Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

4. oldal 1968. augusztus 16, péntek Turisták a Mlada Bosna Múzeum előtt. Magyar turisták Szarajevóban. jaiba” gurultunk. Kladanj, majd Olovo határát átlép­ve egyre türelmetlenebbül kémleltünk le a hegyolda­lakról. Szerettük volna mielőbb meglátni a vá­rost, elvegyülni a történel­mi hagyaték szemléleté­ben, a csevapcsicsa íny­csiklandozó illatában... Már az autóink kilomé­terórája is régen „elcsör- gött” a tervezett kilomé­ternél, amikor egy kanyar­ból megpillantottuk Szara­jevót. Közben nagy sebes­séggel húzott el mellettünk a MÁVAUT autóbusza ma­gyar turistákkal. Szarajevó­ban megállt egy félórára, majd folytatta útját Dub- rovnikba, a kék Adriára. A török kor nagy ven­dégfogadója — amely előtt megálltunk egy pillanatra — egykor háromszáz em­bernek és 70 lónak nyúj­tott szállást. A katasztró- fális 1697-es városégés után építették fel. Azóta a kereskedelem és a ven­déglátóipar szolgálatában állt. 1957-ben egy tűzvész alkalmával megrongáló­dott és ma is eléggé elha­nyagolt állapotban talál­tuk. A Miljacka patak part­ján — a Gavrilo Princip híd közelében — van a Mlada Bosna múzeum, ahol naponta több száz turistá­1914. június 28-án Ferenc Ferdinand trónörökös és felesége.». (Folytatjuk.) A török kor nagy vendégfogadója. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1965. novemberi határozatában foglalt ál­lást a gazdaságirányítás re­formjának szükségessége mellett azzal a céllal, hogy a szocialista gazdálkodás hatékonyabb legyen, gyor­sabban valósuljon meg. Ter­mészetes, hogy a gazdaság­irányítás rendszerének fej­lesztése maga után vonja egyes jogi kérdések, rendel­kezések felülvizsgálatát is. Az év elején számos új jog­szabály lépett életbe, ame­lyek mind az új gazdasági mechanizmus céljait hiva­tottak szolgálni. Ilyenek a többi között az állami vál­lalatokról szóló rendelkezé­sek, a tez-ekről, a földtu­lajdon és földhasználatról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve stb. Az eltelt több mint hat hónap alatt már megfelelő tapasztalat gyűlt össze ah­hoz, hogy tájékozódhassunk e jogszabályok hatásáról, a törvényesség alakulásáról megyénkben. Ezért keres­tük fel a megye főügyészét, dr. Szabó Sándort — Hogyan alakult a tör­vényesség megyénkben az utóbbi időben? — Ebből a szempontból két alapvető kérdést kell figyelembe venni. Először, hogy az új gazdasági me­chanizmus nem lazítani kí­vánja a törvényességet, ha­nem az eddiginél is foko­zottabb mértékben erősíte­ni. Másodszor: a megalko­tott, vagy ezután hatályba lépő jogszabályoknak elő kell segíteniük a gazdaság- irányítás új rendszerének mielőbbi teljes kibontako­zását. Ha a törvényességről egy szóban akarok nyilat­kozni, azt kell mondanom, hogy kielégítő. Semmilyen vonatkozásban nem követ­kezett be törés, sőt a meg­szilárdulás folyamatát ta­pasztaljuk. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a különböző szervek maguk is törekszenek a törvényes­ség betartására, s termé­szetesen jelentős szerep jut az ügyészeknek is ebben a munkában. , — Nyugodtan megálla­píthatjuk, hogy az előfor­duló törvénysértések több­ségükben nem jelentősek, és azok az állami, szövetke­zeti és egyéb szervek, gaz­daságok munkájára nem jellemzőek. Az állampolgá­rok — kevés kivétellel — ugyancsak igyekeznek ele­get tenni a törvényben elő­írt kötelezettségeiknek. — Milyen jelenségekre kell elsősorban figyelni az új gazdasági mecha­nizmus első időszakában annak érdekében, hogy a törvényesség megszilárdu­lásának említett kedvező folyamata ne szenvedjen törést? — Jogos a kérdés. Való­ban vannak most is — mint minden időszakban — olyan jelenségek, amelyek figyelmet érdemelnek ügyé­szi szempontból, sőt szük­séges az okok gondos ta- tanulmányozása is — foly­tatja a megyei főügyész, majd a következőket mond­ja: — A most már önálló gazdálkodást folytató tsz-eknél helyes törekvés mutatkozott az új alapsza- , bályok mielőbbi megalko­tására, s azok zömmel meg­felelnek a törvényes ren­delkezéseknek, az adott kö­zös gazdaság sajátosságai­nak. Egyes esetekben azon­ban találkoztunk kifogásol­ható alapszabályi rendelke­zésekkel, amelyek a jog­szabályok téves értelmezé­séből, vagy kellő megfon­toltság hiányából adódtak. Ügyészeink részt vettek azokban a bizottságokban, amelyek az alapszabályo­kat jóváhagyás előtt tanul­mányozták. Ezenkívül a megyei főügyészség rend­szeresen képviselteti ma­gát a tsz-ek jogi konzultá­ciós bizottságában, s több állásfoglalás kiadásával se­gítette elő az egységes és helyes gyakorlat kialakítá­sát. A gazdasági élet fellen­dülése magával hozta az építési telkek iránti keres­letet. Ezek egy részének megszerzése — főleg a vá­rosrendezéshez szükséges telkekről van szó — kisajá­títás útján történik. Az utóbbi időben emelkedett a kisajátítási kártalanítási perek száma. A kisajátítást szenvedők ugyanis egyre inkább elégedetlenek a kár­talanítási összeggel és bí­rósághoz fordulnak. Az egyenértékűség elvén belül szükségszerűen felmerült a bíróságok előtt a forgalmi érték vizsgálata, de azt töb­ben figyelmen kívül hagy­ták, hogy a spekulációs cél­zattal felduzzasztott ára­kat nem lehet alapul ven­ni. Mégis pert indítottak, s követelésük részben, vagy egészben alaptalannak bi­zonyult. — Hogyan alakult a bűn- cselekmények száma a me­gyében és ebből milyen kö­vetkeztetést lehet levonni? — Nem tekintettük és ma sem tekintjük kizártnak, Közéleti embereké a szó Szkala Gábor olyan tanácstag... Vízin Gergely, a helyi ta­nács vb-elnöke írja Csiké- riáról: Amikor a választásokat megelőző jelölő gyűlésen a csikériai 20-as választókör­zetben Szkala Gábor ter­melőszövetkezeti tagot je­lölték tanácstagnak, csupán azt kérték tőle választói, hogy a villamosítást harcol­ja ki számukra. Szkala Gá­bor pedig olyan tanácstag, aki fáradhatatlan, ha a vá­lasztóiról van szó. Minden tanácsülésen ott van, s a határozatok végrehajtásá­ból is derekasan kiveszi a részét. Nem véletlen tehát, hogy a körzetében szeretik és követik a példamutatá­sát. így történt akkor is, ami­kor a Tavankúti sor villa­mosításával kapcsolatban az önkéntes hozzájárulások szervezésével bízta meg a tanács. A szervezés ered­ménye az lett, hogy a vil­lany bevezetésében érdekel­tek — házanként — kétezer forinttal járultak hozzá a hálózatbővítés költségeihez. Ezzel a villanybevezetés fe­dezetének 40 százalékát Szlkala Gábor választói fi­zették be. Augusztus 8-án elérkezett a nagy nap. Délután 5 óra­kor összegyűlt a Tavankúti sor lakossága és ünnepé­lyes keretek között kigyul­ladt a fény! Főleg a házi­asszonyok részéről nem maradt el a tervezgetés sem, ki, milyen háztartási gépet vásárol először.,. Tanácsunk a jövőre vo­natkozóan is úgy tervezi, hogy a lakosság jogos kom­munális igényeinek kielé­gítése ott kerül hamarabb sorra, ahol többet tesznek a község szépítéséért.” hogy a gazdálkodásban á kötöttségek feloldása, illet­ve az ösztönző módszerek bővítése egyeseket bűncse­lekmények elkövetésére csábit. Az elmúlt fél év azonban azt látszik igazol­ni, hogy a jogellenes jelen­ségek megelőzésében a bün­tetőjognak kisebb szerep jut, mint korábban. Jelen­tős csökkenés mfutatkozik a vád tárgyává tett bűncse­lekményeknél, s ezen belül csökkent a népgazdaság és a társadalmi tulajdon elle­ni bűntettek száma is. Et­től függetlenül még nem lehet végleges álláspontot kialakítani a helyzet meg­ítélésében. Az átmenet még csak most kezdődött, s azok a hibaforrások, amelyek esetleg lehetővé teszik a bűncselekmények elköveté­sét, még nem tárultak fel minden vonatkozásban. Tudjuk például, hogy az árváltozások folytán türel­mi időt kellett adni a ven­déglátó, illetve kereskedel­mi egységeknek. Ezekre ugyanis az állampolgárok elég sokat panaszkodnak, de a valóságos helyzetet csak huzamosabb idő után tud­juk értékelni. Ezért tovább­ra is fontos feladat, hogy mindent megtegyünk a megelőzés érdekében. — Mit tesznek az ügyé* szék a megelőzés érdekéd ben? — Jogi Ismereteik állan­dó bővítésén túl felvértezik magúkat azokká! a köz­gazdasági ismeretekkel, amelyek főleg a gazdasági bűncselekmények, törvény- sértések helyes megítélésé­hez szükségesek. Törvény­tiszteletre nevelnek akkor, amikor előadásokon, a saj­tóban fontos jogszabályokat Ismertetnek, tájékoztatják az állampolgárokat jogaik­ról, kötelezettségeikről. Igen fontosnak tartom, hogy ne kerülje el a figyel­münket semmiféle jogsza­bályellenes törekvés, ten­dencia. Így megakadályoz­zuk a törvénysértéseket, biztosítjuk a törvényes rend megszilárdulását — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó Sándor megyei főügyész. G. S. Gyenge „főpróba“ - jól sikerült „előadás Eddig húsz tonna ezüstöt vásároltak fel Hetek óta tart az „ezüst­láz” változatlanul nagy a kínálat, amelyhez van ugyan kereslet Is, de a nagy forgalom miatt las­sabban megy a felvásár­lás. Az Óra- és Ékszer­kereskedelmi Vállalat — amelynek egyébként fő fel­adata az értékesítés — 49 vidéki és 14 fővárosi bolt­jában szervezte meg az ezüstvásárlást, jól felké­szült rá, de ekkora ér­deklődésre nem számított. Mintegy 20 tonna ezüst­tárgyat kellett darabonként megvizsgálni, grammon- kint átvenni. A valódiság megállapítása, a mérés, a vásárlással kapcsolatos ad­minisztráció sok időt vesz igénybe, ^ A megyei Véradó Állo­más és a Vöröskereszt kunszentmiklósi szervezete augusztus 2-án ismeretter­jesztő ankétot szervezett a helyi József Attila Műve­lődési Otthonban. Sajnos, a főpróba gyengén sike­rült, alig egy tucat érdek­lődő volt kíváncsi a meg­hirdetett előadásra. A ku­darc azonban nem csüg- gesztette el a vöröskerasz- tes aktivistákat, akik Kiss Lajosné titkár irányításá­val, ahogy mondani szo­kás „nyakukba vették a falut”. Jó szervező mun­kájuk eredményeként au­gusztus 9-én megrendezett véradáson 182 donor je­lent meg a művelődési ott­honban, ahol több mint 50 liter vért gyűjtöttek be az orvosok. — Ez az eredmény évek óta a legjobbnak mondha- I tó — jelentette ki Rajz István, a megyei Véradó Állomás szervezője. A kun- szentmiklósiak áldozatkész­ségére jellemző, hogy töb­ben közülük, mint például Cserna Sándor rendőr, Vö­rös Mihály fmsz főkönyve­lő, Hunti Mihályné háztar­tásbeli 6—7 alkalommal ad­tak életet mentő vért. Ked­ves epizód volt a véradá­son a kunadacsi útépítő munkások megjelenése, akik szerszámaikat letéve siettek vért adni, majd a vérvétel után, fehér kötés­sel a karjukon, tovább foly­tatták a munkát. „Aki vért ad, életet ad”, hirdeti a vöröskeresztes mozgalom klasszikussá vált jelmondata. A tények bi­zonyítják, hogy a kunszent- miklósiak ezt komolyan veszik. Kovács Sándor, művelőd ésiotthon- igazgató Jugoszláviai útijegyzet II. Szarajevó turista szemmel Vlasemicától néhány ki- nak magyarázzák eä az ide- lométerre a Konjuh és a genvezetők, hogyan esett Romanija hegység „kar- itt merénylet áldozatául Az új jogszabályok hatásáról, a törvényességről, a kártalanítási perekről nyilatkozik dr. Szabó Sándor megyei főügyész

Next

/
Thumbnails
Contents