Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-23 / 171. szám
i. oftel 1968. ttmrn ü, SeW ’ Az építkező KECEL E hónap elején a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozattá emelte azt az előterjesztést, amely a megye 12 nagyközsége között Kecelt is elsőfokú építésügyi hatósági jogkörrel ruházza feL Kecel a kiskőrösi járás egyik legnagyobb ütemben építkező községe. A tanács és a vállalatok mellett magánerőből is sok lakás épül. Minden évben 60—70 új házzial gyarapodik a község. Különösen nagy számban építenek a még szétszórt tanyavilágban élők. A tanács az idén valamivel kisebb összeget fordít lakásépítkezésre, mivel Kecel közművesítésének r-' , Sí-'l't»'' 5 S¥S x x -k < 's" ... s? h» t Í tv1 ‘ hiányosságait akarják felszámolni. A tíz, egyenként négylakásos épületre tervezett lakótelepen már két ház felépült, a harmadik alapjait is lerakták. Az OTP-vel közös beruházásból az új székház emeletére két szolgálati lakást építenek. Az idén felépül az új óvodai, és elkészül a piactér is. Az év végéig a villamos- hálózat hossza is eléri az 54 kilométert (három évvel ezelőtt Kecelem mindössze 27 kilométernyi villanyvezeték volt!). A napokban megtárgyalta és a hónap végéig döntést hoz a vb a törpe vízmű építési terveinek elfogadásáról. v >.*>• • >v: ""s ■> * n* f *’ % 'Ml V ?! & — Elkészült ac első két lakóház as új lakótelepen. Pontozott traktorosok A kecskeméti járás és a város traktorosainak versenyét vasárnap rendezték meg a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben. A szántóversenyt mintegy háromszáz néző kísérte figyelemmel, és száz traktoros utazott ide szakmai tapasztalatszerzés céljából. Az indulók a szántás minősége, a barázdák szabályossága, a mélység egyenletessége és a porhanyítás finomsága alapján maximálisan 100 pontot érhettek el. A harminc versenyző közül a legtöbb pontot — 86,2-et — szerzett a járási felnőtt-kategóriában Katona Sándor, a városföldi Petőfi Tsz nevezője, aki ez alkalommal már másodízben nyerte el a járási tanács vándorserlegét. Az ifjúsági korcsoportban Mészáros Sándor lett az első, aki a városföldi Dózsa Tsz-t képviselte. A kecskemétiek közül a. Béke Tsz versenyzője, ifi. Hajagos József szerepelt a legjobban. Rajtuk kívül NagyMihály, a városföldi Petőfi Tsz-ből, Zoboki Mihály és Németh Gyula pedig a tiszakécskei Béke Tsz-ből jutott tovább a megyei versenyre. A legközelebbi járási szántóversenyre a szalk- szentmártonl Petőfi Tsz- ben kerül sor, csütörtök reggel, ahol a dunavecsei járás traktorosai mérik össze tudásukat A fogyasztók érdekében Egy ÁKF-vixsgálat tanulságai Iparfejlesztés Kiskunhalason A napokban tárgyalta a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a város iparfejlesztésére vonatkozó terveket. A foglalkoztatottság alakulásáról és az Iparfejlesztés távlati terveiről tájékoztatott Fodor József, a városi tanács vb-titkára és Juhász Sándor, a városi pártbizottság főelőadója. — Mint Ismeretes, a kormány Kiskunhalast is felvette az iparfejlesztési támogatásban részesülő he- helységek névsorába. Ez azt jelenti, hogy a város állami dotációban és kedvezményes bankhitelben részesülhet. Városunk vezetősége e lehetőség alapján tárgyalásokat kezdett újabb ipari üzemek telepítésére A munkaerőmérleget vizsgálva azt látjuk, hogy évente átlagosan 160 új munkavállalóval számolhatunk. A férfiakat könnyebb elhelyezni, de a nők munkához juttatása gondot okoz. Kézenfekvő tehát, hogy a város részére biztosított iparfejlesztési alapok fel- használásánál elsősorban azokat az üzemeket vettük