Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-31 / 178. szám
r 1 oldal 1968. JűT! ns SÍ, swnbi BaKar2Gouörs(3i«_ »4JEC« üttvfcriw Klapka György és a Táros /§ megyei lap 1954-ben szót emelt Klapka György, 1848—49-es tábornok kecskeméti diákszállásának romlandó állapota miatt. Foganatja lett a figyelmeztetésnek. Régi habitusát nagyjából megtartva, megújult az öreg ház. De vajon ráismerne-e Klapka György, ha most látná? Aligha! Más volt a ház 1832—1834 között, mikor innen, a Csongrádi kis utcából rótta az iitat a későbbi komáromi hős naponta kétszer a piarista gimnáziumig. Az akkor, abban az épületben volt, amelyben ma a piarista plébánia hivatal és rendház van. a kapubejárat mellett most már emléktábla hirdeti, hogy ki s miféle nevezetes emberek — köztük Klapka is — lépkedték át itt a kegyes atyák iskolájának küszöbét. Mint mondom egy kicsit megmásult a mostani Klapka-ház az eredetivel szemben. Amikor az újság felhívta rá a figyelmet, sürgős beavatkozás kellett volna. Ám közbejött az ellenforradalom, azután a tervezés körül tá madt huza-vona és 1957-re tolódott ki a helyreállítás. Az öreg ház addig nem bírta. Alapjától újjá kellett építeni. Csak a pincében maradt meg egy régi gerenda, amelybe az 1786-os évszámot vésték egykor. Az épület a réginek az alakját formázva, szürke helyett színes falakkal éledt újjá. Az emléktáblán, mely a régi házról való, széjjel hajló babérágak alatt ezek a szavak olvashatók: KLAPKA GYÖRGY 1848/49-es honvédtábornok e házban lakott tanuló korában 1832—34 WZ lapka György nevének említésével megelevenül bennünk a szabadságharc egyik legszebb fejezete, a komáromi hősi legenda. Két császár seregével dacol parancsnoksága alatt a vár. A körülzárt, még Világos után is ellenálló hősök között Klapkán kívül is vannak Kecskeméttel kapcsolatban álló honvédek. Lestár Péter, később Kecskemét város polgármestere és Gömöry Frigyes, később városi tisztviselő, a szabadságharc kecskeméti vonatkozásainak avatott tollú krónikása. Mindketten századosi rangban kapják meg kitüntetéseik mellé a komáromi menlevelet Komárom vitéz tábornoka Temesvárott született és 12 éves korában jött az Alföld fővárosába, hogy mint odahaza a német és latin nyelvben jártas fiú, itt magyar levegőt szívjon magába és megtanulja a magyar beszédet. Nagybátyja lakott a Csongrádi utca 34. szám alatti házban. A gimnázium elvégzése * után a katonai pályát választotta. 1842-ben gárdatiszt, később a 12-es határöőr- ezred főhadnagya. Nem tetszett neki az osztrák szellemű katonai élet és 1848-ban kelet-indiai szolgálatba akart lépni. A forradalom hírére azonban itthon maradt és a honvédség soraiba állt. 1848 áprilisában századossá, október 1-én őrnaggyá léptették elő. 1849. április 6-án, az isaszegi csatában tanúsított magatartásáért soronkívüli előléptetéssel kapta a tábornoki rangot. Április 26-án vonult be Komáromba, július 2-án nevezték ki a vár parancsnokává. A várban október elején még rendesen folyt a szabad honvédélet, Klapka kitüntetéseket osztogatott. Október 2-i kelettel tőle kapta Gömöry százados a vörös szalagra erősített ezüst vitézségi koszorút •• áh maga nem élt a kapituláció» levélben biztosított kedvezménnyel. Emigrált Londonban telepedett meg. Ott írta meg emlékiratait Munkája 1850-től jelent meg angol, francia és német nyelven. Hosszabb időt töltött Párizsban és Genfben is. 1859-ben az olasz— osztrák összecsapás idején magyar légiót szervezett de célját, hogy Magyarországba bevonuljon légiójával, nem érhette el. Az osztrák kamarilla engedményeket téve az olaszoknak, hirtelen békét kötött A porosz—osztrák villámháború alkalmával, 1866-ban Poroszország felől kelt híre a Klapka-légió feltámadásának. De Ausztria megint sietve kötött békét az ellenséggel. Klapka 1867-ben, a kiegyezés után, az akkor adott amnesztiában bízva hazajött és képviselőséget vállalt. Hamar megcsömörlött az akkori, egyáltalán nem a magyar nép érdekeit szolgáló politikától. Visszar>onult a közélettől és emlékiratai további kiadásaival foglalkozott. Halála előtt néhány nappal, 1892 tavaszán elfogta a Kecskemét utáni vágyakozás. Ideutazott. Itteni tisztelői előtt így okolta meg látogatását: — Vágytam mégegyszer látni az iskolát és a házat, amelyhez két év kedves emléke fűz. 1892. május 17-én Budapesten, István-szállóbeR lakásán hirtelen meghalt. Holtan is tartottak tőle. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök intézkedésére, holttestét éjnek évadján kilopták a szállóból, mert attól tartottak, hogy a temetésén résztvevők tüntetni fognak Kossuth Lajos, a még emigrációban élő magyarok és a magyar szabadság eszméje mellett. 'Tóitokban akarták eltemetni. Az ellenzéki képvise- ■* lök vihart keltő interpellációkkal hiúsították meg az udvart lakájmódra kiszolgáló kormánypárt szándékát. Követelték, hogy állami épületből engedjék eltemetni. Az állami épületet megtagadták. A nép is megmozdult. A néphangulatnak engedve a főváros végre egy középületben mégis csak helyet adott Klapka felravata- lozására. A belvárosi templomban állították fel ravatalát, amelyhez özönlött a nép, elsősorban a még életben levő honvédek, az egyetemi ifjúság és az akkoriban öntudatra ébredő és szervezkedni kezdő munkásság. Kecskemétről küldöttség utazott a temetésre. Komárom és a légiók egykori parancsnokát olyan impozáns tömeg kísérte utolsó útján, ami zsarnokot soha, csak szabadsághőst illet meg! Joós Ferenc Kitüntették Méhes Lajost Hétfőn délután, a szófiai magyar nagykövetségen Tyazselnyikov, a Komszo- mol Központi Bizottságának első titkára Méhes Lajosnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának átnyújtotta a „Komszomol kiváló aktivistája” kitüntetést. Méhes Lajos meleg szavakkal köszönetét mondott a magas elismerésért. A falak beszélnek” n Párizsban három hét alatt 70 ezer példány kelt el „A falak beszélnek” című könyvből, amely a májusi zavargások 600 falfeliratát tartalmazza. Yaskúton optimisták Beszélgetés a régi és az új szabálysértési eljárásokról Víkendltázak az alpári lisza-parton Az Alpári Községi Tanács a kispénzű dolgozóknak is lehetővé akarja tenni, hgoy az alpári Tisza- partra saját víkendházat helyezhessenek el. ötven négyszögöles telkeket parcelláznak ki, 50 forintos vételárért négyszögölenként. A kiskunfélegyházi Bem Tsz pedig egy csinos, aránylag olcsó házikót épít meg- rendlésre, amiből az első mintadarabot a félegyházi strandfürdőn állított fel élelmiszer pavilonnak. Az Oktober elsején életbe lépő, szabálysértésekről szóló 1968. évi L törvény felhatalmazza a községi tanácsok végrehajtó bizottságait arra, hogy ilyen ügyekben eljárjanak. Eddig nem volt — pontosabban most sincs — szabálysértési hatáskörük a községi tanácsoknak, csupán felterjesztették az ügyet a járási tanács vb előadójához. Ennek több hátránya volt, mint előnye. Néhány hét, esetleg egy hónap is eltelt, amíg megszületett a döntés. Természetesen így nem lehetett olyan megelőző hatása, mintha egy-két nap alatt .megbüntetik a vétkest Vaskúton a községi | tanács vb vezetőivel — Bácskai János elnökkel, Ba- i lazsev Pál elnökhelyettessel és Sándor Mihályné (titkárral — beszélgettünk a szabálysértésekről. — A lakosság — legalábbis Vaskúton — többségében törvénytisztelő. Szeretik a rendet, tisztaságot, a fegyelmet. Az elmúlt években alig néhány szabálysértés fordult elő, a lé- lékszámhoz viszonyítva elenyésző — mondja a vb- elnök. — A szabálysértők ellen megindítottuk az eljárást, más dolgunk nem volt velük. Ebből a szempontból számunkra kényelmes volt a dolog. — A kényelmesség mellett azonban megvan az a hátránya a jelenleg még hatályban levő jogszabálynak, hogy így nem érvé- nyesülhetett az általános megelőzés olyan erővel, mintha itt helyben, néhány nap alatt megbírságoljuk majd az illetőt október elseje után — kapcsolódik a beszélgetésbe a vb-titkámő. — Meggyőződésem, hogy a gyors és határozott intézkedések növelni fogják a helyi tanácsok tekintélyét a lakosság körében. Én nagyon időszerűnek tartom az 1968. számú I. törvényt, amely nagyobb önállóságot enged az államhatalom helyi szerveinek. Igaz, sokat kell tanulni addig, amíg zökkenőmentesen alkalmazni tudjuk, különösen a végrehajtási utasításra gondolok itt Ez a jogszabály sajnos annyira kusza, hogy szinte áttekinthetetlerh Legalább tíz, tizenöt egyéb rendeletre, miniszteri utasításra stb. hivatkozik, s ezeknek egy-egy pontját módosítja. Egyszerűbben, világosabban kellett volna megalkotni, közérthetőbb nyelvezeten fogalmazni, tekintettel arra, hogy a kis községi tanácsoknál nincsenek szakképzett jogászok. Ez az igény több fórumon szóba került már. A megyei tanács egyik legutóbbi ülésén is felvetették, de országgyűlési interpellációként is elhangzott, hogy világos, közérthető, de mégis egyértelmű jogszabályokra van szükség. — Az új szabálysértési törvény véleményeim szerint azért is helyesen intézkedett, amikor a községi tanácsok vb hatáskörébe utalta az eljárás lefolytatását, mert itt jobban ismerjük az embereket, tudjuk milyen anyagi körülmények között élnek, hogyan dolgoznak, s hogyan illeszkednek bele a falu kollektívájába — mondja BalaA közéleti ember vakációja Kiskunhalason járunk. Többek között _ Hazafias Népfronthoz is beláto- gatunk. Közelebbről: a városi népfrontbizottság titkárát keressük meg, Mácsai János elv- tánsat, aki „civilben” iskolaigazgató is. Mint pedagógusnak tehát vakációja van ... És mint közéleti embernek? Keressük iskolájában. Fiatal tanítónő foglalatoskodik egy nagy fa árnyékában igazi „sza- badságos” házimunkával. Néhány tornaszeren alig féltucat napközis gyerek játszik. — Az igazgató elvtárs otthon van — közli kedvesen a tanítónő és mondja lakáscímet. Otthon a nagylány, édesanyját szólítja a főzés mellől. Máosainé: — A férjem ma fogadónapot tart a pártbizottságon. A pártszékházban: — Mácsai elvtárs nemrég ment el. Telefonáltak a városi tanácstól, hogy menjen oda, sürgősen, mert várják. Városi Tanács titkársága, Németh Já- nosné az egyik bőr- pámás ajtóra mutat. — Mácsai elvtárs a Magyar Rádiónak ad interjút. (A titkárnő az asztali naptárra írt feljegyzésre pillant.) — A kiskunhalasi mo. osárvilág megszüntetéséről kérik tájékoztatását. Várunk. Telnek a negyedórák. Időnként kinyílik a bőr- pámás ajtó, komoly, szemüveges férfi, majd láthatóan munkalázban égő hölgy jelenik meg. Néhány szót beszélnek halkan a titkárnővel, valamihez írópapírt kérnek, az ajtó becsukódik. Üjabb negyedórák múlnak. A delet is elharangozzák. yégre feltárul az ajtó, a megfeszített szellemi munka szembetűnő jeleivel arcukon, szemükben, kilépnék a riporterek és a riportalany. Kipirultak is, sápadtacskák is, de a derekas próba öröme is ott ragyog a szemükben ... — Semmiképpen sem akarom — ezekután — én is feltartani —, mondom és feltartott kézzel jelzem előre Mácsai Jánosnak, hogy a világért se üljünk most újabb interjúra valamelyik iroda-sarokba. — Csak úgy, menetközben, míg a lépcsőn leérünk, mondja el, mit csinált ma délelőtt? Kezdte a munkát egész kora reggel egy bizottság elnökeként. Utána indult fogadónapját tartani, mint pártbizottsági tag. Onnan szólították a tanácshoz — rádió-interjúra, és most... Most pedig, hónaljában kis táskájával kilép a déli napfénybe. Ott éppen Vincze Ferenc elvtársba, a tanácselnökbe ütközik. — Készen vagytok? — mosolyog a tanácselnök. — Befejeztük. Elmondom, miről is beszéltem... Közbevág Vincze elvtárs. — Még délután meghallgatom, találkozom én is a rádiósokkal... De azért mégiscsak megbeszélik, mielőtt ebédelni mennek.: Ilyen a vakáció egy napja. Tóth István zsev Pál vb-elnökhelyet* tes. Bácskai elvtárs egy példával érzékelteti, menynyivel helyesebben intézkedik az új szabálysértési törvény a réginél. Nemrégiben lépett életbe az a tilalom Vaskúton is, hogy a kánikulára való tekintettel tilos a kertek, udvarok locsolása. A községben négy személy ellen is eljárást indítottak a tilalom megszegése miatt. Ha már az új törvény szerint vonnák őket felelősségre, három napon belül lezárulna az ügy, s nagyobb lenne a visszatartó ereje a bírságolásnak. Az említett törvény, illetve annak végrehajtási utasítása úgy intézkedik, hogy a községi tanácsoknál 5-től 25 tagú szabálysértési bizottságot kell létrehozni. Vaskúton úgy tér* vezik a község vezetői, hogy öttagú testületet hívnak életre. Leginkább olyanok* bál, akiknek egyébként is tekintélyük van, hallgatnak a szavukra és jó emberismerősök, azon túl tisztában vannak a jogszabályokkal is. — Így el tudjuk majd érni, hogy minimálisra csökkenjenek a szabálysértések a faluban, az eddiginél is kevesebb legyen az eljárás. Ékre nem alaptalanul számítunk. Ismerősök, ismerős környezetben vonják felelősségre a vétkest, aki nagyon meggondolja ezek után, hogy megszegje-e a jogszabályokat. De nemcsak az illetőre, hanem a falu más, szabályszegésre hajlamos lakóira is visszatartó hatással lesz majd az új módszer — mondta végül Bácskai János vb-elnök. Gál Sándor Cikkünk nyomán Orvosolták a panaszt „örömmel közölhetem, hogy panaszom közzététele után egy héttel megérkezett az NDK gáztűzhelyhez való kézelőgomb. Ügy hiszem, önöknek köszönhetem — és nagyon köszön nőm!” — írja szerkesztőségünknek Kupcsik János kecs- keméti olvasónk, akinek észrevétele „Bosszantó apróság” címmel július 11-i lapszámunkban jelent meg. A fenti köszönő sorokkal szinte egyidejűleg megkaptuk az illetékes válaszát is. Gergely Miklós, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója a következőket írja: „A panasszal teljes mértékben egyetértünk. Valóban bosz- szantó, hogy a levélíró, az általa vásárolt gáztűzhelyhez többszöri kérésre sem kapta meg a kézelőgombot. A jogo» panaszt az újságcikk megjelenése után orvosoltuk. Vállalatunk nagy gondot fordít a kulturált, pontos és udvarias kiszolgálásra, s az esetleges reklamációk, panaszok gyors és megelégedésre szolgáló elintézésére. Boltvezetőinket és bolti dolgozóinkat is igyekszünk vevőink legudvariasabb kiszolgálására nevelni. Sajnos, e tekintetben — mint a szóban forgó eset is mutatja — van még gondunk. Ezért Kupcsik János szíves elnézését kérjük. Egyben javasoljuk vevőinknek, hogy esetleges reklamációikkal, panaszaikkal — azok gyors elintézése céljából — szíveskedjenek közvetlenül a vállalatunk központjához fordulni.”
