdíjának megfelelő 158 ezer forint, továbbá 44 ezer forint se­gélyezési költség megfize­tését rótta ki a vállalatra. Ennek hatályon kívül he­lyezéséért a vállalat a SZOT ellen pert indított. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kerese­tet elutasította. A határo­zat irányelvül szolgáló in­dokolása a következőket mondta ki: — A baleset napján, munkakezdés előtt, a mű­vezető a munkahelyen nem vizsgálta meg, sőt, oda se ment. A másik művezető is csak pár nappal korábban járt a helyszínen. A sérült­nek a brigád vezető mu­tatta meg, milyen munkát kell elvégeznie, de azt már nem mondta meg, hogyan, mert munkakezdés előtt ő is eltávozott. Tehát a vál­lalat megbízottai súlyos mulasztást követtek el. Ugyanis: munkakezdés előtt a munkahelyen a gépeket, berendezéseket meg kell vizsgálni, vajon a munka­védelmi előírásoknak meg­felelnek-e. Ez az ellenőr­zés akkor is_ kötelező, ha a munkát szakképzett ember végzi. Tanúk vallották, hogy a szóban forgó mun­kánál a magasban kellett dolgozni, de sem álláscsi- náláshoz szükséges deszka­anyag, sem megfelelő létra nem volt. Pedig a Szerelő- ipari Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsea- bály értelmében olyan munkákhoz, amelyeket ta­lajszintről, padlóról, vagy más, állandó jellegű, biz­tonságos helyről elvégezni nem lehet, állványt kell lé­tesíteni. Továbbá, ha — az adottságok, vágy a munka természete következtében — állvány nem építhető, más módon kell a dolgozót a leeséstől megvédeni. En­nek a kötelezettségének azonban a vállalat nem tett eleget, a reá kötelező óvórendszabály foganatosí­tását elmulasztotta. Ez a mulasztása az üzemi bal­esettel összefüggésben van,, ezért kártérítéssel tartozik. Az egyik szövetkezet al­kalmazottja üzemi építke­zésük műszaki átvételénél vett részt, majd saját autó­ján haza indult a szomszé­dos községbe. Útközben a kocsi árokba fordult, és a szerencsétlen ember kór­házba szállítás után meg­halt. Az özvegy kártérítési igényét a szövetkezet azzal utasította el, hogy férje közúti balesetet szenvedett és így a következménye­kért nem felel. Az asszony pert Indított, amely törvé­nyességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság _ elé került* ahol elutasították. — Valamely vállalat fe­lelőssége akkor állapítható meg, ha a dolgozót a sérü­lés munkaviszonya kereté­ben érte és a vállalat mű­ködési körébe tartozó, vagy működési körén kívül eső, de általa elhárítható okra vezethető vissza — hangzik a határozat. Bár az elhunyt kiküldetése munkaviszonya keretében történt, azonban a baleset oka az volt, hogy kiküldetéséből hazatérőben, ismeretlen körülmények között az árokba bukott. Ezt az okot pedig nem le­het a vállalat működési körébe esőnek tekinteni, vagy olyannak, amit elhá­ríthatott volna. Ilyen kö­rülmények között anyagi felelősség nem terheli és kártérítéssel sem tartozik. H. E. gondolok, rendkívül irigylem ezeket az embereket. Nagyszerű érzés lehet ugyanis látni a plakátokon a következőt: Shakespeare: Hamlet, avagy a dán ki­rályfi története. Átdolgozta: Kovács 50 József. Ebből azt veszi észre a jámbor polgár, hogy Shakespeare csupán az ötletig jutott el, helyesen ismerte fel, hogy a dán királyfiból lehetne valamit csinálni. A megvaló­sítás, az érdemi munka viszont váratott magára négy­száz esztendőig, amíg valahol a nagy magyar Alföldön meg nem született Kovács 50 József, aki „helyére tette" ennek a beteg főúri csemetének a vergődését, korszerű vergődést csinált belőle. Ezen az alapon tenném meg tiszteletteljes ajánlatai­mat az átdolgozásban jártasabb elmék irányában. Van itt még dolog. Nagyszerű lenne például a János vitéz­ben, ha János így üdvözölné a francia királyt: szia fa­ter, na, elzavartuk az ürgéket... A királykisasszony pedig gitárral a kezében rázendítene: — Nekem férfi kell, aki hozzám hű, például vitéz, a János nevű... Csupán kettőt említek még meg a lehetőségek kö­zül. Élt a XIV. század elején egy bizonyos Dante nevű szerző, akinek az Isteni Színjáték című vázlatait jól fel lehetne használni. Tessék elképzelni micsoda revü- film készülhetne a Paradisoból: fénycsóvák, szivár­vány, rózsafelhők, félmeztelen angyalok, harsona stb. Kiváló krimit írhatna, átdolgozhatna valaki az Infer- nóból. Amolyan Kék fény lenne ez számtalan folyta­tásban. Vergilius volna a nyomozó, Dante pedig a tá­jékozatlan riporter, aki naív kérdésekkel ostromolná a mestert. Közben természetesen feltárulna előttünk az alvilág. Egy-egy elkárhozott protest-songot énekelve előadná bűneit stb. Persze ugyanez elképzelhető balettban, rádiójáték­ban, népszínműben, zenés komédiában, revüben — tehát feldolgozási műfajokban. Remélem azonban, hogy ezt nekem már nem kell megérnem. — gál —

Next

/
Thumbnails
Contents