Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

1968. Június 8, szombat S. oldal A korszerű gazdálkodás követelméiaye Ä Dunától északra IV. Parasztok a toronyházakban Mi határozza meg a mű­trágyák adagolási arányát? A szakmai kérdésre bár­melyik tsz mezőgazdásza azon nyomban kész a vá­lasszal: hivatkozik a talaj­ra a növényfélére, az idő­járásra, a vetés koraiságá- ra vagy késeiségére, és így tovább. De amikor odáig érek a kérdezősködésben, hogy miért éppen ennyit meg annyit szórtak ki er­re vagy arra a táblára; a válasz egyszerre elbizony­talanodik. Pontos adatok helyett be kell érnem ez­zel: sok éves tapasztalat, a terület ismerete szerint... Most ne szóljunk a mű­trágyaellátás zökkenőiről, máig megoldatlan gondjai­ról. Ez külön téma. Ezút­tal „csupán” az a kérdés: a meglevő mennyiséget is a leggazdaságosabban hasz­nálják-e fel a szövetkeze­tek? Egyáltalán: rendsze­res laboratóriumi talaj- vizsgálatok nélkül elképzel- fiető-e az ésszerű alkalma­zás? Szakemberek egyönte­tű véleménye szerint — aligha. Drága a laboratórium A legfőbb probléma az, hogy nincs laboratórium, ahol a megye közös gazda­ságai rendszeresen elemez­hetnék talajuk összetételét. Ahhoz hasonló nincs, ami­lyen például az állami gaz­daságok megyei főosztályá­nak van. Enélkül az előrelépés ne­hezen képzelhető el. A la­boratóriumhoz pedig szük­ségeltetnek a szakemberek, a hozzáértő személyzet, a műszerek, nem utolsó­sorban a megfelelő helyi­ségek. Ki vállalja, ki csi­nálja? Borsos Arnold, az állami gazdaságok laboratóriumá­nak a vezetője, érezvén a gondok súlyát, így véleke­dik: — Egy laboratórium lét­rehozása nem csekély be­ruházás. Éppen ezért az adott lehetőségekből kelle­ne kiindulni. A megye két felsőfokú mezőgazdasági technikuma rendelkezik la­boratóriumokkal. Ezeket, mintegy 100—100 ezer fo­rintos fejlesztéssel alkal­massá lehetne tenni a soro­zatos vizsgálatokra. Technikumi törekvések Ám a tudományos szin­tű elemzések, a hasznosít­ható következtetések nélkül mit sem ér a laboratórium munkája. Ezt ki végezné el? A válasz adott: a Du- na-Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet. Pilla­natnyilag itt erre nincse­nek ugyan berendezkedve, de dr. Mészöly Gyula igaz­gató szerint az intézet szí­vesen válna gazdájává a talajvizsgálatoknak. Komlóssy László, a kecs­keméti Felsőfokú Kertésze­ti Technikum igazgatója sem zárkózik el a javaslat elől Ezeket mondja: — Éppen most készülünk létrehozni az állandó szak- tanácsadói állomást. Ennek munkája fokozatosan ki­terjed majd a talajvédelmi és -javítási feladatokra, a szőlő- és borkezelésre, valamint a növényvéde­lemre is. A programba be- illene a talajminták széria­vizsgálata is. Igaz, helyszű­ke miatt kezdetben csak minimális feladatra vállal­kozhatnánk. De legalább jó előgvakorlatra tennénk szert, mire 1971-ben elké­szül az új épületkomplexu­[ műnk. Szerintem a gaz­daságoknak kell fellépniük az igénnyel. Társra vár a szövetség Szerintünk is. Mert an­nak az álláspontnak is van létjogosultsága, miszerint minden gazdaság a saját „közegében” gondoskodjék a laboratórium létrehozó sáról. Konkrétan ez azt je­lentené, hogy a tsz-ek te­rületi szövetségei vállalnák az oroszlánrészt. — Megalakulásunktól kezdve szorgalmazzuk, hogy gazdaságaink minél na­gyobb számban végeztesse, nek talajvizsgálatot — mondja Magony Imre, a kecskeméti szövetségi tit­kár. — Egyelőre még csak 5—6 tsz folyamodik a rend­szeres mintavételekhez. Re­mélhetőleg növekszik majd a számuk, de ehhez az is kell, hogy a laboratóri­umok, amelyeknél megren­deljük az elemzést, ne kés­lekedjenek a vizsgálatok­kal. Ez manapság még gyakran előfordul. Ami egy területi laboratórium felál­lítását illeti: nagyon jó lenne, de ezt a szövetség nem bírja anyagilag. Ám akárkivel szívesen bele­mennénk a társulásba, s így a terhek, de a várható bevételek is megosztaná­nak. Mert a laboratórium is olyan beruházás, amely előbb-utóbb megtérül. Ezt talán szükségtelen is han­goztatni. Mégis, érthetetlen az egyhelyben topogás. At­tól félnek majd, hogy nem lesz igény? Előbb a lehető­ségeket kell megteremteni. A közgazdasági számítás pedig majd kellően bizo­nyítja az előnyöket. Hírek szerint új műtrágyakombi­nációk kerülnek forgalom­ba, s a felhasználási lehe­tőségek hatványozódnak. Kellő eligazodást a mező­gazdász számára csak a tu­dományos elemzés nyújt­hat H. D. Merre tart Csallóköz pa­rasztsága? Az urbanizáció jegyei kiáltóak, elég csak végig hajtani a falvak fő­utcáin, majd minden má­sodik ház — néhol az arány ennél is nagyobb — az utóbbi pár évben épült. Szürkén villannak a kohó­salak-elemek. ezt az anya­got szívesen használják er­refelé. Általában az építő­anyag valamelyest olcsóbb, miint nálunk, s főképpen Vasárnap szolidaritási nagygyűlés Madarason „El a kezekkel Vietnamtól!” — jelszóval nagyszabású szolidaritási gyűlést rendeznek vasárnap, június 9-én 10 órai kezdettel Madarason, a bajai járás MSZMP és a Hazafias Népfront bizottságai. A demonstráció szónoka Darvast István, az Országos Béketanacs tagja. Részt vesz és felszólal a nagygyűlésen az észak-vietnami nép magyarországi képviselője is, akinek a járás dolgozói — testvéri szolidaritásuk kézzel fogható bizonyságaként — átadják ajándékukat: egy mentőautót Készülődés f ' az országos borversenyre Nyolcszáz borminta Naponta érkeznek Kecs­kemétre az ország legkü­lönbözőbb szőlővidékeiről a borminták, amelyek a jövő hónap elején „vetélkednek” a megyeszékhelyen meg­rendezésre kerülő országos borversenyen. Két héten belül valamennyi „résztve­vő” megérkezik. A mint­egy nyolcszáz bormintát a megye borász-szakemberei a verseny előtt kategori­zálják, osztályozzák. Emberségből elégtelen A Kalocsai Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vál­lalatnál a múlt év novem­ber másodikán súlyos üze­mi baleset történt. Bakó Balázs negyvenhat éves kár­pitos kezét elkapta a kár­tológép, bal kezének négy ujját teljesen összeroncsol­ta. Akkor még nem sejtet­te a baleset áldozata, hogy milyen fekete viharfelhők tornyosulnak a feje fölé... December közepén a me­gyei tanács által megerősí­tett határozat született, a vállalatot megszüntetik. Jogutódja a Kalocsai Fém­tömegcikkipari Vállalat lesz, átveszi a vasipari készárutermelési profilt, a többi szakmába nem vágó tevékenységet más vállala­tok és ktsz~ek végzik ja­nuár elsejétől. Elosztották az embereket, a felszámoló bizottság mindent elköve­tett azért, hogy senki se szenvedjen hátrányt, a vál­lalat megszűnése miatt. Így került Bakó Balázs a be­tegállományban levő kárpi­tos szaktársaival — kö­zöttük három ipari tanuló­val, a kalocsai Asztalos és Építőipari Ktsz listájára. — Február huszonhato­dikén kiírt az orvos, azon­nal jelentkeztem munkára. Hallani sem akartak ró­lam, sem a ktsz-ben, sem a Fémtömegcikkipari Vál­lalatnál —. emlékezik ke­serűen Bakó Balázs. Az alacsony férfi látszó­lag erős, egészséges. Bal­keze négy ujjúnak hiányát hirtelen észre sem venni. — A családból öten va­gyunk kárpitosok, de ne­kem, sajnos, örökre búcsút kell vennem a szakmától. Ezzel a kézzel semmit sem tudok már csinálni. Vállal­nék én bármi munkát, olyat, ahol télen nem fáz­nak majd csonka ujjaim... Harmincszázalékos rok­kanttá nyilvánítottak, ha­vonta háromszázhetven fo­rintot kapok. Ha nem ad­ták volna meg a táppénz és a keresetem közötti kü­lönbséget, nem is tudom, mi lett volna már velem február óta... Elcsulklik a hangja. 1; Dr. Derekas Béla, a Fém­tömegcikkipari Vállalat fő­könyvelője hideg tárgyila­gossággal mondja: — Én voltam a felszá­moló bizottság vezetője, s nagyon meglepődtem, ami­kor januárban a ktsz le­velet írt, s tudatta, hogy Bakó Balázst nem veszik át. Ügy gondolom, elég hu­mánusan jártunk el, ami­kor állományba vettük a beteg kárpitost, folyósítot­tuk részére a táppénzt, sőt kifizettük a keresetkiegé­szítést is. A munkájára vi­szont nem tartunk igényt, most már foglalkoztassa a ktsz Köteleztetni fogjuk őket erre. hiszen ha most engedünk és munkát adunk Bakónak, nem tartjuk be az eredeti megállapodást... Szvétek Lajos, a ktsz el­nöke sajnálkozik — Ismerjük Bakó Ba­lázst. nem is tartjuk rossz szakembernek. Amikor megkaptuk az áthelyezet­tek névsorát, még nem tudtuk, hogy örökre kiesett a szakmából. Nincs csök­kent munkaképességűek részére alkalmas munka­helyünk. A vállalat a jog­utód, adjon neki ő mun­kát... A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági mun­kabizottságának vélemé­nye: Nem lehet egyetérte­ni a ktsz és a vállalat ri­deg álláspontjával. Ez, a rokkant munkás helyzeté­ben zsákutca, nem elinté­zést. Bakó Balázs jogos pa­naszával hozzánk fordult segítségért. Mindent meg­teszünk érdekében, dolgoz­nia kell. képességének megfelelő munkakörben. A munkaügyi döntőbizottság majd érvényesíti törvé­nyes jogait. Mi is levonjuk a megfelelő következtetést erről az ügyről... A kör bezárult. Bakó Balázs ügye végre elindult a megoldás felé. Bízunk abban, hogy hamarosan visszanyeri az emberekbe vetett, már-már veszendő­be menő hitét. De vajon, miért kell ehhez „felsőbb szerv?” Az emberségnek nem az SZMT-nél, hanem házon belül kellene kez­dődnie Opauszky László könnyebb hozzájutni. Az új házak mindegyikét köz­ponti fűtéssel szerelik féL A járás szövetkezeteiben az egy tagra jutó havi át­lagjövedelem 1600 korona, egy két szoba-összkomfor­tos családi ház pedig 70— 80 ezerbe kerül. Gépkocsi­val a járásban minden 31-dik tsz-tag rendelke­zik. Jól kihasználják a fél hektár háztájit is. Az egyik gazda elmond­ja, hogy az anyósa ta­valy egy anyakocától 6 ezer korona értékű sertést árult ki, a 15 hízottlibáért 1200 koronát kapott, el­adott még 4100 tojást, s a családi szükségletre 50 ka­csát nevelt Egy merész párttitkár „Tízkoronás szocializmust nem lehet építeni” — in­dokolja a jómódot a vá­most tárgyalnak egy Szer­dahelyre kihelyezendő üzem létesítéséről. A 9—10 ezer lakosú mezővároská­nak zöldség-, hús-, és vad- feldolgozó ipara van, spár éven belül működni kezd a cukorgyár is. Nyilván­való, hogy az iparosítás itt nem áll meg, távlatilag a várost 30 ezer lakosúra fej­lesztik. A város lakóinak a fele a két modem negyedben él. Sokan vannak közöttük tsz-tagok! Hogyan foglal­koznak ezek háztáji állat­tartással? Természetesen, sehogyan sem. Fél hektár­jukat megváltják, pénzért. E lakások városias kom­fortot nyújtanak, viszont nem teszik lehetővé, hogy az egész éves almaszükség­letet otthon tárolhassa a család. Ezért már olyan; „tagsági" hűtőházakat is terveznek, ahol minden egyes gazdának külön re­Dunaszerdahely, a csallóközi mezővároska. sár úti tsz elnöke, de azért a járási központnál figyel- meztetőleg hozzáteszik: a csallóközi átlag országosan is kiemelkedő. S még ez sem gondok nélkül való. Ferencey István, aki 1960 óta a járási pártbi­zottság első titkára, a köz- gazdasági módszerek kö­vetkezetes alkalmazását el­sőnek vállalta — merte vállalni — a csehszlovák mezőgazdaságban. Az ered­mények őt és munkatársait igazolták. S most is arról beszél, hogy a foglalkozta­tottság javításához tovább­ra is az szükséges, hogy a tsz-ek átlagon felüli jöve­delmet érjenek el. A leg­jobbak csakugyan erre tö­rekednek. a nyárjasdi tsz például Szerdahelyen váro­si színvonalú standot és borkimérést tart fenn; az előbbiben hétféle húské­szítmény kapható. Most tervezik, hogy a 220 kilo­méterre levő Bmo piacára is „betörnek”. A járásban az egy lélek­re jutó évi jövedelem tíz­ezer korona, s 12 ezer sze­mélynek, főleg lánynak, asszonynak, nincs munka- lehetősége. Rengetegen jár­nak be Pozsonyba. Van olyan falu, ahol a 300 főt számláló felnőtt lakosság fele Ingázik lakóhelye és a szlovák főváros valamelyik üzeme között. Szerdahelyi iparosítás Még sok egyébről tájé­koztatna a párttitkár, de már várják — a Tesla rá­diótechnikai üzemtől van­nak itt. Fontos ügyben, készé, s annak ajtajához külön kulcsa van. Mint a strandokon a kabinokhoz. Barangolás Nyitrán Amerre járunk Dél-Szkw vákiában. a szerdahelyi já­ráson túl is. mindenhol á viharos építkezés látványa tartja fogva tekintetünket! Pozsony, Nyitra, Beszter­cebánya ... Villogó beton­fém kockák a zöldbeborulí hegyek lankáin, természet és emberi alkotás nyugta­tó harmóniája... öreg vá­rak zord kövei a nyüzsgő; lüktető jelen felett... Nyitrán megcsodáljuk a mezőgazdasági múzeum gazdag anyagát, s a három éve épült mezőgazdasági főiskola geometrikus for­máit. elrendezését. Az épü­letkolosszusban 2800 diák tanul. Pasztellszínű lakóne­gyedek ... A 11 emeletes toronyházak tövében völgy- kaflan, romantikus sziklák­kal, kiselejtezett hadirepü­lőgéppel, mini-focipályával — és egy kissé irigylem az itteni gyerekeket. Vagy az Estrada Hall-t; a fiatalság 1500 személyes táncpalotáját irigveljem? A színpadon beat-zenekar ját­szik. s láthatóan — illetve: hallhatóan — túl nagy te­kintettel nincs a táncolok és az asztalnál egy üveg sör mellett nézelődők dob­hártyáira. Mégis, ez a fia­talság hivatott arra, hogy a jövő igényei szerint ala­kítsa maid Szlovákia, s benne Csallóköz mezőgaz­daságát, iparát. (Vége.) Hatvani Dániel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents