Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

1968. augusztus 28, szerda 3. oldal Uj gyárin lány születik Szinte vetetlenül toppan­tunk be ezen a borús dél- előttön Kiskőrösön a Ve­helyeim — teszi hozzá dást kötöttünk a MÁV-val, gyorsan. — Az élet hozta vasúti kocsik belső világí- így. Férjem katona, ide he- tőberendezéseit készítjük Az utolsó mérlegek összeszerelései gyesipari Vállalathoz. An­nál najgyoibb volt a megle­petésünk, amikor Bélák Ist­ván főművezető elmondta, hogy miben különbözik ez a nap a többitől. — A szerelőműhelyben, tanúi lehetnek amint egy régi gyártmányunk utolsó lyezték, akkor lettem tex­tiles, a múlt év tavaszán pedig átjöttem ide a mér- leggyártáshoz. Nem bán­tam meg, s remélem, hosz- szjú ideig dolgozhatók itt. — Lássuk az új gyárt­mányt — hív tovább a fő­művezető. — Megállapo­Készülnek a korszerű lámpatestek. ezentúl a mérlegeik helyett. Húszféle lámpatestről van szó, ezekből már az idén hatezer darabot várnak tő­lünk. A jövő év tavaszától ezzel a gyártmánnyal csak mi foglalkozunk, évente 10 —15 millió forint értékűt készítünk. Külön örülünk annak, hogy szeptember­ben már újabb negyven nő­dolgozót tudunk foglalkoz­tatni. Azonnal szakmai tanfolyamat szervezünk ré­szükre, velük együtt kap­nak továbbképzést a ré­giek is. Poteneczki Zsuzsát szó­lítjuk meg a hatalmas sze­relőasztalnál. — Tavaly érettségiztem, s nem bánam meg, hogy ide kerültem. Szeretem ezt á szakmát, s remélem, hogy hamarosan szakkép­zettséget is szerezhetek. Nem akarok sokáig beta­nított munkás lenni ... Itt is kattan a fényképe­zőgép, s íme képeken is búcsúztatjuk a régit, üd­vözöljük az újat. O. L. Miniatűr Diesel-motor Egy német vállalat gyár­tási programjában új motor­típus szerepel, amely kis méreteivel méltán nevez­hető a Diesel-motorok Ben- jámin-jának. Teljesítménye 1,5, illetve 3,5 lóerő, 1500, illetve 3600 fordulatszám­mal. A kis- és nagyipari célokra egyaránt alkalmaz­ható motor súlya mindössze 35 kg. Igen könnyen ke­zelhető, szállítható. Az apró aggregátort ezenfelül üzem- biztossága teszi a hasonló méretű benzinmotorok gaz­daságosabb versenytársá­vá. Elkészült az ősi mesterségek filmje Érdekes dokumentumfilm forgatását fejezték be a kecskeméti keskenyfilm- stúdió munkatársai. Az Or­szágos Néprajzi Múzeum megbízásából a már kihaló félben levő ősi mestersé­gekről, összesen 12 szakmá­ról készítettek filmet. Házi műhelyeikben keresték fel a 70—80 éves mestereket, akik több száz éves munka­eszközeikkel mutatták be szakmájuk fortélyait. Kis­kunfélegyházán megörökí­tették a kékfestést, a kötél­gyártást, a szitakötést. Sze­repel az 1870 méter hosszú filmben a mézeskalács­bábok készítése, díszítése, fésű és bicska „gyártása”, szőtteskészítés stb. A filmet — amely első sorban archívanyagnak szá­mít — az általános iskolai kömyezetismereti órákon is felhasználják majd. Érték az ingoványon példányait szerelik össze —1 invitált bennünket szívé­lyesen. 1 Míg a műhelybe értünk, tájékoztatást adott arról, hogy vállalatuk a múlt év márciusában megállapo­dást kötött a Hódmezővá­sárhelyi Mérleggyárral, s azóta 100 ezer háztartási mérleget gyártottak ré­szükre. — Tavaly nagyon örül­tünk a megrendelésnek — emlékezik Bélák István —, mert a gyártáshoz ötven új női dolgozót tudtunk al­kalmazni. Ez pedig Kiskő­rösön igen sokat jelent A mérleggyár most új típus­sal kísérletezik, de mi már nem tudjuk vállalni gyár­tását. Hatalmas asztal mellett fürge női kezek szerelik össze az utolsó mérlegeket. Borbély Ernőné olyan szak­avatott mozdulatokkal dol­gozik, mintha mindig ezt csinálta volna. — Tavaly még textiles voltam — mondja moso­lyogva. — Azelőtt pedig Budapesten. a Zrínyi nyomdában dolgoztam. Ne hlgyje azt, hogy örömmel váltóztatgattam a munka­Uj meqqyes Ersehcsanúdon ötven holdon telepít meggyest az ősszel az ér- sekcsanádi Búzakalász Ter­melőszövetkezet. Az ültet­vény alá most készítik elő a területet. A számok tükrében Két százalékkal emelkedett az élelmiszeripar termelése A megye iparában az ál­lami ipar összes dolgozói­nak 2,5 százaléka tevé­kenykedik, az élelmiszer­iparban azonban a dolgo­zók száma eléri az orszá­gos létszám 7,4 százalékát. A hazai élelmiszeriparban Bács megye áll az első he­lyen a megyék között, meg­előzve a rangsorban Bor­sod, Pest és Heves megyét. Ez a négy megye foglal­koztatja, a fővárossal együtt, az élelmiszeripar összes dolgozóinak a felét. A megye részesedése az állami iparban a dolgozók száma alapján 1960 1967 százalék Az össz­iparban 1,7 Az élelmiszer­iparban 7,0 2,5 tj4 Fizetőeszközként belépőjegy A tíz nap múlva meg­nyíló Budapesti Őszi Vá­sár 14-es pavilonjában az öttet-reklámszolgálat hat vállalat kedvezményes áru­sítását, szolgáltatását szer­vezi meg. E vállalatok név­értékben elfogadják a vá­sárra szóló 10 forintos be­lépőjegyet mindenkitől, aki 30 forintnál nagyobb ősz- szegért vásárol, illetve vesz igénybe szolgáltatást. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata reproduk­ciókat, képes levelezőlapo­kat árusít. A Művelt Nép Könyvkiadó több mint 800 féle ifjúsági, szépirodalmi és ismeretterjesztő művet •kínál. Az OFOTÉRT-nál amatőr munkákra lehet utalványt váltani. A Fővá­rosi Foto műtermet és la­boratóriumot rendez be, ahol egy órán belül elké­szül a gyorsfénykép, de művészi felvételeket is vál­lal. Az Üvegáru Nagyke­reskedelmi Vállalat hamu­tartókat, vázákat, hagyo­mányos és modem vonalú üvegdísztárgyakat árusít. A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat szintén ked­vezményesen hozza forga­lomba áruinak nagy részét. Több ezer hanglemezt 30— 70 százalékos árkedvez­ménnyel ad. (MTI) 1960 óta tovább emelke­dett a megye részesedése az élelmiszeriparban, bár ez a nagy iparág országo­san is erősen fejlődött ezek­ben az években. 1967-ben a termelés értéke 64 száza­lékkal haladta meg az 1960. évi termelést — a többi iparág gyártása átlag 61 százalékkal emelkedett ez alatt az idő alatt. Az állami élelmiszeripar­ban ma kereken másfél százezer dolgozó tevékeny­kedik, az állami ipar össz- dolgozóinak kb. a 11 száza­léka. A szövetkezeti ipar összlétszámának alig két ezreléke — kb. 400 fő — dolgozott tavaly ebben az iparágban. Az idén tovább emelke­dett az élelmiszeripar ter­melése és az év első felé­ben 7 százalékkal volt na­gyobb az egy év előttinél. Az idei terméstöbblet azon­ban csak kisebb arányban támaszkodik a munkater­melékenység emelkedésére, mert a dolgozók létszáma nem kevesebb, mint öt szá­zalékkal emelkedett egy év alatt ebben az iparágban. Á. E>. „Hajlik, mint a nád” — ez az egyszerű megfigyelés számtalan variációban és alakban bukkan elő a nép­dalok soraiban. A hasonlat idővel elcsépeltté vált, mi­vel a század mindeh honi fűzfapoétája leírta legalább egyszer. A természeti lát­ványból és költői képélem­ből, a nádból viszont fon­tos gazdasági tényező, kéz­zel fogható nyersanyag lett. A vizenyős talajok, mocsa­ras részek karcsú növénye — sok formában feldolgoz­ható érték. Az élelmes és fantáziával megáldott gaz­dasági vezetők már régen felfedezték. Bács-Kiskun- ban még nem mindenki. Pedig ez hazánk nádban leggazdagabb megyéje. Az ország 49 ezer holdnyi ná­dasából 10 ezer itt van. A hazai 12 millió learatott kévéből viszont a várható aránynál kevesebbet: 2 mil­liónyit takarítanak csak be. Ennél jóval többet is arat­hatnának. Ha... Védjegy a kévéken A feltételeket és a pél­dákat keresve jártam be a nagyobb telepeket. Bács- Kiskunban a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához tartozó Bajai Nádgazdaság üzemegységei a legkorsze­rűbben felszereltek. Ágas­egyházán a szerte heverő, tömör és súlyos bálaköte- gek közé a közeli épületből gépzaj szűrődik ki. Itt dol­gozik az osztrák félautoma­ta. Naponta csaknem ezer négyzetméter, 5 centi vas­tagságú nádlemezt gyárt. A lemez tömör, masszív, mint a fal. Az első félévben 100 ezer négyzetméternyit ké­szítettek belőle. A követ­kező 6 hónapban ugyan­ennyi a tervük. Az adato­kat csak azért sorolom, mert ebből is kitűnik, hogy a gép ára — 12 ezer dollár — körülbelül egy esztendő alatt megtérül. A következő állomás Pirtó. Az itteni táj még az ágasegyháza—orgovány— bugaci körzetbe tartozik, ami az acélos szálakat ad­ja. A kiváló minőséget jel­képezi az a védjegy is, amelyik minden egyes kül­földre induló kévére felke­rül, s amit a nádgazdasá­gok közül eddig egyedül a bajai érdemelt ki. Az idén összesen 40 ezer kévét ex­portálnak. Jövőre több mint kétszeresére emelik ezt a mennyiséget. Víkendház — nádból Nem annyira acélos, de a leghosszabb nád Dél-Bács- •kában terem. Csátalján rendezett kúpokba borul­nak össze a két métert jó­val meghaladó kévék. Itt az iroda ablakait is nádból összeállított zsaluk takar­ják. Az üzemben napi fél­száz, úgynevezett stukatúr- tekercset készítenek — két gépen. Ezenkívül gazdasági épületek, fagyvédő és kézi­pallók, kertészetekben hasz­nosítható „takarók” előállí­tására alkalmas ez a nyers­anyag. Sőt, víkendházakat, garázsokat is szép számban építenek belőle. Ezekben a helyiségekben kellemesen hűvös a levegő a nyári ká­nikulában is. Gavlik Fe­renc, a telep vezetője el­mondja, hogy a legutolsó idényben 120 ezer kévét arattak. A munkások csó­nakokból, vagy gyalogosan, kézi erővel takarították be a termést. Az idén Dusnok és Miske között, a Vajas- csatornán 32 ezer kévényit vágtak, a többit fel kellett égetni. A hamuval „meg­trágyázott” területeken ősz­re gyönyörű nádat vár­nak. Valami más A tapasztalatokat Bajén; a központi irodában össze­gezzük. A lehetőségek ki­használásának egyik fontos feltétele a gépesítés. A gaz­daság minden telepe egy- egy üzem. A vasrudas, pri­mitívebb kézi eszközök he­lyére korszerű berendezé­sek kerülnek. — A gépi betakarítást, sajnos, nehezebb megvaló­sítani nálunk, mini a Ba­laton vagy a Fertő-tó kör­nyékén — jegyzi meg Czurnits József igazgató. — Nagyon szétszórtak a me­gyében a területeink: 26 községben, 46 helyen talál­hatók. — A műanyag, az előre­gyártott elemek térhódítá­sának korában is nagy a kereslet a nád iránt? — Igen. Talán éppen az egyformaságtól eltérőt, va­lami mást, természetközeli- séget jelent a nádból kiala­kított környezet Nyugaton. Több helyütt villát, vagy üzletet is építettek fel­használásával. Megmentendő termés A feldolgozást a megter­mett érték betakarítása, megmentése előzi meg. Hi­szen az exportnád kévén­ként 1 dollárnál is drágáb­ban kel el. Amikor erre te­relődik a szó, az igazgató hangja felerősödik, szenve­délyesebbé válik. Vidra-vita Több országban vitatkoz­nak a vidra kártékonysá­gáról. Egyes szakemberek azt állítják, hogy a vidrák a halgazdaságra nézve ká­rosak, mert pusztítják a halállományt. Azonban kí­sérletek igazolják, hogy a vidrák kiirtása esetén nem nőtt meg a halállomány. A kérdés tehát a vidrák vé­delme, vagy pusztítása kö­rül forog! — Csak utalok rá, hogy arról a területről, ami je­lenleg Harkakötönyön a halászati tsz-é, évente 5000 dollárt „hoztam le’!. És most ott van kihasználatla­nul. — Majd így folytatja: — A másik dolog az, hogy körülbelül 1 millió kéve termés nem kerül hozzánk. Ennek a jelentős részét kedvezőbben lehetne és kellene értékesíteni. Persze, a szakszerű betakarítást, a szálak gondos válogatósát követően. A gazdaság dolgozói évente mintegy 600 ezer kéve nádat aratnak le. Az elképzelések szerint ugyan­ennyi felvásárlására szer­ződnek a termelőkkel. Partnereiknek az idén már drótot is adnak, hogy átköt­hessék vele a nádat. Eddig ugyanis tíz kévénként egy tizenegyedik ment kárba azzal, hogy nádszálakat használtak erre a célra. ^ Halász Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents