Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
1988. Július 25. csütörtök: 3. oldal Új fejezet a görgős eke történetében Kötetekre menő irodalma van már annak a szenzációs magyar találmánynak, amely görgős eke néven fut Talán egyetlen feltaláló sem szerepelt annyit a sajtóban, a szépirodalomban, színpadon, filmen, mint Szabó István. Most új fejezethez érkezett az eke története. Megkérdeztük az egyik legilletékesebbet, Krasznai Aladár mezőgazdasági gépészmérnököt a Bajai Gépjavító Állomás technikusát — aki segített kiharcolni az eke gyártását —, hogy hető, hiszen 28 országban már szabadalomként védett a találmány. A hír szerint a nyugatnémetek máris jelentős összegeket ajánlottak fel — ha megkapják a gyártási engedélyt Maga Szabó István ellenőrizte az ekék működését és a gyári hibákat a helyszínen, a termelőszövetkezeteknél javították ki. „Rohant“ a táblán A tapasztalatokról Krasznai Aladár a következőket mondja: ^□xomrrrfgtrt A görgős ekét a Budapesti Nemzetközi Vásáron ki bemutatták. szerinti felszántására alkalmas. Megvalósítja a mező- gazdaság régi vágyálmát: a gyors szántást Jó művelhető magágyat teremt. Nincs szükség boronálásra, tárcsázásra, hengerlésre. Tehát munkafázisokat takarít meg, ezzel együtt jelentős költségeket. Ezek csak a főbb előnyei. Még tovább lehetne sorolni a költségmegtakarításokat. Elég ha annyit teszünk hozzá mindehhez, hogy a szántás fele annyi idő alatt történő elvégzésével, valamint más munkák megtakarításával kevesebb traktorosra, traktorra és ekére van szükség ugyanannyi munkához. A felszabadult embereket és gépeket máshol lehet hasznosítani. A magunk részéről mi is örülünk, hogy a görgős eke visszakerült a megyébe, hiszen a bácskai körzetből indult el. A Garai Állami Gazdaságban próbálták ki a világon először. Krasznai Aladár még elmondja: szeretnének egy görgőseke-bemutatót szervezni, hogy minél több mezőgazdasági szakember megismerje ezt a sok viszontagságon átment talál' mányt. K. S. Több gondot a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására! adjon nekünk részletesebb felvilágosítást. — Régi gondunk a szántás. Az őszi talaj forgatás rendszerint elhúzódott decemberig, vagy sok esetben nem is sikerült elvégezni az üzemeknek a mélyszántást az időjárás miatt. Mint a járási tanács vb mező- gazdasági osztályának gépesítési előadója —■ mert másfél évvel ezelőtt még ebben a beosztásban dolgoztam — sokat törtem a fejem ezen. A görgős eke megjelenése adta az ötletet: ha ez a találmány olyan kiváló, alkalmazzuk üzemeinkben, meggyorsítjuk vele a szántást, és máris nyert ügyünk van, jó magágyat készíthetünk. Az első huszonöt Kapcsolatba léptem Ha- ralyi Ervinnel, a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet elnökével, aki jól ismeri a feltalálót. Megismertem Szabó Istvánt is. Nagyon készségesen segített, minden kérésemet igyekezett tőle telhetőén teljesíteni. A járás termelőszövetkezetei a kiküldött körlevelek alapján 45 ekét rendeltek meg. A java ezután következett. Egy drámaíró akár tíz felvonásra elegendő anyagot gyűjthetne össze abból, amin keresztül mentünk addig, amíg sikerült elérni, hogy a Mosonmagyaróvári Gépgyár 25 darabot legyártson az új ekéből. Ebből 18 került a bácskai körzet termelőszövetkezeteibe. Szerintem ez nagyon nagy dolog, hiszen eddig minden eszközzel megakadályozták egyesek, hogy üzemi kipróbálásra kerüljön a találmány. Nekünk is az a véleményünk, hogy ez mérföldkövet jelent az eke történetében, hiszen most bizonyíthatja: mennyivel tökéletesebb, mint a jelenleg használatban levő talajforgató eszközök. Mint mondják, csodájára járnak az ekének. Állandóan van nézője és nem csak magyar szakemberek, hanem külföldiek is. Ért— Á felsőszentiváni Üj Élet Termelőszövetkezetben ötéves lucerna táblát szántottunk fel az ekével 24 centiméter mélyen. Az MTZ traktor hatodik sebességgel „rohant”- a táblán. A hagyományos ekék csak két ekefejjel bírták a kemény talajt, harmadik sebességgel. Nagybaracskán, a Haladás' Termelőszövetkezetben minden szántásmélységet kipróbáltunk a kötött, száraz talajon. A sükösdi Aranykalász, a bajai Micsurin Termelőszövetkezetben szintén csak dicsérőleg tudtak nyilatkozni az új ekéről. Főbb előnyök Mi a lényege ennek a találmánynak, amely az eddigi hagyományos talajforgató szerszámok több ezer év alatt kialakult formáját és működési elveit forradalmasítja? Röviden összefoglalva_ a szakvélemények szerint: a súrlódás által keletkezett ellenállást gördüléssé alakítja. Fele annyi idő alatt, fele annyi költséggel, jobb minőségben végzi el ugyanazt a munkát, mint a ma használatos ekék. A csúszó, súrlódó kormánylemez helyett a talaj aprítását, keverését, forgatását két rugalmas, öntisztuló felületű kormánygörgő végzi el. Minden talajnem kívánság Érdekes operáció Érdekes operációról ad hírt a Szovjetszkaja Rosszi- ja. A Moszkvai Patológiai és Ortopédiai Intézetben 1967 ősze óta kezelés alatt áll Miranda Jakics, welling- toni (Űj Zéland) 15 éves kislány, aki úgy született, hogy bal kezén nem voltak ujjak. Vlagyimir Blohin moszkvai professzor fáradságos operációval pótolta a hiányzó ujjakat a kislány bal kezén, felhasználva a lány testének szöveteit. Miranda Jakics már mozgatni is tudja az új ujjakat és fogni is tud velük. Mint a lap tudósítójának elmondta, az állandó gyakorlás révén az ujjak egyre erősödnek és mozgékonyabbá válnak. (MTI) Ifjú-yezetők A napokban ért véget a KISZ megyei bizottsága bajai vezetőképző táborában az úttörő ifivezetők oktatása. A fiatalok egy része az új tanévben az úttörő képzőművész szakkörök titkáraként hasznosítja majd a tanultakat. Képünkön; Szabó Zsuzsa tanárnő vezetésével a tábor árnyas fái alatt elméleti foglalkozást tartanak. (Pásztor Zoltán felvétele.) Rendelet kötelezte a vállalatokat — üzemeket, telepeket stb. —, arra, hogy a múlt év december 31-ig alakítsák meg a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságokat. Illetve, hogy ezek 1968. február 28-ig tárják fel az ilyen dolgozók foglalkoztatására alkalmas munkaköröket, s erről készítsenek munkahelyi jegyzéket. Március végére már 372 bizottság megalakulásáról kaptak hírt a megyei szervek, majd további 8-cal bővülve, összesen 380 vállalattól kaptak munkahelyi jegyzéket. Ezek a bizottságok a szakmai rehabilitáció javas- lattevő szervei, összetételük általában tükrözi, hogy egy adott vállalat mennyire tulajdonít jelentőséget a rehabilitációnak. A helyzet az, hogy a bizottságok elnökei és tagjai között zömmel kisegítő és adminisztratív dolgozók vannak. A műszaki és munkás kategóriába tartozók száma alacsony. Ennek is tulajdonítható, hogy a munkahelyi jegyzékek — tartalmilag — fogyatékosak. A 380-nak mintegy 20 százaléka teljesen használhatatlan, csak formálisan jelentik a rendelet végrehajtását. Mintegy 45 százalékuk nem teljeskörű, ezért kifogásolható, és csupán 35 százalék jó, vagy elfogadható. A munkaügyi osztály úgy látja, hogy az év elején tartott egyhetes tanfolyam ellenére, több munkaügyi főelőadó felkészültsége hiányos. Ezzel is magyarázható, hogy a vállalati bizottságok működése alig érzékelhető. Eddig 30 esetben tettek rehabilitációs javaslatot más munkakörbe helyezésre a vállalaton belül. Holott: a munkahelyi jegyzékek tanúsága szerint az érintett vállalatoknál 4522 munkahelyet nyil. vánítottak csökkent mun. kaképességűek részére al. kalmas munkahellyé. 3021 olyan munkahelyet jelöltek meg, amelyek átala. kítás nélkül alkalmasak; 1486 munkahely speciális jellegű; vakok részére csupán 8 alkalmas. A fentiek is jelzik, hogy a jegyzékek sok esetben szakszerűtlenül, esetenként hiányosan készültek. A vállalatok egy része nem tár fel minden munkahelyet, tartva attól, hogy olyanokat közvetítenek hozzájuk, akiket nem szívesen alkalmaznak. Vannak természetesen jó tapasztalatok is. A BOV kecskeméti gyáregységében például nemcsak felmérték a csökkent munkaképességűek számát, hanem meg is beszélték velük a rehabilitációs lehetőségeket. A Kiskunsági Állami Erdő- gazdaságnál működő bizottság az első negyedévben 4 dolgozó rehabilitációját javasolta, s azt az igazgató elfogadta. Mint már arról röviden tájékoztattuk olvasóinkat, a megyei tanács vb legutóbbi ülésén foglalkozott a csökkent munkaképességűek helyzetével. Élénk és kritikus vita alakult ki a fentebb vázolt jelentés fe. lett, s ennek konklúzióját így foglalhatjuk össze: a munkaügyi osztálynak jóval alaposabb tájékozó dósra van szüksége ahhoz, hogy gyorsabban és hatékonyabban jussunk közelebb a csökkent munkaképességűek foglalkoz. tatásának megoldásához. Mert például igaz, hogy nagy számban alkalmaznak egészségeseket rehabilitációra alkalmas munkakörökben, de sok esetben azért, mert egyszerűen nincs csökkent munkaképességű jelentkező azokra. Törekedni kell tehát annak megállapítására, hogy hány ilyen dolgozó van, aki nem áll munkaviszonyban. Még nincs tiszta kép, célszerűtlen lenne csökkent munkaképességűek részére üzemeket, vállalatokat létrehozni. Kézenfekvőbb, ha a bedolgozó rendszer adta lehetőségekkel élnének jobban az eddiginél, vagy a háziiparban foglalkoztatják őket, illetve egy vállalaton belül egy üzemrészlegen teremtenek munkalehetőséget számukra. Erőteljesen adott hangot a végrehajtó bizottság annak a véleményének, hogy feltétlenül időszerű a csökkent munkaképességűekre vonatkozó szabályok rendezése, módosítása is, mert mostani formájukban esetenként egyenesen akadályai például a rendelkezésre álló pénzösszegek e célra történő felhasználásának. Az említett vb-ülés feltétlenül nagy ösztönzést adott az ügy eredményesebb megoldásához. Ahol centralizálták az észt Pár évvel ezelőtt strandot nyitott egy termelő- szövetkezet. Melléküzem- ágnak, no meg kezdeményezésnek is volt ez any- nyira különleges, hogy a sajtó népszerűsítse. Kiutaztam. A tsz-központban „csak” a tsz gazdasági ügyintézői, a könyvelés alkalmazottai voltak bent. Mondom az egyik ilyen vezetőnek, mi járatban vagyok. Említsen már egykét érdekes momentumot erről a „pusztai” strandról. Hogy jutottak erre az ötletre, ismerik-e a környéken a fürdőt? — és így tovább. Nem lett volna propaganda szempontjából sem haszontalan a kis információ. „Sajnos — szabadkozott a kérdezett —, nálunk egy embernek van joga nyilatkozik, ö pedig — mutatott a zománctáblás ajtó felé — nincs itt...” Azt se tudtam, hová nézzek. Szégyenkeztem mint a megyei pártbizottság lapjának munkatársa és mint felnőtt ember — a kis interjút elhárító helyett is... De ez pár éve történt, mondom. Ma már benne járunk az új mechanizmusban. Ami azt is jelenti, hogy az emberek kezdik mindjobban érezni saját elképzeléseik, önállóságuk, az ezzel feltétlenül együttjáró nagyobb felelősségérzet ösztönző hatását, az egyénibb alkotómunka örömének ízét. Mert erre bátorítják nap mint nap őket. Hogy merjenek kezdeményezni, ne csak azt várják, mit mondanak felülről. Olyan alapkérdésekben, melyekről már egy közösség kialakította a helyesnek tartott álláspon-, tot, mondja el nyugodtan a véleményét, hiszen azzal még színesebb, faniá- ziásabb lesz a közös állás- foglalás. .. Ez nemcsak alkotmány adta jog, hanem kötelesség is az új gazdaságirányítási rendszerben, különösen ha valaki nem Is egészen kis munkaterületnek felelős gazdája... Márpedig — úgy vélné az ember —, egy vezető műszaki beosztású ember egy vállalatnál —, fel van ruházva ennyi önállósággal, felelőséggel... Éppen ezért forrt a szó a torkomra a napokban, amikor m a i s beleütköztem a cikk elején felhangzott példa majdnem szószerinti „másába”. Az ügyről, amelyről vállalati plénum előtt született közöt elhatározás, s erről az ott szintén jelen volt megyei szakszervezeti vezető is tájékoztatott, — még néhány „konkrétumot” szerettem volna megtudni. Az a bizonyos második ember azonban eleve begombolkozott. „Nálunk csak X elvtárs, a vezető nyilatkozhat... Hogy ne alakuljanak ki különféle vélemények... Sajnálom ...” Hej az a „posta”, az a „posta”! Egyeseknek még mindig késéssel kézbesíti ki azt a „levelet”, amelyben az ÜJ MECHANIZMUS értesíti az illetékeseket, hogy a gazdaságirányítás reformjával az észt is decentralizálták nálunk ... Pedig „ajánlva”, melegen ajánlva küldték azt a levelet mindenkinek ... Persze, megesik, hogy a címzett nincs otthon. —th —n
