Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

I. oYdaí Í968. Jßnns St m»t8ä ^ Késő esti harangszó /Í z Aranyhomok, és általában a lőtér környéké­nek lakói idővel megszokják, hogy a napi rendes adag három harangozás. Április 2-án ezen felül, közel másfél száz éve már, este fél kilenckor is megkondul- nak a harangok, és zúgnak-búgnak félórán keresztül. Mit jelent a harangozásnak ez a rendkívüli külön kiadása? A várost sok százados múltja alatt dúlta tatár, török, német, népét pusztította az egymás közti villongás és a járvány, de egyik legsúlyosabb megpróbáltatáson 1819. április 2-án esett át. Ezen a napon a város északi szélének egyik házára rászállt a vörös kakas és végig­sétált rajta egészen a déli széléig. A krónikák feljegyezték, hogy a tűzvészt megelő­zően hetek óta „rendkívül való szélvészek" tomboltak a városban és környékén. A tanács a múltak tapasz­talatain okulva, mindent megtett az esetleges tüzek továbbterjedésének megakadályozására. A régebbi ilyen kártételek emléke még nem homályosait el. A meg­ismétlődés lehetősége változatlanul megvolt. Az össze­zsúfolt háztömbökben túlnyomórészt apró, nádfödelü házak voltak. A nagyobb házak fedele is csak zsindely volt, a cserépfedés, mint a fényűzésnek, rangnak egyik jele, ritkaság számba ment. Az utcák is szükek voltak. A beépítetlen telekrészeket deszkapalánkok határolták. Ha valahol tűz támadt, a lángnyelvek, a csomókban szálló tüzes pernye könnyűszerrel lángralobbantották a csupa gyúlékony anyagból álló szomszédságot. /§ várost ért tűzvészekből más eseményekkel ösz- szefüggésben futólag már említettünk néhányat. 1678-ban a református lelkészlakban gyújtogatás foly­tán keletkezik tűz. Megsemmisíti a városközpontot, leég a barátok temploma, a reformátusok fatemploma és a környék minden háza. A tűzvészek naptára így örökíti meg a továbbiakat: 1718. március 18-án 200 házai pusztít el a tűz. A kár 20 ezer forint, öt nappal később a Budai kapunál ke­letkezett tűz, végig pörkölte a várost a Csongrádi ka­puig. Leégett 300 ház és 14 malom. Természetesen szárazmalmokról van szó. 1727. február 17-én megint a város központjában lobban lángra egy ház és a Csongrádi kapuig nem lehet útját szegni. 1794 a tűzi veszedelmek esztendeje. Március 20-án 20 házat nyelnek el a lángok. Április 5-én 5 ház ég le. Július 10-én Bodócs Jakab lakatos sövénykéménye gyúllacti ki. A kár 20 malom és 913 ház elvesztése. Akkor pusztult el a Szent István korabeli kápolna is. Ennek a tűzi veszedelemnek borzalmait örökítette meg Mátyási József költő Izrael égése című eposzában. 1798. november 3-án a katolikus plébánián keletke­zett tűz zsírsütés közben. Ez egyszer nem dél, észak felé vette az útját. Tíz malom és 509 ház égett porrá. A hatóság megszigorította a tűz megelőzési rendelke­zéseket, de ennek ellenére még mindig voltak jelen­tékeny károkat okozó tűzesetek. 1810-ben 5 ház, 1813- ban 69 ház és 1 malom, 1818-ban 68 ház és megint 1 malom égett le. e csodáljuk, hogy ilyen körülmények közt drá- 1 * kői szigorral büntették a tűzbiztonsági intézke­dések megszegőit. Az 1758. augusztusi 1-i tanácsi jegy­zőkönyv például kimondja: „Valaki maga hajlékán kí­vül, istálló, vagy nádfal körül vagy utcán pipázni ta­pasztaltatok, 24 pálcára vagy 6 forintra büntettetik." A pipázáson kívül másik fő tűzokozó volt a tüzes pernye kiöntése. A tettessel szemben a következőképpen jártak el: „Valaki gondviseletlenségéből gyulladás tá­mad vagy tüzes pernyének kiöntése rábizonyosodik megáristáltatván úri törvényszékre fog tartatni.” A tanács minden előzetes óvintézkedése ellenére mégis rátámadt a városra 1819. április 2-án az újabb veszedelem. Az 1819. április 5-i tanácsi jegyzőkönyv ezt mondja a szomorú esetről: „E folyó holnapnak 2-dik napját követett estvéli kilencedfél óra táján, ámint a környűállásokból gyanítani lehet gonosz szán- dékbul a városnak felső szélén a 2-ik tizedben az árok mentében Csupaki Gergelyné háza felgyújtatván, a tűz a szörnyű szélvész miatt egyszerre annyira el­tér jedett, hogy a város közepén folytatván dühösségét annak csakhamar 419 házak a RCath. Sz. Ecclesia Pa- rochiája, két templomok, úgy mint a Parochiális, melynek tetejéről a tűz tornyába belékapván, az abban volt 5 harangokat elolvasztotta és felhatván a rézzel fedett és ezen város díszességét nevelő toronyba, annak fájait belülről elégetvén, le döntötte, innen még na­gyobb sebességgel hányattatván az égő szikrák a Patica, két kaszármák, barátok templomának fedele és a vá­rosházának minden gazdaságbéli épületei egyszerre tűzzel elborittattak és nem is szűnt meg a veszedelem előbb, hanem mindezekután a mezei kapu felé talált házakat porrá égetvén, a nyomáson semmit, amit éget­hetett, nem találhatván.” Tíz malom is elpusztult. Csupaki Gergelyné két lányával bennégett kigyulladt házában. A kárt 542 523 váltóforintra becsülték. jn eggel hat órakor ért véget a tűz tombolása. Fénye messzi bevilágította az éjszakát. Szokolay-Hártó János, a város történetének szájhagyományokból meg- írója, akkor Bécsben festészetet tanult és azt mondja: „A rémítő fűzből éjjel magasra emelkedett tüzoszlop egészen Ausztriába belátszott, így láttam magam sze­mélyesen több honfitársammal együtt a bécsi császári képtár (Beldever Büdgallerie) feletti dombról, mintegy 10 órától kezdve e borzasztó keleti fényt, éjfél után szinte egy óráig.’’ Természetesen, akkor nem tudták a Bécsben lakók, mi az oka a fényjelenségnek, meg­magyarázhatatlan tüneménynek hitték. Azóta szólalnak meg minden április 2-án este szokat­lan időben, este fél kilenckor is a kecskeméti harangok. , -.is«*!?'-"; Joós Ferenc Séta az árkádok alatt Beköltöztek az első ^főbérlők“ — Bár, ahol kefirt is lehet kapni Augusztusban nyílnak az új üzletek Kecskemét, Széchenyi tér 1. Hatemeletes, új bérház, a város szívében. Az eme­leti lakók már megszokták az új környezetet. Az épü­let földszinti ldrakatsora előtt megállnak egy percre a járókelők, kíváncsian sé­tálnak végig az alagútszerű árkád útvonalán. A me­gyeszékhely legszebb üzlet­sorának képe bontakozik ki előttük. Két földszinti „főbérlő”, a kecskeméti IBUSZ iroda és a Szivárvány Kisáruház dolgozói már beköltöztek. Hozzájuk térünk be először az árkádok alatti körsétán­kon. Elégedettek a kereskedők Pancza János, a Szivár­vány Kisáruház üzletveze­tője: — Huszonnégyen dolgo­zzunk a kisáruházban. Kol­légáim nevében csak elis­meréssel tudok szólni a ter­vezők, a kivitelezők mun­kájáról, az illetékes szer­vek vezetőiről, akik lehető­vé tették, hogy ilyen gyö­nyörű üzletben dolgozzunk. Az elismerés indokolt, hiszen a kisáruházból nem hiányoznak a szükséges szo­ciális létesítmények sem. Az alagsori raktárakban az árut a legkorszerűbb elő­írásoknak megfelelően le­het tárolni. A kecskeméti IBUSZ jú­lius 8-án kapta meg új Otthonát. Sándor Imréné irodavezető és munkatár­sai az ügyfelék mellett a berendezkedés megannyi gondjával foglalkoznak ezekben a napokban. ■ — Reméljük, rövidese^ elkészülnek az új szekré­nyek, s az egyéb bútorok. Az öröm mellett azonban gondunk is akad. Hiányzik a korszerű szellőzőberende- zés. Ügy véljük, egy ilyen reprezentatív helyiség ese­tében ennek megoldásáról nem szabad véglegesen le­mondani... — mondja Sándor Imréné. Nyitős előtt az élelmiszerbolt A BÉK 1168. számú új üzletében a vevők helyett egyelőre a lakatosok, asz­talosok, mázolók, villany- szerelőik, kőművesek, hűtő- gépszerelők „uralják” a te­repet. — A napokban érkeznek meg Budapestről a márvá­nyozok — tájékoztat Róka Ödön, aki már megkapta kinevezését az üzlet vezeté­sére. — A liftszerelők be­fejezték a munkát. Az üz­letnyitást augusztus első napjaiban terveszük. Néhány lépéssel tovább sétálunk, betérünk a Szé­chenyi térre néző tejbárba. A berendezés megtekintése után egyáltalán nem érez­zük túlzottnak az elneve­zést. A márványlapokkal borított pultok, asztalok, a magas bárszékek, a tejet, 'kakaót, tejeskávét adagoló automaták, minden bizony­nyal hozzájárulnak majd a legegészségesebb ital továb­bi népszerűsítéséhez. — A nyitást az élelmi­szerbolt premierjével egy- időben tervezzük — tájé­koztat Róka Ödön. — A leg­különfélébb tejtermékek mellett turmixokat is ké­szítünk, és szeretnénk pó­tolni a Kecskeméten eddig hiányzó kefir és joghurt árusítását is... Ajándék — szépséghibával Árkád alatti kőrútunk utolsó állomása a megyei Vendéglátó Vállalat Delica- tesse Eszpresszója. A belső munkálatok itt is befejezés előtt állnak, a kapunyitást augusztus elejére tervezik. — Ajándéknak is tekint­Kladanj, ez a Jugoszlávia közepén fekvő kis boszniai helység egyszerre á jugo­szláv és a külföldi lapok első oldalára került. A hir­telen népszerűség oka: egy kis forrás a városszéli er­dőben, amelynek vize állí­tólag csodatevő hatású. A forrás vize, amelyet immá­ron „Férfiasság Vizének”, vagy „Casanova Víz”-nek neveznék, állítólag vissza­adja a férfiúi erőt. Mind­járt a sajtóban megjelent első hírek után híressé vált Kalocsán* a 37. számú budapesti forradalmi ezred KISZ-bizottsága július 26-án délelőtt nagyszabá­sú ünnepséget rendez. Az ünnepségen adják át az ez­heti vállalatunk az új eszpresszót, amiért mi is köszönettel tartozunk mondta Molnár János, a vállalat igazgatója. — A költségek nem a vállalat fejlesztési alapját terhelik. Igyekszünk nemcsak a má­sodosztályú besorolással, hanem a különleges ital, sütemény, fagylalt iránti igények kielégítésével meg­hálálni a tetszetős, modern berendezéshez jutó presz- szót. Sajnos, azonban akad megoldásra váró probléma is. Az alapterület kicsiny­sége, elhelyezkedése miatt nem terveztek toalett- helyiséget az üzlethez. Az illetékesek is úgy döntöt­tek, hogy enélkül nyitjuk meg az eszpresszót, amit hibának tartunk. És leendő vendégeinknek — teljesen jogosan —, bizonyára ugyanez lesz majd a véle­ménye ... B. Q% Kladanj és csodatevő vize, jugoszláv és külföldi férfi­látogatók siettek oda, hogy megizleljék a vizet, üzleti vállalkozók pedig hamaro­san érdeklődni kezdtek az iránt: mibe kerül Kladanj és környéke, beleértve ter­mészetesen a forrást. Máris készülnek tervek a forrás­víz jobb kihasználását il­letően. A vízből időközben mintákat küldtek több kül­földi laboratóriumba vegy- elemzésre. (CENTROPRESS) red ifjúkommunistáinak — kiváló KISZ-munkájuk el­ismeréseként — a KISZ Központi Bizottsága által adományozott vándor- zászlót „Casanova gyógyvíz” Kladanj forrásából A kladanji Pasa-forrás, amelyből a víz fakad. A hírek szerint néhány belgrádi ABC áruházban rövi­desen megkezdik a palackozott csodavíz árusítását (Foto: TANJUG) Zászlóátadási ünnepség Kalocsán Postánkból Csak a legjobbakat tudom mondani Ez a cím kívánkozik: annak] a levélnek az élére, amelyet Fehérvári László, katonatelepi olvasónk küldött szerkesztősé­günknek. — Tulajdonképpen egyéni tragédiáról szóló, még-i Is végtelen optimizmussal telí­tett sorok. „A Kossuth-adón, a Szabó család egyik közelmúlt adásá-i ban megragadta figyelmemet, hogy kórházról volt szó. Ahoi az ápolók nem végzik munká­jukat eléggé lelkiismeretesen — ez volt az egyik tárgya az előadásnak. Jómagam csaknem 10 hónapig voltam érszűkület­tel az ország különböző kór­házaiban, mert az orvosok meg akarták menteni a lábamat. Sajnos, nem sikerült. Mert én nem tudtam, hogy az érszű­kület olyan súlyos betegség, mint a szívbaj, vagy a rák. Mindenütt találkoztam érszíw kületes betegekkel és — am- putáltakkaL Mégis állítom — ellentétben a Szabó család adásban elhangzottakkal — minden kórházban, ahol csak megfordultam, a hivatásuk magaslatán állnak az orvosok éppúgy, mint az ápolószemély­zet. A legnagyobb tárgyllas gossággal állítom ezt”.,. — írja Fehérvári László, s blzos nyitásként külön elbeszélésben rögzíti betegségének, gyógyítá­sának történetét. Útépítés — rossz szervezéssel Az útjavítás mindig öröm a gépjárművezetőknek. Mint aho­gyan a Felsőszentlván és Rém közötti munkálatokat is öröm­mel fogadtuk. Probléma van viszont a Javítás módjával. Az útelágazásnál ki van téve a 20 km-es sebességkorlátozást Jelző tábla. Jómagam ennek betartásával haladtam motor- kerékpáron Rém felé. Az én menetirányom szerinti bal öle dal a felezővonalig folyékony kátránnyal volt leöntve. Alig haladtam egy kilóméi tért, amikor szembetaláltam magam egy teherautóval, mely-i ről zuzalékkővel szórták le a kátrányos úttestet. Kénytelen voltam áttérni az út bal olda­lára. Amint odaértem (kb. 5—8 km-es sebességgel), a motor- kerékpár elkezdett csúszni az árok felé. Nagynehezen vlsz- szatértem a jobb oldalra, de hamarosan meg kellett Ismé­telnem az előbbi bravúrt. Végezetül csupán annyit: Mi­re végig értem a javítás alatti 4 kilométeres szakaszon, az újonnan tisztított világosszür­ke öltönyöm térdig tele volt kátrányos kődarabokkal. A kö­veket sikerült lekaparnom, a kátrány maradt. Természetesen a cipőm, zoknim és a moto­rom Is hasonló kárt szenve­dett. Megítélésem szerint az útjavítást körültekintő szerve­zéssel a Járművezetők számá­ra is kedvezőbben lehetne és kellene végezni. Budai Mihály technikus Rém, Lenin u. 28. A mindenngpi kenyérért Július 12-én hivatalos utaná­ról hazatérve, gépkocsin a Ba­ja és Csávoly közötti ország­úti részen, a csávolyi terme­lőszövetkezet bekötőútjától a bajai vasútátjáróig legnagyobb csodálkozásomra láttam, az út­test mindkét oldalán folyama­tosan, marékszámra hevert az újonnan betakarított búza, amelyet az aznapi eső hordott le az úttestről. A jelzett út mintegy 16 kilométer hosszú. A látottak gondolkodóba ejtet­tek. Nem tudom: megenged­hetjük-e magunknak azt a luxust, hogy helytelen szállí­tással elszórjuk a kenyérnek* valónkat. Azt hiszem, ez nem­csak a tsz magánügye, hanem közügy Is. Dr. Rátvay József rendelőintézeti főorvos Baja Különvonat Gyulára Háromszögletes bogyók Az A liánná Biztosító kecs­keméti városi fiókja az ön­segélyző csoportok tagjai részvételével szombaton reggel fél 8-kor különvona- tot indít a kecskeméti nagy­állomásról Gyulára. A kecskemétiek kétnapos programjának legfőbb ré­szét képezi a várjátékok megtekintése. Szombat este a várszínpadon Goldini: A fogadósné című drámája kerül bemutatásra. Előadás előtt a darab főrendezője, Miszlai István köszönti a különvonat utasait. A várszínház előadásának megtekintésén kívül a programban fürdőzés és városnéző séták szerepel­nek. A különvonat utasai va­sárnap éjjel fél 12-kor ér­keznek vissza a megye- székhelyre. Nem mindennapi bioló­giai elváltozások vizsgála­tát kezdték meg a Szőlé­szeti Kutató Intézet tarcali gazdaságának történelmi nevezetességű Szarvas sző­lőjében. A Tárcáiról Tokaj­ba vezető országút mellett, a hegyek lábánál levő ül­tetvényeken a hajtások mintegy ÍO centiméteres ré­szén a Furmint-ftirtökön három- és négyszögletesre deformálódott bogyókat ta­láltak. A fejlődési rendel­lenesség előzménye az, hogy a szőlőültetvényektől mintegy két kilométernyire van a helybeli tsz búzatáb­lája. amelyet májusban repülőgépről permeteztek Dikonirttal. A permetlevet a szél átsodorta a szom­szédba, és a gyomirtószer befolyásolta a hajtásnöve­kedést. (MTI) - -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents