Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

i. oldal 1968. június 8, szombat A szakszervezetek a munkásmozgalomban Pályázatot hirdet az SZMT MAI — EZEN a héten örvendetes módon megszaporodtak a ro- '■ atunknak címzett tudósítások. . ippen ezért felhívjuk f így el­meteket, hogy a beszámolókat : övidítve, témák szerint cso­portosítva közöljük. Gál Ildikó íetényegyházáról, Csóti Mária : askunmajsáról, Magyar Ár- ^ád és Mészáros Károly Bács­almásról, Bujdosó Borbála Ke- akegyházáról, Marosi Éva Csáyolyról, Havasi Ibolya Solt- • aVaKertről, Téglás Teréz Izsák­ról, Vén Erzsébet Homokmégy- •'ől érdekfeszítő, színvonalas : adósításokban idézik fel az úttörőcsapataikban nemrég le­zajlott kisdobos- és úttörő- avatási ünnepségeket. A bács­almási 3578. sz. II. Rákóczi Fe- enc úttörőcsapattól érkezett meghívó szerint június 2-án ártották meg az iskola kis­dobosainak és úttörőinek fo­gadalomtételét. * + ELKÉSZÜLT a Bács- Kiskun megyei úttörők nyári csillebérci táboro­zási programja. Június 8— 10. között húsz pajtás in­dul a csillebérci országos szaktárgyi versenyen. Júli­us 6—16-a között negyven­hét úttörő képviseli me­gyénket az országos kultu­rális táborban. Július 19— 29-ig ötvenöt úttörő üdül a megye járásaiból, városai­ból a kiváló úttörők tábo­rában. Az augusztus 8—18. között sorra kerülő hét szak­tárgyi versenyen harminc­kilenc pajtás képviseli me­gyénket a csillebérci úttö­rő szaktáborban. * SOK ÜTTÖRÖRIPORTER paj­tás a vasgyűjtési hónap eddigi eredményeivel foglalkozik be­számolójában. A hetényegyházi úttörők a közelmúltban pél­dául egy nap alatt 91 mázsa vasat gyűjtöttek. A legszorgal­masabb pajtást jutalomüdülés­re küldi a csapat vezetősége. Kulmány Attila kecskeméti pajtás felhívta figyelmünket, hogy a kecskeméti * Erzsébet körúti MÉH-telepen nem ka­pott az átadott vas után sze­rencse-sorsjegyet. Kérésére fel­vettük a kapcsolatot a MÉH kecskeméti telepvezetőjével, aki megígérte, hogy a nekik járó sorsjegyet a jövőben a telepeken megkapják a hulla­dékgyűjtő úttörők. Természe­tesen az átadott vas pénzben! ellenértékén felül. Egy mon­dat Faragó Lajos tudósításá­ból: A Kecskemét-Miklóstelepi Általános Iskola 3829. sz. Gá­bor Áron úttörőcsapata közel 40 mázsás eredménnyel 250 százalékra teljesítette vasgyűj­tési tervét. S ami külön elis­merést érdemel: A hetényegy­házi úttörőcsapat tagjai a va­sért kapott 410 forintot befi­zették a vietnami szolidaritási számlára — adta hírül Marto- nosi József. * nek felavatására. Feledhe­tetlenné tette számukra az eseményt, hogy az avatáson megjelent a mártírhalált halt Hámán Kató férje, Tóth György elvtárs is. Az ünnepségen ott voltak a községi tanács vezetői, a szülők, a pedagógusok. Az avatásról, a koszorúzásról, a pajtások megvendégelé- séről diafilm készült, ame­lyen a kiváló úttörőket a csapatzászló előtt külön megörökítették. Perényl László, az úttörőtanács titkára * VÉGEZETÜL még öt úttörő­riporter beszámolójából adunk ízelítőt. Gáspár Sándor, a Soltszentimrei Általános Iskola honismereti szakkörének mun­kájáról küldött fényképekkel illusztrált tudósítást. Almás! Juditnak, a kecskeméti I. sz. iskola úttörőjének levele a könyvnyomtatás feltalálójának, Gutenberg Jánosnak emlékét felidéző rajgyűlésről szól. G. Nagy Judit, a Kecskeméti Zrínyi Általános Iskola nyol­cadik osztályos raj riportere az iskola hat úttörőjének a Kecskeméti Bányai Júlia Gim­náziumban tett látogatását idézi fel. Az úttörők a gimná­zium második osztályos ta­nulóinak KISZ-taggyűlésén vet­tek részt.A negyedik tudósí­tást Bugáéról kaptuk, ahol a helyi 3188. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat pajtásai megérde­melten nyerték el az öt falusi úttörő kézilabdacsapat részére kiírt Bugac Kupát. A fiúk első, a lányok második helyezést értek el a tornán, a gólkirá­lyok pedig matkói pajtások lettek, K. Pintér Mihály és Tóth Irén személyében. Kedves Pajtások! Az 1967—68-as tanév vé­gén mi is búcsúzunk tőle­tek, a csapatvezetőktől és tanáraitoktól. Rovatunk is vakációra tér. Köszönetét mondunk érdekes, színvo­nalas írásaitokért, s kívá­nunk valamennyiötöknek sok örömet a bizonyít­ványhoz, a szünidőhöz. Számítunk részvételetekre rovatunk hagyományos, augusztusban kezdődő, szeptemberben záródó „Legkedvesebb nyári él­ményem’’ című pályáza­tán. A legjobb pályamű­vek szerzőit jutalmazzuk! Szeptembertől ismét vár­juk a régi tudósítók és az új riporter jelöltek írásait, tehát addig is viszontlá­tásra! A TANÁCSKÖZTÁRSA­SÄG közelgő 50. évforduló­jának alkalmából a hely- történeti kutatásban az ér­deklődés középpontjába ke­rült a munkásmozgalom múltjának részletes feltá­rása és feldolgozása. A té­ma rendkívül szerteágazó. A hősi küzdelmek és hala­dó hagyományok részben feledésbe merültek, s az emlékek teljességre törek­vő megörökítésével adósai vagyunk még múltunknak. Éppen ezért örömmel üd­vözlünk minden kezdemé­nyezést és támogatást. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nemrégiben pályá­zatot hirdetett, amellyel a helyi szakszervezeti múlt feldolgozására ösztönzi a kutatókat. Üttörő jellegű a kezdeményezés, mert ilyen természetű kutatások eddig nem folytak. A téma két­szeresen időszerű: a Ta­nácsköztársaság 50 éves jubileumának évére esik ugyanis a Szakszervezeti Tanács megalakulásának 70. évfordulója is. A pályázat célja: a helyi munkásmozgalmi kutatások keretében megindítani a szakszervezet tevékenységé­vel és szerepével kapcsola­tos kutatásokat, elősegíteni a szakszervezetek helyi sze­repének, a különböző poli­tikai pártokhoz való viszo­nyának megismertetését. HATÁRIDŐ: A pályázat­ra beküldött tanulmányok 1945-ig bezárólag bármely időszak szakszervezeti te­vékenységét feldolgozhatják a pályázók által megsza­bott keretek között (pl. egy vagy két szakma te­vékenységének feldolgozá­sa, valamelyik nagyüzem­ben folyó szakszervezeti munka, vagy: helyileg mi­lyen szerepet kapott a szakszervezet a munkás- mozgalomban stb.). FELTÉTELEK: Csak postán beküldött, jeligével ellátott tanulmá­nyok vehetnek részt a pá­lyázaton. A tanulmányhoz mellékelni kell — szintén jeligével ellátott, lezárt bo­rítékban — a szerző nevét, lakcímét, munkahelyét. A borítékot a bíráló bizottság döntése után bontják fel. A díjat nem nyert tanul­mányokat értékelés nélkül küldik vissza a szerzőnek. A pályázaton nyomtatás­ban már megjelent, vagy valamely pályázaton díjat nyert, illetve más pályá­zatra már benyújtott ta­nulmány nem vehet részt. A pályaművek beküldési határideje 1969. március 1. Cím: Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa Megyénkben is népsze­rűségnek örvend a boríté­kos sorsjegy akció. A leg­utóbbi. decemberi kam­pány keretében a kecske­méti lottóirodában öt nap alatt 25 ezret adtak el a Nagy örömmel készült május 9-én a szabadulásra Fok László 25 éves fiatal­ember (Helvécia, Ilona sor 36. szám). Háromhónapos büntetését töltötte le, ame­lyet testi sértésért szabtak ki rá. A csalódás akkor ér­te, amikor kilépett a bün- tetésvégrehajtási munka­hely kapuján, s ismét le­tartóztatták. A kecskeméti rendőrkapitányságon Fok László meglepődve vette tudomásul, hogy mindent tudnak a büntetés letöltése előtt elkövetett bűncselek­ményeiről. Nem is tagadott. — A múlt évben Dobosi Józseffel (Helvécia, Ma­gyar sor 27.), aki már né­hányszor ült a „sitten”, be­Kulturális Munkabizottság Kecskemét, Rákóczi út 1. DIJAK: I. díj 5000 forint II. díj 3000 forint III. díj 2000 forint. A bíráló bizottság fenn­tartja magának a jogot, hogy amennyiben a beér­kező pályamunkák színvo­nala szükségessé teszi, a meghirdetett összeg kere­tén belül a díjak felosztá­sát módosítsa négyforintos sorsjegyekből. Csütörtök óta Fortuna hí­vei újból válogathatnak a borítékok közt. amelyek­kel szerencsés esetben akár 50 ezer forintot is lehet nyerni. törtünk S. K. kamrájába, ahonnan tyúkokat loptunk el. Utána Sz. J. pincéjét törtük fel. mert bort akar­tunk inni... — vett sorra valamennyi betörést, lo­pást, besurranást, amelye­ket társával közösen kö­vettek el. A foglalkozás nélküli fiatalemberek — akiktől rettegett Helvécia lakossá­ga — 3600 forinttal káro­sították meg kiszemelt ál­dozataikat. Az előzetes le­tartóztatásban levő Fok László és Dobosi József el­len betörésért, lopásért in­dított eljárást a kecske­méti rendőrkapitányság. G. G. krónika Hol ússzon a hajó ? Láttam már örömtől su­gárzó gyermekarcot, amint sajátkészítményű sárkányát a magasba eresztette. Lát­tam repülőmodellezőt, amint tekintetével anyásán végigsimít munkája gyü­mölcsén. S a minap egy krokodilkönnyektől masza- tos gyermekarcot is láttam Kecskeméten, a városi ta­nácsháza folyosójának egyik ajtaja előtt. — Mi a bajod? — kér­deztem hozzáhajolva, bi­zonytalan együttézéssel. — Elvették a hajómat... — mondta ismét könnyek­re fakadva. A további beszélgetés fo­lyamán kiderült, hogy a fiú a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola ta­nulója. Hajóját az MHSZ műhelyében készítette. És az Aranyhomok előtti szö­kőkút medencéjében pró­bálta ki. A hajó a bará­tok üdvrivalgása közepette is jól állta a próbát. Jól állhatta, mert a gyerekek többszöri figyelmeztetés el­lenére sem kötöttek ki, míg aztán az egyik tanácsi dolgozó kiemelte és elvitte a hajót. A barátok elfutot­tak, a szerző és a kivitele­ző egyszemélyben együtt maradt könnyeivel és mér­hetetlen bánatával. Megkerestem a tanácsi dolgozót, aki elvitte a ha­jót. Elmondta, hogy a gye­rekek letapossák a meden­ce körül levő füvet. A vi­rágokat sem kímélik. Te­hát kárt csinálnak. Azért vette el a hajót és nem is adja vissza csak a szülők valamelyikének. Azt hiszem, nem a leg­jobb megoldás. Hiszen a munkából fáradtan hazaté­rő szülő nem szívesen ve­szi, ha hajóügyben hívat­ják a tanácshoz. A hajó­zási szenvedély ezzel úgy­sem csillapodna le. A kér­dés nyitva áll minden ha­józást kedvelő előtt, sőt az MHSZ hozzászólását, meg­oldási javaslatát is szíve­sen vennénk, hiszen a mo­dell ott készült. Tehát hol ússzon a hajó? B. I. Négy forintért - ötvenezer Letartóztatták a Helvéciái betörőket .RQP:RQftt.S.A M POR RANDEVÚ, A __ K ORASZ OBOSZLAMB/W — A KECSKEMÉTI Le- ninvárosi Általános Iskola Trencsényi József Úttörő­csapatától két tudósítás is érkezett a héten. Szabó Irén pajtás az úttörők me­gyei járőrversenyén elért sikerekről, Varga Károly pedig a nyolcadikos úttö­rők lövészcsoportjának szép eredményeiről szá­molt be. * AZ EV VÉGI kirándulások­kal, a nyári táborozási tervek­kel ugyancsak több tudósítónk foglalkozik. Sárközi Károly, a bácsszölősi 2457. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat vezetője arról ad hírt, hogy az idén Balatonalmádiban táboroznak a pajtások. Ezenkívül a jól si­került tornaünnepélyről és a nyolcadikos pajtások búcsúz­tatásáról is beszámol. Mészáros Ferenc, az Imrehegyi Általá­nos Iskola igazgatója felhívja a figyelmet: Az utakon, a for­galmas utcákon gyalogosan és járműveken közlekedő, kirán­duló úttörők fokozottan vannak kitéve a baleseti veszélynek. Mi is csatlakozunk véleményé­hez. Ezért a gépjárművezetők, a pajtások részéről egyaránt maximális óvatosságra van szükség, amihez hozzátartozik a KRESZ betartása is! Polgár Ernő bácsalmási pajtás a helyi Rákóczi úti általános iskola úttörőinek Parádfürdőre terve­zett táborozásáról, s a közel­múltban megnyílt kézimunka kiállítás nagy sikeréről tudó­sít. * — BENSŐSÉGES ün­nepségen került sor a fü- löpszállási általános iskola J új kisdobosainak, úttörői­12. Amikor megtudta: élőlé­nyekbe beépülő vasvegyü- letek keletkezése során le­játszódó asszimilációval kí­ván foglalkozni, néhány hét türelmet kért, hogy kiokos- kodhassa, miképpen lehet a segítségére. Pár hét elteltével a vezér valóban jelentkezett. Mérnökét nem is hivata­lába, hanem a lakására in­vitálta. Nem kertelt, azon­nal a tárgyra tért. — Elképzeléseinek az a része, miképpen asszimilál­ja a szervezet a vasat, ben­nünket nem érdekel. Mi nem életet teremteni, ha­nem növényi kártevőket pusztítani vagyunk hivatot­tak. Ha olyan vegyszer kí­sérletezésével kívánna fog­lalkozni, amely a mi gyár­tási arculatunknak megfe­lel... A helyzet némileg módosulhatna, önnek, fia­tal barátom, arra kellene összpontosítania, hogy meg­találja azt a vegyszert, amely az élő anyagban le­vő vas pillanatok alatt tör­ténő kivonására alkalmas. Tudna vállalkozni ilyesmi­re is? — Megkísérelném. — Azért el ne bízza ma­gát. Legfeljebb évi három­ezret kaphat, vagyis egy laboránst és egy asszisztens* maximum. — Közölte. — Ráadásul az ön munkaide­jének jelentős részét, leg­alábbis hivatalosan, a kén- savgyári technológiák töké­letesítése foglalja le. No de maga olyan fiatal... Sok ideje van. Gazdálkodjon ve­le. A vezér a villa kapu­jáig kísérte Wochecket. A mérnök a búcsú után hosz- szasan sétált az alvó és tobzódó, a koldus és kirá­lyi Athén utcáin. Amikor elfáradt leült egy padra. A város fölött mintha az égről függne alá, az Akropolis sötét tömbje feketéllett. Az utcai lám­pák, mint szétgurult gyöngysor szemei, fénylet­tek a sötét hegyoldalban. Kanyargós, szűk utcák fu­tottak ki ide a térre, sűrű olajillat úszott a levegő­ben. A tenger felől csen­des. langyos, hűs szél fúj- dogált. ... Wocheck nyugtalanul és lázasan gondolkodott. Megértette... a vezérigaz­gató milyen körmönfont hozzáértéssel csalta őt lép- re. Az ugyanis egyetlen percig sem volt kétséges Wocheck előtt, ha sikerül megtalálnia azt az anya­got, amely az élő szerve­zetben felraktározott vas­sal viharos gyorsasággal egyesül, félelmetes fegyvert ád a Färber kezébe. Fegy­vert — a szó valódi értel­mében. Hiszen nemcsak a növényi, de az emberi szer­vezet is nagy mennyiségű vasat épít, használ és hasz­nosít. A vegyszer, amely a vérben levő vasat és vas­tartalmú vegyületeket szét­bontja, azonnali halált okoz. Nem kell az adódó ellenséget egyenként, ka­tonánként legyőzni — egész ezredeket, hadosztályokat lehet egy pillanat alatt ki­kapcsolni a harcból. Nem tudott ülve marad­ni, felugrott. Gyorsan ha­ladt, észre sem vette, már­is a belváros kövei kopog­tak a talpa alatt. Ügy érezte, nála hatal­masabb kíméletlen gépezet másodrendű fogaskerekévé változott. Megértette, tervei­re már otthon is felfigyel­tek és azért helyezték ide, hogy a világ szeme elől el­rejtsék. Az itteni vezérigaz­gató jóindulatát — Berlin­ben határozták el; bizo­nyos, hogy hónapok kérdé­se csupán és az itteni gyár igazgatója annyira „meg­szereti” új kollégáját, hogy egész laboratóriumot bo­csát a rendelkezésére. Sőt, ösztönözni fogja, dolgoz­zon többet, ne törődjön a költségekkel, keresse meg a növényvédő szer receptjét és akkor, később, amikor a találmány kinő a keze alól, amikor a felidézett szel­lem már erősebb lesz, mint ő maga, aki felidézte, ak­kor ... Nem mert végighaladni a gondolatsoron. Hazatért, lázas kutatás­ba fogott. Amikor az I. G— hez szerződött, vaskos kö­tetet nyomtak a kezébe: a gyárban dolgozó alkalma­zottak szabályzatát. Akko­riban rá sem hederített, most azonnal látni és is­merni akarta. Megtalálta a könyvet. A „találmányok, feltalálók” fejezethez lapozott. Alig ol­vasott néhány sort, han­gosan felkacagott. De ebben a nevetésben több volt a keserűség, mint a jókedv. (Folytatjuk.}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents