Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
1908. június 2, vasárnap S. oldal A DARUS S étáljon el az olvasó Kecskeméten a Ka- da Ele» utcán épülő szalagházhoz. A nap bármelyik szakában jó néhány érdeklődőt láthat álldogálni a szemközti járdán. Elismeréssel és büszkeséggel áthatott pillantások- szegeződnek a tömegével, ae az építkezés ütemének lendületével is lenyűgöző házóriásra. És legalább ugyanannyi bá- mulója akad a leendő lakások még friss, nyers váza előtt cirkáló, irdatlan karjával csaiknem szüntelenül valamit emelő, szállító, toronydarunak. „Fémszivar” . — jut eszembe az első hasonlat, amely bizony jócskán sántít. Hiszen a daru karcsú, kecsesen magasba szökkenő: inkább az induláshoz felkészített rakétára emlékeztet Parancsnoki fülkéjében — egyszinten a hetedik emelettel, mintegy 28 méter magasságban — az apró ablakon át az irányító gépkezelő munkáját, mozdulatait látni. Himpel- mann János a neve, hartai születésű, 21 éves. a az épület születésnapját ünnepeljük: éppen egy éve, hogy az építők ide -felvonultak. Én mindössze három hete dolgozom itt. A hároméves emelő-rakodó gépészképző iskola elvégzése után egyébként Kalocsán, a tisztiházak építkezésénél volt a szakmai premierem. — Jó kollektíva jött itt össze. Hozzám persze Juhász Feri áll legközelebb, akit most, betegszabadsága idején helyettesítek. Ö az építkezés kezdete óta dolgozik itt, s csaknem vigasztalan volt, amikor táppénzre kellett mennie. A leghőbb vágya, hogy végig vihesse a szalagház munkáit, egészen a kulcsátadásig. — A darus feladata az épületelemek elhelyezése — pillérek, konzolgerendák, födémpanelek beemelése, a beton szállítása, továbbítása. A „rakétám"? No, erről van mit beszélni. A lipcsei Kirov-gyárban készült Rapid típusú toronydaru. Sokat tud: 360 fokos, a tengely körüli forgás, a — A1 gémkinyúlás hosszának változtatása, az emelőcsiga mozgatása, s végül, de nem utolsósorban, a haladó moz gás — ennyi mindenre képes. — Néhány gyakorlati technikai adat: a legkisebb hasznos gémkinyúlásnál — 10 méternél — 4 ezer kiló a hordképessége, ha 25 méterre nyújtom a kart, már csak 1600 kilót emel. Átlag öt percig tart egy-egy munkamozzanat, mint például most, ennek a két, összesen 18 mázsányi födémpa- nellnek a beemelése. /mmi — Bizony nemcsak a munka jellege, de még a szélerősség, sebesség is befolyásolja a teljesítményt. A gyakorlatról, rutinról nem is beszélve. Hiszen, ha nem is több tíz centit, mint például az Eiffel-torony, de néhány centiméternyit a fülke magasságában az én gépem is kileng. Meg lehet szokni... f— A munka menetét, a napi feladatot kezdéskor megbeszéljük a brigáddal, s aztán már szinte automatikusan halad. A jó darus tulajdonságai közé tartozik azonban valamilyen plusz is: szinte összenőni a brigáddal, sokszor még a gondolatukat is kitalálni, ki- centizni — kicsit jobbra, vagy balra — a távolságot, hogy a munkadarab hajszálpontosan a helyére érkezzék. Szükség esetén a lentiek, vagy az épületen dolgozók fel , illetve át is szólnak hozzám. Én meg minden mozgásváltoztatást kürtszóval jelzek. Fontos ez: a daru a veszélyes gépek csoportjába tartozik, s a jelzés a lent dolgozók testi épségét, védelmét szolgálja. — Napjában két tízórás műszakban váltjuk egymást. Nyújtott műszak, igaz, nem könnyű, de a hét végén ott a szabad szombat: megéri. A fizetésem? Légit utóbb 2300 volt a borítékban. A vágyam? Egyelőre talán ugyanaz, mint a Juhász Ferié: szeretnék itt lenni a befejezésnél, együtt örülni az új lakókkal. impelmamn János maga választotta hivatását. A magasság szerelmese, a 28 méter az éltető eleme. Fürgén fut fel a hetven és egynéhány hágcsófokon a félhomályos vascső belsejének zenitjére. (Könnyű neki, az enyémhez képest hozzávetőleg felényi idős szívével!) Fentről olyan élményszerű bőségben tárul a szem elé a város panorámája, amit élvezni csak keveseknek adatik. Olykor-olykor akad azért „üresjárat” is. ilyenkor az ablakon át kinéz a tavaszi fényben sütkérező százszínű tájra, üjjai elzongoráznak az irányító műszereken, a vezérlő kerekeken. S talán megbocsátható, ha — bár korántsem diszkrét, de végképp veszélytelen vallomás ez — egy-egy csinos lány jöttén játékos kedvvel megszólaltatja a jelzőkürtöt... Jóba Tibor A fiatalok otthona: a Hóra-terém Kiskunfélegyházán az új könyvtárban szépen berendezett ifjúsági terem várja a fiatal olvasókat. A termet Móra Ferencről, a város nagy szülöttérői nevezték el. A falon az író arcképe, a polcokon megtalálható valamennyi müve. Kilencezer kötetnyi jelenleg a félegyházi ifjúsági könyvtár állománya. A beiratkozott olvasók száma csaknem 1500, fele annyi, mint a felnőttek könyvtáráé. Az idén mintegy 1500 kötettel bővül az ifjúsági könyvtár anyaga. Képünkön: Saághy Márta könyvtáros segít válogatni az ifjú olvasőknak. Sz. G. Gorjacsov ny. altábornagy — Kérem mondjon el egy történetet Magyarország felszabadításáról. — fordultam Szergej Geargi- jevics Gorjécsov altáborFotopályázat Néprajzi témájú alkotásokra A Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Budapesti Néprajzi Múzeum és a Központi Múzeumi Igazgatóság nyilvános művészi fotópályázatot hirdet néprajzi vonatkozású fényképekre. A pályázat célja olyan fényképek gyűjtése, amelyek kifejezik a fényképezésnek a néprajztudományban és a néprajzi ismeretterjesztésben játszott fontos szerepét A pályázaton bárki részt vehet Beküldhetők feketefehér, színes képek, vagy képsorok is. A képek mérete 18-szor 24 cm-től 30- szor 40 cm-ig terjedhet. Hátlapjukon fel kell tüntetni a pályázó nevét, lakcímét, a fénykép tárgyára vonatkozóan; hol készült és — amennyiben, nem magától értetődő — mit ábrázol. A bírálóbizottság egy első díjat tűz ki, 4000 forint értékben, továbbá két második díjat — 3—3000 Ft — három harmadik díjat 2—2000 forint — és három negyedik díjat; darabonként 1000 forint. A Művelődésügyi Minisztérium a legjobb néprajzi múzeumi tárgyfotokért 3000 forintos külön díjat ajánl feL A pályamunkák beküldési határideje 1968. december 2. Cím: Magyar Fotóművészek Szövetsége, Budapest, V., Báthory n. 10., illetve Budapest, 5. postafiók 203. (MTI) nagyhoz, akiről tudtam, hogy 1916 óta katona, s 1919-ben a polgárháborúban, a Vörös Hadsereg zászlóaljparancsnokaként harcolt és a fiatal szovjet államot vérbefoj- tani akaró intervenciósok és fehérek éllen. — A Nagy Honvédő Háború első napjától kezdve részt vettem a harcokban. Először mint hadosztály-, később mint hadtestparancsnok. Baltikumot, Moszkvát. Sztálingrádot védtük, felszabadítottuk Ukrajnát, Romániát, Magyarországot. Csehszlovákiát, Ausztriát, s a hadműveletek számunkra Grác- nál fejeződtek be. Történetet mondhatnék százat is, de egy ütközetre nagyon jól emlékszem... — Szü- netett tartott, majd lassan előrehajolt. Láthatóan elfeledkezett kitüntetéseiről, rangjáról, « mint egy nagyapa. rendkívül élménysze- rűen mesélte el azt a páncélos ütközetet, amely nagyobb, hevesebb volt a kurszkinál, s amely hazánkban zajlott le a Velencei-tó és a Balaton között. BODROai SANBOB PANDEvU & ____ K OPASZ OROSZTÁWBAkI ban az esetben, ha az üzletben bárki olyan tízschillingessel fizetne, amelyet legalább három darabból ragasztották össze, összekötőink azonnal Svájcba utazik, de előtte néhány gyöngysort helyez az üzlet kirakatába. Addig egyetlen darab ékszer sem lehet az üzletében. E jellel riasztja szervezetünket. Az ODESZ- SZA ekkor talpra ugrik és megteszi a helyzet kívánta szükséges védelmi intézkedéseket. Schirmbaum nem tudott tovább parancsolni kíváncsiságának. — Elnézést uraim — szólt —, de mi ez az mindenkiért. Mindenki egyért Van konyakja? — fordult Schirmbaurrthoz. Rudolf vigyázzba kapta magát. Rajongással a hangjában válaszolta: — Jelentem, nincs! gyogott a szeme és kezében rezzenéstelenül emelkedett a magasba a pohár- ka ital. — Hoch! — suttogta a másik kettő. — Sieg — mormolta Ru— Nálam van egy kis dolf. Torkát meghatottság üveggel — mondta csende- szorongatta. sen az előbbi hang gazdája. Gyújtsa fel az előszobában a villanyt és jöjjön be. Amikor Rudolf Schirmbaum belépett, már az előszoba volt világos és a szobában derengett félhomály. Három árnyék magasodott az asztal körül. Három pohárban nemes, tompa fényű ital csillogott. A negyedik pohár, az övé, ott 7. — A mai napig kétszáztíz bújdosó SS-katonánkat és tisztünket derítettük fel és kapcsoltuk munkánkba. Bécsben egy zászlóalj erejével felérő szervezettel rendelkezünk. Az organizáció gyakorlatilag két irányú tevékenységet folytat: egyrészt összeköttetést teremt a bujkáló és letartóztatott SS-ek és az Odessza között, másrészt pedig anyagiakkal, iratokkal és minden lehető módon segíti bal társainkat abban. hogy az amerikai megszállási övezetbe, Münchenbe jussanak. Ott a Deutsches Múzeum raktárában dolgozó Simmy nevű alkalmazottat kell keresniük. Érti és figyeli ugy-e a dolgokat Sehirbaum?! — Igenis! — Elsején azután megnyílik üzletünk — folytatta az előbbi hang. — Megbízottatok ott cserélik ki értesüléseiket. Erről már tájékoztatták Schirmbau- mot. De vészjelzésről is gondoskodnunk kell. AbODESSZA? Bent hosszú ideig senki állott keze ügyében, nem válaszolt. Azután egy A pap felemelte italát, eddig csendes, de Schirm- — ODESSZA — ez a baum által valahonnan már bosszú jelszava. Azt hiszik, meg. ismert hang szólalt Tagoltan mondta: — Odessza — egy városnév. Győzelmünk egyik állomása volt. Városnév... amely akár rövidítésként is togatja élő zöld sziklanyeílegyőzve, lábaiknál heverünk. Hadd higgyék. Mi tudjuk, ODESSZA a negyeA szoba sarkába parancsolták, és a vendégek, ahogy jöttek, libasorban kivonultak a lakásból. Azt a régtől ismerős hangot Rudolf Schirmbaum soha többé nem hallotta. Talán szerencsére. Mert elkövetkezett a pillanat, amidőn elkeseredésében, ha pisztoly van a kezében, keresztüllövi ... • Amikor vendégei eltávoztak, az asztal letisztoga- tásakor a kenyér beburko- lására szolgáló kendő alól egy csomag került elő. Rudolf kíváncsian bontogatta a papírt, amelyre torzított felfogható. O-rganization D-er E-hemaliger SS Angehöriger. Az Egykori SS Katonák Szervezete. Vagyis: ODESSZA. A holnapi győzelem dicsősége. Aki ezt érti, élve többé nem vonulhat vissza. ODESSZA — most már maga is. Egy dik birodalom magva. Az betűkkel egy ismeretlen kéz első hajtás éppen itt nyűj- a volt SS-őr új nevét írta. Rudolf a csomagban háromezer dollárt talált; bérleti szerződést egy, Mária- hilferstrassei üzlethelyiségre, valamint egy harmadik borítékot, s benne hétszázötven schilltoget. Azonnal lesietett, hogy a szemközti boltban élelmet vásároljon. (Folytatjuk.) veit. Azt kérdezte Schirmbaum, mi az ODESSZA? Az ODESSZA — amire iszunk, amiért élünk, és amely lesújt reánk, ha eláruljuk az ügyet. Csendesen beszélt, mégis mintha szószékről szónokolna. A félhomályban ra— A fasiszták 1945 márciusában, 11 páncélos hadosztályt összpontosítottak ezen a területen. Ez kétezer harckocsit jelentett. Céljuk az volt, hogy elhúzzák a háborút, elszakítsák a Budapest köré vonít acélgyűrűt, s tovább szállíthassák Nagykanizsáról a nyersolajat. A felderítők jelentették, hogy Berlin alól SS-hadosztályokat küldtek a páncélos hadosztályok megerősítésére. Kegyetlen, véres harcok kezdődtek. Még ma is emlékszem: egy hadosztály frontján 180 harckocsi támadott. Ezt az érti meg igazán, aki összeveti- Kurszknál egy kilométeres arcvonalszakaszra 35, itt 50—60 harckocsi jutott. Tíz napig tartott a meg-meg- újuló fasiszta támadás. A mi hadtestünk az akkori viszonyokhoz mérten jól felszerelt volt. de így is kevésnek bizonyult a pán- cinörő ágyú. Ezért a légvédelmi lövegeket, a harckocsikat vetettük be a fasiszta tankok ellen, sőt gránátokkal. gyújtópalackok- kal semmisítettük meg az ellenség harckocsijait. A legnehezebb a nyolcadik nap volt, ugyanis a német hadvezetőség elhatározta: mindenáron, a veszteségekkel nem törődve áttöri a frontot. Ezen a napon négy támadást vertünk vissza, s Kotov alhadnagy a 141-es számú harckocsi parancsnoka fél óra alatt hét Tigrist, s három roftamlöve- get lőtt ki. A tizedik nap hajnalán támadásba lendültünk. A fasiszták 208 kilőtt harckocsit. 18 önjáró löveget és 56 páncélozott gépkocsit hagytak a csatatéren. Sajnos, súlyosak voltak a mi veszteségeink is... Gorjacsov altábornagy megköszörülte a torkát, s a mellén levő sok-sok kitüntetésre mutatott: — A Magyar Népköztársaság Érdemrendje, ezt a balatoni csatában szerzett érdemekért kaptam., amikor 1965-ben a győzelem napján Magyarországon jártam. .. Most mit csinálok? Kiievben lakom, tartom a barátságot régi bajtársaimmal. s a fiatalok hazafias nevelésében tevékenykedem. Higyje el ez nagyon fontos, mindig időszerű feladat. Ezért nem is érzem magam nyugdíjasnak ... —r