Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

I oldal Í968. június 13, csOtBrttllC­Leninvdrosi séták Sokat írtunk róla annak idején. Nem csoda, a megye első igazi új lakó­negyede volt. Kecskemét ma is büszke rá, s habár lassan másutt is emelked­nek már kisebb-nagyobb házcsoportok, s olyan is épül, mely lefőzi majd rö­videsen, ez az első akkor is kedves marad. Kedves még akkor is, ha már hi­báit, foltjait is észrevesszük. SEJ TORONYHÁZ, TORONYHÁZ A toronyházak tövében találó volt az elnevezés: Toronyház étterem. Az ét­teremmel nem is volt azóta sem különösebb baj. Néha ugyan panaszkodik egy-két vendég, „öt pincér is ebé­delt, de egy sem állt fel engem kiszolgálni...” Vagy „Huzatos a helyiség, nem lehet nyáron megmaradni benne..." Aztán: „Szom­baton nem lehetett csak barnasört kapni...” — és így tovább. De ilyen panasz — sajnos — másutt is akad. Ritkább azonban az olyasmi, amit a közelben lakók felemlegetnek. A nappal cukrászda, este ze­nés szórakozóhely egészen hajnali négy óráig tart nyitva. S ez nem kis zene­bonával jár. Kiszűrődik a hangos zene is, de ennél is rosszabb, amikor a részeg vendégek randalíroznak. Az utóbbi időben ez sem ritkaság. Érthető ez. Hi­szen ki ér rá hajnali négyig szórakozni? Dolgozó ember csak ritkán. Akik hétköz­nap még ilyenkor is szóra­koznak — tisztelet a kivé­telnek — gyakran nem má­sok, mint a más vendég­látó helyekről kiszorult lump elemek, részegek stb. Felmerül a kérdés: van-e szükség egy lakónegyed kö­zepén ilyen jellegű szóra­kozóhelyre? Nem volna-e untig elég, ha csak szom­baton éjszaka tartana nyitva ilyen hosszú ideig a „Toronyház”, más hét­köznapokon pedig bezárna legalább két órakor. Még akkor is, ha ez netán, a vállalatnak így előnyö­sebb. Fontolják meg az illetékesek. TAVALY BEZZEG.. Sok ember kezdi így a beszélgetést ezen a vidé­ken. Valóban, mintha meg­kopott volna a Leninvános fénye, szépsége, pedig az idén akarják átadni hivata­losan is. A szépen ápolt parkok csak egy évig tar­tottak. Ma már száraz idő­ben senki sem locsolja a füvet, virág sincs a nagy terek közelében. A ház- felügyelők megunták a gon­dozását, s a város úgy lát­szik, nem győzi pénzzel. Szárad a fű, lassan nyoma sem lesz a zöldnek. A fák is kiszáradtak jórészt.' Kü­lönösen a kis fenyőkért kár. A kellemes látványt nyújtó szökőkút közepén álló szobor szutykos, pisz­kos. Hm .., Csuda tudja kinek kellene ezt időnként „leápolni". Valakire rá kellene bízni az ilyen ap­róságokat is. BÉRHÁZ MÁZOLVA A Halasi út mentén álló bérházak tarka látványa eleinte nem bántott senkit. Ma már vedlenek a nyi­tott folyosók vaslemezei, rozsda eszi a festék alatt őket. Tán az alapozást fe­lejtették ki az építők an­nak idején ... Néhol a la­kók megpróbálják bemá­zolni a fontos részeket. Az eredmény: szörnyű tarka­ság. Ez viszont már bántja a szemet. Nem az itt- lakókét Azok — sajnos — megszokják, de az idege­nekét. Az ünnepi átadásra idegyülekezőket is majd biztosan. EGY PICINY KÖNYVTÁR Majdnem komfortos ez a lakótelep. Van egy jól fel­szerelt ÁBC-áruháza, egy pagodaszerű — nem vala­mi szép, de a célnak meg­felelő — szolgáltató épü­lete — benne fodrász, ci­pész, patyolat, szabó és GELKA-résdeg, sőt patika is az orvosi rendelő szom­szédságában. Korszerű is­kola, bölcsőde és óvoda. A házak közt játszóterek. Tágas, levegős — habár gyakran a ZIM füstjétől kormosán és füstösen leve­gős — ez a vidék. Az em­berek, azt hiszem, igazán jól érzik itt magukat. Ké­nyelmüket, kultúrál ódásu- kat szolgálja majd a rövi­desen megnyíló „mini­könyvtár” is. Egy kis kápolna szerű épületben kapott helyet a könyvtár, a légi temetőből maradt itt ez a házacska — igen okos dolog volt, hogy meghagyták műemléknek — rendbehozták, s most könyvtár lesz benne. Saj­nos, csak ez jutott a kul­túrának. Pedig elkelt volna egy klubszerű olvasóterem is. különösen a fiataloknak, akik — főleg télen — biz­tosan szívesen vették volna igénybe. Terület még mindig akadna a közelben. Egy kö­zel hatezer lakosú városrész ez, nagyobb mint sok falu a megyében... A kultúra szebb és tágasabb hajlékot is megérdemelne az ilyen új lakótelepeken. Ä KILÁTÁS A kilátás nagyon szép a agas házak tetejéről. A egújuló városközpont is le látszik. Csak a szán- §kos rosszindulat nem eszi észre a változást. Ha légis ezúttal néhány hiá­nyosságra hívtuk fel a fi­gyelmet, ezt sem holmi akadékoskodás diktálta. Csak azt szeretnénk, ha semmi sem zavarná ezt a kitárulkozó csodálatos pa­norámát..; F. T. P. Német és lengyel vendégek az Óvónőképző Intézetben Uj lakások Keceleo Ezekben a napokban már a belső munkálatokat vég­zi Kecelen a Vasút utcá­ban épülő egyszintes, négy lakást magába foglaló épü­letben a községi tanács há­zilagos brigádja. Az össz­komfortos lakások tető alá hozásához — amelyek költ- sége meghaladja a 700 000 forintot —, a megyei ta­nács is adott anyagi segít­séget. (Kovács János felvétele) Június 15-én kisbolygó földközelben Érdekes „látogatója” lesz vadászat szolgálatába áUf- ™ nto amLreZ az^Ikirős^ tették. A planetoidák kö- kisbolygó „személyében»» zott a (nagyobbak gomb egy úgynevezett aszteroida, alakúak, a kisebbek azon- mt.ító ban szögletesek. Ilyen le­km közelségbe hozzánk, a hét az Ikarosz is, amely várható eseményhez már időnként olyan közel ke­hónapok óta olyan kom- ... Marihoz hnffv fel­mentárokat fűznek egyes, nU a INapnoz, nogy rei csillagászattanban Járatlan színe izzásba jön, S így sa- íaikusok, miszerint nincs ját fénnyel Is rendelkezik. ülkö7és ‘ sem* * másszóvai Minden egyes „kisbolygó­amolyan kozmikus kataszt- vadasz” nevet is adhat az rőfának néznénk elébe. A általa felfedezett aszteroi- teljesen megbízható pálya- Kulin nvörev számítások alapján azon- aanaK. ur. ívuun uyorgy, ban bátran megnyugtatha- magyar csillagász például, tunk mindenkit; nem üt- aki 83 aszteroidát fedezett «nénik kozmikus kataszt- fel, egyiküket a nagy ma­rid, tematikusról, Bolyainak . __nevezte eL Ennek sorszá­+ AZ éSemJTÍÍz I4«, jelölése pedig tosan mé^s ^demes lesz ^ Q >c A számitósok megállnun ^ pe , azt mutatják, miszerint a megismerkedn kisbolygók övezetében levő az apró égitestekkel, ame f„ifelfedd. lyeknek létót S plantLidík t tl ler^is^sejtette, amitor úgy ***** összepúrva egy gondolta. hogy a Mars és gombot adnának, a Jupiter közötti űrt fel- amelynek átmérője 6880 tétlenül ki kell töl­tenie egy még fel- fedezetlen bolygó­nak. Más csillagá­szok hasonló felté­telezései alapján aztán meg is indult a kutatás a feltéte­lezett bolygó után. A munkába egész kis kollektíva kap­csolódott bele, élén Xaver Zach német csillagásszal És a „bolygóvadászat” eredménnyel is járt, mert a munkakö­zösség egyik tagja, a palermói Piazzi, pontosan 1801. ja­nuár elsejének éj­szakáján megpil­lantott a feltétele­zett helyen egy igen kicsiny, bolygósze­rű égitestet, amelyet 6 Ce- km lenne. Ez lenne tehát rés névre keresztelt el, a Phaethon elméleti mé­Néhány kisbolygó pályája összehasonlítva a bolygók pályájával. re te. A Phaeth ónnak, a haj­dani ősbolygónak igen gyors lehetett a tengelyforgása és A Kecskeméti Óvónőkép­ző Intézetben kedves ven­dégeket köszöntöttek a mi­nap: az NDK-beli Halle testvérintézetének 14, és a Varsói Óvónőképző Főis­kola 10 hallgatója jött el tapasztalacserére megye- székhelyünkre. Az Óvónőképző Intézet vendégeiként Kecskeméten tartózkodó német és lengyel főiskolások szerdán egyhe­tes országjárásra Indultak. Htjukra elkísérte őket a kecskeméti Intézet 107 első­éves növendéke is, gondolva ezzel Palermo vá­ros védőistenére. Egy szétrobbant Ősbolygó: a Phaethon alighanem ez is okozta vesztét, mivel róla aszte- Egy évre rá Olbers bré- roidák szakadtak le. Szét- mai orvos, amatőr csilla- robbanásának másik oka gász rábukkant a második a következő lehetett: A kisbolygóra. Ennek Pállasz bolygók belsejében Igen lett a neve. Olbers felve- nagy nyomás uralkodik, s tette a gondolatot, vajon ilyen állapotban az anyag nem létezett-e a Mars és rendkívüli hőmennyiség a Jupiter között egy haj- tárolására képes. Ha az- dani nagyobb égitest, amely tán a bolygó tömegének valami okból felrobbanva, valamilyen átrendeződése apró csillagtöredékekre következtében a nyomás esett szét, s ezek lennének hirtelen lecsökken, rend- az úgynevezett kisbolygók, kívüli, robbanásszerű hő- Ölbers felfedezése után felszabadulás következik az ismert kisbolygók szá- be és az égitest darabokra ma gyorsan gyarapodott, esik szét. Ilyen tömegát- különösen akkor, amikor rendeződést okozhatott a a múlt század végén a Jupiter óriásbolygó, amely- fényképezést is a bolygó- hez a Phaethon valamikor veszélyes közelségbe ju­tott , „Mini bolygók“ és repülő szikladarabok A kisbolygók legnagyobb része csak amolyan „re­pülő szikladarab”. Olykor inkább óriás meteoroknak is nevezhetnők őket Egye­sek túlhaladnak a Jupi­ter pályáján és megközelí­tik a Satumust is. A földközelítés rekordját azonban nem az Ikarosz tartja, hanem a Hermész, mely 1937-ben mindössze kétszeres holdtávolságra volt tőlünk. Ennek a kü­lönös, mindössze 1 km átmérőjű „mini bolygónak” felületén a vonzóerő olyan kiosi, hogy ott egy vasúti kocsi mindössze egy kilo­grammot nyomna, ha pe- dlS egy futballmeccs szín­terévé válna, úgy a kirú­gott labda azonnal a vi­lágűrbe repülne, de ha­sonló sorsra jutna a játé­kos is, akit a rúgás lendü­lete „Hermész körüli pá­lyára” vezérelne. Természetes űrállomás Az 1958-as varsói űrha­józási kongresszuson az az érdekes gondolat vetődött fel, hogy a legközelebbi földközelségnél szállítsa­nak űrhajókkal energetikai berendezéseket erre a kis­bolygóra és ezeknek segít­ségével változtassák meg pályáját és tegyék őt Föl­dünk második holdjává, pontosabban: természetes űrállomássá. Még érdekesebb Orberth professzornak, az erdélyi származású tudósnak az az elgondolása, miszerint ér­demes volna például a Pallaszra egy műszeres la­boratóriumot telepíteni, amely ennek hátán utazva erősen megközelíthetné a Venus bolygót. A Her- mészre telepített hasonló műszerek viszont a Mer­kur közvetlen szomszédsá­gában haladnának el ada­tokat szolgáltatva erről az érdekes, belső bolygóról. Ma még álom ez, de hol­nap talán már valóság! Dr. Xántus János Az Ikarosz kisbolygó „személyi” adatai. Átmérője kb. 1,5 km. Tö­mege hozzávetőlegesen 5 millió tonna. Felfedezője Baade ameri­kai csillagász. Felfedezésé­nek éve 1949. Keringési ide­je 409 nap. Naptól való kö­zepes távolsága 1,078 csil­lagászati egység. Minden 19. esztendőben erősen megközeliti a Földet. Ne­vét a görög mitológiából kapta. A törvény kiskapuja A JOGALKOTÁS rend­kívül bonyolult, felelősség- teljes miunka. A törvény­hozónak, amikor az élet egy-egy területét jogilag kívánja rendezni, előre ki kell „számítania”, hogy az általa kibocsátandó tör­vény, rendelet a gyakor­latban milyen hatással lesz alkalmazható, s tud­nia kell, hogy az esetek­nek számtalan variánsa igen nagy próbára teszi majd az írott szavakat. Tömörebben: a jogsza­bálynak is a gyakorlat a próbaköve. Néhány év elteltével már egyértelműen véle­ményt nyilváníthatunk arról, hogy ez vagy az a tör­vény jó, hiányos, vagy nem jó. Ez utóbbira nem Igen van példa, hiszen a jogalkotásiban nemcsak el­méleti, hanem gyakorlati jogászok is részt vesznek. Ezen kívül ■— például leg­utóbb a Munka Törvény- könyve tervezetének, a földtörvény elkészítésének munkájában, megvitatásá­ban — széles tömegek is beleszólhattak. MINDEZEK ellenére — s ez bizonyítja milyen ne­héz jó törvényt alkotni — vannak jogszabályok, ame­lyeken a leleményes, a fe­lelősség alól menekülni akaró ember megtalálja a kiskaput, s időlegesen egérutat is nyerhet. A bíróságok statisztikájában viszonylag nagy számmal szerepelnek a gyermektar- tásdíj fizetésének elmu­lasztása miatt indított pe­rek. A szülők elválnak, a bíróság kötelezi az apát, hogy havonta meghatáro­zott összeggel járuljon hozzá a kiskorú nevelésé­hez. A férfi azonban — tisztelet a kivételnek — nem fizet. Következik a letiltás. Az illető otthagy­ja a munkahelyét, az asszony bepereli, elítélik a bűnöst, de a gyerek, az anya továbbra sem kap semmit. SAJÁTOS -„‘kiskapu” ez. Hiszen a vétkest végül is elitélik. Igen ám, de ezzel nincs megoldva a problé­ma. A néhány hónapos —■ főleg felfüggesztett — bör­tön nagyon kevés esetben, éri el a hatást. A törvény cél ja ugyanis az, hogy a ki­látásba helyezett szankci­óval arra ösztönözze a fi­zetésre kötelezett szülőt, hogy ennek a kötelességéi­nek eleget tegyen, a kis­korú ne szenvedjen hiányt semmiben. S éppen ezt nagyon sok esetben nem éri el a törvény. A férj nem fizet inkább alkalmi munkát vállal, s ilyenkor tehetetlen a jogszabály. Nem is kiskapu ez, hanem „fehér folt”, részleges bé­naság. Mi lenne a helyes meg­oldás? A válasz nem olyan egyszerű. Hogyan kötelez­zék a szülőt a fizetésre? Munkakényszerrel? Ez semmi esetre sem volna összeegyeztethető a szoci­alista jogrendszerre jellem­ző humanitással, nevelő szándékkal. ALIGHANEM eltűnne a „kiskapu”, csökkennének a klbúvási lehetőségek, ha a jogszabály sokkal maga­sabb büntetési tételt álla­pítana meg az elkövetők­re. Bizonyára nagyobb visszatartó erővel bírna, ha néhány éves elzárással fenyegetné a törvény a magáról, gyermekéről „megfeledkezett” szülőt. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents