Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-21 / 144. szám
IMS. Június 21, péntek S. oldal a tervteljesítés segítői Nyugdíjasok, diákok a kiskunhalasi ktsz-nél — A harmadik negyedéves tervünk 10 millió 200 ezer forintos teljesítést ír erő — mondja Mucsi József, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz elnöke —, de 2 millió 600 ezerrel többet szeretnénk elérni. Igen sok a megrendelésünk, lemaradás is akad, megfeszített erővel kell dolgoznunk. Igen ám, de hogyan? — teszi fél inkább csak saját magának a kérdést — 435 termelő munkásunk van, de ennél jóval többet tudnánk foglalkoztatni. Nagy gondot fordítunk a műszaki fejlesztésre, különböző_át- csoportosításra s bízunk abban, hogy sikerül célkitűzéseink megvalósítása. Ami a munkaerő helyzetünket illeti, nem is szakemberekben van nagy hiány, inkább az őket kiszolgáló segédmunkásokra lenne szü kségünk. Erről a munkaügyi előadónk részletes tájékoztatót tud adni. Orbán István munkaügyi előadó alapos ismerője a témának. — Elsőszámú segítőink a nyugdíjasok — mondja. — Régi tapasztalt, munkában megfáradt barátaink nehezen tudnak elszakadni tőlünk. Most is tízet foglalkoztatunk, közöttük nem egy olyat, aki nyugdíjba vonulása után hamar megunta a tétlenséget és visszajött havi ötszázért. Nádor Lajos bácsi kilenc éve nyugdíjasunk, azóta is itt dolgozik a raktárban. Gáspár Sándor bácsi tíz évvel ezelőtt hagyta abba a termelőmunkát, később visz- szajött. Van ezeknél érdekesebb esetünk is. Salia András bácsi, a szövetkezet alapító tagja, hosszú A »tatinxtika tükrében Emelkedő ipari foglalkoztatottság Az áj mechanizmus első három hónapjában a tényleges foglalkoztatottság alaposan rácáfolt minden pesszimista feltételezésre. Az iparban országosan három százalékkal emelkedett a dolgozók száma. A csaknem félszázezres többletnek kb. a kétharmada jutott az állami iparra, egy- harmada az ipari szövetkezetekre. Az Ipari dolgozók létszáma 1968 első negyedében Állami ipar ebből élelmiszeripar Szövetkezeti ipar A szövetkezeti ipar dolgozóinak száma idén is gyors ütemben emelkedik és a szövetkezeti szektor aránya az ipari dolgozók összlétszámában 15 százalékra emelkedett. A műszeriparban pl. az állami szektor létszáma 2 százalékkal növekedett idén, a szövetkezeti szektoré 35 százalékkal. A bőr- és cipőiparban 5, illetve 21 százalék a megfelelő arányszámok. Bács megye iparosodásának gyors előrehaladását bizonyítja, hogy a szocialista ipar dolgozóinak létszáma az első negyedévben 7 százalékkal, vagyis az országos arányszámnál sokkal nagyobb mértékben haOrszá- Bács me* gosan gyében (1967 első negyed — 100) 102 108 104 108 109 102,5 ladta túl az egy év előttit. Ezen belül az állami ipar létszáma 8 százalékkal nőtt az országos két százalékkal szemben, a szövetkezeti ipar létszáma viszont csak két és fél százalékkal lett nagyobb, az országos kilenc százalékkal szemben. Az építőipar dolgozóinak száma országosan kb. hét és fél százalékkal emelkedett A Bács megyei adatok itt különösen gyors növekedéséről számolnak be az állami építőiparban 26 százalékkal, a szövetkezeti iparban pedig nem kevesebb, mint 36,7 százalékkal emelkedett a munkáslétszám egy év alatt. Á. L. éveken keresztül vezetőségi tag is volt, mint a festő- részleg vezetője április 30-án nyugdíjba ment Ügy érezte, sok már neki a felelősség, átadja a helyét fiatalabbnak. Május máso- dika óta ismét dolgozik, mint nyugdíjas, s mondhatom, a régi szakember igen hasznos munkát végez. — Nem becsüljük le az időseket, de a napi két- három órai munkájuk nem lehet számottevő a tervek teljesítésében. — De az, ha figyelembe vesszük, hogy ezeken a munkahelyeken teljes értékű fiatal munkást kellene foglalkoztatnunk. Természetesen nemcsak ők segítenek gondjainkon. — Évek óta adunk napi hat órai munkát fiatal- korúaknak. Általában húsz- harminc lány dolgozik nálunk, akik „menetközben” hasznos tudnivalókra tesznek szert s többségük később ittmarad betanított munkásnak. Sokan közülük még férjet is rbt találtak maguknak, Ágoston Fe- renoné, Bánóczki Györgyné fiatalkorúként kezdett a ktsz-ben s ma jól kereső betanított munkásasszo- nyok. Igen jól jártunk Kelemen Marikával — moso- lyodik el Orbán István —, felvettük, betanult s amikor „eladólány” sorba lépett, a fővárosból hozott férjet magának. Fehér János a férje, festő szakmunkásként dolgozik szövetkezetünkben. — Kezdődik a szünidő. Felvesznek diákokat is? — Alig várjuk őket. A tervek szerint harmincnegyven fiút és lányt alkalmazunk egy hónapra, illetve, aki akarja, kettőre is. Elsősorban a szövetkezetünk dolgozóinak gyerekeit vesszük fel, de ez nem merev szabály. Máris dolgozik nálunk két állami gondozott diák... Nyugdíjasok, fiatalkorúak, diákok. Szükségük van a keresetre, a ktsz-nek meg munkásra. A két szükség szerencsésen keresztezi egymást — haszon születik a találkozásukból. Opauszky László Csendháborítók Nem ismeri Kecskemétet, aki nem sétált még a nap utolsó csendes óráiban széles, lombos fák szegélyezte utcáin. A csillagok ezüstjével teliszárt, vagy felhőtakarta ég barátságos sötétje borul a városra. Az útmenti öreg fák szinte összehajtják fejüket odafent, hogy a szellővel susogó leveleik muzsikája még kellemesebbé tegye az alvók pihenését... Állni látszik az idő. a világ. Hogy mégis jelezze valami az életet, fel-felserceg egy-egy higanygőzös lámpa a kékesszürkén fénylő betonút felett. Vagy gally reccsen, amire halk pitye- géssel riad fel fészkén a madár... Itt-ott fény lebeg át az ablakok üvegén, s a tévé józan világosságánál új és ósdi bútorzaté szobák mutogatják magukat pár pillanatokra a kinti sötétségnek... De legtöbb ablak négyszöge fekete már. Mögötte alszanak. „Nyugszik minden csendesen. . csak a szellő jár- kel..Vannak körutak, utcák, ahol — mindig ugyanazoknál a kapuknál, az éjszakának mindig ugyanabban a félórájában brutálisan robbantja s7-ét a gyógyító csendet a technika. Megfigyelték-e már, mennyire hasonlóan viselkednek az éjszaka hazatérő motorosok? Sokszor sétáltam át az estéket évek során, volt alkalmam erről meggyőződni. Bekanyarodik a motoros a Ids, vagy nagy kapu elé. Amint lestoppol, a nagy dérr-dur- ros érkezést azzal is felfokozza, hogy mintegy búcsúképpen betyárul túráztatja még néhányszor a motort. Visszhangzik a recsegés-ropogás a falakon, kerítésen. A motoros még mindig a nyeregben ül, csak lábujjhegye támaszkodik a földön. Aztán a túráztatás abbamarad, ellenben valami bántóan magas „skálán” tovább ricsa- jozik a motorkerékpár. Gazdája szép komótosan „levonul” — valóban vonul, olyan lassan csinálja — a nyeregből keze még a kormány szarvait fogja, s irtózatos gonddal ügyel arra, nehogy engedjen a lármából a motor. Majd végül csak megválik a géptől, amely — mintha ráparancsoltak volna — „fegyelmezetten”, egyenletesen ropog, krákog tovább. Mindaddig, míg a motoros előveszi táskáját, a táskáján kinyitja a cipzárját, kiveszi belőle kulcstartóját, kinyitja rajta a cipzárat, behúzza a táskán a cip... — ezt már ismer- jük Kazal László dalából... A motor bömböl mert ugyebár a technika engedelmes szolgája az ember- nek, s ha bekapcsoljál* r Árthat-e az embernek... Érdekes vizsgálatok Kecskeméten Egyesek nem is sejtik, hogy a magaslégköri nukleáris robbantások és a tehéntej között milyen összefüggés van. Erről többet tud mondani Horváth György, a megyei tanács vb irányítása alatt működő minőségvizsgáló intézet igazgatója. — Amikor Kínában fel* robbantották a hidrogén- bombát, jelentősen emelkedett a radioaktív szennyezettség a tejben is, mert a takarmánnyal együtt több radioaktivitás jutott a tehenek szervezetében. Aggodalomra nincsen ok, mert a sugárszennyeződés még mindig messze elmarad attól a határtól amit a tudósok veszélyesnek minősítenek az emberre. Amíg nem született meg a részleges atomcsend- egyezmény — állandóan emelkedett a radioaktív^ Horváth György igazgató a S cél er szám hí 1 ó her end ez és előtt radioaktív szennyezettséget ellenőriz. Kullai Gábor technikus, a tejsűrítmény sugárszennyeződését vizsgálja. szennyezettség az élelmiszerekben. A megállapodás óta sokat javult a helyzet, de az ENSZ egészségügyi világszervezetének kezdeményezésére most már mindenütt mérik a különböző élelmiszerek radioaktivitását. Magyarországon H minőségvizsgáló intézetben végeznek hasonló ellenőrzést. Ezek az intézetek, így a megyei is, amely Kecskeméten működik, természetesen sokféle egyéb vizsgálatot végez. Elsősorban az élelmiszerekét. Ezzel igyekeznek megelőzni, illetve megakadályozni az étel- mérgezéseket, másrészt megállapítják a minőséget, mennyiben alkalmas a termék bel- vagy külföldi fogyasztásra. Évente 4—5000 vizsgálatot végeznek, ennek Egyre szorosabb az intézet kapcsolata a mezőgazdasággal. Az utóbbi időben sokat vizsgálják a különböző terményeket, hogy a mövényvédőszerek anyaga mennyiben halmozódott fel bennük, nehogy fogyasztásuk esetleg károsodást okozzon az emberi szervezetben. Egyre fontosabb terület a termelőszövetkezetek által készített termékek vizsgálata. Közismert, hogy különösen az utóbbi egy-kót évben a közös gazdaságok mind nagyobb mértékben foglalkoznak élelmiszeripari tevékenységgel. Az intézetnek tehát igen nagy szerepe van a lakosság érdekvédelmében. Az eddigi vizsgálatoknak, megelőző intézkedéseknek köszönhetően megyénkben nem történt az utóbbi időben ételmérgezés. A megyei tanács végre- h?i‘ó. bizottsága évről évre jelentős összeggel támogatja az intézetet. Tavaly is negyedmillió értékű különböző értékes műszert kaptak az itt dolgozó mérnökök, technikusok. A jelenlegi műszerpark értéke meghaladja a négy és fél millió forintot. K. S. mindaddig ugat, hörög, durrog, míg az ember az ellenkezőjére nem utasítja. .. A kapuk azért egyszer csak kinyílnak, a „tapintatos” motoros visszasétál gépéért, felcsattantja a tá- masztóállványt. s úgy, még mindig élesen berregő kipufogóval bevezéreli kincsét a sötét udvarra. Ekkorra biztosan felébredtek az alvók jókora körzetben. Fejük hasgató- zifc a tehetetlen indulattól, szidják a szadista szomszéd úr különös szórakozását, amellyel tudtul adja, hogy íme nem veszett el, hazaérkezett... A drága. .. Akit ilyen áldások kísérnek nyugovóra: „Ó, hogy az a...!!!” — S ha szegény szenvedő szomszédok, környékbeliek átka ilyenkor fogni tudna... De a motoros füle helyett csak a párnájukat harap- dálják kiszolgáltatottan. A zsírok savszámtartalmát figyeli Domián Sára tr-th —n vegyészmérnök. 10 százaléka jut megyénk jellegzetes termékére: a borra.
