Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!-ÚRTÍ-'U Sím. évi 125. szám 1968. május 30, CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér Megyeszerte író-olvasó találkozók Tv-közvetítés Kecskemétről Az ünnepi könyvhét félideje Az ünnepi könyvhét fél- [ bizonyíték: a Gyulán élő idejénél tartunk. Végleges Simonyi Imréről nagyon eredményeit korai lenne sok kecskeméti azt hitte, még megjósolni, az eddig I történtekről pedig — hála a program gazdagságának —, semmiképpen sem lehet meg minden részletre ki­terjedő, pontos képet adni. Először arról, amit legrö­videbben össze lehet fog­lalni, mert önmaga helyett beszél, tehát az akció vitat­hatatlanul legfontosabb fő­szereplőjéről, a könyvről. Hatvanhárom újdonság jelent meg, s a megyénk­be mintegy 40 ezer pél­dány jutott eL Túlzás lenne azt mondani, hogy ilyen még nem volt, de mindenesetre elég vé­gigfutni a címeken, hogy meggyőződjünk róla, meny­nyire józanul politikus, minden igényre arányosan figyelő és összehangoltan tervszerű a magyar könyv­kiadás. Az Állami, a Művelt Nép és főként a legkiterjedtebb kereskedelmi hálózattal rendelkező Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalattól kapott információk szerint a vásárlókedv a könyvki­adás tökéletesedésénél is nagyobb sebességgel gyor­sul. A szaküzletek, az ilyen­kor gombamódra szaporodó könyvsátrak és egyéb el­árusítóhelyek forgalma nemcsak az újdonságokra Irányul, szinte minden raktáron levő könyvet megérint az őszinte, lelkes érdeklődés. Vendégeinkről és a ren­dezvényekről is éppen ilyen örömmel kell szólnunk. Az ünnepi könyvhétre me­gyénkbe látogató írók, köl­tők, kritikusok közül Rónay Györgyöt, Simonyi Imrét, Szakonyi Károlyt, Vadász Ferencet, Végh Antalt sér­tés lenne különösképpen be­mutatni a mai magyar iro­dalmat figyelemmel kísérő olvasóknak. De biztosak le­hetünk benne, hogy a ve­lük való személyes találko­zás, a dedikáció közben tör­tént rövid beszélgetések, méginkább elmélyítették azt a tudatot, hogy mind­egyikük társadalmunk fon­tos igazságainak feltárásán dolgozik, nagy tudással, eredeti eszközökkel és tel­jes lelkiismerettel. A szlo­vákiai írócsoport két ma­gyar küldöttét, Bábi Tibor költőt és Duba Gyula hu­moristát pedig különösen időszerű volt megismerni. Az a tény pedig, hogy vendégeink minden alka­lommal megyében élő írók, költők társaságában léptek, illetve lépnek föl, a fővá­rosi irodalom — vidéki iro­dalom némiképp ellentétes viszonyának nagyon is kí­vánatos enyhülését jelzi (Egyébként minden a műveken múlik: Buda Fe­rencet, Raffai Saroltát sen­ki sem tarthatja „vidéki” írónak. Vagy egy indirekt hogy fővárosi.) A Kecskeméti Vízmű Vállalat szép új klubkönyv­tárában kedden rendeztek író—olvasó találkozót, mely egyben a klub avatóünnep­sége is volt. Képünkön Bá­bi Tibor (balról) és Duba Gyula (középen) csehszlo­vákiai írók. müveikről beszélgetnek a vállalat dol­gozóival. tot Poór Klári, és talán Raffai Saroltával is sikerül beszélgetnie. Sz. J. A megye egészségügyi helyzetéről, a társadalombiztosításról, az üzemegészségügyről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap, kecskeméti szék­házában, tanácskozást tar­tott a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Az ülés el­nökségében helyet foglalt dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatósága egészségügyi osztályának, és dr. Gyenge Gyula, a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgató­sága szervezési osztályának munkatársa, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Szabó Lajos, az SZMT megyei tit­kára. Mohai Edének, az SZMT megyei elnökének megnyi­tó szavai után dr. Pataky József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője tartott referátu­mot a megye egészségügyi helyzetéről. A gyorsan nö­vekvő igényeket — mint mondotta —, teljes mér­tékben csak a később épülő új 900 ágyas megyei kór­ház elégítheti ki, amely egyúttal az orvosok és egészségügyi középkáderek tervszerű továbbképzését, a rendszeres, eredményes, tu­dományos kutatómunkát is lehetővé teszi. Részletesen elemezte a kalocsai, bajai, kiskun­félegyházi, kiskunhalasi kórházak fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat, majd megállapította, hogy a jövőben a körzeti orvosi munkájával, az orvosok és rendelő- és lakásépítkezé­seket egészségügyi kombi­nátok létesítésével kell fel­váltani. A nagyobb közsé­gekben központi körzeti orvosi rendelőket, és ezek­hez csatlakozó tanácsadó helyiségeket, gyógyszertá­rakat kell építeni. A továbbiakban elmon­dotta, hogy 1969—70-ben Kiskőrösön tízmunkahe­lyes, gyógyszertárral egy­beépített szakorvosi ren­delő létesül, új székházat kap a kiskunfélegyházi rendelőintézet is. Kiskun­halason pedig az új kór­házzal egy épülettömbben 17 munkahelyes rendelő- intézet kap helyet. — 1971-ig — folytatta dr. Pataky József —, 42 üj fogorvos települ le a me­gyében, elsősorban a fal­vakban. A szakorvosi el­látás színvonalának emelé­sével kapcsolatos feladatok elemzése után az anya- és csecsemővédelem, a csecse­mőotthon-, a bölcsődeháló­zat, a gyógyszertár- és szo­ciális otthon ellátottság eredményeiről, gondjairól szólt, s hangsúlyozta a házi gon­dozónői hálózat kiépíté­sének szükségességét. A beszámoló további ré­sze a védőnők, a KÖJÁL A mai napot is beleszá­mítva nyolc író—olvasó találko­zó, irodalmi est és egyéb nagyobb rendezvény va­lósult meg eddig, és a könyvhét végéig még éppen ugyannennyi van hátra Az eseményekből legnagyobb bőséggel Kecs­kemétnek jutott, úgy is mint jubilánsnak úgy is mint megyeszekhelynek. Ezenkívül Kalocsán, Kis- kunmajsán, Bugacon em­lékeztek meg ez ideig legsi­keresebben az idei könyv­hét fontosságáról. A még hátralevők közül Bessenyei György iroda­lomtörténész ma délelőtti kecskeméti előadását, Jan- csó Adrienne balladaestjét (pénteken Lakiteleken, szombaton Mélykúton), Sza­konyi Károly látogatását (pénteken a kecskeméti vasutas könyvtár avatá­sán, majd másnap Duna- vecsén), végül pedig a kis­kunfélegyházi záróünnepsé­get említjük meg, amelyet vasárnap tartanak. Az ország közvéleménye előtt, azaz a tv-ben már szombaton véget ért a könyvhét: A tv jelenti cí­mű műsorban a kecskeméti könyvtárakról készít ripor­Három feltevés — Lemond-e de Gaulle? Zavaros a helyzet Franciaországban Hazarendelték Massut Franciaországban váltó- mány hazarendelte Német- mények nyomán hirhedté zatlan erővel tovább foly- országból az ottani francia vált Massu ejtőernyős-tá- tatódik a több mint 10 mil_ katonai egységek főpa- bornokot. Több péncélosez- lió dolgozó sztrájkja. A harc rancsnokát, az algériai ese- (Folytatás a 2. oldalon) a gazdasági követelések mellett egyre inkább politi­kai jellegűvé válik. Ezt bi­zonyítja, hogy olyan gyárak és iparágak dolgozói is, amelyek teljes egészében kivívták gazdasági követe­léseik teljesítését, szolida­ritásból továbbra is folytat­ják a sztrájkot, politikai változást követelnek. A Franciaország történe­tében példátlan erejű ál­talános sztrájkmozgalom fé­nyében Párizsban egyre többen kérdezgetik, hogy vajon de Gaulle által jú­nius 16-ra kitűzött népsza­vazás megmentheti-e a gaulleista rendszert. Fran­cois Mitterrand keddi sajtó értekezletének alaphangja az volt, hogy a népszava­záson a franciák többsége szembefordul az elnökkel. A válság politikai megol­dásáról tárgyalt kedden es­te a Demokrata Szocialista Baloldali Szövetség és a Francia KP küldöttsége. Az Auróre című lap arról ír, hogy a fővárosban olyan hírek keringenek: a kor. az egészségügyi középká­derek szakmai, politikai képzésével, társadalmi te­vékenységével foglalkozott. A beszámolót két korre­ferátum egészítette ki. A korreferátumok egyikének előadója Virányi Imre, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igaz­gatóságának vezetője volt. Elemezte a megyében működő 160 üzemi kifizető- hely tevékenységét, s meg­állapította, hogy az utóbbi időben lényegesen csökkent a nyugdíjügyek intézésére fordított idő. Dr. Mándoki Antal, a megyei társadalombiztosí­tási igazgatóság ellenőrző főorvosa, a megye üzem- egészségügyének helyzeté­ről szóló korreferátumában a különböző iparágak dol­gozói körében jelentkező munkahelyi megbetegedé­sekről, ezek forrásairól be­szélt. A múlt évben mint­egy 400 foglalkozási meg­betegedés fordult elő a megyében. Ez is mutatja, hogy az üzemegészségügyi helyzet további javítása fontos feladat Hasznos lenne például iparági és üzemi szinten egyaránt megbeszélni az üzemegészségüggyel kap­csolatos konkrét helyi fel­adatokat, valamennyi érdekelt veze­tő és a dolgozók részvéte- léveL A beszámolót és a korre­ferátumokat széles körű vita követte. Végül a Szak­szerveztek Megyei Taná­csa határozatot hozott a dolgozók munkaegészség­ügyi helyzetének további javításával kapcsolatos konkrét tennivalókról. B. Gy. Hogyan tovább? — Erről tanácskoztak Párizsban a Francia Kommunista Párt és a Baloldali Demokrata-Szocialista Szövetség vezetői. Balról a második Waldeck Rochet, a kommunista párt főtitkára, jobbról a harmadik Mitterrand, a Szövetség vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents