Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
4. oldal ms. Július Ki. csütörtök Tűzőrségen Nem is olyan régen, mindössze három évvel ezelőtt még úgy szervezték meg a községekben a tűzjelző szolgálatot, hogy beosztották a lakosság felnőtt tagjait, akik naponkénti váltásban a toronyban őrködtek. Ha valahol felütötte fejét a veszedelmes „vörös kakas”, az illető félre verte a harangod vagy — modernebb változatban — telefonon szólt az ugyancsak készenlétben levő községi tűzoltóknak, s irányította őket a helyszínre. Ez már a múlté. Vaskúton — éppen úgy, mint a megye más községeiben — telefonügyeletet tartanak. Tűz esetén ide fut be a gyorshír s innen fut tovább a riasztás a járási központba. Nem hosz- szadalmas ez? — kérdezem a vaskúti tüzértől, Barákovity Jónásaiétól. — Egyáltalárf nem. Bajáról hét perc alatt kint vannak az elvtársak, jobb felszeréssel érkeznek s igen hatékonyan dolgoznak — mondja a középkorú. asszony, aki egyben az öregek napközi otthonának a gondnoka is. Férje az önkéntes tűzoltó testület helyi parancsnoka, de az ügyelet — mivel Borá- kovity Jónásnak napközben dolga akad munkahelyén, a tanácsnál — a felesége vállalta magára. , — Mióta őrködik a telefon mellett? — Ez a második nyár. Tavaly kezdtem, de gyakorlatilag egész évben ébernek kell lenni. Január közepén például egy idős néni nádfedeles háza gyulladt ki. Éjjel fél kettőkor jött a jelzés, amit azonnal továbbítotam, rögtön jöttek is a bajaiak és eloltották a tüzet. — De azért mégis a nyár a legveszélyesebb tűzrendészen szempontból? Nálunk, Vaskúton minden tavasszal végigjárják a tűzoltók a házakat, ellenőrzik, hogy rendben yan-e minden. Persze azért így is történik baj, bár lényegesen kevesebb. A napokban például egy üstház okozott tüzet a faluban. Kigyulladt fölötte a nádfedél és a kémény is régi, szabálytalan, tűzveszélyes építmény volt. Kihívtam a járásiakat Ismétlem, hét perc alatt itt vannak. Addig azonban a vaskútiak eloltották a tüzet Mégis megdicsértek. Art mondták, hogy helyesen cselekedtem, mert közel volt a többi ház és könnyen átterjedhetett volna a tűz. —■ Az említetteken kívül volt-e nagyobb tűzeset a községben, vagy a határban? — érdeklődöm a jó- kedélyű asszonytól, akit nemcsak tűzőri munkájáért dicsértek meg, hanem azért a szerető gondoskodásért is, amellyel a napközi otthon 25 idős lakóját dédelgeti, törődik velük, igyekszik a kedvükben járni. — Az idén szerencsére csak ez a kettő volt, tavaly is csak egyszer történt nagyobb riasztás. A vaskúti erdész háza gyulladt ki — gondatlanság miatt. Égve hagyták a pet- rofort, mellette meg benzines kanna volt. Így mentek el otthonról. Mire jelezték a tüzet és kiértünk, leégett a tetőszerkezet Nagyobb baj is lehetett volna. Az udvaron száradnak a tűzoltócsövek, még az üstház okozta tűz oltásánál használták őket egykét napja. Az őrszobán néma a telefon. Kint vízzel teli lajt amit mór csak kisegítőként alkalmaznak, addig amíg szükség esetén megérkeznek a járásiak... A vaskútiak nyugodtan alhatnak, dolgozhatnak. Nemcsak azért, mert Ba- rákovity Jónásné éber tűzőr, hanem mert jól megszervezték a megelőző védekezést betartják a tűzrendéezeti előírásokat. Gál Sándor Tíz alatti masszázs A vízgyógyászat egyik speciális esete a vízalatti masszázs. A képen látható esetben a gyógyvízzel töltött kádban fekvő beteg testét elektromos vibrátorral „tapogatják végig”. Szokásos még a vibrátort erős sugarú fecskendővel helyettesíteni, mely a víz alatt a beteg tagjait, izmait masszírozza. Mindkét módszer bőrizgató hatású és előnyösen befolyásolja a vérkeringést is. A vízalatti masszázs a legmodernebb és a leghatásosabb gyógymódok közé tartozik csaknem valamennyi ízületi bántalom esetében. Egy bejelentés nyomában... Szorosabb együttműködést a vágóhíd és a kereskedelem között Julius 5-én, délután 4— 5 óra között csengett a szerkesztőségi telefon. — Tessék?! — Tamás Béla vagyok Kecskemétről, a Gáspár András utcából. Arra szeretném a szerkesztőség figyelmét felhívni, hogy a kiskunfélegyházi vágóhíd nyitott teherautón szállítja a húst a kecskeméti üzleCikkünk nyomán „Felkerestük Kada Elek sírját" Túl a megyehatáron Tata fejlődik, szépül és várja vendégeit Tata idegenforgalmi jelentősége a város kedvező földrajzi fekvésében, a természeti szépségekben gazdag tájban, a történelmi múltban és az építészeti emlékekben együttesen rejlik. E dunántúli városka már a felszabadulást megelőzően is kedvelt kirándulóhelye volt a turistáknak, szerepet játszott a hazai üdülőhelyek sorában is. Igazi „virágkorát” azonban csak a legutóbbi években érte el. Nemrég volt „kapunyitás” a 600 személyes nemzetközi autóskempingben, s ezenkívül egy korszerű motelt is létrehoztak. A közeljövőben 80 személyes turistaszálló építéséhez kezdenek. A meglevő vendéglátó egységek korszerűbbé tételével párhuzamosan pedig az egészen újak is rohamosan szaporodnak. Méltán nagyhírű a tatai nemzetközi lovasiskola, ^ s annak résztvevői számára a Bakonyba, vagy a Dunakanyarba rendezett túrák. ‘Az idén 2500 személyes szabadtéri színpad készült ed Tatán, s mind erőteljesebben foglalkoznak a város vezetői a szabadtéri játékok felújításának gondolatával. A város legjelentősebb műemléke a Zsigmond korabeli vár, amelynek feltárása, illetve helyreállítása folyamatban van. Az említett természeti adottságok, várostörténeti emlékek és szórakozási lehetőségek jó alapot nyújtanak a még színvonalasabb üdülőhelyi élet és idegenforgalom kialakításához. Elkészült a város üdülőhely-fejlesztési terve, s a már említetteken kívül is sokféle módon — így kulturális és egyéb jellegű rendezvények életrehívásá- val — igyekeznek a tataiak városukat még vonzóbbá tenni. A város tanácsi és idegenforgalmi vezetői, a művelődési intézmények és kereskedelmi szervek a napokban sajtótájékoztatón ismertették az elért eredKedves levelet hozott a posta. A Kecskeméti Béke téri Általános Iskola tanulói írták, Alig három leírt sor, mégis milyen sokat mond. Figyelmességről, a közéleti dolgok iránti érdeklődésről, igazi kisdobos szellemről árulkodik. „A Petőfi Népe cikke nyomán felkerestük Kada Elek sírját. Virágot ültettünk rá, jól felástuk, megöntöztük. Kecskemét, 1968. július 21-én. KÓSA IRÉN és TRIFUSZ GYÖNGYI a Béke téri Általános iskola II. b. osztályos tanulói.’1 Kósa Xrénkének [aki a Cédulaház u. 28/a szám alatt lakik) és Trifusz Gyöngyinek köszönet jár. A sírról eltávolították a gyomokat, felgereblyézték a környékét, s muskátlit ültettek a sír közepére. Tegnap reggel jártunk arra, s frissen volt öntözve, tehát nyilván azóta is gondozzák. A hivatalos helyről még nem érkezett válasz, a két kislány ebben is frissebb volt Ok már cselekedtek. Ok már megtették, ami tőlük tellett. Reméljük, hogy az őrsükben feljegyzik majd a nevüket a példamutatók ményeket és a közeljövő terveit Az elhangzott beszámolók, majd a városnézés a résztvevőket arról győzték meg, hogy Tatának máris rangos helye van a Dunántúl gazdag múltú és szép jövőt formáló kisvárosai közt közé. T. P. teknek. Délután, ebben a rekkenő hőségben, teherautón... A bejelentés nyomán „nyakamba vettem a várost", hogy meggyőződjem az igazságról. Mint kitűnt Tamás Béla bejelentése megfelelt a valóságnak. A fogyasztási és értékesítő szövetkezet ABC-áru- csamokában Péntek Gyula üzletvezető-helyettes nyilatkozott: — A kecskeméti hússzükséglet legnagyobb részét mi elégítenénk ki, ha... Csakhogy az áru általában délután érkezik, a vásárlók meg délelőtt üres kézzel távoznak. Hetente 47 mázsa húst kapunk. Véleményünk szerint a reggeli órákban kellene szállítani, mert napközben olvad, csepeg .., Meg aztán nem is éppen higiénikus körülmények közötf szállítják. Szvorényl pál, a piaci 36-os számú húsbolt üzletvezető-helyettese : — Péntekien délután 4 órakor értek ide a hússal. Leponyvázott teherautóval hozták. Á csontot kénytelen voltam visszaküldeni, mert megbüdösödött, megszáradt ... Délelőtt legtöbbször azzal utasítom el a vevőket, hogy nincs hús. Ha délutón hozzák, akkor meg vevő nincs. Viszont egyik napról a másikra tartogatni sem lehet, mert kicsi a hűtőterünk. És nem is kifizetődő, mert egy negyed marha péntektől keddig 3 kilót is veszít a súlyából. Azt a veszteséget pedig valakinek meg kell fizetni.., Minősítési problémák is vannak. Sok csontos elejű marhahúst hoznak, csont nélkülit pedig soha! Osztályon felüliként adják a másodosztályú csontos húst. A sertéshús-ellátással sem jobb a Helyzet. Annak ellenére, hogy minden kettéhasított disznónak van egy farkas és egy farkatlan része, hozzám mindig farokkal hozzák. Kénytelen vagyok átvenni osztályon felüliként, mert visszaviszik, és hús nélkül maradok. Végül is a vevő van becsapva, mert mindig csontos húst kap... — Félek e nyilatkozatom következményeitől, mert egyszer már foglalkozott hasonló gondokkal az újság, annak is mi láttuk kárát, meg a vásárlók. A kisIsmerős a vonalban Cseng a telefon. Férfihang. — Szevasz kollégám ... Ezer éve nem voltam nálatok, de azért nem felejtettelek el! Hogyan? Hogy én ki vagyok? Mindenkit ismerek közületek, téged hogy is hívnak? Megmondom a nevem. — Hát persze, téged is jól ismerlek, és jó haverom az a magas fiú, hogy is hívják? — Rakonczai — mondom. — Igen, a Rakonczai, vele akartam beszélni... Félbeszakítom, — nem dolgozik már nálunk. — Nem baj — vágja rá —, de én mindenkit ismerek nálatok, a főnökötöket is, azt a jópofa izét, hogy is hívják? — Szigeti — világosítom fel. — Persze, a Szigeti, Együtt voltunk hadifogságban, micsoda napokat éltünk át! — Tévedsz bará-< tóm — mondom —, Szigeti sohasem volt hadifogságban. Óriási csattanás hallatszik a kagylóban, halom, amint fejére csap. — Hát persze, világos, a helyettesére gondoltam, arra a köpcös izére, hogy is hívják, na, mondd már. — Zargai — mondom —, de ő sem volt hadifogságban, mert tízéves volt akkor. Szerencsére csak tizen dolgozunk az osztályon, így sorra elmondom minden kolléga nevét. Amint egy pillanat szünet támad, végre én kérdezhetek. — Ne haragudj — hebegek zavartan —, de téged, hogy is hívnak? Megdöbbent csend. — Elfelejtetted a nevemet? Pont az én nevemet? Ezzel lecsapja a kagylót. Máig sem tudóm legjobb ismerősöm nevét. B. I. kunfélegyházi vágóhíd a bírálat miatt hónapokig olyan húst küldött, hogy a hajaim is égnek állt.., • Négy kecskeméti húsboltban hallgattam végig a hasonló, elmarasztaló véleményeket a kiskunfélegyházi vágóhídról. Pár nappal később a vállalat illetékeseinek véleményét kértem az elhangzott panaszokkal kapcsolatban. Gombos Aladár igazgató: — A vállalati ellenőrzés is felvetett már hasonló problémákat, ugyanis a kereskedelem azt szeretné, ha a reggeli órákban kapná meg a húst. Sajnos, ez lehetetlen. Tizennégy gépkocsival rendelkezünk, közülük 9 termosz-, három pedig hűtőberendezéssel van ellátva. Van két nyitott tehergépkocsink is, de csak az egyiket használjuk hússzállításra. A szállítási körülmények javítása érdekében rendeltünk négy IKARUSZ 404-es kocsit, de csak jövőre kapjuk meg. — A belső ellenőrzés megállapította, hogy a kocsikísérők — az áruátadók — 10—20 forintokat fogadtak el a kereskedőktől, és többször is ittasan tértek vissza! Sajnos, a munkaerő- hiány megnehezíti a fegyelem megszilárdítását, de minden panaszt kivizsgálunk és orvosolunk. Akik hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a hús átvételekor, vagy Lndokol" tan visszaküldik, azok ko- csiszám és név feljegyzéssel forduljanak panasszal a vágóhídhoz. Ha viszont kevés a hús, azért a kereskedelem felelős, mert mi annyit szállítunk, amennyit kémek. Korábban az okozott gondot, hogy nem tudtuk 'kielégíteni a keresletet, most meg az, hogy a húst nem tudjuk hova tenni. A fogyasztók folyamatos ellátása érdekében a kereskedelemnek kell gondoskodnia hűtőberendezésekről, hogy a húst tárolni tudják. A raktározott hús nemcsak a kereskedelemnek kálózik, hanem a vágóhídnak is. Üjabban a nyersanyag minőségével is baj van. Rosszabb az állatok kondíciója, mint az első félévben volt és ez az asszállyal függ össze. HuSZlk Gyula szállítási osztályvezető: — Valóban ponyvázott teherautóval szállítottuk a húst Kecskemétre július 5-én délután. Míg nem kapjuk meg a hűtőkocsikat, sajnos fennmaradnak ezek a problémák. — A megyei NEB — jegyeztem meg — egyik vizsgálata során is hasonló tényeket állapított meg a vágóhíd munkájával kapcsolatban. S ez közegészségügyileg nem veszélytelen. — A NEB nézze meg, hogyan szállítják a húst Budapesten ... Nyitott teherautón, ponyva nélkül — szólt közbe Huszik Gyula... Sűrű szemű zápor csillapította a föld szóraját, amikor kiléptem a vágóhíd irodájából. Az udvaron három ponyvázott teherautóba rakták a húst! Plusz 22 Celsius-fok körül mozgott a hőmérséklet, de lehetett volna 35 is... —k —n
