Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

3. oldal IMS. július 3. szerda Á körülmények mások A termelőszövetkezetben kísérleteznek a Lanz Moser-féle szőlő művelési módszerrel. Képűnkön Saner Józsefné kötözi a szőlővesszőket. Munkában a Hazafias Népfront A bajai Micsurin Terme­lőszövetkezet elnökével, Lusztig Ottóval és Hamon- nai László párttitkárral lapozgatjuk a 21 oldal ter­jedelmű új alapokmányt, amelyet még március 23-án elfogadott a közgyűlés és nemrég a járási tanács végrehajtó bizottsága is megerősített Valóságos kis könyv ez az alapszabály és legfeljebb csak részleteket lehet kira­gadni belőle. — Amikor összeállítot­tuk, figyelemmel voltunk egy’ sor fontos körülmény­re, amely gazdálkodásun­kat befolyásolja. Elsősorban a munkaerőhelyzetre. A vá­ros üzemei elvonják tőlünk az embereket A fiatalok inkább ezekben vállalnak munkát Emiatt elég ma­gas az átlag életkor ná­lunk — 56 év. Különöskép­pen nem is számítunk je­lentősebb *fiatalodásra” — panaszkodik a párttá tikár. Valóban, ha a statisztá­két visszamenőleg tanul­mányozzuk, ebben a szö­vetkezetben nincs különö­sebb változás. A nemrég tartott felülvizsgálat során is csupán 13 taggal csök­kent a létszám. A termelő­szövetkezet vezetői szerint egyelőre további elörege­désre lehet számítani és a jövőben csak növekedni fog a járadékosok, nyugdíjasok száma. Pedig élég jől gazdálkodó szövetkezet a Micsurin. A tagjövedelem évről évre növekedik, tavaly 17 500 fo­rint volt az egy főre jutó bevétel. Ehhez jön még a háztáji. Kétségtelen, hogy az üze­mekben, ha többet nem is keresnek, de mások a mun­kakörülmények. Ahogy mondani szokták, a kapanyélnél főleg a kö­zépkorúak és az idősebbek maradnak. Igen szorgalmas parasztemberek alkotják ezt a gazdaságot. Egyéni korukban is kiváló gazdák voltak. Az igyekezetei át­hozták a közösbe is. Hat­van-hetvenéves emberek úgy dolgoznák, hogy bi­zony a fiatalok is megiri­gyelhetnék őket. Koch And­rás bácsi 70 körül van és jelenleg is munkacsapat­vezető. Mindezt isimerve érthető­vé válik, hogy például fi­zetett szabadságot pontosan a munkaerőhiány miatt csak akkor kaphatnak a ta­gok, ha 250 tízórás munka­napot teljesítettek. A köz­gyűlés ugyan kimondta — ez belekerült az alapsza­bályba is —, hogy a terme­lőszövetkezet munkaerő- ellátottságától és anyagi helyzetétől függően ennél kisebb teljesítmény alapján is engedélyezheti a fizetett szabadság kiadását megha­tározott munkakörökben, megfelelő teljesítmény ese­tén. A közgyűlés által így engedélyezett szabadság mértéke évenként 12 nap­nál kevesebb is lehet. — Más feltételt szabtunk meg a háztájinál — ma­gyarázza az elnök. — A fér­fiaknál 150, a nőknél 110 tízórás munkanapot kell teljesíteni ahhoz, hogy 800 négyszögöl háztáji terüle­tet kapjon valaki. Az alap­szabály kimondja, hogy azok a tagok, akik az elő­írt legkisebb munkateljesít­ménynél többet produkál­nak, azok fél holdnál na­gyobb területet kaphatnak. A háztáji azonban nem ha­ladhatja meg az egy holdat Az alapszabály szerint a férfiak 200—250, a nők 150 —200 munkanap teljesítése esetén juthatnak nagyobb háztájihoz. A teljesítmény természetesen az előző nap­tári évre vonatkozik. Még annyit, hogy a ter­melőszövetkezet a munka minden területén pénzbeni bérezést alkalmaz — ezt is kimondja az alapszabály. — Arra kell törekedni, hogy legalább annyi), vagy­onnál többet fizessen a kö­zös, mint az üzemekben kapna az illető. Ezt termé­szetesen a gazdálkodás to­vábbi javításával kell el­érnünk — teszi hozzá Ho- monnad László elvtárs. — Van számos elgondo­lásunk — szögezi le az el­nök. — Figyelembe véve a kevés munkaerőt, igyek­szünk tovább gépesíteni. Növeljük az öntözött terü­letet, ami elősegíti a hozamok emelését. Fej­lesztjük a kertészetet is, ahogy a lehetőségek enge­dik. Itt ugyanis jelenleg, főként idősebbek dolgoz­nak. Az üzemág további ki- terjesztése azért is fontos, mert kötelezettségeink van­nak a város zöldségellátá­sának javítását illetően. Nem könnyű a bajai Mi­csurin Termelőszövetkezet vezetőinek. Az egyre javuló — A hagyományokat már messze magunk mögött hagytuk — mondja Nagy Gyula, a BOV kiskunhalasi gyáregységének főmérnöke. — Nem elég csak a régi megszokott módon termel­ni, újat kell adni a fogyasz­tóknak, s természetesen na­gyobb gondot kell fordítani áruink elhelyezésére is. Széles körű piackutatás után néhány héttel ezelőtt például megkezdtük a da­rabolt csirke készítését. A mellet és combot külön tasakba csomagoljuk, az aprólékot pedig szintén ta- sakokban értékesítjük. Bács és Tolna megyén kívül igen sokat szállítunk ebből az új áruból a fővárosba is. Az igényeket figyelembe véve, most azt tervezzük, hogy hamarosan ugyanilyen módon dolgozzuk fel a pe­csenyekacsákat is. Áruink tetszetősék, mert az idén rátértünk a zsugorodó ta- sakok használatára. A me­leg hatására ugyanis ez a műanyag zsugorodik, ráfe­szül az árura, amely ezáltal ízlésesebb külsőt kap. Hoz­zá kell tennem, hogy nem a minőség „javítására” al­kalmazzuk ezt az új cso­magolást, hiszen áruink el­len nincs kifogása megren­delőinknek. Szépen haladunk a tojás­feldolgozással. Eddig ot­Gázfűtés Szánkon Száztíz magánházból negyvenet már gázzal fűte- 1 lek Szánkon, ahol a helyi | párt- és tanácsszékházban, művelődési otthonban | szintén elvégezték a gázbe­rendezések szerelését. eredmények azonban azt bizonyítják, hogy igyekez­nek megbirkózni a felada­tokkal. K. S. venkétmállió darabot vet­tünk át, ebből 25 milliót exportáltunk a svájci, olasz, német és más államok házi­asszonyai vásárolhatnak belőle. Külföldi ügyfeleink szá­ma különben örvendetesen emelkedik. A múlt év őszén jelentkeztek a görögök, az­óta sűrűn megfordulnak nálunk hatalmas kamion­jaik. Egyszerre ezerkétszáz mázsa fagyasztott baromfit szállítanak hazájukba. Még náluk is „fiatalabb” ügy­feleink a spanyolok. Ebbe a messzi déli országba ma­gyar kamionok visznek egy- egy alkalommal ezerötszaz mázsa árut. A spanyol ex­portszállítás alig néhány hete kezdődött. Eddigi ta­pasztalataink alapján mondhatom, hogy elégedet­tek a halasi csirkékkel. O. L. Megélénkült a pártélet a hartal Lenin Tsz-ben. A napokban tartott taggyűlé­sen Rudnyák Lajos főme­zőgazdász elvtárs ismertet-' te az aratás, gabonabeta­karítás, tarlóhántás, má­sodvetés helyzetét, vala­mint a soronkövetkező fel­adatokat. Kérte a kommu­nistákat, hogy ki-ki a ma­ga területén és a legjobb tudása szerint segítse elő, hogy a jövő évi kenyér- nekvaló betakarítása a le­hető legkisebb szemveszte­séggel történjék a terve­zett, augusztus 1-i határ­időre. A többi között el­mondotta, hogy a gazdasá­gi vezetés az aszály miatti takarmány-félék terméski­KÉT 6S F£l hónappal ezelőtt zajlott le a Haza­fias Népfront IV. kongresz- [ szusa. Mi történt a nép- j frontmozgalomban ez idő j alatt? A közvélemény előtt is­meretes, hogy a kongresz- szuson a szocialista nemze­ti egység erősítésének je­gyében tárgyalták meg tár­sadalmunk időszerű politi­kai és gazdasági kérdéseit. témák fontosságuk miatt kiemelten kerültek a kongresszus elé. Külön bi­zottságok tárgyalták a tár­sadalmi struktúra és a szo­cialista hazafiság, valamint az uj gazdálkodási rend­szerrel összefüggő társadal­mi és politikai, továbbá az ifjúság kérdéseit, illetve a nép fron tm ozgajom ra háruló feladatokat. A kongresszus e három témabizottság elő­terjesztését bizonyos mó­dosításokkal fogadta el bizottságok azon munkalkodnak, hogy az észrevételeknek megfele- loen átfogalmazzák az ál­lasfoglalásokat. és azok vegleges szövege ősszel el­jusson minden népfrontbi­zottsághoz. AZ ELNÖKSÉG megálla­pította, hogy helyesnek bi­zonyult az egyes témákat részletesen elemző és fel­dolgozó társadalmi bizott­ságok tevékenysége. Ezért úgy határozott, hogy az or­szágos elnökség mellett há­rom ilyen társadalmi bi­zottság kezdje meg mun­káját. Az egyik a mező- gazdasági bizottság. Egy másik társadalmi testület a város, és községpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A harmadik bizottság a hon­ismeret társadalmi erősíté­sének érdekében tevékeny­kedik. A kongresszus és az or­szágos elnökség állásfogla­lásának megfelelően több megyében — attól függően, hol van erre igény, illetve hol melyük célszerű — ha- sonló társadalmi bizottsá­gok alakulnak a népfront választott testületéi mellett. Ilyen értelmezésben kerül­het sor erre esetleg járás­ban, vagy nagyobb város­ban. Mint Farkas József a népfront megyei bizottsá- Sáriak titkára, —— akivel e témával kapcsolatban be­szélgettünk a megyei el­képzelésekről — hangsú­lyozta: a helyiek döntik el, hol. mikor és melyik bi­zottság életrehívását tart­ják kívánatosnak. „Elsiet­ni nincs értelme, hiszen nem az a cél, hogy ismét u;i bizottságokat hozzunk létre, hanem, hogy épp a kettősséget párhuzamossá­got elkerülendő, csak ak­esését 400 hold siló-kukori­ca, köles, illetve takar­mánykeverék vetésével kí­vánja pótolni. Nagyszerű volt a taggyű­lés hangulata. A kommu­nisták számos okos javas­latot tettek részben a tár­sadalmi tulajdon védelme, másrészt az időjárás miatti terméskiesések pótlása cél­jából. A vita, a felelősség­től áthatott felszólalások szinte kézzelfoghatóan bi­zonyították: nincs hiány a párttagság tettrekészségé- ben, ha azt a gazdasági ve­zetők komolyan és időben igénylik! Ami külön is öröm — mert nem mindig volt így az utóbbi időben —, ez a kor alakuljon ilyen, ha az élet a feladatok követelik. Mint már arról hírt ad­tunk, a megyében május 28-án alakult meg a nép­front megyei bizottsága mellett működő mezőgaz­dasági bizottság. Nem le­het vitás, hogy erre — a megye jellegéből követke­zően is — szükség van. A fejlődés velejárója, hogy legyen olyan társadalmi testület, amely a népfront- mozgalomban már megho­nosodott változatos for­mákban és módszerekkel foglalkozzék a mezőgazda­ság politikai, gazdasági kérdéseivel, az agrárnépes­ség, a falvak, tanyák tár­sadalmi problémáival. ENNEK megfelelően vet­te feladatkörébe a mi me­zőgazdasági bizottságunk a mezőgazdasági szakismere­tek megszerzésének és fej­lesztésének támogatását, a termelőszövetkezeti klub- mozgalom erősítését, a me­zőgazdaság és az ipar ösz- szefüggéseinek elemzését, a tsz-vezetés és demokrá­cia több kérdésének vizs­gálatát. De van tennivaló bőven a szövetkezeti gaz­dák háztáji tevékenységé­nek elemzése, segítése te­rén éppúgy, mint a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetek helyzetének fi­gyelemmel kísérése, vagya falusi kereskedelmi, szol­gáltatási ellátás javítása körül. — hogy többről most ne szóljunk. A napokban olvashatták a tudósítást a kecskeméti népfrontbizottság mellett működő várospolitikai bi­zottság megalakulásáról. Ki vonná kétségbe, hogy nem ad igen sok segítséget ez a bizottság például a városrendezési tervek tár­sadalmi alátámasztásával, kritikájával azok sikeré­hez, amely nem maradhat el, amikor a város lakossá­gával egyetértésben, köz- megelégedésre valósulnak meg a közvéleményre is épülő elgondolások. KÉT BIZOTTSÁG indult el ezideig útjára Bács me­gyében. Biztos, hogy mun­kájuk eredményes lesz majd. A Hazafias Népfront megyei, járási, városi, ke­rületi és községi bizottságai rövidesen kézhez kapják a IV. kongresszus nyomtatás­ban megjelenő jegyző­könyvét. Ennek tanulmá­nyozása lehetővé teszi, hogy a népfrontmozgalom, s ben­ne új bizottságaink is, a kongresszus határozatai­nak. állásfoglalásainak szel­lemében. a helyi társadal­mi érdekek figyelembe vé­telével fejtse ki tevékeny­ségét. Tóth István fontos taggyűlés megelőzte a tsz-vezetőség ülését, te­hát a szakvezetés már ab­ban a biztos tudatban hoz­hat határozatokat, hogy azok végrehajtásáért egy ember­ként felsorakoznak a kom­munisták. Példaadó napi munkával és mozgósító, felvilágosító szóval egy­aránt. A továbbiakban meleg­hangú helyesléssel és titkos szavazással Zerza István elvtárs személyében új párt­titkárt választott, Grőb Henrik elvtárssal pedig a vezetőséget egészítette ki taggyűlésünk. .. Tiboldi János, Harta A kertészetben főként idősebbek dolgoznak. A piackutatás után Új áruk, új üzletfelek A kommunisták tettre készek

Next

/
Thumbnails
Contents