Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

IMS. MTlus 13. szombat S. oldal Bali Ferenc felszólalása az országgyűlésen Utazás a barack körül Tegnap szólalt fel az or­szággyűlésen megyénk 20. választókerületének kép­viselője, Báli Ferenc, a szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezet elnöke. Beszéde elején meghatá­rozta, hegy az öntözés ta­pasztalataival kíván fog­lalkozni, kapcsolódva a népgazdaság 1968. első ne­gyedévi fejlődéséről és az új gazdaságirányítási rend­szerre való áttérés kez­deti tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentéshez. Majd így folytatta: — Megállapítható, hogy számos értekezleten fog­lalkoztak az öntözéssel, kellő időben hangzottak el félhívások és nyilatkoza­tok a fontosságáról, és szá­mos tapasztalatcsere szol­gálta az új technológiai módszerek megismerteté­sét. Akadtak mezőgazdasá­gi üzemek, amelyek ko­molyan készültek az aszály leküzdésére, mások viszont kevésbé törődtek vele. Ne­héz volna meghatározni, hogy az előzetes jelzéseket, felhívásokat ki miért nem szívlelte meg, vagy hol mulasztottak a gazdaságok, illetve a mezőgazdasági ke­reskedelmi szervek, ame­lyek kellő felmérés hiányá­ban nem tudnak megfelel­ni az igényeknek. A hiá­nyosságokat teljesen pótol­ni ma már mélyreható fel­ső szintű intézkedések, vagy törvényerejű rendele- tek nélkül alig vagy egy­általán nem lehet. Az öntözőtelepek, beren­dezések és felszerelések ebben a csapadékszegény, aszályos időszakban nagy próbán mentek és mennék keresztül. Az országban a tavalyinál mintegy 150 ezer holddal nagyobb területet, csaknem félmillió holdat láthatunk el mesterséges csapadékkal. Napjainkban sokféle te­lep, öntözési mód és tech­nológia használatos, s nem kevés az elavult, vagy elég­gé elhasználódott berende­zés. Az üzemeltetésben né­hol zavarok jelentkeztek, s számos hiánycikket tartunk számon. Megmutatkoznak e szervezetlenség jelei is. A Szekszárdi Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat például jelentős erőfeszíté­seket tesz az öntözőberen­dezések, cső- és alkatrész- hiányok pótlására, de acél­lemez-öntvények és mű­anyag nélkül rendkívüli nehézségekkel kell meg­küzdenie. Íme egy másik példa: A Bajai Vízügyi Igazgatóság műszaki rész­legénél járva a raktárban 10—12 darab nem hasz­nált Pajtás és Hortobágy átemelő szivattyút talál­tunk. A szivattyúk bérét olyan magas óradíjban szabták meg, hogy az közel háromszorosát teszi ki az azonos géptípus termelő szövetkezeti üzemeltetésé­nek. Vannak olyan gazda­ságok, amelyek saját erő­ből is be tudnák szerezni a komplett esőztető beren­dezéseket. De általában azt. a választ kapják, hogy az idén nem. megy a dolog. Jelentős lehetőségei van­nak a felületi öntözésnek, ám a szükséges ároknyitó eke, átemelő szivattyú alig kapható. Ahogy láttuk, több vízügyi igazgatóság rendelkezik nagy kapacitá­sú belvízvédelmi gépekkel, de azok hasznosítása mind ez ideig nem megoldott. Az öntözés lehetősége Bács-Kiskunban is több­szöröse a kihasználtnak. Lelkesítő távlati tanul­mánytervekkel rendelke' zünk, amelyeknek a meg­valósítása népgazdasági ér­dek. A többre érdemes adottságok ellenére a me. gyében csupán az országos átlagnak megfelelő szinten öntöznek. A fejlesztés szük­ségességét támasztják alá egyebek közt a gazdaságos- sági mutatók. Az 1963— 1967-es esztendőkben a 100 milliméterrel több csapa­dék évente 530 millió fo­rint többletjövedelmet ered­ményezett az 1958—1963-as szárazabb periódus felvá­sárlási átlagához képest. A dunavecsei járásban az ön­tözött kultúrák az elmúlt 4—5 évben 25—30 száza­lékkal adtak holdanként több termést, vagyis 2000— 3000 forinttal magasabb jö védelmet. A jelenlegi rend­kívüli időjárásbán még ki­fizetődőbbé vált az öntö­zés. A mi szövetkezetünk­ben péídáhl az idén fél­millió forintot fordítottunk az öntöző berendezések be­szerzésére, ami nagy rész­ben már eddig megtérült. S az olajlen és kukorica betakarításával jelentős hasznot is hoz. Ezt követően a képvise­lő utalt arra, hogy a me­zőgazdaságban dolgozók megfigyelései és tapaszta­latai szerint az aszály több évig is eltarthat. Éppen ezért összefoglalta a tanul­ságokat és javaslatot ter­jesztett elő. Szólt egy or­szágos szintű felmérés szük­ségességéről, amelynek a többi között át kell fognia a csőhálózatra és tartozé­kaira, a szórófejekre, kü­lönféle alkatrészekre és a felületi öntözés berendezé­seire vonatkozó igényeket. A piackutatás terjedjen ki az új esőztető berendezé­sekre és azok teljes tarto­zékaira is úgy, hogy a leg­jobb típusok ajánlása lehe­tőleg az egységes berende­zések kialakíthatóságával párosuljon. Ezen túl felve­tette a bérbeadás díjainak szabályozását. A biztonsá­gosabb termelést szolgálná — mint mondotta — ha az öntözés fejlesztésére az ed­diginél nagyobb beruházási keretet állapítana meg az országgyűlés, esetleg az ár- és belvízvédelemre tartalé­kolt költségvetési összeg egy részének átcsoportosí­tásával. Ösztönzőbbé válna a beruházásokat érintő ál­lami ártámogatás, ha job­ban segítené azokat a me­zőgazdasági üzemeket, me­lyeket különösen sújt az aszály, s eddigi gazdasági eredményeik, szakmai fel- készültségük garantálják az öntözés gazdaságosságát. Szót emelt a kedvezőbb hitelpolitikai szempontok érvényesítése érdekében is. Megfontolásra javasolta a nem termelő bányákban működtetett, illetve a fe­leslegessé vált szivattyúk, csőhálózatok mezőgazdasá­gi hasznosítását. Végül fel­vetette, hogy az illetékes szervek dolgozzák ki a szakmunkás-utánpótlás képzése érdekében a rövid téli tanfolyamok egységes tematikáját és tananyagát. Ez is az öntözés hatéko­nyabbá válását segítené elő. i i Ezúttal nemcsak a kaj­sziról lesz szó, hanem az őszibarackról is. Annál is inkább indokolt az idén fogyasztási szempontból a kettőről együtt szólni, mert az idei súlyos aszály miatt a vártnál jóval kevesebb lesz a kajszitermés. A má­sik nagy tömegben jelent­kező gyümölcsünk pedig az őszibarack. Ezt is meg viselte az aszály, azonban jelentős területek fordul­nak termőre az idén és en­nek köszönhetően jóval magasabb lesz a felvásárolt mennyiség, mint az elmúlt esztendőben. A közkedvelt nyári gyümölcsöt, a kaj­szit tehát az idén némileg pótolja az őszibarack. Az idén először a két barack­nak körülbelül azonos ára van, ugyanis azelőtt az őszibarack ritka gyümölcs­nek számított és rendkívül drága volt. Az alacsonyabb árszínvonal a mezőgazda- sági nagyüzemeknek kö­szönhető, amelyek korszerű telepítéseket hoztak létre. Ebben az évben az aszály, jégkár következtében 400 —450 vagon kajszibarackra számít csak a szövetkezeti kereskedelem. Tavaly 1800 vagont vásároltak fel. őszi­barackból viszont a száraz időjárás ellenére, az el­múlt évinek több mint két­szeresére, vagyis 180 va­Emberek, vigyázzunk! A víz kellemesen hűsít és pihentet A víz alatto­mosan és könyörtelenül gyilkol. S az eredmény egy szomorú rekord: a múlt hét és vigyázzunk! Legtöbb esetben nem elkerülhetetle­nek a víziszerencsétlensé­gek, a nyomukban járó könny és gyász. A pihenés­U vr Na<*y kiterjedésű erdőtűz Kelebián Csütörtökön délután 3 órakor nagy kiterjedésű er­dőtüzet jeleztek Kelebiáról, az úgynevezett Sáskalaposi Erdészethez tartozó feny­veserdőből. A helyszínre azonnal kivonult a kelebi- ai, a pusztamérgesi, a móra- halmi önkéntes, valamint a kiskunhalasi, bajai és a szegedi állami tűzoltóság. A tűz oltásában segítséget nyújtott 250 polgári sze­mély, valamint a határőr­ség kirendelt alakulata. A hétórás megfeszített küz­delem során hozzávetőlege­sen ötmillió forint értékű erdőt sikerült megmenteni. A gyors beavatkozás elle­nére azonban hat hold, 10 éves fenyőerdő teljesen le­égett, 10 hektár erdőavar vált a tűz martalékává, s 150 db 30 éves fenyőfa lo­bogott fáklyaként. Az elő­zetes felmérések alapján az anyagi kár meghaladja a 160 ezer forintot. A tűz keletkezési okának megállapítása céljából a rendőrség a tűzrendészeti szakemberek bevonásával vizsgálatot indított. Ez az alkalmi „mííugró” sem gondolt arra — mielőtt elrugaszkodott —, hogy bravúroskodása az életébe ke­rülhet. Fellievült testtel ugrik a csábítóan hús mély víz­be, amely kegyetlenül elragadja a meggondolatlanokat. végén két nap alatt tizen­négyen váltak a víz áldo­zataivá. Okoljuk a gyötrel- messé vált kánikulát? Va­lamennyien szenvedünk tőle. És a meteorológiai távprognózis a következő hetekre is száraz, forró idő­járást jósol. Emberek, gondolkodjunk nek, az üdülésnek is meg­vannak a maga írott és íratlan szabályai, önma­gunkkal és családunkkal szembeni felelősségünk kö­telez: fegyelmezetten tart­suk és tartassuk be ezeket. Íme két kép annak il­lusztrálására: így életve­szélyes, így nem szabad: m Négyszemélyes csónakban heten merészkedtek a mély- vizű tóra. Ezúttal csak forinttal fizettek felelőtlenségü­kért .... (MTI-foto — E'ara István felvételei) gon felvásárlására számít a MÉK. Az időjárás az exportot is befolyásolja nemcsak mennyiségileg, hanem mi­nőségileg is. Az őszibarac­kot nehéz szállíthatósága miatt nem viszik külföldre, a kajszinak általában 60 százaléka szokott eljutni a környező államokba. Az idén ez az előző évekhez képest jelentéktelen meny- nyiség. Rövid utazást tettünk a megyében, érdeklődtünk a barackgondok felől. Csendes a telep Az első állomás a Kecs­keméti MÉK-kirendeltség volt. Ide kerül a kajsziter­més zöme minden évben, itt válogatják, csomagolják, készítik elő belső szállítás­ra és exportra. Az idén igen csendes a telep. Az ilyenkor szokásos ezer munkás helyett csak ötszáz válogat, csomagol. A napi felvásárlás 20 va­gon körül van, néha még azt sem éri el, tavaly száz vagon volt ilyenkor. Em­lékszem rá, kocsi kocsit ért, az autók alig fértek el a telepen. Holló József telepvezető is igen lehangolt. — Tavaly csaknem ezer vagon kajszit vettünk át, ebből 600 vagonnal küld­tünk a környező országok­ba. Az idén legfeljebb en­nek a negyedét vásároljuk fel. Ebben az évben először — nagyobb tételek esetén — a helyszínen kötik meg az üzletet. A felvásárló szerv megbízottja kimegy a gyümölcsösbe és ott a termelő üzem képviselőjé­vel a külső szemle alapján megállapodik, hogy meny­nyiért veszi át a termést, így kötötték meg a szerző­dést a városföldi Petőfi, a dunavecsei Virágzó Ter­melőszövetkezettel. A gaz­dasági reform lehetővé tet­te a hatókör kiterjesztését is, úgy hogy más megyék­ből is vásárolnak fel na­gyobb tétel kajszit. Huzavona A Kiskunmajsai Általá­nos Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet önállóan bonyolít, közvetlenül a nagykereskedelemnek szál­lít. Halász Ferenc felvásár­lási osztályvezető panasz­kodott. Hatvan vagon árut készítettek elő exportra és a HUNGAROFRUCT átve­vője egyetlen egy láda fe­lületes átnézése után mind a négy teherautót vissza­küldte. Huzavona, vita, a barack utazgatott, míg végül a Szegedi Konzerv­gyár vette át az exportra szánt barackot. A szövet­kezet erre a korai kajszi exportra történő felvásár­lását megszüntette. Rosz- szul járt a termelő, rosz- szul járt a népgazdaság. Nehéz igazságot tenni, nem tudni, kinek volt iga­za, de az biztos, hogy az ilyen huzavona nem hasz­nál az ügynek. Jánoshalmi MÉK-telep, Horváth István szállítási felelős: — Nálunk az idén az őszibarack-felvásárlás emel­kedik jelentősen. A tavalyi 5 vagon helyett 30 vagon­nal szándékozunk átvenni. Az itteni termelőszövetke­zetközi önálló vállalkozás nagyüzemi telepítése ter­mőre fordult. Ezzel Jánoshalma kör­nyéke is jelentős ősziba­racktermő vidékké vált a kiskunmajsai körzet mel­lett. Megyének ez a két vi­déke adja a legtöbb őszi­barackot. Új gondok Sokfelé jártunk még, be­szélgettünk termelőkkel. Egyes helyeken az aszály mellett a jégkár is pusztí­tott, például Orgoványon. A termés nagyobb része szorult, töppedt az aszály miatt. A terméseredmények azonban változóak. Egyes helyeken az aszály ellené­re nagyobb volt a hozam. A szárazság miatt számíta­ni lehet jelentős faállo­mány-pusztulásra, kiszára­dásra is. A termelési biztonság, az érési idő meghosszabbítása, az Európában egyedülálló árutermő kajszitelepítések megóvása szükségessé teszi az eddigi kutatási, tudomá­nyos tapasztalatok hasz­nosítását, széles körű elter­jesztését a mezőgazdasági nagyüzemekben. A rendkí­vüli aszály új gondokat te­remtett. A kutatók és a nagyüze­mek fogjanak össze e ne­héz időszakban. K. S. Tú Ite Ijesítették az exporttervet Az idei szeszélyes időjá­rás nemcsak a mezőgazda­ságnak okoz gondot, a fel­dolgozó üzemeket is ked­vezőtlenül érinti. A szoká­sosnál sokkal nagyobb gonddal kell szervezni munkájukat, s a lehetősé­geket figyelembe véve min­dent el kell követniük a tervek teljesítéséért. A Kecskeméti Konzerv­gyárban a sok akadály el­lenére sikerrel zárták az első félévet, exporttervüket 110 százalékra teljesítették. Igen komoly eredmény ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ez a múlt év első fél évében exportra szállított áruk mennyiségé­nek 62 százalékos túltelje­sítését jelenti. Százhúsz vagon borsót, kétszáz va­gon natúrlecsót, száz va: gon vegyes befőttet szállí­tottak el eddig, főleg a Szovjetunióba és az NDK- ba. Jelentős mennyiségű szárított hagymát és zellert juttattak el ezenkívül an­gol és holland megrende­lők címére. A Baromfiipari Or­szágos Vállalat Kis­kunhalasi Gyáregysé­ge felvételre keres elektrikusokat Jelentkezni lehet a gyáregység műszaki osztályán. Kiskunhalas. Állomás utca 7. 5420

Next

/
Thumbnails
Contents