Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
I. nlfla! 1968. július 14, vasárnap Vizeink tis itaságo Összefogást sürgető közös érdek Johann Strauss, a múlt századi bécsi keringőkirály a Dunát akkor talán még joggal nevezhette kéknek, bár a vízügyi szakemberek ezt az állítást túlzásnak tartják Baján, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igaz atóság hidrológusai, mérnökei az itteni, nagyjából a megye természetes határaként is felfogható 127 kilométeres Duna-sza- kasz vizének barnás árnyalatát költőinek éppen nem mondható fizikai és vegyi folyamatokkal — a hordalékkal, az oldott szervetlen anyagok mennyiségével és a napfénnyel — magyarázzák. De mi az összefüggés a szín és a víz tisztasága, illetve annak hiánya között? Vukovári Attila főmérnök és Simor József vegyészmérnök felváltva magyarázzák : ilyen összefüggés nincs. Legalábbis egyelőre... A Föld sűrűn lakott területein élő embermilliók évről évre égetőbb gondja, a vízhiány, a folyók, tavak elszennyeződése előttük is ismert. Mi a helyzet nálunk? Milyen a szennyezettség foka jelenleg? E mindnyájunkat közelről érintő kérdésekre próbáltunk választ keresni. A kimutathatőság határán A vegyészmérnök ezt mondja: az utóbbi tíz év folyamán a Duna-vízben nem növekedett számottevően a szerves és a szervetlen anyag tartalma. Ami a tisztaságot döntően meghatározza, az az előbbi. Ezt állandóan mérik. Több módszerrel is. Például:, ismert mennyiségű oxidáíó szert tesznek a vízbe, s megmérik, tíz perc alatt mennyi fogy el belőle. Vagy: megfigyelik, hogy a vízmintában öt nap alatt mennyivel csökken az oxigéntartalom. Mindkét eljárás megbízható következtetésekre ad módot. A három év előtti nagy árvíz még javított is a helyzeten: hígultak a szervesanyagok. Nyugodtak lehetünk tehát? Ezt így nem lehet mondani. Vízügyi szempontból ugyanis van a szerves anyagoknak három csoportja — a mosószerek (detergeinsek), a növényvédőszerek (zömmel a klórozott szénhidrogének) és az ásványolajtermékek —, amelyek mennyisége észrevehetően nőtt az utóbbi években. Hogy milyen arányban, az — szerencsére — még nem mérhető, azaz a kimutathatőság halárán, esetleg azon alul vannak. A baj akkor kezdődik, amikor ezek aránya már pontosan érzékelhető lesz. A fenol fantomja — Mint például Nyugat- Európa némely folyóin, ahol egy méter magas hab úszik a víz tetején — teszi hozzá a vegyészmérnök. — Mi úgy-ahogy másfél év óta észleljük a mosószert is. A növényvédőszerek a vízgyűjtő területekről kerülnek a vízbe. Az ásvány- olajtermékek a folyamparti finomítókból származnak. Szőnyből, Almásfüzitőről, Százhalombattáról, s nem utolsósorban a pozsonyi Szlovnaft-ból. Majdnem azt mondhatni, hogy a Duna tisztábban hagyja el az országot, mint ahogy beérkezik. Kiderül: a klórozott szén- hidrogének korántsem csak a mezőgazdasági védekezésből erednek, hanem legalább olyan mértékben a Veszprém környéki vegyipari telepekről. A Sió közvetítésével! Az üzemi derítőket általában havonta ürítik. Ilyenkor napokkal előbb értesítik a Sió menti halgazdaságokat: ne vegyenek frissítő vizet a folyóból! És mi a helyzet a fenollal? — Ä köznyelv, helytelenül, fenolnak nevez mindenféle szerves anyagot, ami a vízben előfordul — fejtegeti a főmérnök. — Normális körülmények között a valódi fenol mérhetetlenül kis mennyiségben fordul elő. Még alacsony vízállásnál, vagy jéggel fedett időszakban is csak 0,01 milligramm található egy literben. Ennek semmilyen mérgező hatása nincs, s lebontódásra is képes. Honnan érkezik még szennyező anyag? A folyammenti városok — elsősorban Budapest — ipartelepeiről. A dolog azonban nem ilyen egyszerű: pillanatra sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ország vízirészletének 94 százalékát külföldről „kapja”, s ez az arány az aszályos időszakban, amilyen a mostani is, a 99 százalékot is eléri. Ebből is látszik, hogy a víz tisztasága a legszélesebb értelemben nemzetközi ügy! A folyammenti emberek ivóvize jelenleg még nincs •veszélyben: Bár számos pécsi háztartásban —ide is a Dunából érkezik a víz, mohácsi kiemeléssel — aktívszenes szűrőket alkalmaznak a csapok csatlakozásánál. Baján, s még számos lakott helyen ezt a feladatot a homok végzi el. A homok kitűnő szűrő. Tömeges halpusztulástól sem kell tartani, bár jóllehet, a Sió halai nem örvendeznek túlságosan a Veszprém megyei vegyipar szennyvízúsztatásának. Szennyvíz a tavakba Ä vizek fertőzöttségének legnagyobb veszélye a vízművel még nem rendelkező falvak belterületén mutatkozik. Érdekes, a tanyán ez a veszély jóval kisebb, a fertőző gócok távolabb vannak a kutaktól. Érdemes a csatornákról is szót ejteni. A Kiskunsági-, a Ferenc-csatorna és a Dunavölgyi Főcsatorna vize megfelelő tisztaságú. Ám ezt nem mondhatjuk el a Csorna—Foktői és a Sárközi—1-es főcsatornáról; Kalocsa szennyvizének négyötöde ezek medrébe kerül. A Sugovicának Baján a Béke tér alatti szakasza szennyeződik erősen. A Kígyósba pedig a bács- bokodi Yaiüzem „büdösvize” folyik. S itt van még a megye két „Balatonja”, a Szelidi- és a Vadkerti-tó. Sajnos, a víz tisztasága elleni vétség évről évre, vagyis az itt üdülők, pihenők számával arányosan nagyobbodik. Vízmüvet mindkét tópart kapott, a szennyvíz pedig — csatornázás és kellően szigetelt gyűjtő híján — visszakerül a tóba. Különösen a Vadkerti-tó helyzete aggasztó ilyen szempontból, amelynek vize — száraz időszak lévén — szemmel láthatóan apad. Itt a tavalyi mérés bizonysága szerint egy liter víz három milligramm ammóniát tartalmazott, ami egy- tizede a közönséges házi szennyvíznek! (Amiben nyilván közrejátszott az az üzleti fogás, hogy a parti nyilvános WC-nél belépti- díjat szednek.) Mindezekből következik: vizeink tisztaságának szervezett megóvása, az eddigieknél hatékonyabban, máris napirendre kívánkozik. Ennél nyilvánvalóbb közös érdek nehezen képzelhető el. Hatvani Dániel A fedettben A június 9-i megnyitás óta 38 ezer látogatója volt a kecskeméti fedett uszodának. Ez napjában ezernél is több vízraj ongót, sportkedvelőit jelent. Főként a fiatalság számára valóságos paradicsom az új létesítmény. Az idősebbek ugyanis — köztük Jávor József nyugdíjas — jogosan bosz- szankodnak az ülőpadkás kismedencében eluralkodott állapotok — a vidáman, önfeledten fröcskölő gyerekek pokoli lármázása — miatt. A Vízmű Vállalat vezetőinek figyelmét sem kerülte el ez a jelenség, s törik a fejüket a megoldáson. Elképzeléseik szerint a medence kettéválasztása, elrekesztése helyett valószínűleg úgy hoznak „salamoni ítéletet”, hogy bizonyos napszakokban a mozgékony fiatalok, míg a másikban a pihenni, csendben üldögélni vágyók számára áll maid rendelkezésre a kismedence. Ez a kislány képünkön viszont nem küzd ilyen gondokkal. Az övé a nagyvíz. amelynek hullámait mind i árt erős karcsapásokkal szeli át. Színészek, bohémek A régi ezínészvilág emlékeiből A harmincas években a legnagyobb színházi dekonjunktúra idején a jegyeket negyed — legjobb esetben jéláron kínálták a színházak az embereknek. Ebben az időben történt, hogy a Fővárosi Operettszínház pénztárosnője így fordult Sebestyén Dezsőhöz, a színház akkori igazgatójához: — Van itt valaki, aki egész áron akar jegyet váltani! Kiadható m? ! 181t kijatt a meghallgatásról, a többiek Izgatottan megrohanták, hogyan sikerült? — Nagyon Jól — mondta. — de sohasem hittem volna, hogy egy színigazgató ilyen vallásos. — Miért? — kérde» ték. — Mert amfg énekeltem, mindig azt mondogatta: „Te jó isten, te jó isten” ... Énekesek meghallgatása volt a Városi Színházban. Amikor az egyik énekesnó-jeCsortos, ez a hatalmas művész, amilyen különös ember volt, olyan különösen vélekedett a dohányzás ártalmas- ságáról is. A Fészek Klubban, mialatt súlyos légzési nehézségek közben szíttá egyik cigarettát a másik utáni szóltak neki, hogy kész veszedelem, amit csinál —, na dohányozzon annyit. Ellenkezést nem túróén így válaszolt: — Én nem hiszek abban, hogy a dohányzás ártalmas. Egy barátom mesélte, hogy az apja egész életében rengeteget dohányzott — és meghalt 94 éves korában. A fia soha nem dohányzott és meghalt 2 éves korában. • Sebestyén Géza egyik kollégáját Budapestre szerződtették. A színész felesége, fiatal primadonna, Kolozsvárott maradt. Géza megkérdezte a színésztől: — Itthagyod egyedül ezt a ragyogóan szép, fiatal nőt? — Nézd — mondotta a színész — kétféle férfi van. Az egyik, ha megcsalja a felesége — öngyilkos lesz. — A másik bemegy a vendéglőbe és eszik egy rántott csirkét! Én az utóbbi fajtához tartozom. .. Rövidesen országvilág előtt köztudomásúvá váltb a színház igazgatójának, s a fiatal primadonnának szerelmi kapcsolata. Sebestyén Géza a következő táviratot menesztette a Pestre szerződött színésznek: — Rendelheted a rántott csirkét! S. M. BODBOúl & AHOOR RANDEVÚ KOPASZ OROSZLÁNBA Eberling vörösre gyűlt arccal ugrott fel. Dühöd- ten csapott az asztalra, a poharak táncolni kezdtek. — Unom már a találós kérdéseket. Induljon, és tegye, amit mondtam!... * ... Jana az elmúlt néhány nap alatt elhitetette a bolt alkalmazottaival, hogy „férje” autóbaleset áldozata lett. Pontosan és lelkiismeretesen nyitott és zárt, de napközben órákra eltűnt az üzletből. A „Páter” így aztán hiába kereste őt, éppen máshol tartózkodott. — Ócska kis szuka — gondolta magában —nincs, aki ellenőrizze őt, persze azonnal kirúg a hámból. Nyolc óra is elmúlt már, amikor Jana lakásán újra jelentkezett. A fiatal nő otthon volt már. de egy ideig várnia kellett, hogy bebocsássák. — Éppen fürödtem, mert nem számítottam már látogatóra — mondta, és a ..Pátert” a szobába tessékelte. Hellyel, némi száraz süteménnyel és konyákkal kínálta. Ám a reverendásnak most végleg nem volt kedve az étkezéshez. — Nagy baj van, Jana. Pestre kell utaznia! A „Páter” látta, hogy az asszony elszörnyedve emeli rá a tekinteté_t. Megfigyelte, hogy reszkető kézzel nyúl egy pohárka ital után. — Csak néhány nap az egész — vigasztalta őt a „Páter”. — Csak annyi a feladata, hogy felkeresi Gömöryt, átveszi az irányítást és továbbítja a parancsot. Nem baj, ha Wochecket nem lehet élve kézre keríteni, meg kell őt semmisíteni. Ezt Gömöry- Gemner hajtja végre. Az időpontra ügyeljen. A pisztolynak csak hatodikén déli tizenkettő és éjfél között szabad eldörrennie. Ezt követően Sohirmbaummal magúk ketten az osztrák határ közelében várják a nyerges vontatót. A kétszázas kilométerkőnél álljon le. kocsijának bal lámpája ne égjen. A teherautó maga előtt fog megállni, Schirmbaum a helyére mászik és visszajön. — Él még egyáltalán? — Ne legyen ilyen sötéten látó. Persze, hogy éL Nincs semmi probléma. Csak Wocheck eltűnt a szeműk elől. Illetve valószínűleg megfelelően biztosított területen tartózkodik. Mire maga odaér, még az étrendjét is tudni fogják. De kihozni onnan csaknem lehetetlenség. Tehát meg kell semmisíteni. És ezt a munkát csak Gömöry végezheti eL Ha tiltakozna, mondja meg, hetedikén komplett bűnlajstromát a bizonyító erejű dokumentumokkal együtt átadjuk a magyar hatóságoknak. — Rossz előérzeteim vannak, és ne felejtse el, végső soron én csak egy nő vagyok. — Éppúgy, mint az anyaoroszlán. Többet ér maga, Jana. húsz férfinál. Mert józan, megfontolt, bátor. Olyan, mint egy jó szélső csatár a futballban. Mindig az egész pályát látja. Egyébként, a maga számára, Jana, holnap hiteles és hivatalos útiokmányokat szerzünk. Frau Schirmbaum ... A saját nevén lépi át a határt. — És ki hamisítja azt az útlevelet? — Megbízható iratot kap, legyen egészen nyugodt. Jana egyre kevésbé lelkesedett az ügyért. A „Páter” úgy érezte, hogy ez a máskor oly bátor asszony, most retteg, félelmét sem tudja palástolni. — Én is féltem magát — mondta — és meghökkent a tulajdon őszinteségétől. — Ha rám hallgat, távoltartja magát az akciótól. Mindig arra gondoljon, egy parancsnok egy személyben ugyanannyit ér, mint az összes katonája együttvéve, plussz egy fő. Ért engem? A parancs végrehajtását követelje meg. De ne vegyen részt benne. Beszéljen meg Schirmbaummal randevút, de egy pillanatig se várjon rá, ha nem jön. Az akció megtörténtéről magát telefonon értesítsék. Állapodjunk meg abban, ha Schirmbaum hajnali két óráig nincs a randevú színhelyén, maga lóhalálban a határig vágtat és átlépi azt. — De hát akkor... — Schirmbaum? — Maga nem azért felel drágám, hogy Schirmbaum százhúsz évig éljen, hanem, hogy Wocheck hetedikén reggel már a mennyországban tartózkodjék. Minden cselekedetét ebből a szempontból bírálja el. íFolytatjuk.)