Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

r 1 oldal 1968. JűT! ns SÍ, swnbi BaKar2Gouörs(3i«_ »4JEC« üttvfcriw Klapka György és a Táros /§ megyei lap 1954-ben szót emelt Klapka György, 1848—49-es tábornok kecskeméti diákszállásá­nak romlandó állapota miatt. Foganatja lett a figyel­meztetésnek. Régi habitusát nagyjából megtartva, meg­újult az öreg ház. De vajon ráismerne-e Klapka György, ha most látná? Aligha! Más volt a ház 1832—1834 között, mikor innen, a Csongrádi kis utcából rótta az iitat a későbbi komá­romi hős naponta kétszer a piarista gimnáziumig. Az akkor, abban az épületben volt, amelyben ma a pia­rista plébánia hivatal és rendház van. a kapubejárat mellett most már emléktábla hirdeti, hogy ki s miféle nevezetes emberek — köztük Klapka is — lépkedték át itt a kegyes atyák iskolájának küszöbét. Mint mon­dom egy kicsit megmásult a mostani Klapka-ház az eredetivel szemben. Amikor az újság felhívta rá a figyelmet, sürgős beavatkozás kellett volna. Ám közbe­jött az ellenforradalom, azután a tervezés körül tá madt huza-vona és 1957-re tolódott ki a helyreállítás. Az öreg ház addig nem bírta. Alapjától újjá kellett építeni. Csak a pincében maradt meg egy régi gerenda, amelybe az 1786-os évszámot vésték egykor. Az épület a réginek az alakját formázva, szürke helyett színes falakkal éledt újjá. Az emléktáblán, mely a régi ház­ról való, széjjel hajló babérágak alatt ezek a szavak olvashatók: KLAPKA GYÖRGY 1848/49-es honvédtábornok e házban lakott tanuló korában 1832—34 WZ lapka György nevének említésével megelevenül bennünk a szabadságharc egyik legszebb feje­zete, a komáromi hősi legenda. Két császár seregével dacol parancsnoksága alatt a vár. A körülzárt, még Világos után is ellenálló hősök között Klapkán kívül is vannak Kecskeméttel kapcsolatban álló honvédek. Lestár Péter, később Kecskemét város polgármestere és Gömöry Frigyes, később városi tisztviselő, a sza­badságharc kecskeméti vonatkozásainak avatott tollú krónikása. Mindketten századosi rangban kapják meg kitüntetéseik mellé a komáromi menlevelet Komárom vitéz tábornoka Temesvárott született és 12 éves korában jött az Alföld fővárosába, hogy mint odahaza a német és latin nyelvben jártas fiú, itt ma­gyar levegőt szívjon magába és megtanulja a magyar beszédet. Nagybátyja lakott a Csongrádi utca 34. szám alatti házban. A gimnázium elvégzése * után a katonai pályát vá­lasztotta. 1842-ben gárdatiszt, később a 12-es határöőr- ezred főhadnagya. Nem tetszett neki az osztrák szel­lemű katonai élet és 1848-ban kelet-indiai szolgálatba akart lépni. A forradalom hírére azonban itthon ma­radt és a honvédség soraiba állt. 1848 áprilisában szá­zadossá, október 1-én őrnaggyá léptették elő. 1849. áp­rilis 6-án, az isaszegi csatában tanúsított magatartá­sáért soronkívüli előléptetéssel kapta a tábornoki ran­got. Április 26-án vonult be Komáromba, július 2-án nevezték ki a vár parancsnokává. A várban október elején még rendesen folyt a szabad honvédélet, Klapka kitüntetéseket osztogatott. Október 2-i kelettel tőle kapta Gömöry százados a vörös szalagra erősített ezüst vitézségi koszorút •• áh maga nem élt a kapituláció» levélben biztosított kedvezménnyel. Emigrált Londonban telepedett meg. Ott írta meg emlékiratait Munkája 1850-től je­lent meg angol, francia és német nyelven. Hosszabb időt töltött Párizsban és Genfben is. 1859-ben az olasz— osztrák összecsapás idején magyar légiót szervezett de célját, hogy Magyarországba bevonuljon légiójával, nem érhette el. Az osztrák kamarilla engedményeket téve az olaszoknak, hirtelen békét kötött A porosz—osztrák villámháború alkalmával, 1866-ban Poroszország felől kelt híre a Klapka-légió feltáma­dásának. De Ausztria megint sietve kötött békét az ellenséggel. Klapka 1867-ben, a kiegyezés után, az akkor adott amnesztiában bízva hazajött és képviselőséget vállalt. Hamar megcsömörlött az akkori, egyáltalán nem a ma­gyar nép érdekeit szolgáló politikától. Visszar>onult a közélettől és emlékiratai további kiadásaival foglal­kozott. Halála előtt néhány nappal, 1892 tavaszán elfogta a Kecskemét utáni vágyakozás. Ideutazott. Itteni tisztelői előtt így okolta meg látogatását: — Vágytam mégegyszer látni az iskolát és a házat, amelyhez két év kedves emléke fűz. 1892. május 17-én Budapesten, István-szállóbeR la­kásán hirtelen meghalt. Holtan is tartottak tőle. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök intézkedésére, holttestét éjnek évadján kilopták a szállóból, mert attól tartottak, hogy a temetésén résztvevők tüntetni fognak Kossuth Lajos, a még emigrációban élő magyarok és a magyar szabadság eszméje mellett. 'Tóitokban akarták eltemetni. Az ellenzéki képvise- ■* lök vihart keltő interpellációkkal hiúsították meg az udvart lakájmódra kiszolgáló kormánypárt szándékát. Követelték, hogy állami épületből engedjék eltemetni. Az állami épületet megtagadták. A nép is megmozdult. A néphangulatnak engedve a főváros végre egy köz­épületben mégis csak helyet adott Klapka felravata- lozására. A belvárosi templomban állították fel rava­talát, amelyhez özönlött a nép, elsősorban a még élet­ben levő honvédek, az egyetemi ifjúság és az akkori­ban öntudatra ébredő és szervezkedni kezdő munkásság. Kecskemétről küldöttség utazott a temetésre. Komárom és a légiók egykori parancsnokát olyan impozáns tömeg kísérte utolsó útján, ami zsarnokot soha, csak szabadsághőst illet meg! Joós Ferenc Kitüntették Méhes Lajost Hétfőn délután, a szófiai magyar nagykövetségen Tyazselnyikov, a Komszo- mol Központi Bizottságá­nak első titkára Méhes La­josnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának átnyújtotta a „Komszomol kiváló aktivistája” kitün­tetést. Méhes Lajos meleg szavakkal köszönetét mon­dott a magas elismerésért. A falak beszélnek” n Párizsban három hét alatt 70 ezer példány kelt el „A falak beszélnek” cí­mű könyvből, amely a má­jusi zavargások 600 falfel­iratát tartalmazza. Yaskúton optimisták Beszélgetés a régi és az új szabálysértési eljárásokról Víkendltázak az alpári lisza-parton Az Alpári Községi Ta­nács a kispénzű dolgozók­nak is lehetővé akarja ten­ni, hgoy az alpári Tisza- partra saját víkendházat helyezhessenek el. ötven négyszögöles telkeket par­celláznak ki, 50 forintos vé­telárért négyszögölenként. A kiskunfélegyházi Bem Tsz pedig egy csinos, arány­lag olcsó házikót épít meg- rendlésre, amiből az első mintadarabot a félegyházi strandfürdőn állított fel élelmiszer pavilonnak. Az Oktober elsején életbe lépő, szabálysérté­sekről szóló 1968. évi L törvény felhatalmazza a községi tanácsok végrehaj­tó bizottságait arra, hogy ilyen ügyekben eljárjanak. Eddig nem volt — ponto­sabban most sincs — sza­bálysértési hatáskörük a községi tanácsoknak, csu­pán felterjesztették az ügyet a járási tanács vb előadójához. Ennek több hátránya volt, mint előnye. Néhány hét, esetleg egy hónap is eltelt, amíg meg­született a döntés. Termé­szetesen így nem lehetett olyan megelőző hatása, mintha egy-két nap alatt .megbüntetik a vétkest Vaskúton a községi | tanács vb vezetőivel — Bácskai János elnökkel, Ba- i lazsev Pál elnökhelyettes­sel és Sándor Mihályné (titkárral — beszélgettünk a szabálysértésekről. — A lakosság — leg­alábbis Vaskúton — több­ségében törvénytisztelő. Szeretik a rendet, tisztasá­got, a fegyelmet. Az elmúlt években alig néhány sza­bálysértés fordult elő, a lé- lékszámhoz viszonyítva el­enyésző — mondja a vb- elnök. — A szabálysértők ellen megindítottuk az el­járást, más dolgunk nem volt velük. Ebből a szem­pontból számunkra kényel­mes volt a dolog. — A kényelmesség mel­lett azonban megvan az a hátránya a jelenleg még hatályban levő jogszabály­nak, hogy így nem érvé- nyesülhetett az általános megelőzés olyan erővel, mintha itt helyben, néhány nap alatt megbírságoljuk majd az illetőt október el­seje után — kapcsolódik a beszélgetésbe a vb-titkámő. — Meggyőződésem, hogy a gyors és határozott intéz­kedések növelni fogják a helyi tanácsok tekintélyét a lakosság körében. Én na­gyon időszerűnek tartom az 1968. számú I. törvényt, amely nagyobb önállóságot enged az államhatalom he­lyi szerveinek. Igaz, sokat kell tanulni addig, amíg zökkenőmentesen alkal­mazni tudjuk, különösen a végrehajtási utasításra gon­dolok itt Ez a jogszabály sajnos annyira kusza, hogy szinte áttekinthetetlerh Legalább tíz, tizenöt egyéb rendeletre, miniszteri uta­sításra stb. hivatkozik, s ezeknek egy-egy pontját módosítja. Egyszerűbben, világosabban kellett volna megalkotni, közérthetőbb nyelvezeten fogalmazni, te­kintettel arra, hogy a kis községi tanácsoknál nincse­nek szakképzett jogászok. Ez az igény több fó­rumon szóba került már. A megyei tanács egyik leg­utóbbi ülésén is felvetet­ték, de országgyűlési inter­pellációként is elhangzott, hogy világos, közérthető, de mégis egyértelmű jog­szabályokra van szükség. — Az új szabálysértési törvény véleményeim sze­rint azért is helyesen in­tézkedett, amikor a községi tanácsok vb hatáskörébe utalta az eljárás lefolytatá­sát, mert itt jobban ismer­jük az embereket, tudjuk milyen anyagi körülmé­nyek között élnek, hogyan dolgoznak, s hogyan illesz­kednek bele a falu kollek­tívájába — mondja Bala­A közéleti ember vakációja Kiskunhalason já­runk. Többek között _ Hazafias Nép­fronthoz is beláto- gatunk. Közelebb­ről: a városi nép­frontbizottság titká­rát keressük meg, Mácsai János elv- tánsat, aki „civil­ben” iskolaigazgató is. Mint pedagógus­nak tehát vakációja van ... És mint köz­életi embernek? Keressük iskolá­jában. Fiatal taní­tónő foglalatoskodik egy nagy fa árnyé­kában igazi „sza- badságos” házimun­kával. Néhány tor­naszeren alig féltu­cat napközis gye­rek játszik. — Az igazgató elvtárs otthon van — közli kedvesen a tanítónő és mondja lakáscímet. Otthon a nagy­lány, édesanyját szólítja a főzés mel­lől. Máosainé: — A férjem ma fogadónapot tart a pártbizottságon. A pártszékház­ban: — Mácsai elvtárs nemrég ment el. Te­lefonáltak a városi tanácstól, hogy menjen oda, sürgő­sen, mert várják. Városi Tanács tit­kársága, Németh Já- nosné az egyik bőr- pámás ajtóra mu­tat. — Mácsai elvtárs a Magyar Rádiónak ad interjút. (A tit­kárnő az asztali naptárra írt feljegy­zésre pillant.) — A kiskunhalasi mo. osárvilág megszün­tetéséről kérik tájé­koztatását. Várunk. Telnek a negyedórák. Időn­ként kinyílik a bőr- pámás ajtó, komoly, szemüveges férfi, majd láthatóan munkalázban égő hölgy jelenik meg. Néhány szót beszél­nek halkan a tit­kárnővel, valami­hez írópapírt kér­nek, az ajtó becsu­kódik. Üjabb negyedórák múlnak. A delet is elharangozzák. yégre feltárul az ajtó, a megfeszített szellemi munka szembetűnő jeleivel arcukon, szemük­ben, kilépnék a ri­porterek és a riport­alany. Kipirultak is, sápadtacskák is, de a derekas próba öröme is ott ragyog a szemükben ... — Semmiképpen sem akarom — ezekután — én is feltartani —, mon­dom és feltartott kézzel jelzem előre Mácsai Jánosnak, hogy a világért se üljünk most újabb interjúra valamelyik iroda-sarokba. — Csak úgy, menet­közben, míg a lép­csőn leérünk, mond­ja el, mit csinált ma délelőtt? Kezdte a munkát egész kora reggel egy bizottság elnö­keként. Utána in­dult fogadónapját tartani, mint párt­bizottsági tag. On­nan szólították a ta­nácshoz — rádió-in­terjúra, és most... Most pedig, hón­aljában kis táskájá­val kilép a déli nap­fénybe. Ott éppen Vincze Ferenc elv­társba, a tanácsel­nökbe ütközik. — Készen vagy­tok? — mosolyog a tanácselnök. — Befejeztük. El­mondom, miről is beszéltem... Közbevág Vincze elvtárs. — Még délután meghallgatom, ta­lálkozom én is a rádiósokkal... De azért mégis­csak megbeszélik, mielőtt ebédelni mennek.: Ilyen a vakáció egy napja. Tóth István zsev Pál vb-elnökhelyet* tes. Bácskai elvtárs egy példával érzékelteti, meny­nyivel helyesebben intéz­kedik az új szabálysértési törvény a réginél. Nemré­giben lépett életbe az a ti­lalom Vaskúton is, hogy a kánikulára való tekintettel tilos a kertek, udvarok lo­csolása. A községben négy személy ellen is eljárást indítottak a tilalom meg­szegése miatt. Ha már az új törvény szerint vonnák őket felelősségre, három napon belül lezárulna az ügy, s nagyobb lenne a visszatartó ereje a bírságo­lásnak. Az említett törvény, illetve annak végrehajtási utasítása úgy intézkedik, hogy a községi tanácsok­nál 5-től 25 tagú szabály­sértési bizottságot kell lét­rehozni. Vaskúton úgy tér* vezik a község vezetői, hogy öttagú testületet hívnak életre. Leginkább olyanok* bál, akiknek egyébként is tekintélyük van, hallgat­nak a szavukra és jó em­berismerősök, azon túl tisz­tában vannak a jogszabá­lyokkal is. — Így el tudjuk majd érni, hogy minimálisra csökkenjenek a szabálysér­tések a faluban, az eddigi­nél is kevesebb legyen az eljárás. Ékre nem alapta­lanul számítunk. Ismerő­sök, ismerős környezetben vonják felelősségre a vét­kest, aki nagyon meggon­dolja ezek után, hogy meg­szegje-e a jogszabályokat. De nemcsak az illetőre, ha­nem a falu más, szabály­szegésre hajlamos lakóira is visszatartó hatással lesz majd az új módszer — mondta végül Bácskai Já­nos vb-elnök. Gál Sándor Cikkünk nyomán Orvosolták a panaszt „örömmel közölhetem, hogy panaszom közzététele után egy héttel megérkezett az NDK gáztűzhelyhez való kézelőgomb. Ügy hiszem, önöknek köszön­hetem — és nagyon köszön nőm!” — írja szerkesztősé­günknek Kupcsik János kecs- keméti olvasónk, akinek ész­revétele „Bosszantó apróság” címmel július 11-i lapszámunk­ban jelent meg. A fenti köszönő sorokkal szinte egyidejűleg megkaptuk az illetékes válaszát is. Ger­gely Miklós, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója a kö­vetkezőket írja: „A panasszal teljes mérték­ben egyetértünk. Valóban bosz- szantó, hogy a levélíró, az ál­tala vásárolt gáztűzhelyhez többszöri kérésre sem kapta meg a kézelőgombot. A jogo» panaszt az újságcikk megjele­nése után orvosoltuk. Vállala­tunk nagy gondot fordít a kul­turált, pontos és udvarias ki­szolgálásra, s az esetleges rek­lamációk, panaszok gyors és megelégedésre szolgáló elinté­zésére. Boltvezetőinket és bolti dolgozóinkat is igyekszünk ve­vőink legudvariasabb kiszolgá­lására nevelni. Sajnos, e tekin­tetben — mint a szóban forgó eset is mutatja — van még gondunk. Ezért Kupcsik János szíves elnézését kérjük. Egy­ben javasoljuk vevőinknek, hogy esetleges reklamációikkal, panaszaikkal — azok gyors el­intézése céljából — szívesked­jenek közvetlenül a vállala­tunk központjához fordulni.”

Next

/
Thumbnails
Contents