Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

€ oldal 1968. augusztus 28, szerda BananaouCisaiZ ** c c« ftíjt wtwe S Egy forradalmi vezér a kiegyezés után /f mikor az osztrák szoldateszka, a szomszédaitól való elszenvedett sorozatos vereségek után, hajlandóságot mutatott a magyar nemzettel való meg­egyezésre, furcsa ellentétek támadtak Kecskeméten és az Alföld nagy részén a hatalmat kezében tartó réteg és a nép között. Egyesek megvesztegetéssel és hamis térképek készítésével a köz rovására növelték magánbirtokaikat. Növelte az elégedetlenséget az 1863-tól tartó aszály, mely 1866-ban érte el tetőfokát. Az ínségesek részére más helyekről küldött gabona egy részét osztották csak ki, más részét a fekete pia­con méregdrágán értékesítették. I lyen körülmények vannak Kecskeméten, ami- * kor 1867. április 24-én ideköltözik Asztalos Já­nos, aki azok közül való, akik igazságtalanságot látva azt mondják: „Én nem fogom be pörös számat!” Vi­haros élet van mögötte már ideköltözésekor. Pécsett született 1824-ben. Tanulmányait ugyanott és kül­földön végezte. Szülővárosában 1851-ben harcot indí­tott a hatalmukkal visszaélő hatósági személyek el­len. Perbe fogták. Hihetetlen, de sikerült tisztáznia magát. 1858-ban Budakülvidéki ügyész. Itt is bonyo­dalmakba keveredik. Czink György törvényszéki ta­nácsos osztrák állampapírokba akarja fektetni az ár­vák pénzét. Asztalos tiltakozik és perbe fogja a taná­csost. A pert megnyeri. Egymillió forintjuk megma­rad az árváknak. De nyolc hónap múltán Asztalost elbocsátják, hütlenségi pert akasztanak a nyakába. Ki­lenc hónapig vizsgálati fogságban tartják. De megint kivágja magát. 1861-ben földet bérel Bócsán. 1863- ban egyik hitelezője, Windt Mihály perli és bezárat fással fenyegeti. 1861-ben ismét ügyvéd, most már Kecskeméten. Megállapítja, hogy a tanács népellenes. Bekapcsoló­dik a szélsőbal kiegyezés ellenes küzdelmeibe. Az iskolai és városi hatóságokkal szemben védel­mébe veszi a hátralékos fizetésük kiadásáért elége­detlenkedő katolikus tanítókat. 1867. október 24-én elvállalja Császár József tanító perének vitelét, ame­lyet az elkeseredett pedagógus Kocsis József egyházi gondnok ellen indított. Ugyanezen év december 10-én megfellebbezi a Casinónak azt a határozatát, amellyel Császár Józsefet kizárták a tagok sorából. Még ugyan­ezen év karácsonyán pröklamációt bocsát ki a Deák- párti Népbarát újság ellen. Szlávy belügyi államtitkár sajtóper megindítását kéri a szókimondó ügyvéd el­len. December 30-án a városi közgyűlés kér ellene fő­kapitányi intézkedést az izgatások és népösszejövete­lek rendezése miatt. Asztalos nem tágít. 1868. január 21-én népgyűlést rendez kétezer résztvevővel a kormánypárt állásfog­lalása miatt. Az ellenpárt hatósági beavatkozást ki­hívó provokációt kísérel meg. De a tömeg kitér a pro­vokáció elől. Sikerül a demokrata körök szervezése. A város vagyonosabb rétegeiben nem jó szemmel nézik a kecskeméti szólás szerint „jött-ment” ügyvéd egyre növekvő népszerűségét. Előbbi tartózkodási he­lyeiről is figyelik. 1868. március 8-i keltezéssel Sza­badkáról érkezett egu nyomdafestéket alig tűrő hangú, sértegető levél, az Úri Casinóhoz. Idézünk belőle. „Nem elég, hogy Kecskemétnek volt egy felakasz­tott Káldi-Hajagosa —, hanem jelenleg van egy Asz­talossá; ez a rablógyilkos főnök annyira harangirozta azt a tahó homokon élődő ostoba népet, hogy egy Klapkáért követ dobál? Ti, proletárok rablófészke, nektek mint Casinónak kellene a nyakatokra nőtt se­honnan agyonveretni...” „Jöjjön ide közibünk pró- fétáskodni, majd kap fáklyászenét.” A gyalázkodó sorok is leleplezik, hogy mit tesz Asztalos. Tüntetést szervez Klapka mellett, öt magát fáklyászenével tisztelik meg. Közben mozgalmát a vidékre is kiterjeszti. Áprilisban Félegyházára nagy­gyűlést hív össze. A belügyminiszter megtiltja a gyű­lés megtartását. Asztalos a gyűlés napján, április 11-én mégis megjelenik Félegyházán. Az ottani főbíró figyel­meztetése ellenére meg akarja tartani a gyűlést. Le­tartóztatják, vele együtt Császár József kecskeméti tanítót is. A nép forrong. 13-án a városházához vo­nul, amelynek udvarán katonaság áll. A tömeg be­töri a kaput. Kiszedett ajtó- és ablakrámákkal ront a katonákra. Tűz. Egy halott és több sebesült. S zegeden és Hódmezővásárhelyen is megmoz­dul a nép. A mozgalom utolsó állomása Nagy­kőrös. A vezéréért tüntető nép halálfejes zászlók alatt támad a városházára 1868. májusában. 44 tüntetőt le­tartóztatnak. Kecskeméten tárgyalják ügyüket. 23 ve­zetőre 3 hótól 5 évig terjedő börtönt szabnak ki. Az április 15-én Pest vármegye fogházába szállított Asztalost Kecskemét tanácsa április 29-én kitiltja a városból. A kormány megtiltja a demokrata körök működését. 1869. elején 440 kecskeméti híve kezesség mellett kéri Asztalos szabadonbocsátását. Elutasítják a kérelmet. 1869. május 22-én a váci fogházba szál­lítják és ott külön cellában őrzik Asztalost. 1869. jú­lius 17-én mégis sikerült megszöknie Madarász Vil­mossal együtt. Asztalos felesége készítette elő mene­külésük útját Románián át Konstantinápolyig. Ott a Balkán különböző helyein próbált aztán Asztalos bol­dog Ini. 1877-ben a magyar hatótságoktól büntetlenség mellett hazatérési engedélyt kért. Megtagadták. K övetkezett az utolsó felvonás. A nép szabadság jogainak bátor védelmezője anyagilag teljesen tönkrement, nélkülözött. És a vég? A Kecskeméti La­pok 1898. november 20-i számában megjelent közle­mény szerint: „Asztalos János és felesége hosszas nyomorgás után öngyilkosok lettek Belgrádban.” A posta gépesítése A hazai postaküldemé- tatványköteaeket, !kis cső- lel. A szortírozás így már nyekkel kapcsolatos szigo- magokat —, állandó sebes- jól automatizálható: ibo- rított előírások (címzés, fel- séggel, megfelelő leolva- lyántúli sugarakat kibocsá­tó leolvasó fej előtt halad­nak el a kódírozott jelek, s a különböző rekeszekbe való szétosztást egy elek­tronikusan vezérelt beren­dezés 25 ezer darabos órán­kénti teljesítménnyel pon­tosan végrehajtja. Ez a módszer természetesen még közel sem általános, csak néhány külföldi országban használják. A nagy teljesítményű gé­pekhez zsákolószerkeztek, csúsztatósínek, futószala­gok, emelőberendezések és szállítótargancák bonyolult rendszere csatlakozik a postai „nagyüzemiben. A célállomáshoz megér­kezett postazsákok tartal­mának utcák és házszámok szerinti osztályozásában ma még nem nélkülözhető az ember közreműködése. . . . , - . . Csak néhány részművelet adó, bélyeg helye, forrná- sási helyzetben, gépi ütőn vájt eddig gépesíthetővé a tűm stb.) nem egyedülál- juttatják el a billentyű- bonyolult folyamatban, loak a világon. Minden zettel ellátott kódirozó-gé- postatechnika sokolda­országban, ahol a postai pet kezelő személy elé, aki jjj követelményeinek tehát munka gépesítésére törek- minden küldményre egy nagyon nehéz eleget ten- szenek, előbb-utóbb kény- kód-kombináció megfelelő nj Ennek ellenére azutób- telenek lesznek olyan sza- jelét bélyegzi rá. E műve- bi 20 esztendőben a gépi bályokat életbeléptetni, let során óránként 6 ezer folyamatok egyre inkább az melyek alapvető feltételei küldeményt látfiat el egy emberi munka helyébe a műveletek automaitlzálá- ember a fluoreszkáló jel- léptek, sának. Nagy teljesítményű bélyegzőgép egy londoni postán. Olcsó könyvek - még olcsóbban A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat ígéretes ak­ciót bonyolít le: az egyik legrégebbi — hovatovább két évtizedes könyvsorozat, az Olcsó Könyvtár raktá­ron levő köteteit úgy árusít­ja ki, hogy a három-, illetve négyforintos könyvekből tíznek az áráért 12 féle kiadványt ad a vásárlók­nak. Huszonhat féle össze­állításban 12—12 „OK”­könyvből álló sorozatokat készítettek a régebbi kiadá­sú készletből. A kollekció­kat műanyag tasakban for­galmazzák. Körülbelül 10 ezer ilyen könyvcsomag várja ezekben a napokban az olvasókat, vásárlókat a Művelt Nép valamennyi fő­városi és vidéki üzletében és a munkahelyi — sok száz gyárban, intézmény­nél működő — bizományo­soknál. A kedvezményes könyv­csomagok tematikus válo­gatásban kerültek tasakok- ba. Ki-ki tetszése szerint választhat például külföldi remekmű veket, modem írásokat a magyar és a vi­lágirodalomból, izgalmas regényeket, nevettető írá­sokat és gyöngyszemeket tulajdonképpen minden irodalmi műfajból. (MTI) A levő- és csomagfor­galom szüntelen növekedé­se világjelenség. Mind a hivatalos, mind a magán­küldemények rohamosan emelkedő száma napról napra egyre inkább sokszo­rozza a posta gondjait. Egy közönséges levél több mint tíz postai műve­leten megy keresztül, mi­előtt a címzetthez eljut. A postaládákból való be­gyűjtés még emberi köz­reműködéssel történik, az automaták csak a további műveletek során jöhetnek számításba. Az első alkal­mazható automata a leve­lek beállításának feladatát oldja meg, úgy hogy azok bélyeges fele azonos oldal­ra és azonos magasságba kerüljön. Az így rendezett küldeményeket a bélyegző­gép látja el a bélyeg ér­vénytelenítésére szolgáló pecséttel. E gépek szokásos teljesítménye 20—50 ezer levél óránként. Egyes kü­lönleges gépíEontsrükciók- kal (amilyen képünkön is látható!) másodpercenként 150, tehát óránként 540 ezer (!) levél is lebélyegezhető. Természetesen ilyen bonyo­lult és drága gép használa­ta csak kivételesen nagy forgalmú helyeken indo­kolt A levelek válogatása, rendeltetési hely szerinti el­osztása okozta a legtöbb fejtörést a gépkonstruktő­röknek. Az emberi közre­működést e műveletsornál nem sikerült teljesen kikü­szöbölni, csak csökkenteni. A postai küldeményeket — BeJelentésektől az intézkedésig Pálinkafőzők, foorrejtegetők nyomában Kiskőrösről és könnyé-1 szolgál arra: a levélírók jó­kéról nap mint nap érkéz- gosan emeltek szót. nek panaszos levelek a A tilosán főzött kiskőrösi Vám- és Pénzügyőrség me- pálinka fogy a környéken gyei parancsnokságához, az országos szervekhez:, a rá­dióhoz. televízióhoz. A le­velek egyértelműen azok­nak a becsületes, jószándé- kú embereknek a vélemé­nyét, jogos felháborodá­sát tolmácsolják, akik már megelégelték a tilos pálin­kafőzők, bőrrejtegetők tizei­méit, s dölyfös dicsekvésü­ket, amely gyors, és tegyük hozzá törvényellenes meg­gazdagodásukat kíséri. Egyetlen mondatat idézünk a sok levélből: „Mindenki főzi a pálinkát, hovato­vább már azok is, akikre minden állampolgárnak fél kellene nézni.” Pálinka Kiskőröstől Battonyáig A levelek, bejelentések nyomán a Vám. és Pénz­ügyőrség megyei parancs­noksága nagyszabású ellen­őrzést tartott, amelyre mi is meghívást kaptunk. Túl­ságosan hosszúra nyúlna valamennyi szabálysértő, vagy bűncselekményt elkö­vető nevének felsorolása azonban három, valóban leveleket, újságokat, nyom-I tipikus példa bizonyságul Vannak még könnyelmű nyerők! A legutóbbi gépkocsi- nyeremény betétkönyv sor­solását is beleértve, nap­jainkig 147 személygépko­csi került ily módon a me­gyébe. Azaz, kerülhetett volna. nevezetesen, ha mindegyiknek a tulajdono­sa jelentkeznék. Érthetet­len „nagyvonalúság” ugyan- t jtto Ferenc Béládul, a megelő­ző, májusi sorsolás megyei nyertesei közül kettő mind­máig nem tartotta érde­mesnek, hogy a tetemes ér­tékű nyereményt átvegye. Bár kilétük még ismeret­len, igyekszünk őket ez­úton is mozgósítani. Gép­kocsi -nyereménybetétköny­vük száma: 520 463 és 521496,.. "y is, de ez a mennyiség csu­pán csepp a tengerben. A nagy üzletet a más vidékre szállított, közvetítők útján eljuttatott pálinka jelenti. Szlovák János, Kiskőrös, Munkácsy utca 18. szám alatti házának kamrájában 9 darab 20 literes mű­anyag kannában 170 liter, szállításra előkészített pá­linkát találtak és foglaltak le a pénzügyőrök. A tu­lajdonos állítása szerint 130 litert a piacon vásá­rolt. ismeretlen személy­től, literenként 16 forintos áron.(?) Mondani sem kell ezt a védekezést nem fo­gadták él, márcsak azért sem, mert a nyomok a Bé­kés megyei Battonyára ve­zettek... B&ttonyáií, Boldoczki Pál traktoros kamrájában, pin­céjében és kertjében 75 li­ter gyümölcspálinkát talált a pénzügyőrség járőre. A traktoros nem jött zavarba, mert ugyanilyen mennyi­ségű törkölypálinkáról adott igazolást. S miért nincs törköly illata? — kérdezték. A felelet készen állt, aromával ízesítette, ezért nem érezhető. Pechje volt, mert ilyen aromát még nem találtak fel. A pálinka — mint később ki­derült — Szlovák Jánostól származott. Feledékeny bortermelő A bortermelők készletei­nek időnkénti ellenőrzése elég sűrűn jár meglepő eredménnyel. Ha többletet találnak, annak két oka le­het: megkeresztelték, vagy a rejtekhelyről varázsolták elő a bort. Lantos Lajos, Soltvadkert Alsócsábor 36. szám alatt lakó földműves pincéjében, a bejelentett 11 helyett. 15 hektó bor volt a hordókban. Az almatá-1 nek. roló ládái alatt újabb lelet — öt hordóban 2973 liter bor — bizonyította: nincse­nek. csodák. — Honnan származik 34 hektónyi bortöbblet? —tet­ték fel a kérdést. Némi ha­bozás után Lantos Lajos szégyenkezve ismerte be, hogy az 1967 -ben termett bort „elfelejtette” bejelen­teni. A 8,5 hold szőlő és az öt hold szántó művelése valóban sok gonddal jár, de ki hiszi el Lantos La­jos védekezését? Ugyanis az apró „féledékenység’, révén több mint 17 ezer forinttal károsította meg az államot. As értelmiség is ? Kik főzik a pálinkát, s miért? A kérdésre úgy tű­nik, könnyű válaszolni. Ä pálinkát a termelők főzik a nagyobb jövedelem re­ményében, s nem riadnak vissza a leleplezéstől és az azt követő súlyos bünte­téstől. A dolog nem egé­szen így áll. Kiskőrösön egy értelmiségi család, Z. G-né lakásán 115 liter pálinkát foglaltak le a pénzügyőrök.' Az asszony először azt ál­lította, hogy ajándékba kapták a nagy mennyiségű szeszt, de a padlásfeljáró alól előkerülő szeszpára- cső, üstsisak, hűtő, no meg a 2759 liter cukrozott gyü­mölcscefre, egészen mást bizonyított. Később már Z. G-né is elismerte a pálin­kafőzést. sőt azt is, hogy 10 litert adott él 400 fo­rintért. A panaszos levelekkel kezdtük, s az azokra való válasszal fejeznénk be. Nem elég általánosságban megírni az igazságot, el­mondani, hogy sok a zug­pálinkafőző, a borrejtegető. A konkrét, személyre szóló bejelentés nyújthat csak igazi segítséget, támogatást azok számára, akik álla­munk gazdasági rendjének védelmében tevékenyked­Gcmes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents