Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

r IMS. augusztus IS, péntek I. oldal Nők a helyi politikában A dunavecsei járás nőmozgalmának sikerei Helyi politika... Velejár, bogy egy-egy társadalmi rétegen belül is azokkal értsünk szót elsősorban, akik a legközvetlenebbül érdekéitek az adott célki­tűzésekben. A rétegpolitika helyes realizálódása igazo­lódott a dunavecsei járási párt-vb nemrég tartott ülé­sén, amelyen a Hazafias Népfront, s a TXT járási szervezetének munkája mellett a nőtanács gazda­sági agitációs tevékenysé­géről is tárgyaltak. Hogyan sikerültek elgondolásaik az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésének idősza­kában. Nézzük meg ezt a kérdés- komplexumot abban az összefüggésben, mit lehetett elérni a nők dinamikus hozzájárulásával a terme­lési eredmények fokozásá­ban, a rétegpolitika érvé­nyesülésében? Azzal kezdte a nőtanács és a népfront, hogy a kö­tetlen beszélgetésektől kezdve — nők akadémiá­ján, szülők iskoláján, nők klubján, szakkörökön, an­kétokon át a gyűlésekig, politikai tanfolyamokig minden fórumot kihasz­náltak a legidőszerűbb kérdések megvitatására. Elsősorban úgy, ahogy abban a nők, a családel­látás letéteményesei, az otthonok „pénzügymi­niszterei” érdekeltek. A tsz- és földtörvényt, tsz- nyugdíjtörvényt éppúgy megismerték az asszonyok, mint a gyermekgondozási segély előnyeit, vagy az árak, bérek, kereslet-kíná­lat alakulásának várható következményeit. Érdekélte-e őket, szíve­sen politizáltak-e? A solti Szikra Tsz-ben például 250 asszopy részvételével tar­tották a tájékoztatásokat. Apostagon legalább másfél száz, Dunavecsén 120, a hartai Béke Tsz-ben 130, Szalkszentmártonban 130, a kis Kunpeszéren és Űj- solton. 120. illetve 90 nő hallgatta meg az előadó­kat (Azt is hangoztatták a vb-ülésen, hogy a Nők Lapjának cikksorozata is hozzájárult e megbeszélé­sek sikeréhez.) Növelte a politizálás ha­tékonyságát hogy e témákat a helyi gazda­sági vezetők elemezték. Ezzel eleve adott volt a feltétel a feladatok helyi konkretizálásához, vitához, új ötletek születé­séhez, gyakorlatiassághoz. Eredményen Mind több nő kapcsolódott be a tsz- ekben a közös munkába, majd a szakmunkáskép­zésbe. Apostagon huszon­nyolcán, a solti Szikrában hetvenen tanultak. A ba­romfinevelők valamennyien szakmunkás tanfolyamot végeztek. Az új ár- és ke­reskedelmi politika meg­győzte a nőket — érdemes iparkodni, jót és mindig többet adni. Minden terme­lőszövetkezet vezetősége a legjobbakat mondja a nők szorgalmáról. A szövetkezet bázisa: az őszibarackos Kiskunfélegyháza hatá­rában 2300 hold homokon gazdálkodik a Kiskunság Termelőszövetkezet. Az már jó termésnek számított, ha egy holdról öt mázsán felüli rozsot arattak, csé­ugyanazt a területet, Feke­te András elnök kalauzolá­sa mellett. Csodálatos vál­tozás történt: a homoksi­vatagon valóságos oázist lé­tesítettek. Az apró fácskák megnőttek, elterebélyesed­A Cegléd szépéből egynél több nem fér bele a kis­lány markába. Az átlag súly 35 dkg, de akad 57 dekás óriás is. peltek. A szövetkezet gaz­dái, vezetői nem nyugodtak bele a „megváltoztathatat- lanba”, és fordítottak is sorsukon. Elhatározták, hogy a gabonatermesztésre alkalmatlan területen gyü­mölcsöst, öntözéses kerté­szetet létesítenek. Néhány évvel ezelőtt Openheim Dezsővel, a ku­tató intézet munkatársával együtt tapostuk a Kiskun­ság homokját. Lelkesen ma­gyarázta, hogy ezen a terü­leten, 30 holdon ősziba­rackost telepítenek, és kí­sérletképpen 64 fajta őszi­barack-csemetét ültetnek el. Most másodszor járom tek, s az akkor nagynak tűnő fák közötti távolságot földig hajló, roskadásig megrakott ágaikkal beár­nyékolták. Az egy hold ho­mokra eső hozamot nyolc­szorosára emelték, ami 30 ezer forint körüli összeget tesz ki. Az őszibarackos a tsz bá­zisa lett, mintegy 15—16 vagon gyümölcsöt termett, az érte kapott össze 700 ezer forint lesz, ezért a legjobban bevált fajtákkal újabb húsz holdat telepíte­nek. Tehetik, mert van még homokjuk és Kanyó László szakkertész vezetése mel­lett kiváló, fiatal szakem­bereket is neveltek. Tóth Miklós Az elismerésre rászolgál­tak az asszonyok. A nőbizottságok vezetői nemcsak agitáltak a munkaverseny mellett, hanem ők álltak annak élén a munkacsapatok­ban. A hartai Béke Tsz-ben 7 női brigád szállt be a szo­cialista címért folyó ver­senybe. az Űj Élet-ben a nyáron alakult kettő. A szabadszállási Lenin Tsz- ben 2 női munkacsapat verseng, a solti Rákócziban 25, a tassi Rákóczi Tsz-ben 22, a dunaegyházi Haladás­ban 78, a solti Kossuth­ban 13 nő vetélkedik. A járás 14 baromfite­nyésztő tsz-éből 12 verse­nyez Nem mondvacsinált munkaverseny ez. Mióta benevezték, valamelyik tsz- brigád mindig a három el­ső között volt a megyei versenyben. Tavaly a du- naivecsei Virágzó Tsz lett megyei harmadik a tojás­termelésben. A nőmozgalom védnök­sége alatt áll a közellátás szempontjából igen fontos háztáji baromfi- és tojás­termelés is. A múlt évi el­ső helyezett például 108,66 mázsát, a második 98,22, a harmadik 44 mázsát adott át az állami felvásárlók­nak ... Mit jelentett mind­ebben a verseny? Mikor meghirdették, még mind­össze 14 mázsa baromfi le­adásával lehetett első he­lyet szerezni. A hartai tsz-ek asszonyai hagyma átlagtermésükkel magasan felülmúlták a makóiakat. Itt 129 mázsa, Makón 80 mázsa volt a holdankénti átlag. A solti Szikra Tsz- ben Kovács Józsefné 180 mázsa hagymát hozott ki egy holdból, de a 9. he­lyet elért asszony eredmé­nye is 150 mázsa. A solti Szikra Tsz asszo­nyai paradicsompaprika­termesztésben elsők voltak a járásban. Kecskés Ist- vánné holdankénti átlaga 180 mázsa volt. Ugyaneb­ben a tsz-ben Velők La- josné a jugoszláv hibrid- kukoricából termelt 92 má­zsát holdanként. Jól dolgoztak a dunaive- csei járás asszonyai. Bizo­nyára nehéz volt a sok szorgalmas nő közül ki­választani azt a tízet, akit jutalom-kirándulásra a Szovjetunióba küldtek... „Kifizetődő” hát okosan politizálni a lányokkal, asz- szonyokkal. Tóth István Cél: A szocialista cím elnyerése Szezon, vagy csúcsforgalom? — Csak az előbbi — mondja Szeli Lajos, a kecs­keméti MÁV-állomás fő­nökhelyettese. — Sokan nem is hinnék, hogy az aszályos időjárás milyen hatással van a mi mun­kánkra is. A szezon kel­lős közepén vagyunk, de sajnos nem beszélhetünk csúcsforgalomról, mint más években. Sokkal kevesebb gyümölcsöt, zöldséget és más mezőgazdasági árut szállítunk az idén. Néz­zünk csak egy-két össze­hasonlító adatot. Kevesebb vagonba több áru A múlt év júliusában Kecskemétről elszállítot­tunk 4463 tonna gyümöl­csöt A múlt hónapban mindössze 