Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

1968. július 17, szerda 3. oldal 1264 megjegyzés a csökkentett munkaidőhöz A Munkaügyi Miniszté­rium kíváncsi volt arra, hogy az immár 600 000 em­berre kiterjedő és további másfél millió magyar ál­lampolgár számára kilátás­ba helyezett csökkentett munkaidőről mi a vélemé­nyük az érintetteknek. Körlevélben megkérdeztek több ezer munkást és al­kalmazottat, s válaszként 1264-en fejtették ki állás­pontjukat. Tizenöt kivételével vala­mennyien örülnek a ked­vezménynek, nagy többsé­gük azonban továbbfejlesz­tő módosításokat is java­sol. Háromszázhatvanné- gyen úgy vélekednek, hogy jó volna 44 óra alá csök­kenteni a heti munkaidőt, további 88 óhaj így oszlik meg: mindig szombaton le­gyen a szabadnap; hétfőn legyen a szabadnap; télen minden szombat munka­nap, nyáron valamennyi szombat szabad legyen; a házastársaknak azonos na­pon adják ki a szabadna­pot; már a péntek délután is szabad legyen; ne meg­határozott napon, hanem akkor maradhasson otthon, amikor erre a legjobban szüksége van. Hnszonket- ten azt szorgalmazzák, hogy a szabadnap előtt le­gyen a fizetés. Százhuszon- kilencen amiatt emeltek szót, hogy az óvódák, a szolgáltató és a közlekedési vállalatok igazodjanak az új munkabeosztáshoz, 127- en a munkarendet, a mun­kaszervezést, vagy a mű­szakbeosztást észrevételez­ték. Többen csupán a vé­leményeket tudakoló kér­dőívekhez fűztek elismerő vagy rosszalló megjegyzése­ket. Tizenöten viszont ke­reken elutasították a mun­káid őcsökken tés gondola­tát. Közülük tizenhármán Szt vallják, hogy több pénz­re van szükségük, nem sza­bad időre. A Munkaügyi Miniszté­rium illetékesei az óvodá­kat, a szolgáltatásokat és a * munkaszervezést érintő javaslatokkal máris egyet­értenek, azon még tűnőd­nek, hogy a többi válasz alapján milyen következte­téseket vonjanak le.:. ifjodás“ keresztmetszete I TÁJKÉP. T.rópusi h,e- I ___________ vu nap szik­k asztja az izsáki Aranyho- mok Tsz aranyló homokját. Déltájban meredek fény­özön alatt szomjaznak a földek, összesodródnak a kukoricalevelek. A na­gyobbrészt fiatalokból álló munkacsapat ebédhez ké­szülődik, a nádtetős tanya sövénykerítésének keskeny árnyékába húzódva. Odébb, a kisizsáki kövesút mellett a csatornában keresztbe ra­kott homokzsákok: eltor­laszolták a víz útját, hogy elegendő mennyiséget gyűjtsenek össze az öntö­zéshez. A szintkülönbség máris jól érzékelhető. A víz fel- duzzasztá­| FIATALOK. sa akár jelképe is lehetne a tagság életkor-összetéte­lét illetően az utóbbi évek­ben bekövetkezett változás­nak. Nagyarányú „megif- jodás” tapasztalható. Az 581 tsz-tag közül 136 a nyugdíjas és a járadékos, s 81-en vannak a 30 éven aluliak. Honnan e „felfris­sülés”? Egyik-másik fiatal az iparból tért vissza, de inkább az általános iskola nyolcadik osztályából kike­rülők jelentkeztek nagyobb számban. Itt kizárólag a gazdák gyermekeiről van szó. BEDOLGOZÓK, j ^taf akit felvesznek, az első évet csak mint bedolgozó tölt­heti el a közösben. Ha az egy gazdára jutó minimális munkanapot teljesíti, s no meg ha a tagjelölt is ked­vet érez a .további ottma- radásra, felvételi kérelmét közgyűlés elé viszik. Több­nyire felveszik. .. S hogy ilyenkor a társadalombizto­sítás sem essék kifogás alá, egy évre visszamenőleg is bejelentik. A bedolgozó év tehát, mint mondani szokás „beszámít a nyugdíjba”. I JÖVEDELEM. I Ezt rop­!______________[ pant nehéz felbecsülni. Egysze­rűen azért, mert a brigád­ban dolgozók kiveszik ré­szüket a százalékos műve­lésből is. (Az 500 hold sző­lő, közte a 120 hold nagy­üzemi újtelepítésű is, ily módon kerül megmunkálás­ra.) Így hát csak megkö­zelítő adat a Baksa házas­pár május havi keresete, a törpealmás művelésében: a férj 256 óra munkáért 1730, a feleség 242 óra után 1453 forintot kapott. Ha Kis­izsákot belte­TANYAI MŰVELŐDÉS rületnek számítjuk, a tag­ság kétharmada ez esetben is a tanyán élők közé so­rolható. Az átszervezés óta a gazdáknak nagyjából az egy tizede költözött be; mos­tanában úgy tűnik, a bete­lepülés gyorsulóban van. Ez azonban korántsem jár együtt mindig a tanyák megszűnésével. Éppen ezért a tanyai művelődés, szóra­kozás lehetőségei fokozott megbecsülést érdemelnek. Kisizsákon a művelődési ház az Aranyhomok Tsz-é, felszerelése, bár nem kü­lönleges, jónak mondható, tévé van, meg lemezjátszó, s ugyanezek megtalálhatók a Gedeon dűlői kultúrte­remben is. Itt a téli idő­szakban, heti egy-két alka­lommal, filmvetítéseket is tartanák. Három tsz­gazda gyermeke szerzett agrármérnöki képesítést. Pályafutásukat mindhár­man az Aranyhomokban kezdték, s egyikőjük jelen­leg is itt gyakomokosko- dik. Hat fiatal középfokú kertészeti technikumi vég­zettséggel rendelkezik. Kö­zülük az egyik mint bri­gádvezető is jól megállja a helyét. Jó néhányuknák gimnáziumi érettségije van; ők elsősorban a százalékos művelésből veszik ki ré­szüket. Negyvenketten pe­dig, két csoportban, szak­munkásképesítést szereztek. KÉPZETTSÉG. ÄLLANDÖ FOGLALKOZTATÁS. A 150 holdas törpealmás tavaly fordult termőre. Ez év tavaszán 30 holdon te­lepítettek kajszist. Ezt ősz­szel még tíz holddal növe­lik, további 37 holdon pe­dig meggy, és cseresznye- fákat ültetnek. Harminc holdon a csemegeszőlők vesszői kerülnek a földbe. Mégis, ma már a foglalkoz­tatottság okoz nagyobb gondot, mint a munkaerő hiánya. Szemők József el­alig csordogál a térdig sem érő vízerecske, de a mező- gazdasági termelés szántó­földi bázisai el vannak lát­va vízzel. A gravitációs úton oda­szállított víztömegek ott vannak, ahol szükség van rájuk: a vendégszerető Trák Alföld Tsz hatalmas őszibarackosaiban csak úgy, mint a 200 hektár szőlő barázdái között, vagy a 900 hektáros kukoricaföldön. De termel a szövetkezet — mely 1959-ben alakult és hét falu határát egyesíti — búzát, többféle zöldséget, sőt dohányt és rizst is. Bulgáriában jó néhány évvel ezelőtt zajlott le a szövetkezetek életében egy rendkívül érdekes gazda­sági folyamat. A kisméretű, kevés földdel rendelkező, apró termelőszövetkezetek 6—8—10 ezer hektáros nagy­üzemi gazdaságokká egye­sülték. Az állam a szövet­kezeti parasztokra bízta az egyesülés elhatározását és okos tanácsokkal látta el a termelési körzeteket, mi­lyen módon lame célszerű a tömegtermelés érdekeit is figyelembe véve a legalkal­nök, aki maga is fiatalem­ber még, s egyúttal a Ha­zafias Népfront községi tit­kára, hosszasan meditál a munkalehetőségek szaporí­tásáról. Kétszáz vagonos tsz-közi hűtőház Izsákon, a vasút mellett; 150 személy téli foglalkoztatására alkal­mas bedolgozó üzem, ami­hez a TASZI segítségét kérték — ilyen elgondolá­saik vannak. Jelentkez­nek a paraszti sorsforduló eddig teljesen ismeretlen igényei, s ezek kielégítése a gazdálkodásban és az életmódban olyan változá­sokat ígér, amelyek ma még beláthatatlanok. Hatvani Dániel Í j házgyár Budapesten A napokban felavatták a 2. számú Budapesti Házgyárat, amelyet a dán Larsen—Nielsen cégtől vásárolt a kormányzat. Az új házgyár évenként 2000 lakáshoz szükséges panelt állít elő. Képünkön: speciális gépkocsin szállítják a házgyárból az építkezésre a paneleket. (MTI-foto — Hadas János felvétele.) Állványpremier és üíembrigádok az épülő Széchenyivárosban Kecskeméten, a Hon­védkórház mögött, egyre nagyobb ütemben épül a Széchenyiváros új lakóne­gyede. Két négyemeletes ház bet on bl okk falai már készen állnak, és a har­madik hasonló épületből sem sok hiányzik, hogy hozzáfoghassanak vakolá­sához, s a többféle szerelé­si munkához. Herczeg Mihály építésve­zető társaságában szemlél- getjük az összesen 180 kő­műves. ács, burkoló, vil­lany-, víz-, gázszerelő, gé­pész, segédmunkás serény­kedését, s az épületek ar­culatának gyors változásai­ból laikus szemmel is meg­állapíthatjuk: korszerűen építkezik, a Bács megyi Állami Építőipari Vállalat. — Nézzék azokat az áll­ványokat — mondja az építésvezető, miközben az első épületre mutat. Sárgára festett, fém­csövekből összeszerelt áll­ványokon dolgoznak a hom­lokzati vakolok. Esztétikai­lag is megkapó látványt nyújt az „állványketrec”, ám nem ez a fontos, hi­szen szétbontják majd, ha­nem a praktikussága. Ke­retes csőállvány a neve, al­Pazardzsikban, a tsz-központ előtt szállunk le a buszról. masabb profilokat kialakí­tani. A pazardzsiki tsz köze­pesnek számít 6000 hektá­ros (9000 hold körüli) föld­birtokával. Most az aszály miatt ültetvényeik 99 szá­zalékát öntözik, bár olyan vízigényes kultúrákat is termelési programjukhoz számítanak, mint a 600 hektáron termelt zöldség, benne a több mint 200 hektárnyi paradicsomtábla. Komplex módon gépesítet­ték az ugyancsak sok vizet kívánó rizstermelésüket. A 375 hektáros rizstelep szé­pen fejlődik. A küldöttségünket tájé­koztató főagronómus beszá­molt a náluk fejlettnek számító állattenyésztésről. Arról, hogy 800 tejelő te­henük van és a vörös bol­gár fajtájú állomány évi fejési átlagia 4000 liter kö­rül mozog, ami a jobb eredmények közé számít. A szövetkezet — mint szerte a Trák-síkságon a többi mezőgazdasági nagyüzem — 6000 juhot tart. Amint később kiderült, a Sztara Zagora-i Állattenyésztési Kutató Intézetben tett lá­togatásunk során, a bolgár mezőgazdaság nagy gondot fordít a juhállomány tudo­mányos módszerű nemesí­tésére. Jó néhány olyan juh- fajta, amely magas gyap- júhozamot ígér és húsfel­dolgozás szempontjából is kedvező adottságokkal ren­delkezik. de a mi hazánk­ban klímaigényes termé­szete miatt a nemesítésben fel nem használható, náluk jól megél. S így a juhállo­mány feljavítása, nemesí­tése szempontjából előnyö­sen alkalmazható. A Szta­ra- Zagora-i nemesített tör­zsek egyébként a nagyüze­mi tartásban is jól bevál­tak, mert nagy számban helyezik ki őket rendszere­sen a termelőszövetkeze­tekbe. (Folytatjuk.) Csáky Lajos katrészei anélkül illeszthe­tők össze, hogy a könnyen rozsdásodó csavarból egyet­len darabra is szükség-len­ne. Az országban sehol nem alkalmazzák még. a válla­lat vette elsőnek igénybe. Az idei Budapesti Ipari Vásáron mutatták be — s íme: itt van a premierje Kecskeméten. Nemcsak az állványo­zásra, hanem a többi mun­kára is a gyorsaság jellem­ző. Ez viszont' az építés gépesítése mellett annak is köszönhető, hogy a brigá­dokat szakosították egy-egy munkafolyamatra. Itt van például Vad Im­re, Gagarin nevét viselő, s a szocialista címet már öt­ször elnyert blokkszerelő brigádja. A harmadik épü­let utolsó előtti fcdémele- mednek a közeibe „tunkol­ják” a betonkeveréket. Mi­re a daru hozzáiuk emeli a földről a matériát, már készen is vannak. S meg­állás nélkül folytatják a munkát tovább és tovább, naponta tíz órán át. A szo­cialista címet hatodszor is elnyerni akaró, 12 tagú brigád egyik fele hajnali háromtól délután egyig, a másik ettől az időponttól este tizenegy óráig dolgo­zik. A vidéken lakó mun­kások egy közeli házban béreltek szobát, hogy mi­nél hamarabb a munkahe­lyükre érjenek, illetve ne kelljen messzire távozni ok onnan. Látszik rajtuk: min­den figyelmüket, energiá­jukat arra összpontosítják, hogy mielőbb készen áll­jon ez az épület is. Mert vállalták a két műszakot* s ezzel csaknem a felére csökken az építés ideje. — A többi brigád sem marad el mögöttük, mond­ja az építésvezető. Nemso­kára mintegy negyven szakmunkást küld még a vállalat, hogy... S felcsillan Herczeg elv­társ szeme, amikor kiejti: ... hogy szeptemberben kompletten átadhassuk az első épületet. November­ben és decemberben pedig a másik kettőt is. Akkor­ra persze a negyediknek és az ötödiknek is állnak majd a falai, hiszen az ala­pozásuk máris készen van. Ez év végéig tehát 168 család kap kétszobás, fürdőszobás, gázfűtéses la­kást a három épületben. Télen, amikor egyetlen mozdulattal meleget vará­zsolnak majd a szobáikban, vajon gondolnak-e arra, hogy köszönettel tartoznak akik ebben a szinte ész­bontó hőségben derekasan helytállnak ott kinn, a fa­lakon?! Tarján István Újítás a komhájníörek különválasztására Hasznosnák ígérkező, s az idén sajnálatosan időszerű újítás született a napokban a kecskeméti járás több termelőszövetkezetében, va­lamint a Városföldi Álla­mi Gazdaságban: Kisházi Mihály, a járási tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának műsza­ki felügyelője a kombáj­nok csekély átalakításával megoldotta a törek és a pelyva, különválasztását a szalmától. A módszert a ti- szakécskei Űj Élet Tsz-ben dolgozta ki, a többi gazda­ság onnan vette már át, mindegyik egyformán jó eredménnyel. Az átalakítás minden olyan kombájnon alkalmaz­ható, amelynek szalmáját rendfelszedős bálázóval ta­karítják le. Az összegyűj­tött töreket és pelyvát, a mennyiségtől függően, 80— 100 méterenként helyezi a gép a tarlóra. Amikor a szalmát a bálázó felszedi, a törekkupacokat meg kell kerülnie. A csomók felsze­dése is gépesíthető: az Or­kán járvazúzó ventillációs szerkezete könnyedén fel­szippantja, s a szállítócsa­torna segítségével pótkocsi­ra is rakja. A kombájn át­alakítása 6—700 forintba kerül, s négy óránál nem tart tovább. A takarmányhiányok pót­lására a törek és a pelyva felhasználható, noha erről a nagyüzemi gazdaságok korábban már lemondtak. E melléktermékek emészt­hetek, s tápértékük a ré­tiszénáénál 30 százalékkal kevesebb. Egy-egy holdról 4—5 mázsa gyűjthető be, amelynek értéke — a szé­na árát véve alapul — 3— 400 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents