Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-03 / 154. szám
1. oMa! 1968. Jtfllm S, szerda Az eltűnt szárazmalmok Kf iskunfélegyháza a maga utolsó szélmalmát szét- bontotta és mint valami európai műkincset áttelepítő amerikai, új helyen, a múzeum udvarán újra ösz- szerakatta. De másutt is találkozni ilyen műemlék mentéssel. Szegeden a múzeum melletti kertben egy halászbárkát, olyat, amilyenről Tömörkény és Móra írogatott szívetsímogató emlékezéseket, állítottak föl eredeti mivoltában és színeiben. Kecskemétnek is volt ilyen specialitása. Halászbárkára ugyan semmiféle jogcímünk nem volt soha, de malmunk volt bőségesen. Jóllehet a molnárcéh oklevelein a városkép előterében egy szélmalom látszik, szémalmok tekintetében nem voltunk olyan példamutatók, mint a szomszéd város, vagy Dorozs- ma. Annak az egy szélmalomnak, amely valamikor a városszélen forgatta vitorlaszárnyait a máriavárosi Szélmalom utca próbálja menteni emlékét. De amiben igazán gazdagok voltunk, a száraz malomról ma már kevesen tudják, hogy mi fán termett. Az első világháború után még működött egynéhány, mint őrlőmalom a város területén, meg a városhoz tartozó pusztákon. Az utolsó az 1920-as években a Mária utca végével szemben még fennállt. Köralakú, alul deszka, feljebb léckerítésre kúpalakú zsindelytető borult. Bent egy keresztben álló rúd végéhez fogott lovat járattak körbe a kerítés mentén. Áttételekkel ez az igazi lóerő alakult át a malomkövet forgató energiává. A lászlófalvi templomok előtt Borbás felé vályogfalú szárazmalmot építettek. Mindig őrletni valót hozó szekerek sora állt a környékén, várakozva, hogy az előbb érkezettekkel végezzen a molnár. Mert ezeknél az őrlető malmoknál nem cserébe adták a gabonáért a lisztet, hanem ki-ki a saját termésű búzájából őrölt lisztet, korpát kapta vissza a garat alól. £[ ok szárazmalma volt a városnak. Egy 1842-ből való összeírás szerint 78 tagja volt a tisztes molnárcéhnek. Ez nem ugyanannyi malmot jelentett, hiszen egy mester kezén két-három malom is lehetett. Az ilyen mestereknek persze molnárlegényeket is kellett alkalmaznia. A mostani külső körúton belül, de a város közvetlen szomszédságában 90 eféle őrlető hely volt, ezenkívül a vásártéren, a fentebb említett szélmalom. 1800-ban „Váyi András Pesti Vniversitásban a Magyar Literatúrának Professzora” az egész országról pontos földrajzi leírást állít össze és áhhoz a városok tanácsaitól kér hiteles adatokat. Kecskemét tanácsa megadja a kért felvilágosításokat és azok közt a szárazmalmokról így nyilatkozik: „Folyóvize nem lévén (Kecskemétnek), Szél malma is még tsak egy forogván, Száraz Malmokban kénteleníttetnek a lakosok őrölni, mely miatt sok lovak épségekben megrontatnak.” A nyilatkozat szerint a szárazmalmot csak szükségmegoldásnak tekintették. A vontató ló erejét, fa fogaskerekek vezérelték a malomkövekig. A városi tanács csupán az agyonhajszolt lovakat sajnálta, de nem tett semmit az állati erő kiuzsorázása ellen. * malmok nem voltak egyenlő termelőere jüek. Szer- kezetük is különbözött. Azok, amelyekről eddig beszéltünk, az erőt szolgáltató állat húzómunkáját vették igénybe nem éppen kíméletesen. De volt más szerkezetű szárazmalom is. Ilyet mutat be Teleki Domokos 1796-ban megjelent „Egy néhány hazai utazások” című könyvében. Így írja le a kecskeméti szárazmalom berendezését: „Mentünk azután egy városon kívül levő száraz malomhoz, mely nyomó száraz malomnak hívatik, megnézésére, amely egy tsapanyólag álló nagy lapos keréktől hajtatik, melyen egy vagy két ökör felfelé menven. azonban minthogy egy tzövekhez van lánczczal kötve tovább nem halad, ez által a kereket forgatja, amely keréknek fogai lévén azok által más kerekekbe kap és így ezeket és ezekkel együtt a malom kövét forgásba hozza. A malom egész mechanizmusa igen együgyü és haszna pedig egy ilyen malomnak felette nagy, mert többet megőröl, mint egy közönséges lóval hajtott száraz malom és négy erős marhánál többet nem kíván.” A ferde ge^nndatengelyen, ferdén álló kerekű nyomómalom, ahogy a fenti leírásból kiérthető, taposómalom-szerűen működött. F alószínű, hogy a szárazmalmok túlnyomó része lóhajtásra járt. Ezért írja le Teleki Domokos, mint különlegességet a „tsapanyólag” álló kerekű, nagyobb hatásfokú, nyomó száraz malmot, amelyben az igénybevett állat elsősorban súlyával hatott. A leírás „együgyü” szavát nem a mai jelentése szerint kell értelmezni. Akkoriban az egyszerűt, a könnyen áttekínthetőt fejezték ki ezzel a szóval. A múlton elmerengeni szeretők kedvéért, néhány, a város központjához közelebb eső, volt szárazmalom helyét az alábbiakban próbáljuk megjelöni. A Marx téren a lezárt artézi kút közelében, a rózsakertek helyén, ugyancsak a Marx téren az 5. sz. ház helyén volt egy- egy malom. A piactéri ÁBC-árucsarnok előtti kerékpármegőrző helyén három malom zakatolt. Szárazmalom volt a zsidótemplom mellett lebontott emeletes ház helyén, a Csongrádi és László Károly utca találkozásánál, a Csongrádi utcán az Ótemető utca sarkán és ugyancsak a Csongrádi utcán ott, ahol a Klapka utca beletorkollik. Nemrégiben még meg volt a Talfája utca 4. sz. ház utcavorialát követő kerítésen belül egy körívesen hajló alacsony épület. A régi térkép ezen a helyen is jelez egy malmot. A Talfája utca folytatásába eső Malomköz végén három malmot mutat a térkép. A kis szárazmalmok fokozatosan tűntek el. De a helyükbe lépett gőzmalmok sem térhettek ki a további fejlődés elől. A megmaradt két nagy malom sem gőzmalom már, hanem a legkorszerűbb berendezéssel, villanyerővel működik. Joós Ferenc i k J. I I Szegény albérlők! Nyugdíjasoknak járó szolgáltatások (7) KORHÁZI ELLÁTÁS, GYÓGYFÜRDŐ családtagot köteled a felmerült kórházi túlápolási ÖNKÉNTELENÜL IS kitört belőlem a címül adott, sajnálkozó megállapítás, amint Gerlach Sándomé kecskeméti olvasónk panaszos levelét végig futottam. „Mihez van az albérlőnek joga? Mi a kötelessége? Jogos-e a házi néniék velünk való elbánása?” — minduntalan ezek a kérdések vetődnek fel a keserű hangú levélben. A fiatalasszony férjével együtt ugyanis albérleti szobában lakik egy kőműves és szobafestő házigazdánál — havi ötszáz forintért. Rajtuk kívül még két fiatal házaspár húzódik meg egy- egy szobában, ugyanannál a tulajdonosnál, ugyancsak ötszáz-ötszáz forintért. AZ EMBER akaratlanul is nyomban számol: háromszor ötszáz = ezerötszáz, tizenkétszer ezerötszáz = tizennyolcezer forint! S a vékonypénzű albérlőktől beszedett jelentékeny összegből nem futná a tulajnak az albérletbe adott szobák kifestésére?! A levélben erről van ugyanis szó. A gazda (pontosabban: a felesége) ugyanis kijelentette: Minden albérlő köteles a saját szobáját kifesteni.(!) „Csakugyan így lenné? Lehetséges, hogy a tetemes bér mellett még a festés is az albérlő kötelessége? — kérdeztük a férjemmel egymástól egyik este — írja a fiatalasszony, majd így folytatja: — Másnap, mivel én érek hamarabb haza a munkából, engem várt a lesújtó hír. A házi néni már a felmondással várt. MEGMONDTA, hogy mindent hallott (mivel nagyon vékonyak a falak), s a következő albérlőnek csak úgy adja ki a szobát, hogy szerződésbe foglalja: saját tudása, vagy költsége árán rendben tartja a lakást.. Nos, hadd nyugtassuk meg a panaszos fiatalasz- szonyt: A vonatkozó kormányrendelet értelmében az albérlőnek nem kötelessége a bérlemény kifestése. Ellenben kötelessége a házigazdának! Havi ötszáz forint fejében a néhány évenkénti karbantartás, festés joggal elvárható. S az ilyen jogcímen való felmondás sem kötelezhet távozásra. MIVEL a házigazda eljárását illetően morális kérdést is érintettünk, a vékony falakon túli hallgatózáshoz még hadd fűzzük hozzá: igazán illetlen magatartás! Szegény, szegény albérlő, az ilyen fajta kiszolgáltatottsága is bele van kalkulálva az albérleti díjába? Pemy Irén A kórházi ápolásra az állandó lakóhely szerint illetékes körzeti orvos, szakorvos ad javaslatot. Gyógyfürdő-kórházba, magaslati gyógyintézetbe a szakorvos javaslata alapján a rendelőintézet vezető főorvosa adhat beutalót a szanatóriumi bizottság véleményezése alapján. Az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet reumatológiai és nőgyógyászati osztályaira, a balatonfüredi, a hévízi, a parádi, a kékestetői és a soproni állami gyógyintézetekbe, a Fővárosi Tanács visegrádi gyógyintézetébe, a Baranya megyei Tanács harkányi gyógyfürdő kórházába, valamint a Fővárosi Gellért és Rudas Gyógyfürdő fekvőbeteg osztályaira csak meghatározott betegségben szenvedő, olyan beteg utalható be, akinek más gyógyintézetekben történő gyógykezelésétől kielégítő eredmény nem várható. Ezt a rendelőintézet vezető főorvosa és a szanatóriumi bizottság bírálja el. Egyes esetekben előfordul, hogy a nyugdíjas, vagy a családtagja a biztosítás terhére díjtalanul járó kórházi ápolási időt már kimerítette, de további vagy újabb kórházi ápolásra van szüksége. Ilyen esetben a kórház fizetési meghagyással az ápoltat, vagy a család- jogi rendelkezések szerint az ápoltat eltartani köteles költség megfizetésére. Ez esetben a nyugdíjas a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti az ápolási költség részletekben történő megfizetésének engedélyezését, az ápolási költség mérséklését vagy elengedését. Ha a nyugdíjas anyagi helyzetének figyelembe vételével nem tartja kielégítőnek a tanáos intézkedését, akkor ezt követően a Társadalombiztosítási Bizottságtól (Kecskemét, Komszomol tér 1. vagy a bajai albizottságtól — amelyik a lakóhelye szerint illetékes) a még fennálló kórházi ápolási költségtartozás átvállalását kérheti. Hasonlóan kell eljárni, ha a nyugdíjas költségesebb gyógyászati segédeszközt vesz igénybe, (fűző, ortopéd cipő, hallókészülék, tolókocsi stb.), és annak térítése a szociális helyzet figyelembe vételével problémát okoz. A Társadalombiztosítási Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben a nyugdíjas, vagy családtagja által fizetendő térítés összegét elengedheti, vagy mérsékelheti, illetőleg a kiszolgáltatáshoz szükséges 1 évi biztosítási időt is csökkentheti. (Következő számunkban a TBC-s betegek rendkívüli anyagi támogatását ismertetjük). „A mezőgazdaságban dolgozom — írja levelében M. Miklósné kalocsai olvasónk. — Januárban megbetegedtem és 17 napig kórházi ápolásra szorultam, majd még 15 napot odahaza töltöttem táppénzes állományban. Arra szeretnék választ kapni, hogy betegségem idejére 65 vagy 75 százalékos táppénz folyósítására voltam-e jogosult. Továbbá arra, hogy kórházi kezelésem idejére munkaszüneti napokra (vasárnapra) jár-e táppénz?” A fennálló rendelkezések értelmében a felemelt ösz- szegű, 75 százalékos táppénzre az a mezőgazdasági dolgozó jogosult, aki a keresőképtelenséget közvetlenül megelőző két évben, vagy két naptári éven belül ugyanannál a munkáltatónál legalább 440 napi bélyeglerovással rendelkezik. A75 százalékos táppénz napi össze 23 forint. Levélírónk a fenti feltételekkel nem rendelkezik, és ezért csak 65 százalékos Ítélet— gyorsított eljárással Tettenérték Nyitrai István 40 éves sükösdi lakost, amikor június 28-án, a késő esti órákban Baján, a Petőfi szigeti halászcsárda elől 550 forint értékű kerékpárt lopott. A Bajai Járásbíróság gyorsított eljárás keretében július 1-én már ítéletet hirdetett ügyében. Eszerint — jogerősen — 30 nap szigorított büntetésvégrehajtó munkane- I lyen töltendő elzárásra ítélték. táppénzre jogosult, amelynek napi összege 20 forint. A táppénz megállapításánál csak a munkanapokat és azokat a napokat, amelyekre munkateljesítés nélkül is bért kell fizetni (fizetett ünnep) veszik figyelembe. Kórházi ápolás idejére is csak a munkanapokra folyósítható táppénz. A kórházi ápolás idejére a dolgozó részére, ha eltartásában kiskorú gyermek, vagy 60 éven felüli személy van, tápp>énzének 80 százaiéira jár. Egyéb esetekben ennek csak 50 százaléka. 1 Erdő menti Hogy mennyire kellett ez a vendéglő, a városföldi Dózsa Tsz Erdő Csárdája, ide, a békéscsabai műút 14-es kilométerkövével szemben, a nyárjasi erdő mellett, mi sem bizonyítja jobban: az azelőtti pénteken volt az épület műszaki átadása, s szombaton már mintegy ötszázan, vasárnap pedig több mint kétezren keresték fel. Vasárnap este nyolckor például huszonegy parkoló személygépkocsit, s több tucat motorkerékpárt, biciklit számoltunk meg a csárda előtt, s az eltávozó- kat később is újabb és újabb vendégek pótolták. — Nem számítottunk ekkora forgalomra — mondta Kürtösi Károly, a tsz elnöke, akinek más örömet is okozott a vasárnap. Befejezték az árpa aratását, s a tervezettnél 27 vagonnal több termett belőle. Onnan, a forró mezőkről tért be estefelé. a csárdába. Megpihenni? Nem. A feleségével együtt segíteni a felszolgálóknak, mint ahogv a tsz több vezetőj ét* és ezek asszonyait is „mozgósítani” kellett napközben, mert a csárda alkalmazottai felfokozott tempóval sem győzték a Cserkesző- lőről, a Tisza-partról és Kecskemétről özönlő vendégeket azonnal kiszolgálni. — Okos ötlet volt ide építtetni ezt a csárdát — nyilatkozta egy Békéscsabáról érkezett motoros. — Az ember utazik ebben a forróságban, s Szarvastól Kecskemétig sehol nem ihatott eddig egy üveg hűsítő szörpöt. — Itt lakom a határban, s néha bizony megkívánok egy korsó sört. Eddig két- három kilométert kellett érte Nyárlőrincre kerekeznem. Mire hazatértem, újból megszomjaztam. De most... — lelkendezett egy tanyai bácsika, s vidáman bele-belekurjantott a szintén nem hiányzó cigányzenekar muzsikájába, mint akinek teljesült leghőbb vágya. — Nagyon kellemes itt« kérem — kezdte egy kecsw keméti autótulajdonos. — Este hatkor a családdal jő.* vök a Tiszáról, s látom, gépkocsi gépkocsi hátad a csárda előtt. A kíváncsiság behozott minket is. Most kilenc óra. Uram, ilyen jóízű birkapörköltet még ritkán ettem. S mekkora adagok! Engem máris törzsvendégként tarthatnak itt számon. — Príma! Gulasch, Zi- geuner-musik. Sehr romantisch! — így egy német autós. Egyszóval: széles kör igényeit elégíti ki a magyarosan berendezett, ízlésesen dekorált Erdő Csárda. A városföldi Dózsa Tsz tagsága és vezetői részéről jó szem, kitűnő üzleti érzék kellett hozzá, hogy e lappangó igényekre számítva egyáltalán létrehozták, s éppen itt hozták létre — a szövetkezet szempontjából végeredményben jó „bevételi forrást”. T. I.
