Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-13 / 137. szám
t9S8. Kbit» 13, csütörtök 3. oldat A piac beleszólt Olcsóbb lett a klorocid, a Hungazin és a Dikonirt alapanyaga Két százalékkal csökkent a fűzfői nitrókémiai ipartelepek termékeinek árszínvonala az új gazdasági mechanizmus hatására. A közvetlenebbül érezhető piaci impulzusok, valamint a vásárlók foko- zottab importlehetőségei, gazdaságosabb, olcsóbb termelésre, az eljárások korszerűsítésére késztették az 500 féle terméket előállító nagy vegyipari üzemet. Legelőször a Szerves üveg — a plexi — áralakulásába szólt bele a piac. A szerves üveg ugyanis egyre olcsóbb a világpiacon. Rugalmas üzemszervezéssel megkétszerezték a szerves üveget előállító üzem kapacitását és ezáltal 10 százalékkal csökkent a plexi önköltsége, és ennek megfelelő arányban az eladási ára is. Hasonló döntés élé állította a gyárat az a körülmény is, hogy a világpiacon lecsökkent a cloro- cid kenőcs ára. A gyógyszergyár korábbi megrendeléseinek egy részét lemondta, és inkább importból biztosította e fontos vegyületet. A biztos hazai vevőért küzdve a gyár szakemberei által kidolgozott új eljárás révén most már 25 százalékkal olcsóbban állítják elő és árusítják a dorocid kenőcs alapanyagát. Lényegében olcsóbban készül Fűzfőn két legfontosabb gyomirtó szerünk, a Hungazin és a Dikonirt alapanyaga. Ezzel számottevően csökkent az előállításhoz adott állami dotáció összege. (MTI) Nem elég a gyertyaláng Csakugyan zárva -van a kultúrterem a fiatalok előtt? Papp István, a Szikrai Állami Gazdaság újbögi üzemegységének vezetője, aki szintén nem tartozik még az idősebb korosztályhoz, élénken tiltakozik: — Már hogy lenne zárva, kérem! A kulcs a fiataloknál van. Akkor mehetnek be, amikor csak akarnak. Hogy meggyőzzem, rögtön elő is kerítem a KISZ- titkárt. Telefon a pincészethez: munka végeztével, negyed óra múlva jöjjön a központba a KISZ-titkár, Bar- ta József. A KISZ-titkár meg a kulcsa Az üzemegységvezető panaszkodik: a Magyar Ifjúság ez év január 26-i számában súlyosan megbírálta a gazdaságot, amiért a kultúrteremben — almát tárolt Maga a tény, persze igaz volt. Átvételi gondok voltak a gyümölccsel, valahol — átmenetileg — el kellettt helyezni Több mint százezer forint értékű termést nem lehetett a szabad ég alatt hagyni Most az érdekel: hosz- szabb távon jogosult-e a fiatalok panasza. Olyan körülmények között, amikor színpaddal ellátott kultúrtermük és mellette rádióval, tévé-vei, asztaliteniszszel, és sok más sporteszközzel felszerelt klubtermük van. Tavaly a KISZ- szervezet 15 ezer forint támogatást kapott a gazdaságtól. Közben előkerül a KISZ- titkár; ifjú emberke, szé- gyellős, pirulás tekintettel néz körül, beszéde kapkodó. Mondom, meg kellene néznünk a kultúrtermet. Keresi a kulcsot a zsebében. Nem találja. A dolog kínossá kezd válni. Végre Papp István hidalja át a helyzetet: javasolja, menjünk le, hátha nyitva is van a terem, vagy a klubszoba. Igaza van — a klubszoba ajtaja nyitva, néhány fiatalember most ölti magára a futballdresszt. Körös-körül rendetlenség, csapzottság. A kultúrterem látványa pedig egyenesen kiábrándító: poros girlandok a mennyezeten, még a legutóbbi bálról maradhattak itt; bokáig érő csikkhalmaz a padlón, ujjnyi vastag por a székeken, Százketten Itt bizony nem szívesen tölteném el az időmet — Nem könnyű nálunk a KISZ-mozgalom — magyarázza Barta József. — A 24 fős alapszervezet tagjai közül csak négyen-öten dolgoznak a gazdaságban. A többiek? A Tisza Gyöngye Tsz-től, a gépgyártól, meg a gépjavító állomástól kerültek ide. Mivel hozzánk közelebb vannak, mint a munkahelyi szervezeteikhez. Megkérdem, hány KISZ- korosztálybeii fiatal dolgozik az üzemegységben. Barta József nem tudja. Az üzemegységvezető pár perc alatt utánanéz: százketten vannak. Igaz, közülük többen egy másik alapszervezethez tartoznak, amely az üzemegység egy külső kerületében működik. Ott állítólag jobb a helyzet. Foci, pingpong, biliárd Barta Józsefnek már el kellett volna készítenie az idei akcióprogramot. De mint mondja, nem tud mit kezdeni vele. A fiatalokat még a VIT-kupáért indított lövészet sem érdekli, hiába hívja őket az MHSZ. Szegedi ifjúsági napok? Kit érdekel? Közös kirándulás? Ugyan ... Holott a gazdaság autóbuszát, amennyiben idejében kérik, s nem a diáktáborozás időszakában, térítés nélkül megkapnák... Mi kell hát akkor? A foci, a ping-pong, meg a biliárd... Az is csak néhány ifjúnak. Még megdöbbentőbb hallani, hogy a 230 személyes mozi — sok faluban nincs ilyen — heti háromszori vetítéssel is kihasználatlan; évi 70—80 ezer forint ráfizetése van a gazdaságnak. Színpadrészének deszkáit pár év óta senki nem koptatta. Azt mondják, érdeklődés hiányában. Szolnok 30 kilométerre van, Kecskemét se sokkal mesz- szebb. Ide nem jutnak el az együttesek. Bálok nem múlnak el verekedés nélkül. Legutóbb már a rendőrség is szemrehányást tett a rendezőknek, amiért a renitenskedőket nem tudják kívül rekeszte- ni. Ö- és Üjbögön mintegy hatezren laknak. De házépítésre engedélyt már évek óta nem ad ki a kécskei tanács. Körös-körül tanyák. Szőlők és alma- fák. Az utóbbiakról a fölös termés hová kerül majd az ősszel? Az eddigiek után ez lényegtelen kérdés. A panasz kevés, és tett híján jogosulatlan is. A szellem útján ma már nem elég gyertyalánggal világítani. Reflektor kell hozzá. Kellene ... Hatvani Dániel Bátorítsunk őszinteségre A dunaveosei járás jó pár helységében megfordultunk. A lap olvasottságáról, az igényekről is beszélgetve, több községben — szinte azonos szavakkal —, vetették fel párt- és tanácsi funkcionáriusok. — Bátrabban nyúljon a lap az úgynevezett kényes témákhoz is. Eszünkbe jutott, s el is mondottuk, hogy a múlt év végén lezajlott közvéleménykutatás során ugyancsak találkoztunk ezzel a kívánsággal számos kérdőíven. Beszéltünk azonban arról is, hogy még mindig kerül olyan helyzetbe a sajtó, amikor viszonylag egész enyhe észrevételre, nem is nagy horderejű ügyben írt megjegyzésre érthetetlenül nagy felhördülés a válasz. Telefon, reklamáció; X elvtárs személyes sértésnek vette; Y elvtárs méltatlankodik, hogy miért nem hozzá mentünk? Z elvtárs, (akinek alkotmány biztosította joga, hogy elmondhassa véleményét) másképp tudja... — és így tovább. Néha — jelentéktelen kérA Gazdasági Bizottság határozata & mez5gépeSÍtésÍ egyesülés létrehozásáról A Gazdasági Bizottság határozatában hozzájárult a mezőgépesítési egyesülés létrehozásához. Az önkéntesen létrejött egyesülésben hét kutatóintézet, ipari üzem és kereskedelmi vállalat vesz részt, azzal a céllal, hogy minél jobban összehangolják a mezőgazdasági gépek kísérleteivel, gyártásával és értékesítésévéi kapcsolatos teendőket. Az egyesülés élén az igazgató tanács áll; ______ e bbe egy-egy főt delegál- bizonyos munkával jük magyar édesanyák, hogy enyhítitek szenvedéseinket ... A vietnami műszakakon sok millió forint gyűlt ősz- sze hazánkban. A forintokért részben kerékpárokat vásároltak a magyar szervek. Nem véletlenül, mert a jelenlegi viszonyok között az egyik legfőbb közlekedési eszköz a kerékpár Vietnamban. Az agyonbombázott főútvonalakon, a dzsungelekben vágott ösvényeken, mellékutakon — ott, ahol a gépkocsi már nem tud elmenni — a kerékpár megteszi a magáét. S a vietnami emberek egy- egy kerékpárra 1,5—2 mázsa terhet is ráraknak. Bambusszal hosszabbítják meg a kormányrudat^ hogy távolabb állva még több élelmiszert, lőszert tudjanak szállítani. A kerékpárokat — úgy mint nálunk a gépkocsikat —, rendszám- táblával látják el. Így — különösen légiriadók után —, mindenki könnyen megtalálja a sajátját. Nagyon sok kerékpáron láttam: Made in Hungary. A legfőbb élelem a rizs. A kenyeret — legalábbis vidéken —, alig ismerik és nem is eszik. Az életet jelentő rizst évente kétszer aratják, májusban és októberben. A rizsparcellák elárasztása emberfeletti munkát igényel. Nagyon sok helyen — a régi módszer szerint —, háncsvödrökben, vállon cipelve hordják a vizet. A háborúban kevés idejük jut a csatornák építésére. Ezért is mondták Vu La községben, hogy a Magyarországról érkezett szivattyúnak, most, ilyen körülmények között kétszeresen megnő az értéke. Felbecsülhetetlen minden segítség, ami a szocialista országból érkezik. Legyen az gyógyszer, élelmiszer, szerszám, gép. De mégis a legfontosabb a fegyver. A korszerű fegyver. S ebben a vonatkozásban a szovjet segítség értékét valóban nem lehet kifejezni. Az évek alatt kiképzett pilóták egy része már visszaérkezett a Szovjetunióból. Jól megtanultak bánni a MIG—19-es, a MÍG—21-es gépeket Ezt sok sikeres légiharc is bizonyítja. Amikor találkoztam Joseph Crecca amerikai főhadnaggyal, a VDK foglyával ő is elmondta; egyre veszélyesebb ma már Vietnamot bombázni. S félnek, nagyon félnek az amerikai katonák. Nem csoda. A szovjet típusú föld-levegő rakéta több száz gép „halálát” okozta. Az egyre korszerűbb hadi- technikának is az eredmé- Megérkezett a magyar fiatalok ajándéka a tran- nye, hogy a VDK légelhá- zisztoros rádió. rítása eddig több mint 2900 Kitartóak és lelke- meggyőzött arról, ennek a kalózgépet semmisített meg. sek. Szentül hisznek abban: hitnek van alapja. Egy hős nép vívja harcát győzni fognak. (Vége.) nap mint nap. Hősök és el- yietnami három hetem Király Ferenc nak a felek, amelyeknek mindegyike vétójoggal rendelkezik a döntéseket illetően. Az egyesülés létrehozásával lehetőség nyílott arra, hogy a mezőgazdasági gépesítés feladatait összehangolják. Az egyesülés feladata lesz többek között, hogy a szellemi kapacitást a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítsa. Az új technológiai rendszereket is fokig együttes alapozzák meg. Az egyesülés hatáskörébe tartozik a piaci igények felmérése, s igyekszik összehangolni a nézeteket a nemzetközi kooperáció kérdéseiben is. A tagok közé bármilyen, megfelelő profilú vállalat, intézmény beléphet. (MTI) Készül a munkásmozgalom- történeti lexikon A Párttörténeti Intézet számos kiadványainak kéziratát adják át még ebben az évben a kiadónak. A tucatnyi jelentős kiadvány között van „A magyar forradalmi munkásmozgalom történeté-’ ’nek harmadik kötete, egy monográfia a KMP újjászervezéséről az ellenforradalom első éveiben. Egy- egy visszaemlékezés-gyűjtemény az európai ellenállási mozgalmak magyar katonáinak állít emléket, míg a Hadtörténeti Intézettel együttesen a magyar partizánmozgalmak történetéről készítenek tanulmánykötetet. Várhatóan a jövő év elejére befejeződnek a munkásmozgalom-történeti lexikon munkálatai is. désben is lángot vet a tiltakozás (Legutóbb például egy apró gunyoros karcolat célzását vették magukra né_ hányán, s kérték ki maguknak, holott nem is róluk volt szó.) — Megtörténik nem egyszer, hogy amikor felelős emberek egy-egy „rázósabb” ügyről tájékoztatnak bennünket — kézfeltartással óvnak: „Ezt azért „ki ne hozzák” az elvtársak! Pláne, hogy én mondtam el! Lenne olyan zúgás, hogy... Meg aztán, úgye, nem általános esetről van szó...” P urcsa elhárító érv ez ■a „nem általános”- — kitétel. Tegyük fel, tudomást szereztünk olyan konkrét eset-' ről, hogy egy szakszervezeti tisztségviselőt azért állítottak félre társadalmi megbízatásából, röpke pár hét alatt, mert a kollektív szerződés kidolgozásakor — hogy úgy mondjuk —, az asztalra mert csapni a dolgozók érdekében. Hallgassuk el, takargassuk, mert hiszen „nem általános”? Hát akkor írjon visszásságról az újság, mikor már annyira elterjedt, hogy szinte átalános? Mennyi, mennyi hiba elharapózásá- nak elejét vehettük volna már eddig is, ha nem kötik meg az újságíró kezét: „Ez nem való nyilvánosság elé!” — Pedig menynyiszer, de hányszor példálózunk értekezleteken: ki kell húzni a tüskét még az elején, mert később már elgennyesedik a szúrás, ha benne hagyjuk. inak használ a rop- pant óvatosság? Senkinek. Azoknak sem, akik valamilyen testület, szerv tekintélyét féltve lepleznek el hibákat. Milyen fordított elképzelés! Azt hiszik, hogy mert nem publikálja a sajtó, az emberek nem is tudnak róla. Holott legtöbb esetben élénken foglalkoztatják a közvéleményt az ilyen ügyek. És éppen az adott szerv, testület, személy becsületét, tekintélyét emeli a társadalom előtt, — ha nyíltan meri feltárni a hibákat is. Éppen az a logikus útja melléfogások, visszaélések elharapózásá- nak. Sokkal nagyobb visz- szatartó hatása van a nyílt- színi bírálatnak, mint — a mundér becsülete jegyében — „házon belül”, fegyelmivel elsimított büntetésnek. Amiről — ismét azt mondjuk —, rövidlátás azt hinni, hogy kint nem tudnak róla. Pedig ez az el- tussolás sérti jobban az emberek igazságérzetét. Már csak azért is, mert még mindig úgy gondolkodnak egyesek, hogy ha N baklövését nyilvánosan megbírálja a sajtó — az adott testületre nézve vonnak le torz következtetéseket a dolgozók. Akikről pedig nap mint nap hangoztatjuk, hogy felnőttek, érettek ... W isszatérve a dunave” csei járásbeliekre. Dicséretükre legyen mondva, nem fukarkodtak a témákkal, mikor szavukon fogtuk őket, hogy — nos, akkor lássuk, milyen kényes kérdésekre gondoltatok? Feljegyeztük azokat, utána is jártunk egyiknek- másiknak máris, örültünk, hogy felelős emberektől kaptuk a biztatást. ^ Tóth István
