Petőfi Népe, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-02 / 180. szám
4. oldal 1968. augusztus 2, péntek N.tcg üttllTE w Irodalmi élet a XIX. század második felében SZ atona József halálával, 1830. április 16-ával le- *■ zárult Kecskemét irodalmi életének egyik korszaka. Megbocsássanak az irodalomtörténészek, ha ez a dátum nem egyezik az ő korszakbeosztásukkal. Kecskemét kénytelen a helyi adottságoknak megfelelően mérni a távolságot és az időt is. Felvillant ugyan egy-két fényes csillag Katona után is. 1842—1844-ben itt jogászkodik Jókai Mór és itt írja a Zsidó fiú-t, itt kezd a Hétköznapok-ba. 1843 elején Petőfi Sándor itt jövendöli meg, hogy neve örökkön örökké élni fog. Aztán itt él még a felvilágosodás korából néhány veterán is, mint Mátyási József, a népdalok egyszerűségével daloló költő-ügyvéd. Nemes András, az ugyancsak ügyvéd, úttörő színész, aki hajlott korában „Kecskeméti sétáló” címmel megénekli a Déllő-tó helyén 1835-ben létesített Kissétateret. Mindig éltek Kecskeméten a tolinak, több, kevesebb sikert elérő bajnokai. Ebben része volt az 1841-ben itt megtelepedett nyomtató műhelynek, amelynek világlátott mestere, Szilády Károly, mesterembertől abban az időben szokatlan műveltséggel rendelkezett és baráti kapcsolatban állt a kor íróival, irodalomtudósaival, mint Toldy Ferenccel és Tompa Mihállyal is. A technika mellé spiritus rector is kerülközött Horváth Döme (1819—1899) személyében. Ha Horváth Döméről szólunk, előbb meg kell említenünk bátyját, Horváth Cyrillt (1804—1884). Kecskeméten, egyszerű parasztcsalád gyermekeként született, egyetemi tanárságig küzdötte föl magát. Az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Szépirodalmi és számos tudományos munka jelent meg a neve alatt. Egyetemi előadásaiban saját, konkrétizmusnak nevezett filozófiai rendszerére támaszkodott. Horváth Cyrill segítette korán árvaságra jutott öccsét, Dömét, hogy tanult emberré válhasson. Horváth Döme méltó volt a támogatásra. Ügyvédi diplomát szerzett, a szabadságharcban katonai, majd kormánybiztosi szerepet vállalt. írásaival is lelkesítette a fegyvert fogott népet. A szabadságharc után elfogták, de vizsgálati fogságából, megfosztva az ügyvédi tevékenység gyakorlásától, hazabocsátották. Kecskemétet kényszertartózkodási helyéül jelölték ki. A tennivágyás még házifogságában sem hagyta nyugodni. Maga köré gyűjtötte a helyi és az elérhető irodalmárokat. Megindítja az Alföldi Színműtár-at. Ebben a sorozatban Shakespeare, Victor Hugo művei mellett Katona Bánk bán-ját kétszer is megjelenteti. Pénzalapot teremtett Katona első síremlékének és szobrának felállítására. 1851-ben kiharcolta a Katona József Kör megalakítását, s a kör első elnökéül őt választotta. ffogy a maga korában ki volt Horváth Döme, arra nézve álljon itt egy idézet Toldy Ferencnek Arany Jánoshoz Pesten, 1859. március 21-én írt leveléből: „Pünkösdkor, ha isten éltet, látni fogom kegyeteket Kőrösön, különösen Kecskeméten Döménél leszünk többen — úgy készüljön kegyed, igen tisztelt barátom, hogy ne hiányozzék a koszorúban.” Arany életének korábbi adataiból is látni, hogy az irodalmi levegőt szomjazó költőt vonzotta Kecskemét írói társasága. Lévay Józsefet verses levélben hívogatja Kőrösre, Kecskemétre írói találkozóra. 1852. jül. 13-án kelt a hozzá küldött levél és többek közt ezeket zengte: Azt mondom először: okosabban tennél, f Huszonheted napján a hónapnak jönnél, Szíves barátid közt, köztünk megjelennél. Akkor átrándulnánk szomszéd Kecskemétre, Losonczy, Obernyik ő lakóhelyére. Lám, mint valami varázskulcsra, hogy nyiladozik a múlt század második felének irodalomtörténete. Arany Jánost és az ő nyomán egy másik Kecskemét szülöttét is felidéztük, Losonczy Lászlót (1812—1879), aki ta- nárkodott Kecskeméten, Kőrösön, Cegléden, tehát a „három város” midenikében. Verseiből többet neves zenészek tettek kottára. Nem kisebb hírű volt Obernyik Károly (1815—1855) a jeles drámaíró, a Tízek Társaságának —> amelyhez Petőfi és Jókai is tartozott —egyike. A kecskeméti kollégium tanára volt 1851-től 1855-ig. Itt írta a Chelonia, és a Brankovics György című drámáit. fk a ismét csak Arany János révén tudjuk, hogy a mérges kis ember, de szigorú, nagy kritikus, Gyulai Pál is ismeretségben állt a kecskeméti írókkal. 1855 augusztusában másodszor jött át két héten belül a Toldi költője Mentovich társaságában Kőrösről Kecskemétre. Itt találta Gyulai Pált, aki alkotói szabadságon volt és regényt írt. De ha belelapozunk a kecskeméti annalesekbe, találunk még bőségesen neveket, akikkel az irodalomtörténet is foglalkozik, mint Szász Károly költőt és műfordítót, Ács Károlyt, Shakespeare tolmácsolóját, Szilágyi Sándor történetírót. Innen indul Veigelsberg Hugó, a Pester Lloyd későbbi szerkesztője, akinek fia Ignotus, a Nyugat szerkesztője, gyermekéveit Kecskeméten töltötte. Mindig kecskemétinek vallotta magát a századvég egyik nészerű hetilapjának, a Magyar Salon-nak két szerkesztője: Hevesi József és Fekete József. Murai Károly, családi nevén Kovács László (1857—1933) a jeles humorista és vígjátékíró szintén idevalósi volt és egészen utolsó életévéig hazajárt megpihenni, felüdülni. ff orváth Döme haláláig tzámontartott minden kecs■“ keméti írástudót, művészt. Az itthon lakókat meg- megnyilatkozásra buzdította. A Katona József Kör első évkönyveit kell fellapozni, hogy lássuk, mennyi embert és kit mozgósított szülővárosa szellemi szolgálatára Erre nem elég egy újságcikk kerete. Joós Ferenc Körüli „csendéiül“ Makacsul „tartja magát” a Máriaváros szívében — farkasszemet nézve Kecskemét egyik büszkeségével, a reprezentatív fedett uszodával — ez a cseppet sem „szalonképes” szemétrakás. Éppen ezeken a hasábokon már jó pár hete szót emeltünk a hulladékhalmaz mielőbbi felszámolása érdekében. Időközben egy szórakoztató kombinátot is rá telepítettek. Az továbbált, a szeméthalom maradt Szinte úgy hat már, hogy jöhetnek elemi csapások, válthatják egymást az évszakok — a kacathegy dacol az idők viharával, az emberiség fennállásának végezetéig Ha csak valamelyik, a városszépítést szívén viselő, s ezért felelős hatóság meg nem szánja a közelben lakókat, s rendet nem teremt a környéken. Vajon mikor?! A művelődésügyi miniszter utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról A művelődésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és országce hatáskörű szervek, illetőleg társadalmi szervek vezetőivel egyetértésben — utasításban szabályozta a honvédelmi ismeretek oktatását. A most megjelent rendelkezés kimondja: az általános iskolák 7. és 8. osztályában továbbá a középfokú oktatási intézményekben — beleértve a szakmunkás- képző iskolákat is —, valamint a felsőfokú oktatási intézményekben a külön kiadott óratervek, tantervek, illetve programok szerint, az előírt tantárgyak rendszerébe beépítve honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával a tanulók, illetőleg a hallgatók eddigi óraterhelése nem növelhető. A rendelkezés szerint a bevezetés fokozatos lesz. Az oktatás az 1968—69-es tanévben az általános iskolák 7„ valamint a többi érintett oktatási intézmény első osztályában, illetőleg évfolyamán kezdik meg A foglalkozásokon való részvétel minden tanuló, hallgató részére kötelező, kivéve az idegen állampolgárokat és a felsőoktatási intézmények sorkatonai szolgálatot már teljesített hallgatót. A honvédelmi ismeretek egyes gyakorlati foglalkozásai alól a gyógy- testnevelésre utalt, továbbá a testnevelés alól felmentett tanulókat, hallgatókat mentesítik. A honvédelmi ismeretekből külön érdemjegyet nem állapítanak meg abból a diákok vizsgát nem tesznek. A honvédelmi ismeretek sikeres oktatásának, az elméleti és gyakorlati foglal-' kozások hatékonyságának elősegítése érdekében a me-, gyei (megyei jogú városi, fővárosi) művelődésügyi (oktatási) szakigazgatási szervek a honvédelmi szövetség területi szerveivel együttműködve az oktatási nevelési tapasztalatok módszeres kialakítására és az oktatók továbbképzésének lebonyolítására a bázisiskolákat jelölnek ki. Az okta„ tási intézmények — az ifjúsági mozgalom szervezeti kereti között —, verseny- szerű programokkal évenként honvédelmi napot szerveznek. A művelődésügyi minisz-i tér utasítása végül kimondja, hogy az oktatási intézményekben segítsék elő a honvédelmi szakkörök, tanfolyamok szervezését, továbbá, hogy a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetésével az oktatási intézményekben a polgári védelmi oktatás jelenlegi rendszere megszűnik. (MTI) Polypropilénzsákok a betakarításhoz Az őszi betakarítási munkákhoz, illetve a mezőgazdasági termékek szállításához, tárolásához ebben az Gondatlanság, felelőtlenség miatt sok a tűseset Csaknem másfél millió forint kár a megyében Alig van nap megyénk valamelyik részén ne hangzana fel a tűzoltók szirénázása. Különösen gyakori ez Kecskeméten, a megyei parancsnokság székhelyén, ahonnan a nagy piros autók sűrűn száguldanak a közeli községekbe, sőt távolabbra is, ha a szükség úgy kívánja. Az elmúlt félév tűzeseteiről, a megelőző munkáról kértünk tájékoztatást Sebes- tény Istvántól, a megyei tűzrendészetá parancsnokság parancsnokától. Sajnos, a megyében gyakoriak a tűzesetek. Tavaly a többi megyékhez viszonyítva emelkedett a riasztások száma, s ez az idén — az első félévi tapasztalatok alapján — tovább növekszik. Amíg 1967-ben összesen 327 alkalommal vonultak ki a tűzoltók, addig ez év első hat hónapjában 201 tűz keletkezett. A kárösszeg pedig máris elérte a tavalyi egész évit, a másfél millió forintot. Leggyakrabban a mező- gazdaságban üti fel fejét ez a veszedelem. Sok volt a gabonatűz, a szerfás épületek, ólak, istállók pedig gondatlanság miatt, vagy villámcsapástól gyulladtak ki. Az idei legnagyobb 'gabonatűz a szabadszállási Lenin Tsz-t sújtotta, ahol a 20 hold kenyérnekvaló vált hamuvá. Garán július 7-én a Vörös Csillag bir- kahodálya égett le, s benne pusztult „400 birka is. Legtöbbször — 65 esetben —, a kiskunfélegyházi járásban riasztották a tűzoltókat. Hozzá kell tenni, hogy több évi tapasztalat szerint e vidéken fordul elő a legtöbb villámcsapás. Általában azonban három fő okot lehet megjelölni a tűzesetek keletkezésénél. Az első helyen a gondatlanság áll. Nemcsak nyáron és nem csupán a mezőgazdaságban. Az eldobott égő gyufa, cigaretta, szabálytalan hús- füstölők stb, tetemes károkat okoztak. Az elmúlt félévben ötven százalékkal emelkedett a gyermekjátékból eredő tűzesetek száma — és ez a második fő ok. A megyei tűzrendésze- ti bizottság azt a megelőző módszert választotta, hogy az iskolákban évente egyszer az osztályfőnöki órán egy hivatásos tűzoltó tart felvilágosító előadást a gyerekeknek. Harmadik helyen a szabadban való gondatlan tüzelést kell megemlíteni. Ez okozta minden valószínűség szerint a július 11—i ke_ lebiai erdőtüzet is. A kigyulladt fenyvesben 160 ezer forint kár keletkezett, mire sikerült megfékezni, lokalizálni a tüzet. A fel- világosító munka ellenére ez utóbbi okból bekövetkezett tüzek száma négyszeresére emelkedett a félév folyamán a tavalyi és hasonló időszakához képest. Az egyik fcsz-ben például a gépkezelő szalonnát sütött a traktor árnyékában. Ki, gyulladt és leégett a gép. Moadonyszikrától hat esetben gyulladt meg a gabona. Nem kell azonban azt gondolni, hogy csak a nyári mezőgazdasági munkák idején alvad dolguk a tűzoltóknak. Télen, illetve a fűtési szezonban legalább annyira ébernek kell lenni, mint aratás idején. Az állami tűzoltóságnak — és ez természetes — elsőrendű feladata a megelőzés. Éppen ezért nagy gondot fordítanak a lakosság felvilágosítására, tájékoztatására. Évente egyszer ellenőrzéseket tartanak, s ebben nagy segítségére van a tűzrendészed hatóságnak a megyénkben működő közel hatezer önkéntes tűzoltó is. A mezőgazdaságon és a lakásokon kívül azonban védeni kell az ipari üzemeket is. Mondanunk sem kell, hogy az elektromos berendezések, különböző műanyagok, automatikus gépek szakszerűtlen kezelés, vagy rövidzárlat miatt komoly tűzveszélyt is jelenthetnek. Sebestény elvtárs végezetül elmondotta, hogy ma már nemcsak vízzel oltják a tüzet — mint általában hiszik az emberek. „Felszereléseik” között por- és habbaloltók is szerepelnek, éppen úgy, mint a szénsavgáz. Legbiztosabb „anyag” azonban a lakosság gondossága, elővigyázatossága ... G. S. évben ad először nagyobb mennyiségű polypropilén szalagzsákot a Kender-Jutagyár. A vállalat tavaly rendezkedett be az új alapanyag feldolgozására. A polypropilén szalagból szőtt zsák világviszonylatban is új gyártmány, amellyel a Kender-Juta a nagy külföldi cégekkel egyidőben tudott megjelenni a világpiacon. A vállalat egy osztrák cég részére most 150 ezer ilyen új fajta zsá. kot gyárt, és számos or, szágba küldött mintasoro-: zatokat kipróbáláshoz A Kender-Jutagyár főként hagyományos alapanyagokból és kisrészben az új műanyagból az idén összesen nyolcmillió asákot készít a hazai felhasználóknak, el-’ sősorban a mezőgazdaság-' nak. (MTI) Válaszolunk olvasóinknak Mikor vehető igénybe a bölcsőde? Szabó Ferencné, Kecskeméti Levele nyomán érdeklődtünk a városi tanács vb egészségügyi osztályán. Az ott kapott érte-» sülés alapján közöljük, hogy a fennálló rendelkezések ér-* telmében kisgyermeke bölcsődei elhelyezése csak akkor in-» tézhető el, ha ön is munkába lép. Jó lenne, ha mielőbb igazolni tudná, hogy munkát vállalt. A kérelmeket ugyanis augusztus második felében bí-* rálják el. Előfeltétel tehát, hogy ön dolgozzék. Néhány kecskeméti vállalat így például a konzervgyár — saját bölcsődét tart fenn. Ha jónak látja, próbálkozzék esetleg ilyen üzemben elhelyezkedni. Döntéséről, a fejleményekről érdeklődéssel várjuk értesítés sét. Szerkesztői üzenetek Tóth Ádám, Tompa: öröm* mel olvastuk sorait. Szívesen vennénk, ha más alkalommal is írna. Egyetértünk a harácsoló embereket elítélő véle-» ményével. Mi is azt valljuk: öntudatos, jó hazafi nem tesz ilyet. —■ Jó erőt és egészséget kívánunk Tóth bácsinak! * Gy. Pál, Kecskemét: A levelében említett ügyek a járásbíróság jogkörébe tartoznak. Javasoljuk: panaszával közvetlenül oda forduljon.
