Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-02 / 180. szám
IMS. amtwan) X, péntek 3. oläal Mezőgazdasági könyvespolc Bokov és társai: SOMKÓRÖ Megyénkben a homoki gazdaságokban sokan örülnek, hogy megjelent magyar nyelven is ez a mű. Hiszen a somkóró amellett, hogy talajjavító hatású, mint takarmánynövény is egyre nagyobb szerephez jut, mivel beltartalmi értéke nem marad el a lucerna és a vöröshere mögött. A nemesítés és a termesztés kérdéseivel nálunk csak az utóbbi években foglalkoznak komolyabban a szakemberek, ezért még sok kérdés vár tisztázásra. Megoldásukhoz ad hasznos segítséget Bokov és társainak munkája. Sok olyan szempontra hívják fel a figyelmet, amelyek hazai viszonyok között is jól kamatoztathatók. Kis terjedelméhez képest igen részletes útmutatást ad a somkóró termesztéséhez a legkülönbözőbb talajokon, az eltérő közgazdasági körülmények figyelembevételével. Rendkívül értékesek például a szikes talajok típusaira kidolgozott termesztési előírások. Az agrotechnikai kérdéseken kívül a somkóró szárazság és sótúrő tulajdonságát hangsúlyozzák. Útbaigazítást adnak a felhasználás széles körű módozataira is. Erik a s... Csendélet az asztalon — félkilós fürtökből. Szilvanagyságú, halványzöld bogyók. Nem tömöttek, de nem is lazák. Szemezgetünk. A naptár nem sokkal Július 20-a után mutatja az időt Dr. Szegedi Sándor, a katonatelepi szőlészkutató ezt mondja: — Pár nap még kell a zsendüléshez. Amikor szép borostyánsárga lesz a színe, akkor ért meg a fogyasztásra. Nem túl édes, kellemesen savanykás szőlő. Nedvdús, anélkül, hogy a leve bugy- gyanna. A bogyó héja és húsa szilárd, de a szájban mintha nyomban elolvadna. — Ennek a szőlőnek a neve: Favorit — folytatja a szőlészkutató. — De csak pár hónapja, amikor is a fajtaminősítő tanács új fajtává nyilvántotta. — És korábban hogy nevezték?! Becenév és törzsszám — Mathiásztelep—3. Mint fajtajelöltnek, ez volt a hivatalos megjelölése. De volt, hogy úgy mondjam, beceneve is, amit itt a telepen használtunk: a NaA szovjet tervezők átadták a magyar atomerőmű műszaki tervdokumentációit — A magyar—szovjet államközi egyezménynek megfelelően, a szovjet villamosenergiaipari tervező iroda határidőre elkészítette és átadta a magyar erőműberuházási vállalatnak az első magyar atomerőmű műszaki tervdokumentációit. Mint ismeretes, az atomerőmű Pakson épül fel 1975-re és 800 megawatt villamosenergiát termel. A 12 kötetből álló dokumentációsorozat az erőmű technológiai, építészeti és organizációs terveit tartalmazza. E dokumentációk szövegét most magyarra fordítják, és a terveket beépítik a már készülő beruházási javaslatba. A beruházási javaslat a szoros értelemben vett atomerőmű tervein kívül a kapcsolódó létesítmények, tehát az út, vasút, a víz-, gáz. és csatornavezetékek, továbbá egyéb kommunális beruházások terveit is magában foglalja. A beruházási javaslat az év végére készül el, s utána az illetékes szakmai fórumokon vitára bocsátják. (MTI) rancsízű testvére. Azért, mert ugyanabból a keresztezésből származik, mint a Narancsízű. Egyébként valószínűleg ez lesz a következő elismert fajtánk. — Ha már itt tartunk, ez utóbbi valóban rászolgál a nevére? — Természetesen. Ehhez tudni kell, hogy úgy a Favorit, mint a Narancsízű, a Chasselas Victoria és a Szőlőskertek királynője keresztezéséből származik. Az utóbbinak a muskotályos ízét az új hibrid narancs- és citromzamattá nemesítette. Ha három hét múlva újból kijön, ebből is meg tudom kínálni — — Térjünk vissza a Favorithoz. Milyen nemesitési múlt áll e mögött? — Ehhez tudni kell, hogy a fajtáknak, illetve a fajtajelölteknek nemcsak nevük, hanem törzsszámúk is van. A Favorité ez: 514—42. — Mit jelent ez a kaba- lisztikusnak tűnő összetétel? — Azt, hogy az új hibrid az 1951-ben kikelt ma- gonc-populáció 4-es kombinációjának a 42-ik egye- de. — Így már egyszerűnek látszik. És mi a száma a Narancsízűnek? — 514—22. Egyébként ebből a keresztezésből 153 ma göncöt nyertünk. S lám, közülük kettő lett fajtajelölt Illetve az egyik már fajta. A Favorit diadalát) a — Ez jó, vagy rossz arány? — Igen jónak mondható, mivel általában ezer magon chibrid között akad egy, amelyik olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy megszerezheti a fajtajelölt rangot — Mégis, hogyan lett a 42-es kis ma göncből Favorit? — Kiültettük mind a 153 magoncot Három-négy éves korban termést hoztak. Ekkor következett csak az igazán alapos megfigyelés: melyiktől mi várható. De voltak gondok, bajok is. 1953-ban a jég tönkreverte a telepet később a belvíz pusztított éveken át A figyelmünk egyre inkább a két hibridre irányult Ahhoz is kellett pár év, hogy húsz tőkéből mikroparcel- lát létesíthessünk. Ekkor már mind a hatszáz tulajdonságra ügyeltünk. 1960- ban aztán a mikroparcel- láról kezdtük el a szaporítást 1965-ben már egy- hektáro6 törzsszőlőnk volt belőle. És tavaly újból telepítettünk egy hektárt A törzstelepről most 200 ezer dugványra való szaporítóvesszőt várunk. Ez megint hatványozottan szaporítható tovább. 1973-ra már majdnem félmillió tőke lesz belőle. A Favorit a Csaba Gyöngye megjelenése után egy héttel, azaz július végén szüretelhető. Bogyóinak a nagysága kétszer akkora, mint a Csaba Gyöngyéé. Bogyókba zárt napfény Katonatelepen 22 fajtából alakították ki a július végétől október végéig húzódó érési láncolatot. Kezdődik a Csaba Gyöngyével és zárul az Afuz Ali-val. Igaz, egyes fajták fölött a korszerűsödő igények hamar megkongatják a vészharangot. De a nemesítők nyilván ezután sem ülnek a habáraikon. Az említett érési lánc bő három hónapot jelent. Ez az időszak, a hűtőtárolók sorozatos felépítésével, legalábbis a kétszeresére növelhető. Ez a gazdaságnak és a fogyasztóknak közös érdeke. Az elmúlt télen is több gazdaság horribilis hasznot húzott abból, hogy a savanyú, jellegtelen Sár- fehért tavasszal „dobta” piacra, kilónként huszon- egynéhány forintért Katonatelepen csendes szorgalommal folyik az új fajta hódítás előkészítése. S a napsütés áradó csendjében mintha felhangzana az ősi dal kezdő sora: Érik a szőlő, hajlik a vessző ..." Nem mindegy, hogy merre, s milyen teherrel hajfejlesztését, beilleszkedését a népgazdaságba? Mit várhat az adott vállalat hosszabb távon az anyag- és alkatrészszállítóktól, a kooperáló partnerektől, és mit várnak tőle felhasználói, vásárlói? Az ország külkereskedelmi érdeke milyen export-, importtevékenységet és döntéseket kíván a vállalatoktól, a különböző külföldi partner- országokat tekintve? Ilyen és hasonló kérdésekre várják a központi szervek válaszát ahhoz, hogy a legésszerűbben alakíthassák a helyi terveket, elképzeléseket, döntéseket. MINDEZ nem sérti a vállalatok önállóságát és felelősségét. Mert a kormány vagy a minisztérium közvetlenül nem avatkozhat be a vállalatok tevékenységébe. A központi szervekkel, elképzelésekkel, mint a fejlődés fő irányait jelző információkkal számolhat a vállalat. Végrehajtására nem kap kötelező utasítást, bár a gazdasági szabályozás és termelés eszközeivel (hitel, vám, adó stb.) a központi elképzeléseknek megfelelően befolyásolják a helyi elhatározásokat. Mindez persze nem mentesíti a vállalatok vezetőit a kockázat és az önállóságukkal arányos felelősség vállalása alól. Amíg a központi tervek és elképzelések a fejlesztés fő irányait vázolják, a vállalati tervek már kellő részletességgel és megbízhatósággal a konkrét döntéseket és elhatározásokat körvonalazzák. Az időtartamtól függően felsorolják a gyártmánycsoportok és főbb termékek fejlesztésének, gyártásának alakulását, a termelő kapacitások létesítését, bővítését, korszerűsítését. A piaci konjunktúra alakulásán kívül a vállalatok számolnak a népgazdaság lehetőségeivel és konkrét helyi erőforrásokkal. AZ ELŐRELÁTÁS, a tervezés alapja: a vállalatok ismerik a konkrét gazdasági szabályozó- és terelőeszközöket az 1968—1970- es évekre. Lehet, hogy a vállalati gazdálkodás három évre kialakított feltételei közül egyik-másik nem bizonyul minden tekintetben hibátlannak, a gyakori változtatás, a bizonytalanság ma mégis nagyobb veszély és kár forrása lenne, mint a szabályozás esetleges pontatlansága. A NÉPGAZDASÁGI érdek és a tervszerűség érvényesítésének talán leglényegesebb eleme a vállalati érdekek távlati értelme, zése. Azok a vállalatok, amelyek már kellően „rá- éreztek” az új mechanizmusra, a gazdasági élet új lehetőségeire, gyons ütemben rendezkednek be hosz. szútávú munkára. Termelői és piaci tevékenységükben, árpolitikájuk formálásában a belső szervezetük kialakításában, de különösen a fejlesztésre vonatkozó elhatározásaikban az 1970-es és az utána következő esztendők lehetőségeivel, feladataival is számolnak. Az idén képződő fejlesztési alapjukat a jövő részesedési alapjának tekintik, s úgy ösztönöznek munkára, kockázat- és áldozatvállalásra, hogy dolgozóiknak tett mai ígéreteik teljesítésének biztonsággal meglegyen a holnapi aranyalapja. K. J. lik. Mi rejtőzik a csemege- szőlő zamatában? A költői megfogalmazás alól a szakember sem tudja kivonni magát, amikor ezt mondja: A bogyókba zárt napfény. H. D. Új Tisza-hfd épül Ügyi A sikeres algyői szénhidrogénkutatások alaposan megnövelték a forgalmat a környék úthálózatán, de különösen az algyői Tisza-hí- don. Ezért vált szükségessé egy új közúti híd építése, amelynek tervein már javában dolgoznak is az Ütés Vasúttervező Vállalat mérnökei. Az új Tisza-hidat, amelynek teljes hossza 480 méter lesz és 50 millió forintba kerül, előreláthatólag 1972-ben adják át a forgalomnak. Krími tájakon III. Milyen is a tenger? A LEGNAGYOBB élmény — érthetően — a tenger látványa volt számunkra. A Fekete-tengeré, amely nyáron a kék legkülönbözőbb árnyalataiban veri vissza az ég színét. A fényeket. A nappali forróság ilyenkor már enyhült, s kellemes, friss volt a levegő. Ez volt a legtöbb nyaralóvendég esti szórakozása. Mint a fecskék üldögéltek kint az emberek, A tenger ilyenkor még csendes, csak a hajók vernek kisebb hullámokat. négyszázezer négyzetkilométernyi víztükörből mi csak egy darabkát láttunk, mégis a tágas horizont megbűvölt bennünket. Akadtak készséges idegenvezetők, akik elmondták, hogy a Fekete-tenger több ezer növény- és állatféleséget rejt magában, ezek azonban csak 200 méteres mélységig lakják a felszínét, mert lentebb tömény sós a víz, s kénhidrogén is szennyezi az alsóbb vízrés igen sokan meg is füröd- tek, élvezték a hűs vizet. Azt mondják, az éjszakai fürdőzésnél nincs nagyobb élvezet. MI AZÉRT főleg nappal fürödtünk. Kis társaságunk reggeli után felkerekedett, s egy hajócskával — menetrend szerint közlekednek ezek a járművek — kiutaztunk az úgynevezett Arany Strandra, amely csak egyike a várostól nyugatra fekvő sok szép Esti tengernézők és íúrdózők. tegeket. Halásznak benne keringet, lazacot, fognak lepényhalat, vizát, tokot, ajókát, megtalálható benne az ördöghal, a macska- és a farkascápa, valamint a kardhal. Persze, a fürdö- zők, akik a jaltai hetven kilométeres partot szinte strandnak. A partja köves, mely a déli napfényben náha tűzforróra felmelegszik. A vízig falépcsők, rácsok vezetnek, megkönnyítve a nyaralóknak a le jutást. Az árnyékos helyekért — ernyők, padok, s a fedett rész alatti fekvőheBács megyeiek az Arany Strandon. (Tóth Sándor felvételei.) „beborítják”, ezekből mit- sem látnak. A sűrűn kifutó halászhajók legénysége azonban büszkén meséli az élményeket. KEDVENC szórakozásunk volt esténként kiülni a mólóra. Figyelni a rákra vadászó, a part kövein hasaló gyerekeket, az andagló szerelmespárokat, s a viliódzó lyek — néha bizony közelharc folyt, vagyis aki előbb érkezett, az járt jól, nem égette fel a Nap. Mint engem. Minek folytán az első nap rákvörös lettem, s utána irigykedve szemléltem vidáman lubickoló társaimat. (Folytatjuk) F. TÖTH PÁL
