Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-13 / 137. szám
) Í968. Június 13, csütörtök' 8. oldal Roxolánok temetője Hatodik éve vallatja a madarasi földet Kőhegyi Mihály, a bajai múzeum régésze. Tizennyolcezer négyzetméternyi halmot-la- pályt bolygatott meg. ’ 197 sír titkait fedte fel eddig. Érdekes és tudományosan egyelőre aligha magyarázható: valamennyi sírban női csontokat és használati tárgyakat talált. — Melyik korból való ez a temető? — Az időszámításunk utáni 270—350-es évekből, a késő-szarmata — úgynevezett roxolán — korszakból. Ez a hetvenkét madarasi halom és környéke rejti az egyelőre ismert legnagyobb roxolán temetőt. vább magasították. Sajnos, az idők folyamán valamennyi — az eddig feltárt — halomsírt kirabolták, mindenütt dúlás nyomait fedeztük fel. Van azonban az itt elterülő temetőnek egy része, amelyet nem raboltak ki. De ezek nem halmok, a síkon terülnek el. — Érdekes módon jöttünk ezeknek nyomára — mondja a régész. — Lucerna volt ezen a területen és a növényzetben bizonyos részeken tarkaság mutatkozott. Mi okozhatja ezt a rendellenességet? A kerek foltokon, amelyeken a növényzet elütő volt az átlagmár becsesebbek, mint a felbolygatott halmok. Még egy érdekesség: számos sír már a hunok itt— tartózkodása Idejéből való. Mit mutat ez? A hunok nem űzték el a leigázott népeket, engedték őket tovább dolgozni. A hun ugyanis katona nép, szüksége volt a termelőkre is. Nos, az Árpád-kori ház most van- feltárás alatt. Már szépen kirajzolódnak az alapjai, valamint előkerült a hozzá tartozó fűtőkemence, a két sütőkemence és a kút is. Az épület alapterülete 340x250 cm. Értékes cserépanyagot is találtak a romjai alatt Mikor meglátogattuk a tól> 00111 kezdtünk és íme, A megyei tanács biztosít- régészbrigádot, Kőhegyi valamennyi helyen érintet- ja a régészetileg értékes te- Mihály éppen egy munkagödör padkáján ült és milliméter-papírra jegyezte fel a legújabb lelet helyét. Ma ugyanis igen érdekes és becses újdonságnak jutott nyomára: a XII.—XIII.századból származó Árpád-kori lakóhely körvonalai bontakoztak ki az ásó nyomán. De térjünk vissza előbb a roxolánokhoz. Az imént említett rejtély, hogy a sírokban eddig csupán női csontokat találtak, arra vall, hogy ez a nép még az anyajogú társadalomban élt, másrészt pedig arra serkenti a régészt: kutassa ki, hova temetkeztek a férfiak? Mert valahol kellene férfiaknak is pihenniük, hiszen ha történetesen háborús cselekmények szólították volna el a harcképeseket, még mindig maradt otthon öreg és gyermek. — Lehet, hogy a még feltárásra váró területen egyszer csak rájuk bukkanunk — véli Kőhegyi Mihály. Hetvenkét — egyenként öt-hat méter magas — halom terül el ezen a vidéken, valamennyi mestersé- Munkában a régészek, itt állt az Árpád-kori ház. ges sírhalom. — Az eddig feltárt sírok len sírt fedeztünk! fel. Saj- mető feltárásának anyagi arra vallanak, hogy a te- nos, még kevés ilyen sír fedezetét, de a községi ta- metkezés alkalmával halotti feltárására volt módunk nács is jelentős segítséget tort ültek a domb fölött, ad, hozzájárult ugyanis ahaz itt lelhető állati csontok Ezek az érintetlen sírok hoz, hogy a már bevetett és étkezőedény-töredékek — nyilván a szegényebb területet is kutatás alá ve- ezt bizonyítják Érdekes je- néposztály temetkező helye hessék a régészek, lenség: a tor után a sírt to- —, régészeti szempontból Balogh József 16. Az egyedülálló ember mindig gyönge, a magány éppen a morális tartást öli ki az emberből. Támaszték nélkül nem lehet élni. Sokáig dolgoztak A professzor minden jegyzetét összecsomagolta, a hátrahagyott papírlapokat elégette. A kísérleti naplókba néhány bejegyzést, képletet írt; ezek a hosszú évek munkáját áttekinthetetlenné, csaknem használhatatlanná tették. Hilde csendesen, és mint annyi évtizeden át, most is mindent értően asz- szisztált. Wocheck bánatosan búcsúzott ábráitól, a reakció-láncolatok szűkszavú leírásaitól. — Értem önt, Heinz — mondta Hilde. — Pisztollyal egyszerűbb lenne — krákogott a professzor —, de a halál az megmásíthatatlan és visz- szavonhatatlan. Pénz lesz nálam... s ha minden szál szakad, egy fiola is a vegyületünkből. * A repülőtérre egyedül érkezett Az útlevél- és vámvizsgálat két percnél nem tartott tovább. Azután felhaladt a lépcsőn és elfoglalta a helyét a Van- guardban. Újságjába mé- lyedt. Mellette üres volt a hely, s csak néhány pillanattal a gép indulása előtt telepedett oda valaki. Az illető a háziszappan tiszta illatát hozta magával. A professzor a szemüvege fölött oldalt lesett Elmosolyodott — Jól van, Hilde,:. Sejtettem .., Most is mellettem marad. — Ha tudná, milyen nehéz volt jegyet szereznem! A gép felemelkedett áthatolt a felhőrétegen és máris az ég kék kupolája alatt szállt Amikor a repülőgép figyelmeztető lámpái kihunytak, ők is kicsatolták a biztonsági öveiket. ■Wocheck akkor vigyázva, széke karfájára helyezte a kezét. Nem csalódott: Hilde keze is a karfán nyugodott. .— De professzor úr... — az idős lány mosolygott A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban szép számú közönség előtt nyitották meg a keceli Arany János Általános Iskola és Gimnázium batik-szakköré- nek reprezentatív kiállítását. Részt vettek a kiállítás megnyitásán Kecel község tanácsának, valamint a szakkört patronáló iskolának vezetői és igen sokan ennek az érdekes művészeti ágnak kedvelői közük Dr. Domonkos Imre művészettörténész mondott ünnepi beszédet. Méltatta a keceli általános iskolások immár világhírre emelkedett szakkörének munkáját. Méltán lett híres ez a kis közösség, hiszen innen A kiállítás közönsége. került ki az indiai gyér- ezer pályázó közül egye- értékesebb ez a diadal, hi, mekrajzkiállítás győztese, dűl nyerte el az Indiai Köz- szén a batik-művészet ■ ti- Rácz Rózsa, áld az Idén 80 társaság aranyérmét. Annál pikusan indiai eredetű. Egy érdekes tanulmány a munkásosztály fogalmáról Kik a magyar munkásosztály tagjai? A napokban Jelent meg a Kossuth Kiadónál Blaskovits János: A munkásosztály fogalmáról című tanulmánya, amely a párt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetében folyó kutatómunka egyik fő témájához — a munkásosztály helyzetével összefüggő elméleti, politikai, gazdasági, kulturális és szociális problémák, perspektívák — vizsgálatához kapcsolódik, ennek első láncszeme. A szerző szerint a tanulmány feladata segíteni a további kutatások határainak kijelölésében, eredményeinek értelmezésében és szintézisében. A szerény fogalmazás mögött azonban egy jelentős hazai és nemzetközi forrásanyagra támaszkodó munka áU. Jelentőségét nemcsak a kutatás tárgya adja, hanem az elért eredmény is: Magyarországon az elsők közé tartozó munka, amely a történeti és a szociológiai módszer és kutatások eredményeit felhasználva, kísérletet tesz a munkásosztály fogalmának meghatározására a szocializmus viszonyai között. A tanulmány két lényeges társadalmi-gazdasági folyamatra vezeti vissza a munkásosztályban végbement változásokat. Egyrészt a társadalom szocialista átalakítására, másrészt a termelőerőkben végbement változásra, a tudományos-technikai forradalomra. A szocialista forradalom tette • munkásosztályt a hataHalk kattanás hallatszott, majd megszólalt a gép hangszórója. „Villásreggell után Budapest következik.” —» A stewardessek kávét, sajtot, szardíniát, kaviárt és tejet szervíroztak. A tejpor kis négyzetalakú alumínium fóliában volt. Wocheck feltépte a sajátját és a forró feketébe hintette... — Budapesten leszállunk — közölte a légikisasszony. — A gép harmincöt percig időzik, majd folytatjuk utunkat München felé. — Nagyszerű lesz — mondta Wocheck —, tudja Hilde, legalább harminc éve nem jártam abban a városban. — Nem ismer rá a professzor úr — szólt hátra bizalmaskodón az előttük levő sorból egy tagbaszakadt, ismeretlen férfi. — De addig is, mindig hallgasson rám, én vigyázok majd önökre. Hilde a professzorra nézett, elmosolyodott Aztán leszállt a gép, gurult néhány száz métert, megállt. Wocheck is felállt és maga előtt tessékelte Hilde Krausot. A légikisasszony mondott volna még valamit, de Wocheck ellen tlom birtokosává, a termelőerők gyorsütemű változása pedig átalakította magát a munkásosztályt, annak szerkezetét. Blaskovits János munkája e folyamatokra építve száll vitába azzal a társadalomtudományban és köztudatban egyaránt elterjedt nézettel, amely a munkásosztály fogalmát még ma Is leszűkíti főként az iparifizikai munkásokra. Ugyanakkor elutasítja azok felfogását is, akik mérhetetlenül kitágítják, parttalanná teszik ezt a fogalmat és a munkásosztályhoz sorolnak minden alkalmazottat, akiknek csak valamiféle kapcsolata van a gazdasági élettel, beleértve a termeléssel foglalkozó minisztériumok, főhivatalok, intézmények, bankok egész személyzetét is. Az első fejezet a kapitalizmus és a szocializmus struktúrája közti alapvető különbségekkel foglalkozik. A szocialista Magyarország struktúrája elemzésénél érdeklődésre tarthat számot a tulajdonviszonyok szerepét és más osztályképző társadalmi elemek viszonyát bemutató rész. Bírálja a tulajdonviszonyok szerepét lekicsinylő nézeteket; ugyanakkor kimutatja, hogy a tulajdonviszonyok a szocializmus osztálystruktúrájában módosult szerepet játszanak és elsősorban a két nagy, közvetlen termelőosztály közeledését szolgálják. A munka második fejezete főként a mai kapitalizmusban mondást nem tűrő, határozott kézmozdulattal elparancsolta az útból. Leereszkedtek a lépcsőkön. Néhányszor körülsétálták a gépet, azután elindultak a Ferihegyi légikikötő épületei felé. Ott az ajtók közelében szürke egyenruhás férfiak beszélgettek. Wocheck hozzájuk lépett — A parancsnokukkal kívánok érintkezésbe lépni — mondta és lábaihoz tette a kézitáskáját... Fiatal határőr tiszt lépett a helyiségbe. Kimért udvariassággal köszöntötte a professzort. Wocheck a kezét nyújtotta. — Bízom abban, hogy parancsnok úr kellő meghatalmazásokkal rendelkezik. Ennek alapján bejelentem, hogy Hilde Kraus nevű asszisztensemmel Budapesten kívánok maradni. — Az okmányait, ha szabad kémem. Átlapozta a két útlevelet, azután sajnálkozva adta vissza az iratokat. — Sajnálom, professzor úr... önnek athéni követségünknél módja lett volna látogató vízumot kérni. Kirándulását ott biztosan engedélyezték volna. (Folytatjuk) végbement változások ldeoló- gial tükröződésével foglalkozik. Meggyőzően bírálja az „új középosztályról", az Ipari társadalomról szóló burzsoá nézeteket és kimutatja, hogy ma is a munkásosztály és burzsoázia szemben állása az a lényeges társadalmi viszony, amely a kapitalizmust jellemzi. A harmadik fejezet, amely a munka leglényegesebb része, behatóan vizsgálja azokat a változásokat, amelyek a magyar munkásosztály összetételében a szocializmus keretei között végbementek. Figyelembe kellett venni, hogy a leghaladóbb társadalom viszonyai között, de nem a legfejlettebb műszaki-gazdasági feltételek mellett létező munkás- osztályról van szó. Iparunk fejlettsége, ágazati szerkezete, technikai felszereltsége nem azonos a fejlett tőkésországokéval, ezért munkásságunk összetétele Is eltér azokétól. A szerző álláspontja szerint a munkásosztály határai rendkívül kiterjedtek, de az osztályjegyek még nem mosódtak el. Munkája alapján a munkásosztály fogalmába tartoznak az állami vállalatok dolgozói az Iparban, a szállításban, az építőiparban, a kereskedelemben, a hírközlésben, a szolgáltatásban és a mező- gazdaságban; e fogalom szerint a munkásosztályhoz tartozik a felsorolt ágazatok ad- mlnlsztratlv-technikai alkalmazottainak egy része Is. A szerző tisztában van azzal, hogy az általa adott meghatározás teljesen új megvilágításba helyez egész sor politikai és egyéb problémát. Munkájának érdeme, hogy nem kerül meg egyetlen ilyen problémát sem, ezek közül Is a legfontosabbat: a munkásosztály vezető szerepét érintő kérdéseket. Koncepciója — bár ma nem az egyetlen lehetséges és vitán felülálló koncepció — elősegítheti a munkásosztállyal kapcsolatos társadalmi-politikai problémák megoldását. Alapul szolgálhat a további kutatásokhoz, egyik támpontja lehet politikai állásfoglalások előkészítésének Is, s mindenképpen jelentős lépés a hlvebb társadalmi önismeret felé. Pozsgay Imre Az SZHT tanfolyama sport- és kultúrfelelősök részére A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az üzemi sport- és kultúrfelelősök részére tanfolyamot szervezett Kecskeméten. A marxizmus—leninizmus esti egyetemének épületében a programnak megfelelően ma Kaposi Mihály, a Népművelési Tanácsadó szakreferense a felnőttoktatásról tart előadást.