számításba, amelyek túlnyomórészt női munkaerő foglalkoztatásét igénylik. Nagy segítséget kaptunk a megyei pártbizottságtól és a megyei tanácstól, és Jelentős előrehaladásról számolhatok most be, — mondja Fodor József. — Megtörtént a szerződéskötés az Országos Papíripari Vállalattal. E hónap elsejével mérlegbeolvasztással átvették a dobozüzemet. A telep fejlesztését azonnal megkezdték, a vállalat 1909-re a jelenlegi létszámot 400— 500-ra növeli. A 31 millió forintos üaemfejlesztés befejezésével négy év múlva már ezer személyt foglalkoztathatnak majd, túlnyomó többségükben nőket. Juhász Sándor a tervekről tájékoztat: — Előrehaladottak tárgyalásaink a Pamutnyomóipari Vállalattal, amely több ütemben kíván Budapestről Kiskunhalasra települni. A negyedik ötéves terv végére 700 személyt tudnak munkába állítani, 70 százalékban nőket Az j elmúlt napokban tárgyalásokat folytattunk a Habselyem és Kötöttárugyár részlegének idetelepítéséről is, de más üzemekkel is folynak megbeszélések. A város jelenlegi ipari üzemének fejlődésével és a mezőgazdaság létszámfelvételével számolva az ipar- telepítési program a tervidőszak végére biztosítja a kívánt mértékű foglalkoztatottságot Kiskunhalason. B. P. Üjabb, többhetes vizsgálatot fejeztek be a közelmúltban —’ a társadalmi ellenőrök bevonásával —az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei. Ez alkalommal 49 üzlet, fele részben élelmiszer-, illetve vegyesboltok, valamint vendéglátó egységek (presszók, vendéglők, éttermek) kerültek „terítékre”. Az ellenőrzés elsődleges célja újfent a fogyasztói érdekek védelme, a számo. lás, a mérés pontosságának, az árak helyes alkalmazásának ellenőrzése volt. Kiterjedt a szemle az ár és a minőség közti összefüggés, továbbá a szakmai vezetés hatékonyságának vizsgálatára is. Eladó — vevő 10 »9 Az élelmiszer-kereskedelemben 278 árucikkre vonatkozóan vizsgálták a számolás és mérés pontosságát A vásárló terhére 25 áru kapcsán 12,60 forint összegben állapítottak meg „eltérést”. Vagyis átlagosan fél forinttal csapódott be egy vevő. Egyetlen szombat délutáni ellenőrzés tapasztalatai például azt tükrözték, hogy ilyenkor a leggyakoribb a tévedés. A Csemegekereskedelmi Vállalat 104. számú kecskeméti boltjának hen- tesárú-eladója három egymást követő vevőnek a kiszolgált tíz eikk közül kilencért összesen 8,16 forinttal többet számolt fel, mint ami jogos lett volna. Ezért 500 forint bírságot szabtak ki rá. A készletben levő árúk minősége sem mindig üti meg a kívánt mértékét. A dunavecsei 5. sz. szövetkezeti vegyesboltban 18 üveg márciusban, illetve áprilisban lejárt szavatossági idejű pácolt halat még június 0-án (I) is eladásra kínáltak. Ugyanez a boltvezető saját pálinkáját is forgalomba hozta, féldecis Lehull a lepel A sokat ígérő dm után az első dolgom az, hogy kiábrándítsam az olvasót: nem sztriptíz bárból írok tudósítást. Jelen dkkemben a lepel lehullása csupán képletes, szimbolikus értelmezésben fordul elő. Némi rokonság azért mégis van a vetkőzőszú- mok és mostani témám között, hiszen mindkettő esetében a csalódás játszik főszerepet (tisztelet a bevételnek, pardon: a kivételnek!) Térjünk azonban a tárgyra. Többször olvas- tam már az utóbbi hónapokban olyan cikket a hazai és a külföldi sajtóban egyaránt, miszerint hires történelmi személyiségek nem voltak azonosak azzal, akit mi, a tájékozatlan közönség eddig tudtunk és hittünk. Példaként említem meg az orleansi szüzet, akiről lehullt a lepel, pontosabban, akiről a történészek megállapították. hogy nem is volt orleansi, nem