Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
I: «M al 1968. Június Zí, p£nt«C WBCG Üt WibTI m Erkölcsök és egy szerelmi yersezet a XVIII. századból Tf ecskemét városa sok évszázados fennállása során sok mindenen esett keresztül. A török világ végén, a kuruc háborúk idején meg nem szűnt földjén a hadak járása. Az éleiét naponta kockáztató katona nem fékezi ösztöneit. — Ki tudja, hány nap még az életi A polgárokra is átragad ez a szellem. Hiába a vallásfelekezetek szigorú tilalma, hiába a világi hatóságok sokszor kegyetlen büntetése. Főleg a nemi erkölcs és a tulajdon védelme tekintetében voltak kemények ezeknek az időknek a törvényei. Megtörtént, hogy a főbenjáró bűnökben ítélkező úriszék enyhébben ítélt. Ilyenkor szokásban volt a delikvenstől írásbeli nyilatkozatot, ún. reverzálist venni, hogy többé nem esik bűnbe. A Bács-Kiskun megyei Levéltár egész köteg ilyen megjavulási ígérvényt őriz. Vagyonjogellenes bűncselekményről szól az egyik írás, amelyen két keresztvonás jelzi, hogy az két törvény- szegő nyilatkozata. „Herczeg Ferenc alias Gálacsinnak saját keze keresztvonása, Szőke alias Takasics Mártonnak saját keze keresztvonása, melyekkel mindketten kötelezték magokat arra, ha ők ez után legkisebb Tolvaiságban ta- pasztaltatnának, semminemű Gratia se kedvezzen né- kiek, hanem hóhér áTtal akasztófára felakasztassanak. Datum Kecskeméthini die 2. 9br (novembris) 1720. ex Sede Dominali.’1 Egy másik nyilatkozat másfajta cselekményért halasztja el megbánás fejében az esedékes ítélet végrehajtását. „Csontos Gergely Feleségének Jósa Ilonának saját keze keresztvonása, melynek erejével kötelezte magát a N. Földes Űri Törvényszék előtt, ha ennek utána házasságtörés vétkében tapasztaltatik, semmí- némű Gratia né Suffragállyon nékie, hanem hóhér által vétessék feje. Dat. ex Sede Dominali die 4. 9br 1720." AMintegy két évtizeddel a fenti írások nyilvántar- tásba vétele után bizonyos Nyerges Péter nevű literátus ember került a ref. főiskola rektor-prof es szőri székébe. Udvarolni kezdett egy férjes asszonynak. Abban az időben ezt úgy fejezték ki, hogy „tiltott társal- kodást folytatott" más ember feleségével. Csabay Imre ref. líceumi igazgató az iskola 1879—80-ik évi értesítőjében tapintatosan úgy írja körül, hogy „az akkori szigorú erkölcsi felfogás ellen vétett". De Csabay nem is az egykori súgdolódzásokkal, hanem inkább azzal a verssel foglalkozik, amelyet a literátus professzor imá- dottjához írt. A vers tizenhárom szakaszában csengő belső rímek, hangsúlyok zeneisége erősen emlékeztet Balassira. A másolatban három-hat sor egy-egy versszak, de ütemek szerint könnyen átrendezhetök a Ba- lassi-féle 9 soros szakaszokra. Lássunk mutatóba két szakaszt. Óhajtottam tudakoztam sokszor orvosságot Hol találnék, ott megállnék, vennék vidámságot De kívüled nem találok, azért hát csak hozzád szállók Várok mulatságot'. Rózsaszálam szálly meg nálam, Mert vígságom, mulatságom Nincs, ha nem náladnál. Tekints kérlek szükségemre Tolled felgyulladt tüzemre Kérésemre mért ne maradnál. A vers aláírása ezt mondja: „Irta egy tökéletes szív, Sz. György havának 28. napján 1744. esztendőben.” Valamelyik alkalmazott jelentette fel az egyháznál a szerelmes költő-professzort. Állítólag a feljelentővel küldte el a szerző a verses vallomást a megénekelt hölgynek. A megbízott azonban kézbesítés előtt másolatot vett a műről. Ez a másolat vált a korabeli erkölcscsőszök kezében perdöntő bizonyítékká. A verssel ostromolt asszony sorsáról nem tud a zí krónika. Nyerges Péter azonban kisiklott a maga állította kelepcéből. Mielőtt elfoghatták volna, a barátok klastromába menekült. A klastromot és a templomot menedékjog illette meg. Aki oda menekült, azt a rend nem volt köteles kiadni. A világi hatóság is megindította az eljárást. Ezt onnan tudjuk, hogy a feljelentő koronatanút, aki az eljárás ideje alatt Hont megyébe költözött, a Hont megyei szolgabíró hallgatta ki Kecskemét magisztrátusának kérésére. De a hatóságok csak incontumatiam foglalkozhattak Nyerges Péterrel. Á följelentett nem volt Protestáns források szerint tettéért eklézsiát kellett volna követnie. A megszégyenítés elől a barátok segítségével Vácra szökött és ott katolizált. Később a nagy- szombati katolikus főiskolán plébánosságra készült. Előéletéről csak annyit jegyeztek föl, hogy Debrecenből került Kecskemétre rektornak és itt 1740-től 1744-ig működött. , D e hallgassuk meg a másik felet is, a katolikusokat. A váci egyházmegye 1915-ben kiadott történeti névtára megemlíti Nyerges Pétert, debreceni tanulmányait, a kecskeméti rektorságát is számon tartja. De a továbbikra nézve azt mondja, hogy 1744-ben a Kecskemétet meglátogató Althann M. Károly váci püspök megnyilatkozása hatott rá úgy, hogy katolizált. A püspöknek is megtetszett a tudós kecskeméti rektor. Magával vitte Vácra. Ott Nyerges elvégezte a katolikus theológiai tanulmányokat. 1746-ban szentelték föl katolikus pappá. A fölszentelés után szegvári, 1748-ban kosdi 1750-ben püspökszili plébános lett. 1760 körül halt meg. Jó lenne tudni, hogy a bűnjel versen kívül irt-e más verseket isi. Joós Ferenc Szombaton kezdődik az Aranvkomok polgári védelmi gyakorlat A hét végén kezdődő nagyszabású polgári védelmi gyakorlat kapcsán felkerestük Nemetz Gyula alezredest, a megyei polgári védelem törzsparancsnokát, s arra kértük tájékoztassa olvasóinkat a gyakorlat várható lefolyásáról. KÉRDÉS: Mikor kezdődik, s mely községeket érinti a nagygyakorlat? VÁLASZ: — a megyei polgári védelmi gyakorlat szombaton reggel 7 órakor kezdődik őr. Varga Jenő, a megyei polgári védelmi parancsnok tájékoztatójával. A megyei törzs ezután Solt- vadkerten át Kiskunhalasra utazik, ahol a városi és járási tanács vb elnökei tartanak tájékoztatót. Ugyanebben az időben egy másik csoport részére Kunfe- hértó polgári védelmi parancsnoka ismerteti a feltételezett helyzetet. A következő állomás az Izsáki Állami Gazdaság lesz, ahol a polgári védelem szakasza bemutatja az állatállomány, a takarmány kiszóródás elleni védelmét, valamint az állatállomány mentesítését. Hasonló bemutatót tartanak a községben, ahol a polgári védelem szakasza a lakosság kiszóródás elleni védekezését mutatja be. Az Izsáki Állami Gazdaság agárditelepi üzemegységében a gazdaság igazgatója ad tájékoztatást arról, milyen feladatai vannak a vezetőnek a háborús körülmények között. Délután Agasegyházán a község polgári védelmének szakasza az atomeszközök elsődleges és másodlagos hatásai ellen való védekezést és a sugárfelderítést mutatja be. A gyakorlat késő délutáni programja nagyon zsúfolt, ugyanis a Helvéciái Állami Gazdaság három raja az állatállomány mentesítését, kényszervágását és elszállítását, ezután Kecskeméten, a MÉK-telepen a termények detektálását és mentesítését mutatja be az erre kijelölt egység. A szombati nap utolsó programjaként a Kecskeméti Konzervgyár tart hasonló témakörben gyakorlatot. KÉRDÉS: Szeretnénk hallani valamit az Aranyhomok gyakorlat vasárnapi programjáról? VÁLASZ: — Vasárnap 8 óra előtt Reile Géza a megyeszékhely polgári védelmi paracsnoka ad tájékoztatót, majd a bizottság megtekinti az atom-, biológiai és radiológiai harceszközök elleni védekezésről készített kiállítást. A gyakorlat érdemi része 9 órakor kezdődik Kecskeméten a feltételezéek 6zerintnagy tömegű sérültet kell egészségügyi ellátásban részesíteni, alacsony sugárszeny- nyezettség körülményei között A polgári védelem személyi állománya ezenkívül bemutatja a járművek és az anyagok mentesítésének módszereit. A megyeszékhelyen a Komszomol téren helyezkedik el a körzetparancsnokság, a Zója utcában a munkakörzet parancsnoksága, valamint az egészségügyi osztályozó, személymentesítő csoport. A Mária köz és a Balaton utca utca sarkán részleges mentesítőhely működik, amelynek feladata a szennyezett területről érkező személyele sugárellenőrzése és részleges mentesítésének elvégzése. A FÜSZÉRT-telepen a kijelölt egységek élelmiszer, és járműmentesítést mutatnak be. Délelőtt 11 óra után a Törökfái KlSZ-tá- borban szemlélik meg a bizottság tagjai a szükségfektetőt, ahol a sérültek sugárellenőrzése, mentesítése és orvosi ellátása történik. Az utolsó állomás Kiskunfélegyháza lesz, ahol a Petőfi Gimnáziumban szükségkórházat állítanak fel. A szükségkorház működéséről a kórház igazgatója tart beszámolót. KÉRDÉS: Sokan olvastak a Székesfehárvárott lebonyolított polgári védelmi gyakorlatról az ott végrehajtott tömeges kitelepítésekről. Ezzel kapcsolatban hallhatnánk valamit? VÁLASZ: — A korábbiakban Reile Géza, a városi polgári védelem parancsnoka ezzel kapcsolatban már elmondta, hogy Kecskeméten tömeges kitelepítésről nincs szó. Én ezt ismételten megerősítem, ugyanis mint a fentiekből kitűnik a gyakorlaton kifejezetten csak a polgári védelem egységei vesznek részt, ők adnak számot tudásukról. A gyakorlat idején örömmel látnánk, ha a községek, városok lakosai érdeklődést tanúsítanának a különböző bemutatók, gyakorlatok iránt — fejezte be nyilatkozatát Nemetz Gyula alezredes. Gémes Gábor Leány a sötétben Orvosok — műszakiak A (Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár előadótermében a műszakiak feszült figyelemmel hallgatták dr. Lehota Matild orvosnő előadását A KÖJÁL munkatársa részletesen ismertette, hogy a gyárban, munka közben milyen veszélyek fenyegetik a dolgozókat Tájékoztatót adott arról is, hogy a védőfelszerelések használatának mellőzése milyen következményekkel járhat Az előadást részletes vita követte. A felszólalók főleg arról beszéltek, hogy a rendelkezésükre álló védőfelszerelések nem felelnek meg a követelményeknek, illetve a dolgozókat akadályozzák a munkájukban — főleg ezért nem szeretik azokat használni. Szó esett arról is, hogy a védőkesztyűk varrottak, nem felelnek meg a célnak, de PVC varrásnélküli kézvédőt nem lehet beszerezni. Dr. Mándoky Antal, az Egy összedőlni készülő kis hájban. Kiskunfélegyházáin, Álmos utca 53. szám alatt lakik Verebné négy felnőtt lányával, férje még 56-ban elhagyta, disszidált Ausztráliába. A négy lány közül a legidősebb. a 21 éves Éva. Világtalanul és nagyon halvány reménnyel ül az elsötétített szobában, s ha a látogató nem vigyáz, könnyen kiütheti helyéről a mestergerendát támasztó fadarabot, és kész a tragédia. A második, mert az első már megtörtént. Kezdjük az elején. Éva 1963. október 22-én került az Alföldi Cipőgyár kiskunsági gyáregységébe, amikor az általános iskola tűnt ki se jó, se rossz cse- nycicaddk osztályát elvé- lekedettel. KISZ-tag volt gezte. Beolvadt a sok száz 1960-tól szakszervezeti tag főnyi nőtársaságiba, ahol és a biztosítási önsegélyző szép számban voltak vele csoportba is belépett, egykorú lányok is. Nem Egy id<3 után panaszkodott fejfájásról, olyan sokat, hogy körzeti orvosa is, fölötteseá is lógósnak, munkakerülőnek bélyegezték. Többször elájult az üzemben is, otthon is. Hiába távolították el a vakbelét, a fejfájás is, szédülés, hányás tovább tartott A vakbélműtét 1966. június 10-én történt, és augusztus 6-án keresőképesnek írta ki orvosa. Éva azonban — sokakat megbotránkoztatva — nem foglalta el munkahelyét, üzemében igazolatlan mulasztónak vették. Szegény kislány csak akkor tudta igazát bebizonyítani, amikor ideggyógyászatra került, ahol megtalálták az igazi okot, a súlyos agyda- ganaitot. A műtét sikerült, mert megmentette Éva életét, de a kórt olyan későn fedezték fel, hogy a szerencsétlen leány megvakult. A szomorú hírre, a városi pártbizottság kezdeményezésére, megmozdult a cipőgyár dolgozó társadalma, és volt munkatársai, jelentős pénzadományt gyűjtöttek össze Évának. A havi rendszeres támogatás — ha kissé csökkent is — Vereb Éva két barátnője között. SZTK megyei ellenőrző főorvosa felszólalása során több tanácsot adott az egészségvédelemre. Javasolta többek között, hogy a festők helyiségében fűrészporral szórják fel a padlót, ami magába issza az elszóródott, egészégre ártalmas festéket A további felszólalások között figyelemre méltó javaslatként hangzott el az, hogy az egykori Fürdő Szálló most irodának használt helyiségeit adják át eredeti rendeltetésének. Itt a rendelkezésre álló gyógyhatású meleg víz segítségével megfelelő utókezelést kaphatnának a szakmai betegségekben szenvedők. A megbeszélés végén Tóth János szb-titkár javasolta: tartsanak minél gyakrabban ilyen orvosműszaki értekezletet, s a dolgozók közötti széles körű felvilágosító munkával kövessenek el az eddigieknél többet a szakmai megbetegedések megelőzéséért. O. L. Igaz, hogy egyik húgát felvették a gyárba, de még ma is hallatszanak olyan hangok, hogy „te is olyan leszel, mint a nővéred —- lógós”. Még mindig nem akarják elismerni, hogy ezit a nézetet helyesbíteni kell, hiszen a napinál világosabb, hogy mi akadályozta a legidősebb Vereb- lány kitartó, folyamatos munkáját. Induljunk ki abból, hogy minden ember követ el hibát, gyárt néha selejtet. Akik az Éva ügyét intézték, nagy hibát követtek el, szinte helyrehozhatatlan selejtet gyártottak. Mégis meg kell próbálni helyrehozni. Nem a sze- mevilágát visszaadni, ezt megpróbálja az orvostudomány. Inkább a méltatlanul rámért erkölcsi és anyagi nehézség súlyát kellene csökkenteni. Mert nem lehet megérteni, hogy — bár az első látásra-hal- lásra törvényesnek tűnik — egyáltalán ne kapjon táppénzt, vagy ne százalé- kolhatnák le. de még az önsegélyző csoporttól is kaphatna valamit, hiszen százszázalékos rokkantnak számít 21 éves korára. Ne értsen félre senki. Szép dolog a részvét, a sajnálkozás. De nem kö- nyöradományra van ennek a talán örök sötétségre kárhoztatott leánynak szüksége, hanem az őt törvényesen megillető állami, tovább tart. Ezzel azonban ___ _ ne m oldják meg Éva és a I társadalmi segítségre. Vereb család problémáit.1 Tóth Miklós
