Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

IMS. wit ns n, 3. oldal Segítőtárs és ellenség Nyilatkozatok a növényvédőszer-mérgezésekrol Tragikus eset, ha valakit1 kulcsszerep a mérgezésben agyonrúg a ló, vagy testén átmegy a megrakott pótko­csi kereke. Évente sok ha­sonló — ha szabad í gy mondani: mechanikai jel­legű — baleset fordul elő a mezőgazdaságban, s nem egy közülük halállal vég­ződik. Mégis, ezek az ese­tek mások, a kívülállók számára aligha jelentenek veszélyt. Egyediek, még ak­kor is, ha előfordulásukért több személy marasztalható el. Am egészen más a hely­zet, ha a baleset okozásá­ban vegyi, vagy biológiai folyamatok játszanak köz­re. Ez esetben a veszélyez­tetettség köre nagymérték­ben kibővül, a lehetséges áldozatok száma szinte megszámlálhatatlanná nö­vekszik; a hatás egyaránt kiterjed a folyamat előidé­zőire, s az attól távol állókra. Kétségtelen, hogy a ké­rni zálás térhódításával, s nem utolsósorban a segéd­üzemi, az elárusítói és fel­dolgozó törekvésekkel együtt az ilyen veszélyek növekedtek. Bizonyítóért, sajnos, nem kell messzire mennünk: az elmúlt hó­napban a megyében közel 40 növényvédőszer mérge­zés történt, 8 ezek közül négy végződött halállal. felkCszOletlenOl Biliért éppen az idén? ... Hiszen a balesetet okozó szereket korántsem most használják első ízben. Násfay Zoltánnak, az AGROKER szaktanácsadó­jának magyarázata ez: — Két évtizedes haszná­lat után a DDT- és a HCH- tartalmú szerekről kiderült, hogy bár az alkalmazás idején nem okoznak mér­gezést, vagy csak rifka esetben, ám nehezen bomló voltuknál fogva a táplálék- láncon keresztül felhalmo­zódnak a szervezetben, s alattomosan roncsolják az egészséget. Emiatt, vala­mint azért, hogy e szerek­kel szemben egyes rovar­törzsek ellenállókká váltak, ez évtől kezdve használa­tukat beszüntették, illetve nagy mértékben korlátoz­ták. — De mit forgalmaznak és használnak helyettük? — A szerves foszforve- gyületeket! Mint amilyen a Wofatox is. Az idén már nemcsak a nagyüzemekben, de a háztáji és a családi műveléses parcellán is eze­ket használják. Néhány nap alatt elbomlanak ugyan, de kezdeti hatásuk annál erőteljesebb. S a bőrön át is felszívódnak. A mérgezés veszélye tehát megsokszorozódott, s ehhez a mezőgazdasági lakosság sem hozzászokva, sem fel­készülve nincs. Nem is any- nyira a nagyüzemekben okoz ez gondot, hanem a háztáji gazdaságokban, s ezek termékét fogyasztó vásárló közönség körében. SZESZES IT3L Hogyan lehetséges az, hogy az eddig „ártatlan­nak” hitt Zineb is okozhat halálos kimenetelű mérge­zést, mint ahogy az pél­dául Izsákon történt? — Pontosabban a Zineb és a Wofatox keverékéről van szó — teszi hozzá, a kérdésre válaszolva Komári Kázmér, megyei toxikoló- gus gyógyszerész. — De a mégsem ezeké, hanem az alkoholé. Ennek hatását nagymértékben fokozza a Zineb. Ezért van az, hogy a szeszes ital fogyasztását, valamint a dohányzást is szigorúan tiltják az előírá­sok munka alatt és azt köz­vetlen követően. A tapasz­talatok szerint, sajnos, ezt kevesen tartják be Ehhez jön még a Wofatox felszí­vódása. És ezzel összefüg­gésben annak az előírás­nak a semmibevétele, amely szerint hat napon túl, az orvos által megha­tározott ideig nem lenne szabad permetezést végez­Hl WOFATOX Dr. Kántor László, a KÖJÁL megyei igazgató­főorvosa a szerek haszná­latával kapcsolatos köny- nyelműségek hosszas listá­ját idézi: — Soltvadkertről egy 12 éves gyermeket Wofatox- mérgezéssel szállítottak a halasi kórházba. A szom­szédban ezzel permetezték a fákat, s a szél ráfújta a ribizlibokrokra, amelyek­ről a fiú közvetlen ezután szemezgetett... Ez a szer napokig áll megkeverve a parcellák cementkádjaiban, őrizetlenül... Egyébként is nyugtalanító, hogy manap­ság nincs olyan kertes ház, ahol a Wofatox ne lenne fellelhető. Lassan ez Is a háztartások alapvető „köz­szükségleti” cikke lesz, akár a só, vagy a paprika. Már a krumplibogarak el­len is ezt használják. BESZERZÉS Könnyű minderre azt vá­laszolni: vékezésre szükség van, s azt kell vásárolni, amit a kereskedelem for­galomba hoz. Hiszen a ve­szély nem a szer puszta lé­téből, hanem a helytelen felhasználásban keresendő. Különben is, az árusítási korlátozástól nem várha­tunk sokat, mivel a ház­táji termelőik is hozzájut­hatnak a szerhez a szövet­kezeti központi beszerzés­ből. Ugyanakkor az AGRO­KER védőruházatot és -fel­szerelést csak közületek- nek ad el, magánszemélyek a megyében csupán a kis­kunfélegyházi vas- és edényboltban vásárolhat­nak ilyen cikkeket. SEGÉDÜZEMEK Még sok, az eddigiekhez szorosabban-lazábban kap­csolódó problémát kellene érintenünk. Azt például, hogy a megye gazdaságai­nak méregraktáraiban hoz­závetőleg 40 vagonnyi, a forgalomból már kivont védekező szer lappang. Ezek begyűjtése a gondok­nak csak fele része; egye­lőre az is kilátástalan, mi történjék velük a továb­biakban. Központilag kí­vánatos lenne valamiféle növényvédőszer-temető lét­rehozása. A másik gond az, hogy a szerek kiskereske­delmi forgalmazása — enyhén szólva — nem ki­elégítő, mind a tárolást, a csomagolást, mind pedig a szerek ismeretét illetően. A boltkezelők számára a kö­zeljövőben szervezendő 150 órás kötelező tanfolyam ezen bizonyára segít majd. A KÖJÁL felügyelői ré­széről fokozott óvatosságot kifőzdék, csárdák, borki­mérések ellenőrzése is. A feldolgozó, sőt a másfajta segédüzemek is veszélyt rejtegetnek, mint például az egyik galvanizáló mű­hely, ahol a szennyvíz szá­mára nem készítettek meg­felelő derítőt, s így a cián a talajvízzel keveredett. INTÉZKEDÉS Az új kormányrendelet, s az egészségügyi miniszter ehhez kapcsolódó végrehaj­tási utasítása nagyon idő­szerűen szabályozza az egy­séges közegészségügyi-jár­ványügyi felügyeletet. Meg­nő a KÖJÁL-félügyelőségek jogköre, s ez október ele­jétől a bírságolásra is ki­terjed. Ezenkívül szüksé­gesnek látszik, hogy a toxi- kológus gyógyszerészek — a megyében egyelőre har­minckettőn vannak ilyenek — ne csak a védekező sze­rek forgalmazását, hanem felhasználásának folyama­tát is szemmel tarthassák. Mindezekkel összhangban nem maradhat el a Megyei Növényvédő Állomás ha­tósági ellenőrző szerepének a növelése sem. A legszé­lesebb értelemben vett kö­zös érdek, hogy ne kiszol­gáltatottjai, hanem urai legyünk a mezőgazdaság­ban elkerülhetetlen és szükségképpen meghonoso­dó vegyi és biológiai fo­lyamatoknak. Hatvani Dániel Paradicsom­előszezon Két fit vásárolja már fél a paradicsomot a Kecs­keméti Konzervgyár. A szállítmányok az utóbbi időben egyre gyakrabban váltják egymást — napon­ta több mint húsz vagon­nyi érkezik a gazdaságok­ból. összesen 140 vagonnal vettek át a gyárban. A ter­mést elsősorban sűrít­ménynek dolgozzák feü, il­letve hámozatlan paradi­csomként kerül dobozokba. Ipari szempontból rendkí­vül kedvező az eddig beta­karított termés minősége — a szakemberek szerint hosszú idő óta nem volt ilyen magas a paradicsom szárazanyag-tartalma. Kiöntött az Odera VARSÓ (MTI) Az elmúlt héten egész Lengyelország területén, de különös«! az ország déli megyéiben kiadós esőzések voltak. így például az Opo- lei, a Katowicéi és Krak­kói Vajdaságban három na­pon át szakadt az eső. Eze­ken a területeken a folyók vize annyira megduzzadt, hogy el kellett rendelni az árvízvédelmi készültséget. Az Opolei Vajdaságban az Odera vize kilépett medré­ből és Krapkowice környé­kén elárasztotta a földeket Háromszoros haszon Négy évvel ezelőtt vette át a Szegedi Vízügyi Igaz­gatóságtól a község határá­ban levő halastavakat a kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet. Akko­riban a tagok közül sokan ellenezték ezt mondván, se haltenyésztő szakembe­rük, sem pedig abrak nincs a halakhoz és a piac is tá­vot A vezetőség azonban túl­nézett ezeken az aggályo­kon és már a megbeszélé­seken messze előremutató te ivekről folyt a szó. Az elképzelésekből való­ság lett, a tsz vezetői örömmel mutatták be az utóbbi évek egyik legsike­resebb ilyen irányú vállal­kozását. — A tavakba annak ide­jén pontyot és ezüsthar­csát, majd később növény­evő halakat telepítettünk —mondja Kollár Mátyás, a termelőszövetkezet elnöke. — A mintegy 300 holdas tórendszerhez tizennégy dolgozót osztottunk be. Ta­valy már közel kétmillió forintot nyertünk innen. Az aggályokkal ellentétben si­került megoldani a takar­mányozást. A heti két le­halászás eredményét nem­csak vidéki üzleteinkben találhatják a vevők, de van a tóparton saját kezelésű halászcsárdánk is. A hal­ételek mellett saját termé­sű borainkat mérjük. A másik haszon, ami a tavakon jelentkezett, a nádtermés. Az ősszel a le­aratott nádból 8 ezer négy­zetméternyi nádpallót érté­kesítettünk. A legújabb, amit tavaly kezdtünk el itt, a pecsenye­kacsa-hizlalás. Minden kü­lönösebb beruházás nélkül nevelünk az idén 30 ezer kacsát. Az első szállít­mányt, 15 ezer darabot. lalaton keresztül, az utol­só darabig exportáltuk. A kacsák a szabad ég alatt 50 nap alatt 3,2 kilogram­mos átlagsúlyt értek el. Ez pedig azt jelenti, hogy da­rabonként 10 forint tiszta hasznot könyvelhetünk él. Ilyen körülmények között annyira kedvezőnek mutat­kozik ez az ágazat, hogy jövőre már 100 ezer kacsát akarunk hizlalni. igényel a különböző tsz- Baromfiipari Országos Vál­Széleskörű juttatások (Tudósítónktól) Még ja­vában tart a nyár és sokan keresik fel az ország üdülő- és fürdőhelyeit. Hogyan já­rul hozzá ehhez a vendég- forgalomhoz az Állami Biz­tosító dunavecsei járási fiókja? Erre a kérdésre ke­restünk választ Tokody Géza fiókvezetőnél. — Az első félévben 148 személy járt az ország leg­szebb vidékein. Csoportos utazásokat szerveztünk Harkányba, Hévizre és a debreceni tsz-üdülőbe, de külföldön is jártak bizto- sítottaink. Lengyelország legszebb városaival ismer­kedtek, Krakkóval, Varsó­val, Katowicével. Terveink között szerepel ebben az évben még 80 személy üdültetése, közü­lük néhányan Csehszlová­kiába utaznak. Az egyéb szolgáltatások­ról szólva Tokody Géza el­mondotta, hogy ebben az évben csaknem 2 és fél millió forintot fizettek ki a különböző káresetekre. A részleges adatok azt mu­tatják, hogy az előző évi­hez képest növekedtek a magánvagyonban keletke­zett károkra kifizetett ösz- szegek. . . Krími tájakon L Budapest—Jalta Testvérmegyénk, csak így emlegetjük, a Szovjét- unió krími területét De valljuk be, keveset tudunk róla. Pedig egyre mélyül­nek a kapcsolatok. Évente több delegáció és turista- csoport indul a távoli szép vidékre. Ezúttal a Hazafias Népfront és a Magyar— kor landolt a négymotoros IL—18-as a nagy forgalmú repülőtéren, * Amire nem számítottunk: virágcsokrot szorongató né­pes küldöttség várt ben­nünket. Elén a kedves és figyelmes — gondoskodását mindvégig érezhettük — Mintha haza érkeztünk volna... Szovjet Baráti Társaság megyei bizottsága szervez­te meg egy 30 tagú csoport útját. Az utazás technikai lebonyolítását és a vele já­ró munkát az IBUSZ vál­lalta magára. Megbízottja­ként, s úgy is, mint az MSZBT megyei titkára, Sa­vóit Béla kísérte el a tu­ristákat. (Tegyük hozzá mindjárt: sokoldalú segít­sége, helyismerete és kor­szerű orosz nyelvtudása nélkül nem lett volna olyan zökkenőmentes az utazás.) * Akik a hosszú repuíő- úttól féltek, hamarosan Itt pihent meg egykor a hadvezér Kutuzov. (Tóth Sándor felvételei.) Ahová minden c a jaltai K megnyugodtak. Rájöttek, hogy ez a legkényelmesebb jármű, amelyen eddig utaz­tak. Temperált levegő, fi­gyelmes kiszolgálás, s a gyönyörködtető látvány ilyen tiszta időben. Délben indultunk Ferihegyről, Kievben leszálltunk, innen még egy óra és 25 perces út — 740 km — után ér­keztünk a krími terület székhelyére, Szimferopolba. Közben hét-nyolcezer mé­ter magasan átrepültünk Ogyessza fölött, láttuk fentről a kéklő tengert, a fozsdaszínű partokat, s a fehéren úszó hajókat... Az óránkat ekkor már két órával előbbre igazítottuk. Így aztán — moszkvai idő szerint — 18 óra 40 perc? ste visszatértünk, ím Szálloda. A. Vatlecevával, a városi pártbizottság titkárával. Ki­jött régi barátunk, V. A. Babasinszkij, a Krífni Pravda főszerkesztője is. Kiderült, hogy sokan isme­rik itt már egymást, s mintha máris haza érkez­tünk volna. Még vagy kétórás autó­buszát várt ránk. Egy kis pihenőre megálltunk a Ku- tuzov-ról elnevezett forrás mellett, aztán jóleső fáradt­sággal raktuk ki bőrönd­jeinket a jaltai Krím-hotel- ben. A fáradtságunknál csak a végtelen kíváncsiság volt nagyobb. Vajon még mi­lyen élmények várnak ránk? (Folytatjuk) . F, TÓTH PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents