Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

8. oldat Í968. málna SÓ, csfltőrtőft Egy iskola szétfeszíti falait Mi a „titka" a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet sikerének? A kecskeméti tsz-ek kul­turális és sportversenyét az idén a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetke­zet együttese nyerte. He­lyesebben az idén is. Mert tavaly ugyan az Aranyka­lász vitte el a pálmát, ám időközben a két közös gaz­daság egyesült és a most sikerrel szerepelt együttes magvát is a tavalyi győzte­sek alkották. LELKESEDÉS Szapora léptű embernek is jó órányit kell bandu­kolnia, arrüg a gazdaság egyik végéből a másikba ér. Ráadásul az összejöve­telekre használt „klubte­rem” is a terület egyik sarkában áll. Néhány év­vel ezelőtt rozzant helyiség volt, még az ablakkeretek is hiányoztak és az ajtót — mint a nótában — madzag nyitotta. Az ifjak összebe­széltek, többletmunkát vál­laltak és a bevételből ki­csinosították, berendezték a termet. Örömük rövid ideig tar­tott. Bő terméssel köszön­tött be az új esztendő és akkor a klubot is felhasz­nálták a vetőmag tárolásá­ra. A fiatalok ősszel újból kicsinosították a termet. A tanyai, üzemi műked­velő csoportok legtöbbször azért szürkülnek el, mert a nekibuzdult, egy-egy szín­darab vagy műsor betanu­lására összeszövetkezett fia­talokból hiányzik a szak­értelem. Emiatt erejüket meghaladó feladatokra vál­lalkoznak. Amikor a be­mutatón a várt siker elma­rad, elcsüggednek, s abba­hagyják. Korábban az Aranykalász fiataljai is így jártak. Ám ők okultak sa­ját kárukon. Énekkart szer­veztek és egy-egy próba levezetésére felkérték Adám Józsefet, a Zeneiskola nem­rég elhunyt igazgatóját, ö — és utódja, Homoki György — célt, tartalmat adott a munkának a szóra­koztatva gyönyörködtető próbákon. Megismertették a fiatalokat a szükséges alapfogalmakkal, jó irány­ba terelték a buzgalmat. A tanyai pedagógusok és a fiatalokból álló művésze­ti csoportok nem mindig találnak egymásra. Az if­jak „beleszólásnak” vélik az idősebbek tanácsait vagy — ilyen is előfordul — a nevelők húzódoznak a fia­talok társaságától. Szeren­csére sok kivételről tudunk. Ám kevés helyen olyan közvetlen a kapcsolat, mint Zsemberi Lászlóné is­kolaigazgató és a termelő- szövetkezet KlSZ-szerveze- te között. A pompás iro­dalmi műsor összeállítása, a szereplők kiválogatása az ő érdeme. SZORGALOM A közös gazdaság párt- szervezete, Szecsei Teréz alapszervezeti titkár is so­kat foglalkozik a fiatalság­gal. A törődés hatására a munkaversenyben is szép eredményeket érnek el. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet barom­finevelő telepén, a szamó­caföldön igen sok állandó munkáskézre van szükség. A jó kereseten kívül tehát kellemes, vonzó program kidolgozásával is erősíteni kell a közösségi szellemet. A tsz dolgozói egyre büsz­kébbek arra, hogy ők ép­pen ennek a közös gazda­ságnak a tagjai. A Mathiász Kupa Kada- falván megtartott döntőjén a bíráló bizottságot az lep­te meg leginkább, hogy az igényes műsorral szereplő csoport szinte kizárólag pa- rasztfiatalokből áll. Gulyás Mihályné, az énekkar egyik vezéregyénisége, kitűnő prózamondó, a növényter­mesztő brigád tagja. Antal Gyula fatelepi munkás. A szép hangú Valkai Magda is a növénytermesztők kö­zött dolgozik. A sort még sokáig foly­tathatnánk, de külön is meg kell említenünk Pin­tér Mátyás nevét, aki a tsz kulturális életének egyik mozgatója. Még traktoros korában történt, hogy ekéje csontokat for­gatott ki a földből. Meg­állt, s kihívta a szakem­bereket. A honfoglalás­kori leletek egy része most a Katona József Mú­zeum féltve őrzött kincsei közé tartozik. Azóta tár­saival figyeli a határt, mit vet ki a föld: gyűjtik a régfi holmikat. (Ezek­ből Zsemberiné irányítá­sával kiállítást is összeál­lítottak.) IGÉNYESSÉG Amikor a Magyar— Szovjet Barátság Tsz együttese átvette a győz­teseknek kijáró jutalma­kat, a fiatalok fogadták a második helyezett Ma­thiász Tsz gratulációit, s már arról beszéltek, hogy jövőre hogyan készülnek, miként tehetik eredmé­nyesebbé, tartalmasabbá műsorukat. Ezt az igé­nyességet, tudatosságot tekintsék jó példának a hasonló adottságokkal rendelkező tanyai mű­kedvelők, KlSZ-szerveze- tek. Az eredmény nem ma­rad el. Heltai Nándor Már 1962-ben a termelő- szövetkezetek gépesítése, öntözőberendezésekkel való ellátása közben, nagyon hiányoztak a speciálisan képzett szakemberek. Ezért Fülöpszálláson létrehozták a mezőgazdasági szakmun­kásképző iskolát, azzal a céllal, hogy öntözéses nö­vénytermesztő gépészeket képezzenek ki. E szakma követelményei szerint ér­teni kell az összes erő- és munkagépekhez, öntöző- berendezésekhez, a külön­böző összetételű talajok műtrágya- és vízigényéhez, hogy csak a legfontosabba­kat említsük. Hat évvel ez­előtt rendkívül mostoha körülmények között — egy satuval, kölcsön erőgépek­kel és rajzos ábrák bemu­tatásával — kezdett mun­kához két nevelő, s meg­próbálta azt a 21 önként jelentkezőt megtanítani mindazokra, amelyek a szakmához szükségesek vol. tak. Modern követelmények Ma már természetesen más a helyzet Kilenc ne­velő hivatása a 103 tanuló oktatása. Az iskola gép­parkjában — ennek be­szerzése az igazgató jó munkáját dicséri — meg­található a mezőgazdaság valamennyi erő- és mun­kagépe, a kombájntól a Ki hova, merre? Az általános iskolákban befejezéshez közeledik a tanítás. A Kecskeméti Vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályához fordultunk a kérdéssel; ki hová, merre tart az általános iskola be­fejezése után? A város általános isko­láinak 1485 most végző ta­nulója közül 299-en gimná­ziumba mennek. A művé­szeti, ipari, mezőgazdasági, közgazdasági és egyéb szakközépiskolákba 197-en jelentkeztek. Az ipari és mezőgazdasági techniku­mok iránt is figyelemre méltó érdeklődés nyilvánul meg a most végző tanulók részéről. Az említett pá­lyákat ötvenketten válasz­tották. A gyors-gépíró is­kolákban negyvennyolcán tanulnak tovább. A legtöbben az ipari, me­zőgazdasági és egyéb jelle­gű szakmunkásképző isko­lákba adták be kérelmü­ket. összesen 751-en jelent­keztek e szakmák elsajátí­tására. Nő a mezőgazdasá­gi jellegű szakiskolák iránt érdeklődő fiatalok száma is. 4. Rudolf Schirmbaum ki­égett, kormos udvarba lé­pett. Poros, festett, szür­kült nyilak mutattak balra, a pince irányába. Lement. Gyér világosság jelezte a szomszéd házba vezető utat. Megbotlott a földön heverő törmelékben. Az­után felegyenesedett és el­szántan haladt mindig bal­ra. így érkezett a hatodik pincéhez. összeszorította hát ajkát, és lassan felfelé ment. Sivár, omladozó bér­ház kormos ablakai néztek rá. Parányinak, törpének érezte magát, amikor a ma­gasba tekintett az égbolt­ból csak zsébkendőnyi da­rabot látott, s a magas, ri­deg falak — úgy érezte — menten rászakadnak. Aztán ahogy lejjebb né­zett, megpillantotta az egy­kori üzletek feliratait is. Igen, itt a parókakészítő boltja is. Csikorogva tárult fel az ajtó. Schirmbaum a beszű­rődő gyér fény vetette kör közepén megállott. Feje felett összekulcsolta a ke­zét. Vésztjósló csend fogadta. Végül, hosszú idő múl­tán halk női hang hallat­szott, de úgy, mintha gra­mofon tűje alól sercegne elő. A jelszót kérte. Amikor Schirmbaum fe­lelt neki, az üzlet felső traktusából — most látta csak, hogy belül a helyiség kétszintűvé tagozódott — nyúlánk test huppant a földre. Fürge ujjak tapo­gatták végig, nyilván fegy­vert kerestek nála. Azután valaki megragadta a kezét és maga után vonta. Újra feljöttek a mélyből és az egyik szomszédos ház udvarára jutottak. Egy he­lyiségbe léptek. Rudolfot nem lepte meg, amikor felszólították, ve­gye le zubbonyát. Tudta, az igazolásul szolgáló tetová­lását kívánják szemügyre venni. A szakértő kis zseb­lámpa fényében dolgozott, így Rudolf azt sem tudta megállapítani, hogy fiatal, vagy idős ember vizsgálja-e öt. A szemlélődő eltávozott, hátul a sötétben mondott valakinek valamit, egy férfi lépett közelebb és ba­ráti, de parancsoláshoz szo­kott hangon szólalt meg. — Neve, állomáshelye, beosztása? — Rudolf Schirmbaum a a fegyveres SS különleges őre jelentkezem. — Életkora? — Betöltött húsz év. — Frontbeosztásai? — Csak koncentrációs táborőrség! — Agyonlövések számla? — őrszolgálat közben, szökési kísérletért... hu­szonkettő. Felszámoláskor... — Nem kérdeztem! A ki­hallgatást befejeztem! Ott balra talál ruhákat, igazol­ványokat. Válasszon! Vi­gyázzon, a ruhák egy ré­sze véres. Keressen vala­milyen igazolványt, olyant, amelynek személyleírása magára illik. Átvesz tőlem száz sohillinget. Nem sok, de egyelőre nincs több. És kap egy londoni fél buszjegyet. Őrizze meg. A zseblámpa gyér fénye mellett Rudolf Schirmbaum nagynehezen kiválasztott egy pantallót, egy zakót, két inget, és egy nyakken­dőt. A másik halomból ka­lapot, a harmadikból cipőt. A hátizsáknyi igazolvány­ból is egyet. Amikor je­lezte, hogy elkészült, újra középre szólították. Rekedt női hangot hallott. — Diktálja az adatait! Neve? — Wladislaw Minkicz. — Kora? — Tizenkilenc év. — Foglalkozása? — Kereskedő. — Illetősége? — Posen. D4K-ig. A tanulók gyakor­lási lehetősége is biztosítva van, hiszen az iskola szer­ződést kötött a Dél-alföldi Kísérleti Kutatóintézet fü- löpszállási bemutató gaz­daságával, ahol a tanulók 64 holdon a korszerű öntö­zési eljárásokkal ismerked­hetnek meg a tanárok vagy a kutatók vezetésével. A másik ilyen lehetőség a Vörös Csillag Tsz 700 hol­das gyakorló gazdasága, ahol a tanterv előírásai szerint fél évig végezhetik a tanulók a gyakorlati munkát, bekapcsolódhat­nak a termelésbe, megis­merhetik a nagyüzemi gyakorlatot, a talajelőké- szítéstől a betakarításig. A fülöpszállási mező- gazdasági szakmunkáskép­ző iskola lényegében olyan szakembereket nevel a me­zőgazdaságnak, amelyek nélkül rövidesen egyetlen termelőszövetkezet sem tud eredményesen, jól gaz­dálkodni. Az itt végzett ta­nulók 3 év alatt nemcsak a földművelés legújabb módszereit ismerik meg, de képesek erőgépeket ve­zetni. sőt azokon és a munkagépeken a közepes javításokat is tökéletesen elvégezni. Az Ilyen képesí­tésű szakemberek iránt fő­leg a mi, csapadékban sze­gény megyénkben van ér­deklődés. Nem is csoda, ugyanis a csőkutakból, a folyóvizekből való öntözés Bács-Kiskun megyében na­gyon elterjedt. Igények és lehetőségek A fülöpszállási mező- gazdasági szakmunkáskép­ző iskola jelenlegi létszá­ma — a minisztérium évenként 40 új tanulót en­gedélyez —, nincs össz­hangban azokkal az igé­nyekkel, amellyel a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok fellépnek. An­nak ellenére, hogy a le­morzsolódás, a bukási szá­zalék minimális, a negyven új szakmunkás elenyészően kevés a megye több mint kétszáz termelőszövetkeze­— Tanulja meg, Posen, most átmenetileg Posnan, és Lengyelországhoz tarto­zik. Illetősége tehát? — Posnan. Lengyelország. — Miért nem tér haza? — A családomat kere­sem — mondta Rudolf bi­zonytalan hangon. — Lakása? — Posnan Friedchof strasse 17. — Ügy mondja: Aleja Jeruzolimskája 17. És Bécs-' ben? — Ha lenne valami la­kásom, nem a pályaudva­ron bukkan rám Odessza. — Tény! Jegyezze meg, bécsi lakcíme egy időre Frauengasse 13. második emelet 2. Itt egy beutaló. Schirmbaum átvette a papírokat. Amikor meglát­ta, hogy az iraton a Nem­zetközi Menekültügyi Szer­vezet bélyegzője látszik, összerezzent. — És ezt elfogadják? — kérdezte csodálkozva. A gauleiter hangja csú- fondáros volt. — Miért? — kérdezte — Talán azt hiszi, hogy a grichenaui SS-parancsnok- ság bélyegzőjét szíveseb­ben vennék?! Aztán a férfi hangja ko­molyra váltott. (Folytatjuk.) te és 13 állami gazdasága számára. S, ha már az igé­nyeknél tartunk, meg kell említeni, hogy évenként nyolcvan ilyen szakember­re lenne szükség, nem be­szélve arról, hogy az iskola a jelenlegivel párhuzamo­san elláthatná a növény­védő gépész szakmunkások képzését is. Az ilyen szak­munkásokból olyan nagy hiány mutatkozik, hogy pél­dául a kiskőrösi járás egye­dül 30 fiatalt tudna kül­deni. Az iskola felmérése szerint mindkét szakmun­kásképzést a tsz-ek és az állami gazdaságok — szük­ség esetén — anyagilag is támogatnák. A megyében egyetlen mezőgazdasági szakiskola a fülöpszállási, amely ren­delkezik ilyen lehetőségek­kel. Miért nem vállalja te­hát több szakember képzé­sét? A minisztérium elő­írását nem volna túlságo­san nehéz megváltoztatni. Más az oktf, hogy az iskola tanuló létszáma nem emel­kedhet: az épülethiány! Az iskola tantermei, műhelyei, udvarai már így is zsúfol­tak, sőt a 60 személyes kol­légium sem elegendő. Egy új iskola felépítésére gon­dolni sem lehet, hiszen milliókba kerülne. Van-e megoldás arra, hogy éven­te több szakmunkást tud­janak kiképezni Fülöpszál­láson a mezőgazdaság szá­mára? Igen, van erre lehe­tőség! Választ mielőbb A Kiskunsági Vízgazdál­kodási Társulat — amely hónapok óta a felszámolás stádiumában van — telep­helye, az alapszerződés sze­rint épületekkel együtt a községi tanács tulajdona. A községi tanács nyilatkoza­ta, a Bajai Vízügyi Igazga­tóság lemondó nyilatkozata után, szívesen átengedné ezt a telepet a szakmun­kásképző iskola számára, s ezzel megoldódna a tan­intézet bővítésének, a ter­melőüzemek szakember- utánpótlásának lehetősége. Ez a nyilatkozat — az il­letékesek közbejárása elle­nére — még mindig várat magára. A mezőgazdasági szak­emberképzést ma már az igények, a lehetőségek szabják meg. A mezőgaz­dasági nagyüzemek várják az új. jól képzett fiatalo­kat, Fülöpszálláson a mo­dern géppark, a nevelők felkészültsége kínálja a le­hetőséget a bővítésre, csu­pán segítséget. Intézkedést várnak. Ez pedig nem kés­het sokáig! Gémes Gábor Hainan Kató fér le és a fülöpszállásiak Fülöpszálláson évek óta je­lentős esemény az úttörők és a kisdobosok avatása. A ked­ves ünnepségen mindig vendé­gül látják Budapestről az is­kola névadójának, a mártír­halált halt Hámán Katónak férjét, Tóth Györgyöt. Több pajtás rendszeresen levelez ve­le, s amikor a községbe érke­zik, már az állomáson fogad­ják, és elkísérik az Iskolába, a tanácsházára, ahol a község vezetői várják. A Fülöpszállá­son már otthonosan mozgó Tóth elvtárs ellátogat a tsz-ek- be is. Végül az iskola kis- gazdasszony szakköre látja vendégül. 1 így történt nemrégiben Is, amikor a felavatott úttörők a többi közt megkoszorúzták Há­mán Kató emléktábláját, s meghallgatták Tóth György előadását a 30-as évek mun­kásmozgalmi eseményeiről. A bensőséges, nagyon szép ren­dezvény nemcsak az úttörők, hanem az egész község ünne­pélye volt. P. M. 02201871

Next

/
Thumbnails
Contents