is volt... nő stb. A többi megfelel a valóságnak. Olvastam továbbá azt is, hogy Napóleon nem volt azonos azzal a férfival, aki Szent llo- na-szigetén meghalt, s akinek hamvait kérőbb a franciák nemzeti Pan- theonjukban elhelyezték. Az említett szen- zádók hatására bátorkodom én is előhozakodni többéves kutatómunkám szerény eredményével, s az alábbiakban átnyújtom azt a nagyérdemű közönségnek. Korabeli okmányok, csorbult nyílhegyek és kiásott használati tárgyak révén sikerült megállapítanom, hogy Attila, a hun vezér nem férfi, hanem nő volt. Eddig ismeretlen adatok szerint egy római vándorköszörűs és egy sátorhímző hajadon tragikus szerelmének gyümölcseként látta meg a napvilágot, valahol a Kurd pusztákon. Már zsenge lánykorában azzal foglalkozott, hogy féktelen csődöröket tört be. Ezzel nagy elismerést, hírnevet szerzett, később a trónra tört, megszerezte azt, de továbbra is megőrizte női mivoltát. Azt már mindenki tud* ja, hogy a nászéj- szakába belepusztult. Ezek után nem lehet csodálkozni, hiszen a híres hadvezérről azt hitték férfi és a trón érdekében a szőke Ildikóhoz kényszerl- tették. Sikerült továbbá napfényt derítenem arra is, hogy Cicero tulajdonképpen néma volt. Hogy mégis az egyik legnagyobb szónokként tiszteljük, azt csupán ravaszságának köszönheti. A jeles férfiú ugyanis egy ismert római orvossal parányi magnetofont operáltatott a gyomrába, amelynek szalagjá- ra korábban felesége mondta rá a szöveget, A magnetofont maga szerkesztette. Állításomat igazolja, hogy a szónok csontjai között nemrégiben megtalálták a műszer alkatrészeit is. Olyan hírek is szárnyra keltek, amelyek szerint Ho- meros nő volt. Egyáltalán Homeros körül igen nagy a homály. A dolog pedig rendkívül egyszerű, hiszen itt egy jól sikerült tréfáról van szó, egy írói álnévről. Mert ugyebár a homo annyi mint ember. Az erős — pontosabban aeros — egy nagy cirkusz neve. Namármost ezt lefordítva: Emberi színjáték. Tehát ki irta az eposzokat? Balzac. Azt hiszem a módszer tökéletes és megbízható. Egykét évezred nem számit. A személyem körüli esetleges tévedések elkerülése végett én egy kőtáblát fogok elhelyeztetni a koporsómban ezzel a felirattal: Vigyázat! önmagommal azonos vagyok. gél rz palackokba töltve...) A kisebb-nagyobb visszaélések mérlege: 1500 forint bínság. A minőséggel kapcsolatos mulasztások kategóriájába tartozik az a 8 üveg, fogyasztásra alkalmatlan ecetes uborka is, amelyet a kecskeméti Petőfi Tsz elárusítóhelyén tartottak. Lyuka» mércével a haszonért A szakma sajátosságából adódóan a vendéglátó hálózat „házatáján” pem kevés szóvátenni való akad: szűk mérés, pontatlan adagolás, számolási eltérések, stb. Míg az apró- és szelethúsból készült adagok általában kellő súlyúak, a halászlében feltálalt halszeletek mennyiségét tekintve már kevésbé megnyugtató a helyzet. A dunavecsei Sirály vendéglőben a visszamért adagok kétharmad része volt az előírtnál 20—30 százalékkal könnyebb. Az apostagi 5, sz. szövetkezeti italbolt vezetője rendszeresen lyukas mércét használt, holott a kifogástalan mérőeszköz is a kezeügyében volt. A lyukakat, amelyeken át a haszon csurrant-cseppent, az ÁKF 500 forintos bírsággal „foltozta be”. Óvatosan a fagylalttal! Még kedvezőtlenebbek a minőségi ellenőrzés tapasztalatai. Mivel e tekintetben a megkárosítás tényét körülményesebb bizonyítani, néhol ugyancsak kihasználják ezt a lehetőséget. Így a vizsgált 11 fagylalt- mintából 8-nak a minősége bizonyult szabványon alulinak. A kunfehértói 4. sz. szövetkezeti büfében készült csokoládé- és kara. mell-fagylalt csak a felé- nyi zsírmennyiséget tartalmazta, mint amit a szabvány előír. Kiskunhalason a vásárcsarnoki büfében 5—6 napos fagylaltkészletet találtak, holott az egészségügyi utasítás legfeljebb 72 órát engedélyez! A felelősségre vonás természetesen nem maradt el. Mind ritkábban fordul elő a vendéglátó egységekben italhígítés. A 10. sz. gzalkszentmártoni szövetkezeti vendéglőben azonban tekintélyes borvizezést állapított meg az ellenőrzés. Az édes kadar 40 százalékban volt vizezett, vagyis az a vendág aki egy litert rendelt „a jobbikból”, 6 deci bort és 4 deci kút. vizet kapott... Az alkoholellenes küzdelemnek ezt a sajátos módját a legmagasabb mértékű, háromezer forintos bírsággal „honorálták’'. Komplex ellenőrzést Végső tanulsága a vizsgálatnak, hogy bár eladók és vevők kapcsolatában kétségkívül javulás mutatkozik, helyenként ezt még mindig durva szabálytalanságok kisérik. Sok múlik a vevők erélyes, határozott fellépésén, a jogos rekla. mációkon, de ezzel párhuzamosan a vállalati és sző. vetkezeti ellenőrzésnek is az eddiginél még alaposabban kell „a saját portáján sepernie”, állandóan figyelemmel kísérnie a hatáskörébe tartozó kereskedelmi tevékenységet. i. X. jJJ helyárak, belépti díjak Most jelent meg a művelődésügyi miniszteri utasítás, amely egységesen szabályozza a kulturális szolgáltatások közül a filmek, a színdarabok, a hangversenyek és a kiállítások helyárait, illetve belépődíjait. A mozikat öt kategóriába sorolják: az elsőbe a bemutató, a másodikba a monopol utánjátszó, a harmadikba a 35 milliméteres filmeket utánjátszó, a negyedikbe a 16 milliméteres filmeket széles vásznon vetítő, az ötödikbe pedig a műsorukat 16 milliméteres filmekből összeállító filmszínházak tartoznak. E csoportosításon túl önálló kategóriába sorolják az archív filmek és a híradók mozijait, valamint az úgynevezett vándormozikat. Az eddigi legalacsonyabb helyárak nem változnak, a legdrágább jegyeket pedig az öt kategóriában tíz, nyolc, hat, Illetve négy forintért lehet megváltani, a különleges kategóriákhoz tartozó, 70 milliméteres film vetítésére alkalmas mozik legdrágább helyára: 14 fo, rint. Kedvezményes helyárak (maximálisan ötven százalékos csökkentéssel) állapíthatók meg a dokumentumfilmek, illetve egész estét betöltő összetett műsorok esetében. Az ifjúsági csoportos mozilátogatás személyenkénti díja az első kategóriában három, a többiben két forint. A színházaknál — és ide értendő a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat is —, az eddigi legmagasabb és legalacsonyabb helyárat, a miniszteri utasítás értelmében változatlanul kell tartani; a közbülső ármezőben a helyárak némiképp módosulnak. Bizonyos esetekben — például kiemelkedően magas díszlet-, jelmezköltség, devizakiadások, vendégszereplés, vendégrendezés alkalmával —, a színház igazgatója saját ha. táskörében legfeljebb húsz százalékos helyáremelést állapíthat meg. Csoportos látogatás esetében viszont ugyanilyen mértékű helyár- kedvezmény adható, A zenei intézményeknél Is fenntartják az eddigi legalacsonyabb és legmagasabb helyárakat, Az ifjúsági előadásokra és a bérletekre vonatkozó kedvezmények változatlanok maradnak. Nagy tiszteletéi j- ígényű, neves hazai és külföldi szólisták vagy együttesek szerepeltetésével rendezett zenei eseményeknél húsz, száz, illetve kétszáz százalékos helyáremelés is indokolttá válhat, A múzeumokba 1—3 forintért lehet belépőjegyet váltani, tíz látogatásra jogosító bérlet éra tíz forint, tanulók és nyugdíjasok részére öt forint. (MTI)
