Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-05 / 156. szám
4. oldal 1968. Július 8, pénfék M.tCg lit MjTif» ■ i Az Oregfemplom W árosunk nem nagyszámú műemlékei közül a leg- “ több egyházi vonatkozású. Akárhogy keresgélünk is más természetű műemlék után, bele kell törődnünk, hogy eleink úgyszólván kizárólag csak a vallási célokat szolgáló épületeket alkották nemesebb építőanyagból. A mindennapi használatra megfelelt a vályogház is. Nagy dologgal járt és hosszú időn át foglalkoztatta a lakosság érdeklődését olyan épületeknek a létrehozása, mint amilyen a mi műemlék öregtemplomunk, amely sok magas és terjedelmes új épületünk között még ma is imponál tömegével és tornyának magasságával. De miért öreg templom, amikor nem számítva a szintén öregebb két kápolnát: a Leninvárosban levőt és a Mária-kápolnát, mindjárt a városközpontban is van két nála öregebb templom? A Dankó-nóta ragasztotta-e nevéhez ezt a jelzőt, vagy hogy a nótánál is korábbi ez az elnevezés? A nóta bizonyára hozzájárult a kifejezés népszerűvé válásához. De a népnyelv szerint itt az öreg kifejezés nem a korra, inkább a nagyságra vonatkozik. A zokban az időkben, kétszáz évvel ennek előtte, *• sok gonddal járt olyan nagy épületnek megteremtése, amely olyan tekintélyt hordoz nagyságával, hogy majd öregnek kell tisztelni. A megépítésre az adott indítékot, hogy parochiális jogokat, amelyeket a ferencesek 1644 óta gyakoroltak, ismét világi papok kezébe akarták adni. A ferencesek az előzetes tárgyalásokon kijelentették, hogy sem a templomot, sem egyéb épületeiket nem adják át, mivel azokat az 1678. évi tűzvész után romokban kapták meg örök tulajdonul az egyházközségtől azzal, hogy azon a helyen tetszésük szerint építkezhetnek. ök állították helyre az épületet, arról le nem mondanak. Hogy most a világi pébánosok és a ferencesek között ne keletkezzék olyan templomhasználati vita, mint amilyen az 1500-as évek derekán volt a pápista és a lutheránus keresztények között, elhatározta az egyház- község az új templom építését. E lőször az 1767. május 5-i tanácsülés foglalkozik a templomépítéssel. 260 öl terméskövet szavaznak meg az alapozáshoz, a toronyépítéshez meg külön 6000 forintot biztosítanak. Valószínűleg már ekkor foglalkozik az épület tervezésével Oswald Gáspár olasz származású piarista fráter, okleveles építészmérnök, aki ugyanebben az időben a váci püspöki székesegyházat is tervezte. Az építkezéshez csak 1774-ben kezdtek hozzá. 1804- ben készül el egészen, de már elkészülte előtt használatba veszik. 1790-ben a torony is áll és ünnepélyesen akarják felvonni a harangokat. Nem boldogultak azonban a nagyharanggal. Akkor valakinek eszébe jutott, hogy az öreg Novák ácsot kell segítségül hívni. El is jött az öreg mester. Olyan emelőszerkezetet állított össze, amivel sikerült felfelé mozdítani a nagyharangot. Korábban és még hosszú időn át bámulat tárgya volt ez az épület hatalmas méreteivel. Ha meggondoljuk, hogy hossza 65,5, szélessége 25, kupolaátmérője 12,5 belső magassága 22,3, mostani toronymagassága 75 méter, bizony ma is törpének érzi magát mellette az ember. Padlózatához 1250 márványlapot használtak fel. 17QI-ben pünkösd utáni tizenkettedik vasárnapon 1/71 szentelték föl, de még azután is több mint egy évtizedig volt rajta építeni és berendezni való. A főoltár és lépcsői tiszta márványból a fölszentelés évében készütek. Falconelli budai festőművész festette a főoltár képét tekintélyes summáért, 140 forintért. Ugyanő alkotta a két első mellékoltár képeit is 1794-ben 160 forintért. A többi oldaloltár 1800-ra készült el. Ezeknek az oltárképeit a két világháború között kicserélték. A most ott látható oltárképeket Merész Gyula festette. A padok is az első berendezkedés idejéből valók. Váci mester készítette azokat 1512 forintért. Mai fülnek jelentéktelen összegnek tetszenek ezek a forintárak. De abban az időben 100 forintért már kisebb családi házat lehetett kapni. 1794-től áll a templom világi szolgálatban is. Az akkori tűzvész után rendeltek a tornyába két tűzfigyelő toronyőrt. A város fizette a bérüket, amely évi 32 forint készpénz, 8 véka búza, 1 véka kása és hetenként 4 profunt (katonai komiszkenyér) volt. A tüzérségi szolgálat még a két világháború között is megvolt, csakhogy akkor már a tűzoltók látták el. A riasztás sem harangszóval, hanem a tornyot a tűzoltóparancsnoksággal összekötő telefon útján történt. Sok viszontagság érte a templomot. Az 1819-i tűzvészben leégett a tetőzete. Tornyára akkor lapos gúlatetőt tettek, olyat mint amilyen most a piaristák templom- tornyán van. Ügyészkedése idején így látta a templomot Katona József. Többször tatarozták az épületet. Mai sudár tornyát 1863-ban kapta, mert 1859-ben a Jakab napi vihar még a lapos gúlatetőt is letépte. Nagyobb javításon esett át 1880—82-ben. Orgonáját és harangjait is többször kellett cserélni. 1850-ben is volt harangfelvonás. Az öreg Novák akkor már nem élt, de a felvonás sikerülte után, boros üveggel a kezében, az ácsok hagyományainak megfelelően egy másik ácsmester mondott köszöntőt. N épi demokráciánk is számontartja ezt a műemléket. Pár éve jelentékeny összeget áldozott a külső csinosítására. Mint egyik idegenforgalmi nevezetességnek, az épületnek sok látogatója van. Toronyerkélyéről, bár temérdek lépcsőn kell érte felhágni, sokan élvezik a szép kilátást. Helyi felvételeit a televízió is erről az erkélyről sugározza a központba és onnan milliós nézőközönségének. Joós Ferenc Szállítják az áj búzát Jóval a hagyományos idő előtt, már június 27-én megkezdte az új gabona átvételét a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kiskunfélegyházi villanymalma. A 350 vagon búza fogadására alkalmas tárolóhely rendbehozva, fertőtlenítve várta az idei aszályos év kenyémekvalóját. Az első szállítmányok a Városföldi Állami GazdaMegjegyzés Erdő miatt nem látnánk a fát? önkéntelenül is a címül adott hasonlat jutott eszembe a szerkesztőségünk napi postájával érkezett egyik levél elolvasásakor. Írója „egy édesanya”. Nem nevezi meg magát, s megértem az indítékát. Érdekelt. Saját gonddal előhozakodni pedig — kényelmetlen... Még ha legteljesebb mértékben jogos is a panasz. „Az új nemzedék egészségéért” című, június 25-én megjelent cikkünkre hivatkozik a levél feladója. Ismétli is az írásban érintett gondolatokat: A gyermek- gondozók (orvosok, védőnők) az időjárás viszontagságaival dacolva járnak a külterületre, a terhes anyák és csecsemők meglátogatása, tanácsadása céljából. Mindez nem utolsósorban azért történik, hogy segítsenek a gyakran a gyermeknevelés legelemibb szabályait sem ismerő szülőknek is.., És eljut a következtetésig: A társadalomnak a gyermek- gondozók, védőnők munkájára nagy szüksége van, ez a foglalkozás nemcsak embert, hanem hivatottságot is igényel! S az ezután felvetődő kérdés sejteti meg, hogy érdekelt észrevételez — na- gyonis jogosan. „Miért van, hogy az a védőnő, aki 20 éves karától nyugdíjbavo- nulásáig végzi ezt az áldozatos, s a társadalom számára fontos munkát, saját terhességének idején is kénytelen naponta kerékpárra ülni, 10—15 kilométert leróni a 30—40 fokos melegben, viharban mert tanácsaira szorulók a tanyavilágban élnek?’* Igen, igen: az erdőtől nem látjuk a fát! Miközben az anya. és csecsemővédelemről beszélünk, nem gondolunk rá, elkerüli figyelmünket, hogy a védőnő is lehet édesanya. Pedig aligha elképzelhető, hogy ilyen esetben ne lenne áthidaló megoldás. Például Ideiglenes jellegű csere: olyan közelebbi munkakörzet juttatása a leendő édesanya-védőnő számára, melynek bejárása nem fárasztja, s mégin- kább nem kockáztatja aző és születendő gyermeke egészségét. A jogos észrevételt az illetékesek szíves figyelmébe ajánljuk. P. I. ság félegyházi üzemegységétől érkeztek, eddig 1100 mázsa, és szinte egyidőben küldték búzájukat a Vörös Október gazdái is, eddig 550 mázsát. A villanymalom két brigádja e napokban kezdi az őrlést, egyelőre az ó- és újbúza egyenlő arányban való adagolásával. Nyugdíjasoknak járó szolgáltatások (9) MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE I. Tudományos ülés Kiskunmajsán A Kiskunfélegyházi Járási Tanács V. B. egészség- ügyi csoportja július 6-án, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a kiskunmajsai kultúrházban rendezi meg idei tudományos ülését, melynek tárgysorozata a következő: dr. Vámossy János városi-járási főorvos megnyitója, dr. Rovó István adjunktus, Deszk, szanatórium: Orthopéd szűrővizsgálat jelentősége a beiskolázás előtt. Dr. Bácskai Jó- zsefné főorvos, Szegedi Gyermek Ideggondozó és Lélektani Intézet: A gyer- mek-ideggondozás munkái és tapasztalatai az 5—6 éves gyermekek között. Felkért hozzászóló: dr. Bartha Gábor körzeti orvos, Kiskunfélegyháza: Szívbeteggondozás a gyermekkorban — témakörben. A 67/1958. sz. korm. rendelet (65. § 1. bek.) lehetővé teszi, hogy a nyugdíjas havi 500,— Ft munkabér erejéig munkaviszonyt létesíthessen anélkül, hogy a nyugdíj folyósítása bárminemű korlátozás alá esne. A vállalatok kétféleképpen létesíthetnek a nyugdíjassal munkaviszonyt: a) vagy hónapról hónapra, azaz a szükségnek megfelelően alkalomról alkalomra meghatározott időre alkalmazzák a nyugdíjast, b) vagy előre meghatározatlan időre létesítenek vele munkaviszonyt. Az utóbbi esetben a nyugdíjas havonta rendszeresen visszatérően a vállalat által meghatározott időpontban és a megállapodás szerinti időtartamra végez munkát. Az első esetben a nyugdíjas a munka megkezdésekor munkakönyvét a vállalatnál leadja és a munka befejeztekor azt kitöltve visszakapja. A második esetben a munkakönyv a vállalatnál marad mind addig, amíg a vállalat a határozatlan időre szóló munkaviszonyt meg nem szünteti. A munkaviszonyban álló nyugdíjas mindazokra a já- járandóságokra jogosult, amelyeket a Munka Törvénykönyve az egyéb — vele együtt munkaviszonyban levő és azonos munkakörülmények, munkaidői beosztás mellett végző nem nyugdíjas dolgozó részére biztosít. A munkaviszony létesítésekor a nyugdíjas dolgozó esetében is meg kell határozni a munkakört és a munkabért. A bérszabályzat rendelkezései ez esetben is irányadók és ilyenkor is érvényesítendő az az általános szabály, hogy csak a munkában töltött időszak és a dolgozó munkakörének megfelelő (arányos) munkabér jár. A dolgozó munkaideje nem lehet kevesebb vagy több annál, mint ami a kapott munkabérnek megfelel. A munkaviszonyban álló nyugdíjas — ha a vállalat vele határozatlan időre szóló munkaviszonyt létesített — ugyanúgy Jogosult a szabadságra, mint az egyéb vele együtt munka- viszonyban álló és azonos körülmények (munkaidő, beosztás stb.) mellett munkát végző nem nyugdíjas dolgozó. Ha a nyugdíjas pl. naponta 4 órát tölt munkában egész hónapon át és így a törvényes munkaidő felét dolgozza le, akkor is megilleti a havonta járó egy nap alapszabadság, azonban erre a napra a nyugdíjas dolgozó csak 4 órára járó díjazásra jogosult. A megyei tanács végrehajtó bizottságának nyilatkozata az Aranyhomok polgári védelmi gyakorlat végrehajtásáról Befejeződött az 1968-as kiképzési évre tervezett polgári védelmi nagygyakorlat, amely jelentőségét, méretét tekintve, messze túlnőtt az eddig megtartott hasonló jellegű gyakorlatokon. Sok tekintetben teljesen újszerű, és szinte egyedülálló megoldásokat láttunk a nagy próbán. Ezek sok tanulsággal szolgáltak a gyakorlatot előkészítő vezetők számára. Az egyik ilyen tanulság, hogy megyénk lakossága az elmúlt évek alatt megismerte a polgári védelem jelentőségét, fontosságát a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Feltétlenül ki kell emelni azt az akarást, fegyelmezettséget, hozzáértést, amelyet a gyakorlat minden résztvevőjénél tapasztaltunk. Az egyes folyamatok tervszerűen kapcsolódtak egymáshoz, így például a befogadás megszervezése, a megérkezettek fogadása, nyilvántartásba vétele és elhelyezése mintaszerűen zajlott. Magas fokú felkészülést tapasztaltunk a másodlagos hatások területén. Az itt folyó munka alkalmazkodott megyénk mező- gazdasági jellegéhez. Az izsáki Sárfehér Tsz-ben, az Izsáki és Helvéciái Állami gazdaságban, majd a konzervgyárban tartott bemutató a valóságot megközelítő bonyolultságával, a szervezett védekezéssel meglepte a szemlélőket. Az elismerés hangján lehet szólni a polgári védelem műszaki mentő, vegyvédelmi, élelmezési, szállító szolgálati egységeink minden beosztottjáról. A nagy meleg ellenére, a számukra szokatlan öltözetben, helyzetekben, becsülettel látták el feladataikat. A polgári védelem legfőbb feladata az ember mentése, az egészségügyi ellátás gyors, szakszerű biztosítása. A gyakorlaton részt vett egészségügyi szakaszok, a létrehozott szükségintézmények — a kecskeméti OSH, törökfái szükségfektető. a kiskunfélegyházi szükségkórház — valamennyi beosztottja bebizonyította, hogy feladatát Ismeri, s azt képes is végrehajtani. Vendégeinkkel, a Honvédelmi Minisztérium és más minisztériumok, országos főhatóságok megjelent képviselőivel együtt tapasztalhattuk, hogy a gyakorlatba bevont falvak népe hozzáértően védekezett sugárszennyezettség ellen. A szükségvédőeszközöket a helyszínen szerezték be, amelyeket rengeteg ötlettel, újszerű megoldásokkal alkalmaztak. Találkoztunk több évtizedes gőzgéppel, amely kiválóan | teljesítette feladatát a sze- | mélymentesítő állomáson. ] A gyakorlaton megyénk mintegy 25 ezer dolgozója vett részt. Ilyen nagy létszámú polgári védelmi beosztott mozgatása nem képzelhető el nagyfokú szervezettség és fegyelem nélkül. Az a fegyelmezettség, amely a gyakorlat minden mozzanatában megmutatkozott, elsősorban a jó politikai felkészítésnek köszönhető. A községi, üzemi és vállalati pártbizottságok, pártszervezetek fontos feladatnak tekintették a polgári védelem gyakorlatára való felkészülést, amelynek hatásával lépten-nyomon találkoztunk. A gyakorlat befejezése után Tóth Lajos vezérőrnagy elvtárs, nem véletlenül hangsúlyozta a politikai előkészítés alapvető fontosságát, az elért eredményekben, A megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a gyakorlat valamennyi résztvevőjének. mindazoknak, akiknek tevékenysége hozzájárult a gyakorlat eredményes végrehajtásához. Hátra van még a tanulságok, tapasztalatok elemzése, amelyek bőven állnak rendelkezésre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben napirendre tűzi a tapasztalatok elemzését, azok általánosítása, hasznosítása céljából.