248 vagon in­dult útnak 2413 tonna ra­kománnyal. Hasonló a helyzet a konzervszállít- mányokkal is. Tavaly jú­liusban 159, az idén 87 va­gon konzervet továbbítot­tunk. Reméljük, hogy a szőlőben nem csalódunk, lesz belőle elegendő szállí­tani való. •Az állomásra érkező áruk súlya több mint ta­valy, viszont a vagonok száma, a jobb rakodás és nagyobb kocsik haszná­lata következtében keve­sebb. A múlt év június— júliusában 4037 vagonban 60 ezer 396 tonna áru — főleg építőanyag — érke­zett. Az idei év hasonló időszakában 3622 vagonból 61 ezer 169 tonna árut rakodtak ki. Tizenhat brigád A személyforgalom is növekedett. Ennek érzékel­tetésére elég annyit meg­említeni, hogy tavaly na­ponta átlag 2400, az idén viszont már átlagosan 3000 utas érkezik, illetve indul Kecskemétről. A vasutasok között folyó szocialista munkaverseny­ről Bokor Henrik szb-titkár számol be: — Szépen fejlődött ná­lunk a szocialista brigád­mozgalom — mondja az szb-titkár. — A múlt év­ben tizenegy brigád száz- kilenc tagja vett részt a nemes versengésben. Ne­kik köszönhető, hogy elér­tük az élüzem címet. Az idén már tizenhat brigád 309 tagja küzd az önként vállalt célok megvalósítá­sáért. Állomásaink szebbek — Szeretnénk elérni a „Szocialista szolgálati hely” kitüntetést és nagy örö­münkre szolgálna, ha hoz­zásegíthetnénk a Cegléd— Szeged között dolgozó vas­utasokat a „Szocialista vo­nal” cím elnyeréséhez. — Csatlakoztunk mi is ehhez a vállaláshoz, s na­gyon bízunk a sikerben. Az utasok is tapasztalhat­ják, hogy állomásaink szeb­bek, a vasúti kocsik tisz­tábbak, mint korábban. A forgalmi szolgálatnál Bod­nár János és Petrák Mi­hály, a kereskedelmi szol­gálatnál fjedig Putnoki Ist­ván brigádja érdemel di­cséretet kiváló munkájá­ért. Szabó S. Kálmán vo­natvezető brigádja sze­mély, Pál Szabó Illés kol­lektívája pedig tehervona- ton teljesít példamutató szolgálatot. A közeljövőben termelé­si tanácskozásokat tartunk, s itt már értékeljük a KMP megalakulásának 50. évfordulójára tett felaján­lásokat. Azt hiszem, akkor is szép eredményekről szá. molhatók be. O. L. Egy község — három tsz — három megoldás Az aszályos Időjárást az ember nem képes megvál­toztatni. De hátrányos, ked­vezőtlen következményei ma már enyhíthetők. Kö­zéjük tartozik a mezőgaz­daság egyik legégetőbb problémája, a takarmány­hiány. Az állam gondos­kodott 60 ezer vagonnyl szálastakarmányról, és ter­mészetesen gondoskodnak maguk a gazdaságok is. Hartán például, miután számba vették a lehetősé­geket a három tsz-ben há­rom különböző megoldás­sal próbálkoznak. Másodnövények — Sajnos, a takarmány­gabonánk nem fizetett úgy, ahogy vártuk és a kukori­cánk sem éri el a terve­zett 30 mázsás májusi morzsolt átlagot — vázol­ta a helyzetet Rudnyák Lajos, a Lenin Tsz üzem­vezető főmezőgazdásza. — Nagy gondunk tehát az ab- raktakarmány-készlet biz­Betegcsúcs januártól márciusig Mit mutat a táppénzesek statisztikája? A szakszervezeti szer­vek statisztikája szerint a múlt évben naponta 177 000 dolgozó volt táp­pénzes állományban, vagy­is száz dolgozó közül öt nem vett részt a munká­ban — 55 millió munka­nap esett ki a termelés­ből, a gyógykezelési költ­ségeken kívül 2,7 milliárd forint táppénzt fizettek ki, és mintegy 10 milliárd fo­rintra becsülhető a nép­gazdaság vesztesége. A tapasztalatok szerint a táppénzesek számának alakulása nem egyenle­tes: a csúcsérték január— március hónapokra jut, vi­szont június—augusztusban aránylag kevesen vannak betegállományban. Az ada­tokból kiderül az is, hogy amíg a kisebb üzemekben a táppénzszintet már egy­két hosszabb időtartamú — például tbc-s — megbete­gedés is számottevően befolyásolja, addig a na­gyobb vállalatok „táppénz­profilja” nagyjából ál­landóan egyforma képet mutat. Még a beteg­ség okai is többé-kevés- bé ugyanazok. Az ipari nagyüzemekben például a múlt évben minden dolgo­zóra átlagosan húsz beteg­ségi nap jutott. tosítása. összesen 180 va­gonra van szükségünk. Eb­ből 120—130 meglesz. A többit főleg másodvetések- sekkel pótoljuk. Ezért vetet­tünk például kölest 400 holdon. Másodnövényként, 150 holdon került földbe napraforgó és 200 holdon silókukorica. A jövő év el­ső felére 1400 hízóra szer­ződünk, amelyek után a korábbi egy helyett két mázsa takarmányt vehe­tünk, a kormány kedvez­ményes akciója keretében. A szövetkezet párt- és gazdasági vezetői úgy gondolkodnak, hogy egy kevésbé sikerült fél év után csak rontana a hely­zeten, ha most tömeges vágás kezdődne. Selejte­zünk például anyakocákat de helyükre időben faj­tiszta süldőket állítunk. Kukorieassár Az Üj Élet Tsz-ben He­gedűs Lajos főagronómus ismertette elképzeléseiket: — Annak ellenére, hogy nem állunk fényesen, az állatlétszámot mi sem akarjuk csökkenteni —, szögezte le. — Ezernél több szarvasmarha, 2000 juh, jelentős sertés- és ba­romfiállomány áttelelteté- séről van szó. Háromszáz vagonnyi az éves kuko­rica, árpa, takarmánybú­za és kétszeres szükségle­tünk. Mintegy 10 százalé­kos hiánnyal számolunk. A tartalékok felhasználá­sával, gazdaságosabb ete­téssel ezt csökkenteni tud­juk. A jó tömegtakar- mány-ellátás révén ugyan­csak takarékoskodni lehet az abrakkal. Silókukori­ca össztermésünk keve­sebb lesz a tervezettnél. Ezt a kukoricaszár fel- használásával pótoljuk. Gyors betakarításával, si­lózással számottevő táp­anyagértéket menthetünk meg. Aprítva, nyers cu­korrépaszelettel keverve tároljuk majd. Az Ercsi Cukorgyár garantálta, hogy a megrendelt 300 va­gon szeletet rendelkezé­sünkre bocsátja. Bízunk benne, hogy a vasúti szál­lítás ütemes, fennakadás nélküli lesz. Üzemszerve­zési szempontból mindez rendkívül nagy gondot je­lent. Októberre a munka­erő felszabadításáról már jelenleg gondoskodunk, hogy akkor a kukoricaszá­rat dolgozhassuk fel. Az istállótrágyázást például teljes egészében elvégez­zük augusztusban, s a ré­pát is a szokásosnál ko­rábban, szeptemberben szállítjuk el. Ontösött legelő A Béke Tsz nem küzd takarmánygondokkal. Így, amikor erre terelődött a szó, az elnök, V. Tóth Im­re arca továbbra is de­rült maradt. — Sőt, eladásra is lesz takarmányunk — jelentet­te ki elégedetten, büszke­séggel. — Kilencszáz hold- nyi legelőnk van és eb­ből 100 holdat öntözünk. A réteket egy mázsa nit­rogénműtrágyával szórtuk meg. Még most sem kell hozzányúlnunk a lucerná­hoz, amiből pedig tavaly ilyenkorra már egy kazal­lal elfogyott. Természete­sen mindent elkövetünk, hogy minél több tömegta­karmányt takarítsunk be. Hiszen jó bevételnek ígér­kezik, és két éven belül ezer szarvasmarhát aka­runk tartani. H. F,

Next

/
Thumbnails
Contents