Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

IMS. amtwan) X, péntek 3. oläal Mezőgazdasági könyvespolc Bokov és társai: SOMKÓRÖ Megyénkben a homoki gazdaságokban sokan örül­nek, hogy megjelent ma­gyar nyelven is ez a mű. Hiszen a somkóró amellett, hogy talajjavító hatású, mint takarmánynövény is egyre nagyobb szerephez jut, mivel beltartalmi ér­téke nem marad el a lu­cerna és a vöröshere mö­gött. A nemesítés és a ter­mesztés kérdéseivel ná­lunk csak az utóbbi évek­ben foglalkoznak komo­lyabban a szakemberek, ezért még sok kérdés vár tisztázásra. Megoldásukhoz ad hasznos segítséget Bo­kov és társainak munkája. Sok olyan szempontra hív­ják fel a figyelmet, ame­lyek hazai viszonyok között is jól kamatoztathatók. Kis terjedelméhez képest igen részletes útmutatást ad a somkóró termesztéséhez a legkülönbözőbb talajokon, az eltérő közgazdasági kö­rülmények figyelembevéte­lével. Rendkívül értékesek például a szikes talajok tí­pusaira kidolgozott ter­mesztési előírások. Az agrotechnikai kérdéseken kívül a somkóró szárazság és sótúrő tulajdonságát hangsúlyozzák. Útbaigazí­tást adnak a felhasználás széles körű módozataira is. Erik a s... Csendélet az asztalon — félkilós fürtökből. Szilva­nagyságú, halványzöld bo­gyók. Nem tömöttek, de nem is lazák. Szemezge­tünk. A naptár nem sokkal Jú­lius 20-a után mutatja az időt Dr. Szegedi Sándor, a katonatelepi szőlészkutató ezt mondja: — Pár nap még kell a zsendüléshez. Amikor szép borostyánsárga lesz a szí­ne, akkor ért meg a fo­gyasztásra. Nem túl édes, kellemesen savanykás szőlő. Nedvdús, anélkül, hogy a leve bugy- gyanna. A bogyó héja és húsa szilárd, de a szájban mintha nyomban elolvad­na. — Ennek a szőlőnek a neve: Favorit — folytatja a szőlészkutató. — De csak pár hónapja, amikor is a fajtaminősítő tanács új faj­tává nyilvántotta. — És korábban hogy ne­vezték?! Becenév és törzsszám — Mathiásztelep—3. Mint fajtajelöltnek, ez volt a hi­vatalos megjelölése. De volt, hogy úgy mondjam, beceneve is, amit itt a te­lepen használtunk: a Na­A szovjet tervezők átadták a magyar atomerőmű műszaki tervdokumentációit — A magyar—szovjet ál­lamközi egyezménynek megfelelően, a szovjet vil­lamosenergiaipari tervező iroda határidőre elkészítet­te és átadta a magyar erő­műberuházási vállalatnak az első magyar atomerő­mű műszaki tervdokumen­tációit. Mint ismeretes, az atomerőmű Pakson épül fel 1975-re és 800 megawatt villamosenergiát termel. A 12 kötetből álló doku­mentációsorozat az erőmű technológiai, építészeti és organizációs terveit tartal­mazza. E dokumentációk szövegét most magyarra fordítják, és a terveket be­építik a már készülő beru­házási javaslatba. A beru­házási javaslat a szoros ér­telemben vett atomerőmű tervein kívül a kapcsolódó létesítmények, tehát az út, vasút, a víz-, gáz. és csa­tornavezetékek, továbbá egyéb kommunális beruhá­zások terveit is magában foglalja. A beruházási ja­vaslat az év végére készül el, s utána az illetékes szakmai fórumokon vitára bocsátják. (MTI) rancsízű testvére. Azért, mert ugyanabból a keresz­tezésből származik, mint a Narancsízű. Egyébként va­lószínűleg ez lesz a követ­kező elismert fajtánk. — Ha már itt tartunk, ez utóbbi valóban rászol­gál a nevére? — Természetesen. Ehhez tudni kell, hogy úgy a Fa­vorit, mint a Narancsízű, a Chasselas Victoria és a Szőlőskertek királynője ke­resztezéséből származik. Az utóbbinak a muskotályos ízét az új hibrid narancs- és citromzamattá nemesí­tette. Ha három hét múlva újból kijön, ebből is meg tudom kínálni — — Térjünk vissza a Fa­vorithoz. Milyen nemesitési múlt áll e mögött? — Ehhez tudni kell, hogy a fajtáknak, illetve a faj­tajelölteknek nemcsak ne­vük, hanem törzsszámúk is van. A Favorité ez: 514—42. — Mit jelent ez a kaba- lisztikusnak tűnő összeté­tel? — Azt, hogy az új hib­rid az 1951-ben kikelt ma- gonc-populáció 4-es kom­binációjának a 42-ik egye- de. — Így már egyszerűnek látszik. És mi a száma a Narancsízűnek? — 514—22. Egyébként ebből a keresztezésből 153 ma göncöt nyertünk. S lám, közülük kettő lett fajtaje­lölt Illetve az egyik már fajta. A Favorit diadalát) a — Ez jó, vagy rossz arány? — Igen jónak mondható, mivel általában ezer ma­gon chibrid között akad egy, amelyik olyan tulaj­donságokkal rendelkezik, hogy megszerezheti a faj­tajelölt rangot — Mégis, hogyan lett a 42-es kis ma göncből Favo­rit? — Kiültettük mind a 153 magoncot Három-négy éves korban termést hoztak. Ekkor következett csak az igazán alapos megfigyelés: melyiktől mi várható. De voltak gondok, bajok is. 1953-ban a jég tönkreverte a telepet később a belvíz pusztított éveken át A fi­gyelmünk egyre inkább a két hibridre irányult Ah­hoz is kellett pár év, hogy húsz tőkéből mikroparcel- lát létesíthessünk. Ekkor már mind a hatszáz tulaj­donságra ügyeltünk. 1960- ban aztán a mikroparcel- láról kezdtük el a szaporí­tást 1965-ben már egy- hektáro6 törzsszőlőnk volt belőle. És tavaly újból te­lepítettünk egy hektárt A törzstelepről most 200 ezer dugványra való szaporító­vesszőt várunk. Ez megint hatványozottan szaporítha­tó tovább. 1973-ra már majdnem félmillió tőke lesz belőle. A Favorit a Csaba Gyön­gye megjelenése után egy héttel, azaz július végén szüretelhető. Bogyóinak a nagysága kétszer akkora, mint a Csaba Gyöngyéé. Bogyókba zárt napfény Katonatelepen 22 fajtá­ból alakították ki a július végétől október végéig hú­zódó érési láncolatot. Kez­dődik a Csaba Gyöngyével és zárul az Afuz Ali-val. Igaz, egyes fajták fölött a korszerűsödő igények ha­mar megkongatják a vész­harangot. De a nemesítők nyilván ezután sem ülnek a habáraikon. Az említett érési lánc bő három hónapot jelent. Ez az időszak, a hűtőtárolók sorozatos felépítésével, leg­alábbis a kétszeresére nö­velhető. Ez a gazdaságnak és a fogyasztóknak közös érdeke. Az elmúlt télen is több gazdaság horribilis hasznot húzott abból, hogy a savanyú, jellegtelen Sár- fehért tavasszal „dobta” piacra, kilónként huszon- egynéhány forintért Katonatelepen csendes szorgalommal folyik az új fajta hódítás előkészítése. S a napsütés áradó csend­jében mintha felhangzana az ősi dal kezdő sora: Érik a szőlő, hajlik a vessző ..." Nem mindegy, hogy mer­re, s milyen teherrel haj­fejlesztését, beilleszkedé­sét a népgazdaságba? Mit várhat az adott vállalat hosszabb távon az anyag- és alkatrészszállítóktól, a kooperáló partnerektől, és mit várnak tőle felhaszná­lói, vásárlói? Az ország külkereskedelmi érdeke mi­lyen export-, importtevé­kenységet és döntéseket kí­ván a vállalatoktól, a kü­lönböző külföldi partner- országokat tekintve? Ilyen és hasonló kérdésekre vár­ják a központi szervek vá­laszát ahhoz, hogy a leg­ésszerűbben alakíthassák a helyi terveket, elképzelése­ket, döntéseket. MINDEZ nem sérti a vál­lalatok önállóságát és fe­lelősségét. Mert a kormány vagy a minisztérium köz­vetlenül nem avatkozhat be a vállalatok tevékenységé­be. A központi szervekkel, elképzelésekkel, mint a fejlődés fő irányait jelző információkkal számolhat a vállalat. Végrehajtására nem kap kötelező utasítást, bár a gazdasági szabályozás és termelés eszközeivel (hi­tel, vám, adó stb.) a közpon­ti elképzeléseknek megfe­lelően befolyásolják a he­lyi elhatározásokat. Mindez persze nem mentesíti a vál­lalatok vezetőit a kocká­zat és az önállóságukkal arányos felelősség vállalá­sa alól. Amíg a központi tervek és elképzelések a fejlesztés fő irányait vázolják, a vál­lalati tervek már kellő részletességgel és megbíz­hatósággal a konkrét dön­téseket és elhatározásokat körvonalazzák. Az időtar­tamtól függően felsorolják a gyártmánycsoportok és főbb termékek fejleszté­sének, gyártásának alaku­lását, a termelő kapacitá­sok létesítését, bővítését, korszerűsítését. A piaci konjunktúra alakulásán kí­vül a vállalatok számolnak a népgazdaság lehetőségei­vel és konkrét helyi erő­forrásokkal. AZ ELŐRELÁTÁS, a ter­vezés alapja: a vállalatok ismerik a konkrét gazda­sági szabályozó- és tere­lőeszközöket az 1968—1970- es évekre. Lehet, hogy a vállalati gazdálkodás há­rom évre kialakított felté­telei közül egyik-másik nem bizonyul minden te­kintetben hibátlannak, a gyakori változtatás, a bi­zonytalanság ma mégis na­gyobb veszély és kár forrá­sa lenne, mint a szabályo­zás esetleges pontatlansá­ga. A NÉPGAZDASÁGI ér­dek és a tervszerűség érvé­nyesítésének talán leglé­nyegesebb eleme a vállala­ti érdekek távlati értelme, zése. Azok a vállalatok, amelyek már kellően „rá- éreztek” az új mechaniz­musra, a gazdasági élet új lehetőségeire, gyons ütem­ben rendezkednek be hosz. szútávú munkára. Termelői és piaci tevékenységükben, árpolitikájuk formálásában a belső szervezetük kiala­kításában, de különösen a fejlesztésre vonatkozó elha­tározásaikban az 1970-es és az utána következő eszten­dők lehetőségeivel, felada­taival is számolnak. Az idén képződő fejlesztési alapjukat a jövő részesedé­si alapjának tekintik, s úgy ösztönöznek munkára, koc­kázat- és áldozatvállalásra, hogy dolgozóiknak tett mai ígéreteik teljesítésének biz­tonsággal meglegyen a hol­napi aranyalapja. K. J. lik. Mi rejtőzik a csemege- szőlő zamatában? A költői megfogalmazás alól a szak­ember sem tudja kivonni magát, amikor ezt mondja: A bogyókba zárt napfény. H. D. Új Tisza-hfd épül Ügyi A sikeres algyői szén­hidrogénkutatások alaposan megnövelték a forgalmat a környék úthálózatán, de kü­lönösen az algyői Tisza-hí- don. Ezért vált szükségessé egy új közúti híd építése, amelynek tervein már ja­vában dolgoznak is az Üt­és Vasúttervező Vállalat mérnökei. Az új Tisza-hidat, amely­nek teljes hossza 480 mé­ter lesz és 50 millió forint­ba kerül, előreláthatólag 1972-ben adják át a forga­lomnak. Krími tájakon III. Milyen is a tenger? A LEGNAGYOBB él­mény — érthetően — a tenger látványa volt szá­munkra. A Fekete-tengeré, amely nyáron a kék leg­különbözőbb árnyalataiban veri vissza az ég színét. A fényeket. A nappali forró­ság ilyenkor már enyhült, s kellemes, friss volt a le­vegő. Ez volt a legtöbb nyaralóvendég esti szóra­kozása. Mint a fecskék ül­dögéltek kint az emberek, A tenger ilyenkor még csendes, csak a hajók ver­nek kisebb hullámokat. négyszázezer négyzetkilo­méternyi víztükörből mi csak egy darabkát láttunk, mégis a tágas horizont megbűvölt bennünket. Akadtak készséges idegen­vezetők, akik elmondták, hogy a Fekete-tenger több ezer növény- és állatfélesé­get rejt magában, ezek azonban csak 200 méteres mélységig lakják a felszí­nét, mert lentebb tömény sós a víz, s kénhidrogén is szennyezi az alsóbb vízré­s igen sokan meg is füröd- tek, élvezték a hűs vizet. Azt mondják, az éjszakai fürdőzésnél nincs nagyobb élvezet. MI AZÉRT főleg nappal fürödtünk. Kis társaságunk reggeli után felkerekedett, s egy hajócskával — me­netrend szerint közleked­nek ezek a járművek — kiutaztunk az úgynevezett Arany Strandra, amely csak egyike a várostól nyu­gatra fekvő sok szép Esti tengernézők és íúrdózők. tegeket. Halásznak benne keringet, lazacot, fognak lepényhalat, vizát, tokot, ajókát, megtalálható benne az ördöghal, a macska- és a farkascápa, valamint a kardhal. Persze, a fürdö- zők, akik a jaltai hetven kilométeres partot szinte strandnak. A partja köves, mely a déli napfényben náha tűzforróra felmeleg­szik. A vízig falépcsők, rá­csok vezetnek, megkönnyít­ve a nyaralóknak a le ju­tást. Az árnyékos helyekért — ernyők, padok, s a fe­dett rész alatti fekvőhe­Bács megyeiek az Arany Strandon. (Tóth Sándor felvételei.) „beborítják”, ezekből mit- sem látnak. A sűrűn kifutó halászhajók legénysége azonban büszkén meséli az élményeket. KEDVENC szórakozásunk volt esténként kiülni a mó­lóra. Figyelni a rákra va­dászó, a part kövein hasaló gyerekeket, az andagló sze­relmespárokat, s a viliódzó lyek — néha bizony közel­harc folyt, vagyis aki előbb érkezett, az járt jól, nem égette fel a Nap. Mint engem. Minek foly­tán az első nap rákvörös lettem, s utána irigykedve szemléltem vidáman lubic­koló társaimat. (Folytatjuk) F. TÖTH PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents