Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

I. oldal 1968. Július 4, eafUSriSG ^ Jó úton járnak Elismeréssel adtuk hírül lapunkban — június 26-án —. az Észak-Bács-Kisfkun megyei Vízmű Vállalat KISZ-istáinak társadalmi munkáját, aminek eredmé­nyeként a jövőben esős, sá­ros időben is száraz láb­bal lehet majd megközelí­teni a kecskeméti Ipoly ut­cai bölcsődét. A régóta esedékes járdaépítés hosszú ideig hiába váratott magá­ra, a segítőkész vízműves fiatalok ezért szánták rá magukat a dicséretes ak­cióra. A jogos elismerést — cikkünk mellett — olva­sóink levelei is kifejezik. „A társadalmi összefogás eredményeként a bölcsőde kis lakói szüleikkel és ne­velőikkel együtt jó úton juthatnak el második ott­honukba” —, írta Papp Ist­vánná, az Ipoly utcai böl­csőde szülői munkaközös­ségének elnöke. — S hoz­záfűzte ehhez a Kecskemé­ti Városi Tanács, V. B. köz­ségfejlesztési csoportjához és dr. Mező Mihály cso­portvezetőhöz címzett kö­szönetéit is. a szülői mun­kaközösség, a bölcsőde dol­gozói nevében, amiért be­szerezték. kiszállíttatták az új járdához szükséges ho­mokot, téglát. Nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontból is pél­damutatónak tartja a jár- daépítő KISZ-isták kezde­ményezését következő le­vélírónk. „Büszkék va­gyunk Molnár Anna KISZ- titkárra. Paksi Júlia, Gál Irén, Zsinkó Ferenc, Moli- tórisz Emil. Molnár Ká­roly és Serer Gyula KISZ- tagokra, valamint Papp Ist- vánnéna, aki nem tagja az ifjúsági szövetségnek, még^ is részt vett a járdaépítés­ben.” Ennyit idézünk az olva­sók kommentárjaiból. Az­zal a kiegészítéssel, hogy a vízműves KISZ-isták jó­voltából nemcsak a bölcső­débe igyekvők járnak most már jó úton. hanem — képletesen fogalmazva —, hasonló úton fejlődik a kollektíva akcióegysége, gondolkodásmódja is. Érdemes követni példá­jukat! Hétvégi üdülőtelep az alpári Tisza-parton Az alpári Tisza-part par­cellázási terve végre elké­szült és sok ötven négyszö­göles telek gazdára is ta­lált már. A községi tanács a negyedik negyedévre ka­pott ígéretet a villany oda- vezetésére, a víz eljuttatá­sa talán még ennél is ko­rábban megtörténik. A kiskunfélegyházi Bem Tsz építőbrigádj^i egy na­gyon praktikus, 5x3 méteres hétvégi épületet tervezett, egy mintadarabot a helyszí­nen rövidesani felállítanak. Orvosi lakás és rendelő Kaskan tyűn Hl ■■ I JK" ■K' WÍm ■ 4^ÍÉ4 ' V V' '< - " & Nyugdíjasoknak járó szolgáltatások (8) A TBC-S BETEGEK RENDKÍVÜLI TÁMOGATÁSA ANYAGI A kaskantyúi községi ta­nács saját erőből 300 ezer forintos költséggel orvosi lakást és rendelőt építtet. A Homokgyöngye Szakszö­vetkezet építőbrigádja vál­lalta el az építkezést anyag- beszerzéstől kulcsátadásig. A munkálatok jól halad­nak, alkotmányunk ünne­pére át is adják a korsze­rű orvosi lakást és rende­lőt. A nyugdíjas gyógyulásá­nak elősegítése érdekében, ha a lakóhelye szerint ille­tékes TBC gondozóintézet­ben rendszeres gyógykeze­lésben vagy gondozásban részesül, vagy a tbc-s be­tegségből kifolyólag kórhá­zi, szanatóriumi ápolt, rendkívüli anyagi támoga­tásban részesíthető. A rendkívüli. anyagi tá­mogatás csak akkor enge­délyezhető. ha a beteg a gyógykezelésre vonatkozó orvosi utasításoknak ele­get tesz, a fertőzés meg­akadályozását szolgáló egészségügyi rendszabá­lyoknak eleget tesz, illetve kórházi ápolás esetében a gyógyintézeti szabályokat betartja. A rendkívüli anyagi tá­mogatást nem zárja ki az a körülmény, ha a beteg az orvos által javasolt mű­tétnek nem veti magát alá. Rendkívüli anyagi támo­gatás engedélyezését, Illet­ve igénylését az állandó la­kóhely szerint illetékes Társadalombiztosítási Bi­zottságtól lehet kérni. A kérelmet a kerületi tbc- gondozóántézetoél (kórházi, szanatóriumi elhelyezés esetében a kezelő főorvos­nál) kell benyújtani és azt ők továbbítják. A Társa­dalombiztosítási Bizottság a kérelmezőt a határoza­táról írásban értesíti, és az engedélyezett rendkívüli anyagi támogatást a Tár­sadalombiztosítási Igazga­tóság helyi szerve posta út­ján megküldi. Erre a jut­tatásra a tbc-« beteg csa­ládtag nem jogosult. Azon­ban a nem biztosítottak ré­szére a lakóhely szerinti tanács szociálpolitikai cso­portjától lehet segélyt kér­ni. (Következő számunk­ban a nyugdíjassal történő (munkaviszony létesítésének módozatait ismertetjük.) Mit tud a pszif Lapunkban néhány héttel ezelőtt több napon át hirdetés jelent meg: az egyik nagy iparvállalat pszhichológust keresett A hirdetésnek nagy vissz­hangja volt. Én legalábbis számos megjegyzést hallot­tam, amelyek többsége ar­ról tanúskodott, hogy az il­lető egyszerűen badarság­nak minősíti azt a tényt, miszerint egy üzemnek pszichológusra van szüksé­ge. — Még a végén meg­érjük, hogy az esztergapad mellé is csak mély lélek­tani vizsgálatok után áll­hatunk! — hangzott az egyik vélemény. — Nálunk minden „ lelki szondázás” nélkül is jól halad a ter­melés — érvelt a másik újságolvasó. Mindebből megállapíthat­juk, hogy napjainkban még nem mindenki van tisztá­ban azzal, milyen fontos, termelést elősegítő szerepe van az üzemekben a mun­kapszichológusnak. Őszin­tén be kell ismernünk per­sze azt is, hogy az üzem­pszichológia, üzemszociolo- gia hosszú ideig nem kap­ta meg a szocialista terme­lésben őt megillető helyét. A szükségletek fejlődése azonban parancsolóan he­lyezi előtérbe a munkavég­zés hatékonyságának a kérdését a termelésirányí­tásban. Főkent fontos ez akkor, amikor a munkaidő csökkenő tendenciája mel­lett a másik oldalon, nőnek a követelmények az emberi munkavégzéssel szemben. Ma szerencsére hazánkban is ott tart már a munka­pszichológia, hogy nem ki­zárólag a szakirodalom adataira, idegen eredmé­nyekre kénytelen támasz­kodni, hanem saját gyakor­latából is meríthet. Jellemzésül csak né­hány tevékenységet említ­sünk egyetlen üzem pszi­chológiai laboratóriumának sokoldalú munkájából: a vállalati karbantartó festé­seket a laboratórium szín­tervei alapján végzik — a dolgozók 89—92 százalékos megelégedésére; megvilá­gítási, fényerőmérési, va­lamint hőmérséklet- és pá­ratartalmi vizsgálatokat vé­geznek; behatóan foglalkoz­nak a balesetek — üzemi, személyi, fizikai és társa­dalmi — okainak feltárá­sával; a pihenőszünetek meghatározására úgyneve­zett fiáradtságvizsgálatokat folytatnak; különféle vizs­gálati módszerekkel — tesztekkel — kísérleteznek, s a beváltakat rendszeresen alkalmazzák. Az egyik nagy gyár­ban a munkavédelmi fele­lősök számára baleseti In- terjú-kérdésanyagot állítot­tak össze. Kérdőívek révén szereznek információt a munkaidő csökkentésével, vagy az étkeztetéssel kap­csolatos bizonyos kérdések­ről. Korszerű munkaszék kikísérletezésén fáradoznak másutt, az ülő munkát vég­zők számára. Nagy általánosságban há­rom ágra bontható a mun­kapszichológia feladata. A munkahely alkalmasságá­nak vizsgálata során a fi­zikai tényezőket — hőmér­séklet, páratartalom, meg­világítás, vegyi-, gáz-, por­ártalom stb. — veszik bonc­kés alá. Más hőmérséklet szük­séges például egy eszter­gályos, ismét más egy Iro­dai dolgozó munkájához. A zaj baleseti forrás lehet, de enyhébb fokon is terheli az idegrendszert, fáraszt, s így károsan hat a munka- tevékenységre. A világítás és a munkateljesítmény kö­zötti szoros összefüggés pe­dig közismert. Ä vizsgálatok másik ága a gépek alkalmasságára irányul. Végül igen lénye­ges a harmadik feladat: az ember munkára való alkal­masságának vizsgálata. A különböző munkakörök ért­hetően más-más igényt tá­masztanak az ott dolgozó­val szemben. A nyomdai tördelőnél például a forma­érzék, míg a darukezelőnél a térlátás a legfőbb köve­telmények egyike A pszi­chológus vizsgálata kiter­jed bizonyos egészségügyi szempontokra (termet, al­kat, állóképesség), érzék­szervi követelményekre; ügyességi, értelmi, érzelmi és erkölcsi tényezőkre is. A munkapszichológus el­ső számú partnere az üzem­szervező. Valójában a munkapszichológia: — lé­lektani alapokon végzett üzem- és munkaszervezés. Az eredményes munkához elengedhetetlen a kapcso­lat kiépítése a pszichológiai intézetekkel, munkalélek­tani laboratóriumokkal. Azzal kezdtük, bogy ma még meglehetősen is­meretlen, „titokzatos” fog­lalkozásnak számít a pszi­chológus munkája. De hát végeredményben néhány évtizede a diszpécser vagy az űrhajós fogalma is hiányzott a szótárunkból. Tagadhatatlanul fehér holló a szakképzett munkapszi­chológus az Iparban, illet­ve a kereskedelemben. Mun­kájának jelentősége, fon­tossága azonban vitatha­tatlan. Néhány év még, és valamirevaló nagyüzem el­képzelhetetlen lesz e mun­kakör nélkül. S addigra megsokszorozott tapaszta­latokkal, fokozott haté­konysággal ez a szakma — vagy hivatás — is elfoglal­ja majd méltó helyét a ter­melésben. 1. T. Mindenkinek yan egy (erre... Hogyan alakul az építőanyag és a lakásfelszerelések forgalma ? Évek során ahány lottó- milliomost csak megkérdez­tek, mire szándékozik for­dítani a pénzt, egyse hagy­ta ki a felsorolásból az új lakást és az azzal járó új berendezést. Ez is csak iga­zolja azt a szakemberek ál­tal megerősített feltétele­zést, hogy minden ember­nek vannak lakástervei, akadnak elképzelései ott­hona új berendezéséről. A gazdasági lehetőségeket te­kintve ez természetesen nem csak pénzkérdés, ha­nem annak kérdése Is, hogy az emberek pénzükért meg­vásárolhatják-e mindazt, ami a tervük megvalósí­tásához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évihez képest ez év első félévében a ke­reskedelem a tavalyinál jobb árukínálattal állt a fogyasztók rendelkezésére, építkezési anyagokból, fel­szerelésekből, bútorokból és lakástextíliákból. Vegyük elsőnek a lakosság építő­anyagellátását. Köztudott, hogy a kislakásépítkezési kedv különösen az utóbbi három évben növekedett, 1965-ben 32 000, 1966-ban 35 000 és tavaly több mint 38 000 lakást építettek. Az Idén már 40 000 ma­gánerőből épülő lakással számolnak. Egyre több anyag jutott ta­tarozás^ javítási és korsze­rűsítési célokra, valamint nyaralók, garázsok és mel­léklétesítmények építésére. Az idei népgazdasági terv az építőanyagellátás bizto­sítására a fontosabb anya­gokból — így falazó anya­gokból 20 százalékkal, ce­mentből 40 százalékkal, fe- nyőfűrészáruból 10 száza­lékkal — nagyobb áruala­pot biztosított a lakosság számára. Űj bevált mód­szer, hogy a kereskedelmi vállalatok az űj lakást épí­tők ellátására anyagbizto­sítási szerződéseket kötnek az építőkkel. Az építő­anyagtelepek lakásfelszere­lési anyagokkal is bővítik választékukat (például ke­rítéssel, kapuval, mosdóval stb.) Az év első felében a la­kosság építőanyagkból —• öszeliasonlítható árakon számítva — a múlt évi­nél 2 százalékkal vásá­rolt többet. Látszólag ellentmond en­nek az, hogy szakembe­rek szerint ■*- 1968-ban 4,7 milliárd forintos forgalom­mal számolnak, 13 száza­lékkal többel az előző évi­nél. Ügy vélik ugyanis, hogy az építkezési kedv fő­leg ezután jelentkezik, mert egyrészt a múlt év végén nagyobb elővásárlások tör­téntek, másrészt az OTP kölcsönök, a telekkijelölé­sek és az építési engedé­lyek elég lassú ütemben bonyolódnak le. A kereslet- növekedés elsősorban a kurrens anyagokból élénk, (tégla, tetőfedőanyagok, stb.), ezekből viszont az el­látás javítására a lehetősé­gek minimálisak. Az építkezésekkel ősszer függő vasárukból évről-év_ re nő a kereskedelmi for­galom, s az idén azokból a termékekből is javult a kí­nálat, amelyekből koráb­ban a keresletet csak rész­legesen lehetett kielégíteni. Jelenleg nem kielégítő a kapuk, ajtók, ablakok javí­tásához szükséges épületva­salás, valamint a lakatok kínálata. Az építkezési vas­lemezekből és rúdvasakból a rendelkezésre állónak mintegy kétszerese kelle­ne. Megfelelő mennyiség­ben beszerezhetik szükség­leteiket az építkezők csa­tornákból és kerítéslemezek­ből. Ami a fürdőszoba be­rendezéseket és felszerelé­si cikkeket illeti: fürdőkádból 50 százalék­kal többet, — mintegy 56 000 darabot — hoznak forgalomba. A második félévben hazai és importált forrásokból várhatóan javul az ellá­tás, csapokból, csaptele­pekből és épületszereivé- tőnek ígérkezik. nyékből. Víz. és gázveze­ték! csövekből 30 száza­lékkal jobb a kínálat, ám a kielégítettség még így is csak mintegy 70 százalé­kosra tehető.. Bútorból a kereskedelem kiegyensúlyozott ellátást irányzott elő. Általában több kárpitozott bútort, egy- egy lakó- vagy hálószoba- bútortípust pedig többféle fumírozással vagy szövet­tel készített. A hazai bú­toripar az év első felében kielégítően szállított, kony­habútorokból teljes egé­szében teljesítette az igé­nyeket, s a tavalyinál több és vá­lasztékosabb kárpitozott bútor került a kereske­delem hálózatába. Bár eddig kevesebb im­portáru érkezett, év végéig várhatóan a múlt évivel azonos mennyiségben kerül külföldi bútor is az üzle­tekbe. Egyébként a bútor- kiskere&kedelem forgalma 4 százalékkal meghaladta ,az elmúlt év első hat hó­napjának forgalmát. , Javult a kínálat olyan ■árukból is, mint a mű­szál-takaró, a bobbyn füg­göny, a paplan, s össze­hasonlíthatatlanul jobb volt az ágyneműellátás is. Na­gyon élénk a kereslet a jobb minőségű szőnyegek iránt, bár a kínálat ezt nem tudja követni. A kereset­tebb velúrszőnyeg ára lé­nyegében változatlan ma­radt, a bükié drágább lett és közelebb került árban az előbbihez. Az árválto­zás a velúr szőnyegek irán­ti keresletet fokozta, ösz- szege^ve: a lakástextíliák forgalma a múlt év azonos idősza­kához képest körülbelül 10 százalékkal nőtt. A kereskedelem arra szá­mít, hogy az év második felében a legtöbb lakberen­dezési cikkből tovább nő a kereslet. A legtöbb áru­cikkből az ellátás kielégí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents