Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

IMS. június 20, csütörtök $. oldat Nem a Wofatox, hanem a könnyelműség áldozatai JSovényvédösaser-mérgeasések lassúkon Mezőgazdasági könyvespolc Vörös Antal: ÖVÁR, ÓVÁR... JÚNIUS 4-én történt Fo- . dór Pál. az izsáki Kossuth ; Tsz gazdája, egész napi permetezés után. délután öt óra tájban ért haza. Alig hogy leszállt a tsz fogatá­ról, a helyszínen összeesett és meghalt. Négy napra rá, ugyancsak Izsákon, Lázár István szőlőmunká s, nap­számosként permetezett a Sárfehér Tsz egyik gazdá­jánál, orvoshoz ment. Sú­lyos mérgezés gyanújával még aznap beutalták a kecskeméti kórházba. Más­nap bement s rá egy nap­ra, 10-én, meghalt. Csaknem egy időben Lá­zár Istvánnal, illetve pár nappal később, a Sárfehér és a Kossuth Tsz gazdái közül többen ugyancsak kórháziba kerültek. Mérge­zéssel. Ök „könnyebbben” sérültek, pár nap után el­hagyhatták a kórtermet. * Ml TÖRTÉNT Izsákon? És mi történik a megye több szőlősgazdaságában? Mert az izsáki megdöbben­tő eseménysorozat koránt­sem az egyedülálló. Pár héttel korábban például Tabdin fordult elő két ha­lálos kimenetelű mérgezés, Szintén a permetezésből ki­folyólag. — Küldött- és közgyűlés nem múlik el anélkül, hogy ne esne szó a növényvédő­szerek gondos, óvatos ke­zeléséről. felhasználásáról — tájékoztat Kiss Imre, a Sárfehér Tsz főmezőgazdá- sza. — S ez nálunk miár évek óta gyakorlat. A bri­gádvezetők. akik megfelelő kioktatásban részesültek, •napi munkájuk során Ugyancsak figyelemmel kí­sérik az óvórendszabályok betartását. Csakhogy Izsákon a régi szőlők családi művelésben vannak, százalékos részese­désre kiadva. S a három isz-ben legalább másfél ezer szőlőparcella van! Ki tudná ezek permetezését, s bennük még a szórvány- gyümölcsfák védelmét is mind szemmel tartani? ÉVEKKEL ezelőtt az Izsákon működő községi tsz-tanács kis füzetecskót jelentetett meg. Útmutató a gyümölcsfák permetezé­séhez címmel, s abból mindegyik tsz-gazda ka­pott egy-egy példányt. Né­hány figyelemrí méltó idé­zet a könyvecskéből: „A termelő a mérgező szereket, használat után, is­mét szabályszerűen lezárt csomagolásban. avatatlan felnőttek, gyermekek vagy haszonállatok elől, hozzá nem férhető, kulccsal jól zárható szekrényben vagy ládában tárolhatja. Élelmiszer, takarmány tárolására vagy istállónak használt heyiségben tárol­ni tilos. Növényvédőszer el­készítése. felhasználása után kezünket és a nö­vényvédőszerrel érintkező testrészünket szappanos bő vízben alaposan mossuk át. Használjunk a permete­zéshez külön munkaruhát, amelyet permetezés után vessünk le. és tároljunk külön a többi ruhanemű­től.” • ÉS MI A HELYZET a valóságban? Az izsáki tsz- efc, az alapvetően fontos szerek számát mindössze háromra igyekeztek redu­kálni, éppen az egyszerűbb és a biztonságosabb fel- használás végótt. E szerek : a következők: Wofatox, ; Thiovit, Zineb. A tsz-ek a : gazdáknak egyszerre ad­ják ki az egész évi szük­ségletet, kimérve, papír­zsákokban. A zsákokon semmiféle jelzés nincs. A Sárfehér Tsz például, a jel­zés készítésére alkalmas, célszerű gumibélyegzőket rendelt, de azok nem ké­szülték él a kimérés ha­laszthatatlan idejére. A szereket a gazdák , hó­napokig tárolják a laká­sukon. Nagyobb részük bi­zonyára szabályszerűen. De az emberélet pusztán a sta­tisztikai számok tárgya? Védőfelszerelés. gumi­kesztyű, maszk csak a nagyüzemi táblák művelői­nek a felszerelései között található. Ott is csak hiá­nyosan. • NEMES DANIEL, a Me­gyei Növényvédő Állomás igazgatója a forgalomban levő és engedélyezett, mint­egy 150 féle növényvédő­szer listáját mutatja. A szerek szakmai leírá­sa részletes és alapos. S majd mindegyiknél ott a kívülálló számára titok­zatos jelzés: LD—50. Mit jelent ez? — Azt, hogy egy 50 kiló testsúlyú élő szervezetnek az elpusztításához hány milligraitnm szükséges. Lássuk tehát... A Posz- dimnál ez 5. a Wofatoxnál 20 milligramm. A szerek legtöbbje a bő­rön át is felszívódik. És felhalmozódik! Némelyik szer hatását a dohányzás és az italozás — munka közben — nagymértékben felfokozza. Ezek közé tar­tozik a Zineb i®. * AZ ÖVATOSSÄG legele­mibb be nem tartásának riasztó esetei fordultak elő a közelmúltban Izsákon. Mondják,, az egyik gazda cigarettáját beleeitette az oldatba, utána nyúlt, meg- szárítatta és elszívta. Egy másik egész nap széllel szemben permetezte a gyü­mölcsfákat. de az oldatot egyszer sem mosta le ma­gáról. Az egyike azoknak, akik a kórháziba kerültek, s megúszták néhány hány- tatással. Sokan csak úgy a puszta kezükkel keverik meg az oldatot. A már 'be­tiltott DDT-t többnyire a harisnyaszárból szórják ki a háztáji krumplisorokra. • KOVÁCS PÉTER járási növényvédelmi felügyelő: — Az elmúlt télen a kecskeméti járás hét köz­ségében, közöttük Izsákon is vetítéssel kísért előadást tartottunk a szerek felhasz­nálásáról. És már nem is az első alkalommal. Dr. Venczel Sándor izsá- M körzeti orvos: — Sokan bejönnek mos­tanában olyan panaszokkal, amelyek alapján mérgezés­re van gyanú. Kérdem, mi­lyen növényvédőszert hasz­náltak. Többnyire efféle vá­laszokat kapok: „Olyan kékesszürkét...” * HIBÁZTASSUK a szere­ket? Amelyek végső soron a bőséges termést garantál­ják? Térjünk vissza a Zi- nebnél kevésbé hatékony, sokkalta körülményesebb rézgálichoz? Erről szó sincs! A fejlő­dés nem állhat meg, de ah­hoz fel kell zárkózni. Is­meretekben, tudásban, s nem utolsósorban az óvó­rendszabályok betartásával. S ennek segítését a gyár­tásnál, illetve a csomago­lásnál kellene elkezdeni. Kis csomagok 'készítésével, változatos szériát kialakít­va, megfelelő jelzéseket —, s nem is csak halálfejet, hanem egyezményes, min­denki által jól megjegyez­hető jelzőrendszert alkal­mazva, a KRESZ-táblákhoz hasonlóan. Erre már van bevált külföldi példa. És a szőlő- és gyümölcstermesz­tő vidékeken mindennapos fogyasztási cikként kellene forgalmazni a védőfelsze­reléseket is. Sajnos, ezek többnyire hiánycikkek. S ha. a féltételek adottak, a hatósági ellenőrzést — a kellő szankciókkal együtt — a legszigorúbban be le­het és kell is tartatni. Ter­mészetesen az ismeretter­jesztésnek is megvan a ma­ga szerepe, csak az eddigi­nél még hatékonyabb for­mában. A kemizáláss nem 'köve­telhet emberáldozatot! Hatvani Dániel A magyaróvári akadémia májusban ünnepelte alapí­tásának 150. évfordulóját. Az ünnepség fényét és az esemény jelentőségét emel­te Vörös Antal szép vissza­emlékezése az akadémia múltjára, amely sok vonat­kozásban a magyar mező- gazdaság története is. Az olvasó, aki száraz ada­tokat, felsorolást és tudo­mányos rendszerezést vár az ilyen műtől, jóleső csa­lódással merül bele az ol­vasásba, mert mást kap. Érdekes, élvezetes olvas­mányt, fordulatokban bő­velkedő írást egy nagymúl­tú iskola életének sokszí­nű mozzanatairól-, küzdel­méről, „az akadémia teljes életét, nagy tanárainak a magyar mezőgazdasági ter­melés elmaradottságának megszüntetéséért vívott küzdelmét, jobbítani, vál­toztatni akaró szándékát és az illetékesek megnemérté- sét” rajzolja meg a szerző. Az értékes könyv a Me­zőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Vietnami napot tartottak a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben. 370 gazda ajánlotta fel egynapi keresetét a szabadságharco­soknak. Az összeg csaknem 31 ezer forint, személyen­ként 84 forint. Á nagyüzemek szolgálatában Min dolgoznak az Állattenyésztési Kutatóintézetben ? A Vérmezőre nyíló abla­kok mögött, meg hátul a kertben, a Várhegy aljá­ban, az Állattenyésztési Ku­tatóintézet „ősi fészkében”, ahol ma a laboratóriumi munika folyik — az újjá­szervezés óta eltelt 18 év alatt sok elismerésre méltó eredmény született. Most pedig gyökeres vál­tozás is történt. Ügy is mondhatnánk, hogy az in­tézet tevékenysége a gazda­ságirányítás reformja ré­vén a feje tetejéről a tal­pára állt. Miben nyilvánul meg ez? Egy alapvető és mindent átfogó jétenség- ben: most a tsz-ek, állami gazdaságok keresik meg az nuár elseje óta az intézet tevékenységét csupán kót- harmadrészben fedezi; az anyagi alapokat egyhar- madrészben magának az intézetnek kell „'kigazdál­kodnia”. Ugyanakkor a kormányzat a kutatási munka feladatait csak nagy vonalakban szabja meg, ezekhez a minden­napi munka úgy igazodik, mint az egykori tengeré­szek az Északi Sarkcsillag­hoz. A gyakorlati „manő­verezés” már az intézet dolga. Ez ugyanaz az önállóság, mint amelyhez az új gaz­dasági mechanizmusban a mezőgazdasági nagyüzemek A kutatók naponta ismétlődő feladata a kísérleti ál­latok sokoldalú megfigyelése, vizsgálata. Ezt a kakast most éppen röntgemezésre készítik elő. (Rózsa László felvételed.) intézetet, nem pedig far- hozzájutottak. S a kettő dítva. együtt azonnal érezteti ked­Ez természetesen együtt vező hatását a kutatómun- jár sok egyéb változással, kában is. Az állami költségvetés ja- öt-hat évvel ezelőtt a ba­Ismerje meg megyénket Könnyűek a kérdések? A második forduló megfejtései Mielőtt a második for­duló jellemzőiről szólnánk, közöljük a helyes megfej­téseket Tehát válaszok a 4. kérdésre: Bács-Kiskun megyei Kézműipari V álta­lat, Kiskunfélegyháza. 5. kérdésre: Mezőgazda- sági Bizottság. 6. kérdésre: KPM Közúti Igazgatóság, Kecskemét Most pedig lássuk azokat a bizonyos jellemzőket, sor­jában. Kezd „hevesebbé” válni a rejtvénycsata. Mu­tatja ezt — többek közt — az is, hogy a rutinos új­ságolvasó pályázók közül többen felkeresték a 'kiadó- hivatalt, mondván: túl könnyűek a kérdéseik, egy kicsit fogasabbakat te­gyünk fel. Megjegyezzük, hogy ez a megállapítás — „könnyű” — elég viszony­lagos. Tekintettel kell len­nünk olyan olvasóikra, akik nemrég ismerik lapunkat, nem szokták meg, hol ta­lálják meg benne az őket közelebbről érdeklő témá­kat. A „böngészésiben” sem olyan járatosak. S magunk közt legyen mondva, ked­vet akartunk csinálni a já­tékban való részvételhez olyanoknak is. akik nem nagyon szeretik azt a kis kényelmetlenséget sem, hogy külön levlapot ve­gyenek, megírják, amit megfejtettek, és még a szelvényt is ráragasszák. Ez nem különleges valami, hiszen magunkról tudjuk, hányszor fejtünk meg kép­vagy keresztrejtvényt, és azzal be is fejeztük. Eszünkbe sem jut, hogy be is küldjük. No persze, van olyan oldala is a játéknak, hogy sokan a „nehézzel” szeretnek birkózni. Tájé­kozottabbak ezt élvezik. Reméljük, lesznek az ő „ínyükre való” kérdések is a továbbiak folyamán. Egyébként, mór a má­sodik fordulónál sem je­lenthetjük, amit még az elsőnél. Igaz, a válaszok nagy többsége helyes, de az is való, hogy legalább tíz­szer annyi a téves, nem teljes, vagy pontatlan meg­fejtés. Megérkezett az első rek­lamáció is. M. I. küldtej Alpárról. Megírja: arra a kérdésre, hogy hol van az ország legnagyobb termál- vízkészlete, ő azt válaszol­ta —, Szentesen, s hogy 1957-ben fedezték fel. Ezt látta-hallotta. tudniillik egy egy filmhíradóból. Kérdezij mi az igazság? Rónádén csak annyit: olvassa el a Petőfi Népe június 4-i szá­mában, a Megérné a be­fektetést címmel megje­lent cikket, úgy hisszük, az eloszlatja kételyeit..: No de így jó ez, beszél­gessünk. játsszunk, sőt né­ha kételkedjünk ie. —tli —n Az intézet laboratóriumaiban rendszeres kísérleteket folytatnak a gazdaságosabb takarmányfelhasználás kor­szerű módszereinek a kutatására. Képünkön: automati­kus aminósav-meghatározó készülékkel megállapítják a takarmányok fehérjetartalmát. romfitartás korszerűsítése volt napirenden. Azóta eb­ben az ágazatban nagyot léptünk előre. Most szük­ségszerűen a sertéstartás korszerűsítése került elő­térbe, és érthető, ha ez az egyik fő feladata a kuta­tásnak is. S jelentkeznek a tsz-ek, az állami gazdasá­gok, január elseje óta szin­te egymásnak adják a ki­lincset. Bejelentik, hogy — mondjuk — egy ötezer fé­rőhelyes komplett sertés­telepet akarnak létesíteni, megbíznák az intézetet: a kikísérietezett, új módsze­rek alapján készítsék el működési tervét. Az intézet munkatársai pedig felmérik a gazdaság adottságait, aztán hozzá­látnak a tervdokumentáció készítéséhez. A műszaki iroda (nemrég alakult) meg­szabja az építkezés tenni­valóit; a közgazdászok el­végzik a szükséges üzem- gazdasági számításokat; a „rotációsok” a gazdaság tervéhez igazodva kialakít­ják a legkedvezőbb forgási tervet, technológiai, takar­mányozási eljárást; a szám­viteli csoport kiszámítja, hogyan tehet a vállalkozást gazdaságossá tenni. A tervdokumentációt a gazdaság a megállapított összegért, határidőre és ga­ranciával kapja, s aztán hozzáláthat a kivitelezés­hez. Az intézet ebben sem hagyja magára, ott bábás­kodik a sertéstelep kialakí­tásánál, a tenyészállatok beállításánál. Sőt! Az inté­zet feladatköre újabban a mind szélesebb körű szak­tanácsadó szolgálattal is bővül. Ez lehet állandó (például meddőségi problé­mák figyelemmel kísérése) a gazdasággal kötött meg­állapodás alapján fix ösz- szegért, vagy az eredmény­től függő fizetségért Fontos feladatként tart­ják számon hazai takar­mányozási feltételeink ja­vítását. Az intézet ehhez igen sokrétű munkával já­rul hozzá. Munkatársai ku­tatják a fehérjebiztosítás, a koncentrátumok készítésé­hez szükséges alapanyagok leggazdaságosabb előállítá­si módját, s újabb és újabb takarmányreceptúrákkal szolgálnak. Sz. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents