Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

2. oldal 1968. júlfas 11, szerda; Harcok Saigontól délnyugatra SAIGON Miközben Clifford ame­rikai hadügyminiszter test­őreinek szoros gyűrűjétől övezve folytatja hivatalos tanácskozásait a dél-viet­nami polgári és katonai ve­zetőkkel, valamint az ame­rikai vezérkar megbízott­jaival, újabb súlyos har­cokról tudósítanak a táv­irati irodák. A kilencedik amerikai gyalogos hadosztály jelen­leg heves harcokat vív. Az első jelentések szerint a Vietnami fiú Békés atomhírek NEW YORK Az ENSZ székhelyén az alábbi két reményt keltő hírt jelentették be hivata­losan: Pakisztán, Olaszor­szág, Spanyolország, Ma­rokkó és Svédország hozzá­járulását adta, hogy részt vesz az atomfegyverekkel nem rendelkező országok augusztus 29-e és szeptem- ben 28-a között Genfben megtartandó értekezletén. Kína a meghívást elutasí­totta, illetőleg U Thant ENSZ-főtitkár meghívó le­velét felbontatlanul vissza­küldte. A másik hír: eddig 67 ország és kilenc nemzetközi szervezet fogadta el azt a meghívást, hogy vegyenek részt a világszervezet augusztus 14-e és 27-e kö­zött Bécsben megrendezés­re kerülő konferenciáján, amely a világűr kutatásá­val és békés felhasználásá­val foglalkozik majd. Ilyen egy „harci gyűlés rr PEKING A 11 éves vörösgárdista unoka elnökölt, a család apraja-nagyja szenvedély­től fűtött beszédekben le­leplezte Liu Sao-csi és a Hejlungcsiang tartomány- beli volt pártbizottság ve­zetőinek nézeteit az anya­gi ösztönzés elvéről, forra­dalmi dalok és eskütételek hangzottak el — röviden ennyiből áll annak a „har­ci gyűlésnek” a jegyző­könyve, amelyet egy észak­kelet-kínai szegényparaszti portán rendeztek nemrégi­ben. A gyűlés leírása a Hej­lungcsiang Ribao tartomá­nyi újság egyik júliusi szá­mában olvasható. A különös történetből ki­derül, hogyan propagálja a kínai sajtó a „harci gyű­lést”, amely a „nagy prole­tár kulturális forradalom” Kínájában a szervezeti éle­tet helyettesíti. „Valame­lyik este megint felhang­zott a kínai Hruscsovot (Liu Sao-csi — a tud.) és első számú északkeleti csatlósát támadó harc zaj Vang Hszi-csen szegénypa­raszt portáján” — írja a vi­déki újság. Az elnök a ne­gyedik osztályos vörösgár­dista unoka volt A harci gyűlés rendje és szertartása szerint a család körülállta Mao Ce-tung el­nök képmását. Hosszú éle­tet kívánt a vezérnek. Ke­zükben idézetgyűjtemény- nyel fennhangon elénekel­ték a „Keleten vörösödik a nap” kezdetű dalt, meg­tanultak könyv nélkül egy citátumot, majd rátértek az érdemi munkára. Valamennyien beszédet mondtak. A 78 éves nagy­apó néhány szóban kifej­tette: „az osztályharc” ki­halásának elmélete — ame­lyet Liu elnök és a helyi pártvezetők hirdettek — ismét a „földesurak bar­mává” akarja tenni a sze­gényparasztokat. Kijelen­tette, hogy a végsőkig kí­ván harcolni az ilyen esz­mék terjesztői ellen. Má­sodik felszólalóként a só­gornő, „haragtól felindul- tan” beszélt az „osztályel­lenségekről”, akik ellenez­ték, hogy a parasztasszo­nyok tanulmányozzák Mao műveit. Ehelyett azt taná­csolták az asszonyoknak, hogy lássák el családjukat. Ám ő mégis tanulmányoz­ta Mao tanításait s ennek eredményeképpen megta­nulta, hogyan szolgálja a népet szíwel-lélekkel. Vang Hszi-csen, a csa­ládfő szerint a végsőkig kell bírálni „Kína Hrus- csovját és követőit”, el kell vetni tanításaikat, elsősor­ban pedig az anyagi ösz­tönzés elvét. A 11 éves elnök, Vang Vej-po vörösgárdista zárta be a vitát, ezeket mondot­ta: Ha életünk jobbra for­dult is, nem felejthetjük el, hogy mi volt régen. A kisfiú a külső és belső osz­tályellenség szemére vetet­te, hogy korosztályának szántak a „kapitalizmus restaurálásának*’ feladatát, de — mondotta — „ez csak illúzió”, ök, vörösgárdisták örökkön csak Mao köny­veit olvassák, s gyökerestől kigyomlálják majd a ka­pitalista út híveit, az osz­tályellen sóget. hadosztály hat százada ha­tározatlan nagyságú parti­zán erőkkel került összeüt­közésbe. A hazafiak ellen- állása a jelekből ítélve túl­ságosan erősnek bizonyult mert az amerikaiak kény­telenek voltak a légierő és a tüzérség támogatását kér­ni, majd amikor így sem boldogultak, három ejtőer­nyős századot vetettek be a tűzvonalba. A harcok hul- lámzanak a Saigontól 90 kilométernyire délnyugatra elterülő rizsföldeken. A FeLszabadítási Népi Fegyveres Erők keddre vir­radóra aknákkal alaposan megszórták a delta-vidéken fekvő Vinh Long-i különle. ges kiképzőtábort. Boeing —707 Moszkvában MOSZKVA A New York—Moszkva légijárat első gépével, Boe- ning—707-essel, Charles Bohlen külügyi államtitkár vezetésével kedden ameri­kai küldöttség érkezett Moszkvába. Az amerikai vendégek ellátogattak Le- ningrádba is és július 19- én térnek vissza hazájuk- | ja. Mint ismeretes, a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között 1966-ban alá­írt légügyi egyezmény ér­telmében a hétfőn megnyílt Moszkva—New York jára­ton, IL—62-es gépen szov. jet küldöttség utazott az Egyesült Államokba. A csehszlovák honvédelmi miniszter cikke a Varsói Szerződésről PRÁGA (MTI) Á Rudé Právo keddi száma cikket közöl Dzur ve­zérezredesnek, Csehszlo­vákia honvédelmi minisz­terének tollából „Csehszlo­vákia — a Varsói Szerző­dés szilárd alkotó része” címmel. A miniszter egyebek kö­zött megállapítja: „A Varsói Szerződésben való részvételünk jelenleg teljes egészében megfelel a politikai érdekeinknek, mi­vel jól tudjuk, hogy Cseh­szlovákia gazdasági és ka­tonai lehetőségei korláto­zottak, így saját biztonsá­gunk és szuverenitásunk kérdéseit a forradalmi vál­tozások időszakában nem oldhatjuk meg katonailag elszigetelten. A Varsói Szerződésben való részvé­telünket, az ebből fakadó kötelezettségeink teljesíté­sét szocialista államunk el­választhatatlan jellemzőjé­nek tekintjük”. Dzur vezérezredes rámu­tat, hogy téved az, aki azt hiszi, hogy a Csehszlová­kiában végbemenő demok­ratizálódási folyamat elté­rést jelent a kommunista eszméktől. „Mi arra törek­szünk — írja —, hogy szo­cialista életünk teljesebb és gazdagabb legyen, hogy a nép kívánságai és vágyai következetesebben megva­lósuljanak, hogy a szocia­lista eszmék nagyobb von­zóerőt gyakoroljanak a la­kosság valamennyi rétegé­re, hogy a kormány és a kommunista párt ne for­málisan támaszkodhasson állampolgárok bizalmára”. A fejlődő KGST MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunióban elké­szítették a Bulgária számá­ra épülő atomerőmű mű­szaki tervét. Az atomerő­mű két részben épül. Az el­ső rész, amelynek tervezett kapacitása 800 megawatt, 1973-ban készül el, a má­sodik rész egy évvel ké­sőbb. LONDON (AP) A brit alsóház hétfőn 298 szavazattal 242 ellenében megszavazta a dél-rhode- siai szakadár rendszer el­len hozott szankciók kiter­jesztését. Ebben a kérdés­ben június 17-én már volt szavazás és az is kormány- többséget eredményezett. A második szavazásra azért volt szükség, mert a lor­dok hr ’.a a szankciókra vo­natkozó határozatot eluta­sította. NEW YORK (UPD Hétfőn a kubai ENSZ- küldöttség első titkárának lakása közelében bombát találtak. A kihívott tűz­szerészeknek sikerült a rob­banószerkezetet hatástala­nítani. A hétfői nap folya­mán ez volt a második, az utóbbi hetek során pedig a tizedik merényletkísérlet. CARACAS (AFP) A Caracastól 500 kilo­méternyire északnyugatra fekvő Coro kisvárosban négy fegyveres ember elra­bolta a Venezuelai Kom­munista Párt három helyi vezetőjét. Egy katonai jár­műben ismeretlen helyre vitték őket. SZOCSI (MTD Kedden Szocsiba, a Szov­jetunió fekete-tengeri üdü­lőhelyére érkezett Modibo Keita, a Mali Köztársaság elnöke és felesége. Az el­nököt elkísérte útjára a külügyminiszter és a had­sereg vezérkari főnöke Modibo Keita elnököt, aki pihenni és gyógykezelésre érkezett a Szovjetunióba, az SZKP Központi Bizott­sága és a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége hívta meg. A „Christian Science Moni­tor” című amerikai újság a közelmúltban a KGST tevé­kenységéről írt és egyebek között megállapította: „A KGST megfelel a tagországok igényeinek”. Figyelemre méltó a lap reális hangvétele, mert jelentősen különbözik egy sor nyugati újságétól, amelyek igyekeznek „szakadásokat” és „konfliktusokat” felfedezni a KGST tevékenységében. Nyilvánvaló, hogy a KGST munkája nem mentes problé­máktól. Az utóbbi időben több tagország fejtette ki, milyen problémákat lát és hogyan le­hetne tovább javítani a szer­vezet tevékenységét, senki sem tett azonban olyan javaslatot, hogy oszlassák fel a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csát és senki sem közölte, hogy ki akar lépni. Ellenkező­leg, az utóbbi időben minden tagország arról beszélt, hogy fejleszteni és erősíteni kell a KGST-t, amely hasznos vala­mennyi ország számára. Ez a szervezet nem él át olyan éles konfliktusokat és válságokat, mint amelyek időről időre je­lentkeznek a „Közös Piacban”. Elismeréssel beszélt a közel­múltban a KGST-ról a szovjet és a magyar párt vezetője és megállapította, hogy bővül a kétoldalú szovjet—magyar együttműködés csak úgy, mint a KGST keretében megvalósu­ló kapcsolatok. Tökéletesebbé válnak az együttműködés for­mái is. A népgazdaság termelésének fokozásában mind hatékonyabb eszközzé válik a KGST kere­tében megvalósított kollektív együttműködés és a szocialista munkamegosztás lehetőségei­nek kiaknázása. Az európai szocialista országok különösen érdekeltek az ilyen munka- megosztásban, mivel kisebb le­hetőségekkel rendelkeznek, mint a Szovjetunió, ha a bel­ső piacra történő termelés megszervezéséről van szó. Nem meglepő tehát, hogy ezek az államok mind aktívabban vesz­nek részt a termelés nemzet­közi szakosításában. Bizonyos külföldi újságok azt állították, hogy a KGST- országok egymás közötti ke­reskedelme az utóbbi időben csökken, mert csak így fej­leszthetik az áruforgalmat a kapitalista országokkal. A té­nyek azonban ennek ellenke-* zőjét bizonyítják. A KGST-or- szágok árucsereforgalma jelen­tősen fokozódik, miközben bő­vül a kapitalista országokkal folytatott kereskedelem is. 1957 és 1966 között a KGST-or- szágok egymás közötti keres­kedelmi forgalma 2,2-szeresére növekedett. (Ugyanakkor több mint háromszorosára emelke­dett a gép- és beiendezésfor- galom.) Ha tekintetbe vesz- szük, hogy bizonyos áruk ára csökkent, akkor a növekedés még jelentősebb és eléri a 23 milliárd rubelt. A tervek sze­rint a KGST-országok kölcsö­nös kereskedelmi forgalma 1970-re eléri a 35—37 milliárd rubelt. A kereskedelem fokozásának jelentőségéről és kölcsönös elő­nyeiről tanúskodik például, hogy az elmúlt tíz esztendő során a KGST-tagországok piacain 205 millió tonna szén* több mint 163 millió tonna kő* olaj és olajszármazék, 175 mil­lió tonna vasérc, 45 millió ton­na hengerelt- és csőáru, 3 millió tonna gyapot, 45 millió tonna gabona, 2 millió tonna hús- és hentesáru, mintegy 7 millió tonna zöldség és gyü­mölcs, 240 millió pár cipő és más cikk került forgalomba. A KGST-országok számára ez a forgalom lehetővé teszi, hogy a kölcsönös árucsere ré­vén elégítsék ki szükségletei-* két. Még fontosabb az, hogy ez a hatalmas méretű árucse- re nem a véletlenek alapján zajlik, hanem a népgazdaságok tervszerű fejlesztésének igé­nye szabja meg, kölcsönösen előnyös a tagországok számá­ra és a szocialista országok át­gondolt munkamegosztásán ala* pul. E sorok szerzője a közel* múltban részt vett abban a vitában, amelyet a „Venti- guatro ore” című olasz újság szervezett. Bizonyos nyugati közgazdászok ugyanis azt állí­tották, hogy a központilag irá­nyított népgazdasággal rendel­kező országok aligha tudják hatékonyan megvalósítani a KGST keretében az integrá­ciót, s a „Közös Piac” orszá­gainak magángazdaságának előnyeit ecsetelték. Az élet azonban bebizonyította, hogy a KGST az utóbbi években megoldott egy sor jelentős gazdasági problémát, olyan problémákat, amelyekkel a „hatoknak” eddig nem sike­rült megbirkózniok. Néhány adat ennek bizonyítására. A KGST közös vagonparkja ta­valy több mint 100 millió ton­na árut szállított. A „Barátság kőolajvezeték” 18 millió tonna kőolajat továbbított, a „Béke” egyesített energiarendszer le­hetővé tette,* hogy 9 milliárd kW-óra villamosenergia kerül­jön kölcsönösen az országok hálózatába. A golyóscsapágy- termelésben megvalósult együttműködés csaknem teljes mértékben kielégíti a részt ve­vő országok csapágyigényeit. A kelet-európai országokban most valósítják meg a népgaz­dasági tervezés, az ösztönzők és az irányítási rendszer re­formját. Ennek hatása termé­szetesen jelentkezik majd a KGST-ben is. Az elhangzott javaslatok szorgalmazzák, hogy a gazdasági reform változásai­nak megfelelően alakítsák az együttműködés mechanizmusát is. A tagországok véleménye szerint rendkívül időszerűvé vált, hogy áttérjenek a konst­ruktívabb és hatékonyabb gaz­dasági kooperációra. Kádár János legutóbbi moszk­vai látogatása során kijelentet­te: a Szovjetunió és Magyar- ország véleménye szerint a legidőszerűbb és legfontosabb feladat a szocialista országok gazdasági együttműködésének hatékonyabbá tétele és a KGST további szilárdítása. „Vélemé­nyünk szerint a népgazdasá­gok önálló fejlesztése mellett lehetőség van arra, hogy to­vább szilárdítsuk a kapcsola­tokat, és fokozzuk a kooperá­ciót és az együttműködést” — mondotta Kádár János. Nyilvánvaló, hogy mindezek a kérdések szerepelnek a so­ron következő tanácskozáson. Makszim Makszimov A Balkán kétoldalún Ezek a patakok, fürgén csörgedező erecskék, kes- kenyebb-szélesebb meder­ben csordogáló vizek min­denütt végigkísérik az utast az országutak, a vasúti töl­tések mentén és a dűlőuta- kon. Bulgária legigazdagabb kalásztermő rónáit, csak úgy mint hazánkat, aszály sújtja ebben az esztendő­ben. De a Trák-síkság ter­melőszövetkezeteit nem ér­te készületlenül a termé­szeti csapás, mert a pata­kok, a vízerek, a Balkán - hegység, a Rhodope, a Rila magas hegyi víztárolóitól szüntelenül szállítják az él­tető vizet a szövetkezeti gazdaságok földjeire. A pa- zardzsiki Trák Alföld Ter­melőszövetkezet, mely a nemrég Bulgáriában járt Bács megyei szövetkezeti Hildöttséget vendégül látta, bőségesen rendelkezik az öntöző víznek ezzel a rend kívüli áldásával. A megyénkből útrakelt termelőszövetkezeti dolgo­II. Patakok, melyek az életet adják zókat, elnököket, agronó- musokat, könyvelőket, bri­gádvezetőket és tanulni vá­gyó tagokat a most épült emeletes szövetkezeti köz­pontban tájékoztató főag- ronómus, Szrebrin Palesni­kov elmondotta, hogy az öntözésnek ez a nem túlsá­gosan költségigényes for­mája általánossá vált az országban. A vizet a ma­gaslatok vízmedencéiben fogják vissza és tervszerűen adagolják a környező mű­velt területekre. így aztán — mint magunk is láttuk — a tavaszonként hatal­mas víztömegeket hömpö- lyögtető Marica-folyó, vagy az Iszkel medrében most Lina, a tolmácsunk, és a főagronómus.

Next

/
Thumbnails
Contents