Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

2. oldal 1968. május 30, csütörtök uv? 'Ülésezik a CSMP Központi Bizottsága Szerdán délután a prá­gai vár spanyol-termében megkezdődött Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának illése, amelyen részt vesz­nek a CSKP KB ellenőrző és revíziós bizottságának tagjai. Jelen van Ludvik Svoboda köztársasági elnök U. A KB ülése elfogadta az ülésszak napirendjét. Saj­tóbizottságot választottak és úgy határoztak, hogy az naponta kommünikét ad ki az ülés menetéről. Az ülé­sen elhangzó fő referátu­mot és a vita anyagát jö­vő héten hozzák nyilvános­ságra. A KB ülésen a beszámo­lót Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára tar­totta és tájékoztatta a plé- numot a KB szerveinek te­vékenységéről, értékelte a jelenlegi helyzetet, javas­latokat tett a párt további előrehaladására, valamint a CSKP következő kongresz- szusának előkészítésére. Titokzatos vörös tárgy az Atlanti-óceánon Az Egyesült Államok at­lanti-óceáni flottájának sok hajója, tengerealattjárója és repülőgépe kutat a Scor­pion atom-tengeralattjáró után, amely a Földközi- tenderen folytatott kikéD7Ő shingtonban bejelentette, hogy az Atlanti-óceán tér­ségében, a Scorpion tenger­alattjáró feltételezett ka­tasztrófájának közelében egy titokzatos vörös színű tárgyat észleltek. Zavaros a helyzet Franciaországban Scorpion, az eltűnt alom-tengeralattjáró. gyakorlat után 99 főnyi le­génységgel, hazatérőben a horfolki haditengerészeti támaszpontra, eltűnt. Az amerikai haditengeré­szet szóvivője szerdán Wa. vitája Bonnban BONN (MTI) A bonni Bundestag szer­dán megkezdte a szükség­állapot-törvényjavaslatok harmadik olvasásban való vitáját. A parlament épü­letét megerősített rendőr­járőrök őrzik, készenlétbe helyeztek lovasrendőröket és tűzoltófecskendőket is az esetleges tüntetések meg­akadályozására. Szerdán először hát, úgynevezett „egyszerű” szükségállapot- törvényjavaslatot tárgyal­tak meg. Ezek részletkér­désekről intézkednek. Csü­törtökön kerül sor az al­kotmánymódosítás — tehát a voltaképpeni törvényja­vaslat — feletti szavazásra. A szavazás ezúttal névsze­rinti lesz. Általános vára­kozás szerint a 49 szabad demokrata képviselőn kí­vül mintegy 30—10 szociál­demokrata fog egyes szaka­szok ellen szavazni. Az FDP még csütörtökön is módosító javaslatokat akar benyújtani. Ezek el­fogadásának annál kevésbé van esélye, minthogy a nyugati nagyhatalmak kö­zölték: csak akkor monda­nak le bizonyos nyugat-né­metországi előjogaikról, ha a törvényjavaslatokat vál­tozatlan formában fogadják eL Az ország különböző ré­szein szerdán is folytatód­tak a tüntetések. A szóvivő ugyanakkor ki­jelentette: még nem ren­delkeznek bizonyítékkal arra, hogy a vörös színű tárgyat — feltehetőleg bó­ját —, összefüggésbe lehet hozni a Scorpion tenger­alattjáró eltűnésével. (Folytatás az 1. oldalról) redet Párizs közelébe vezé­nyeltek. A TASZSZ jelentése sze­rint Franciaországban az el­múlt héten több ezer mun­kás lépett be a kommunis­ta pártba. A dolgozók a he­ves harcok napjaiban így nyilvánították ki bizalmu­kat és támogatásukat a párt politikája iránt. Az Huma- nité arról ír, hogy a kom­munista párt soraiba fő­leg gyári dolgozók, munká­sok, tisztviselők, műszaki­ak, fiatalok léptek be. De Gaulle tábornok, francia köztársasági enök szerdán Párizsból váratla­nul vidéki birtokára, a fő­várostól 180 kilométerre fekvő Colombey Les Deux Eglisesbe utazott. Hirtelen távozását hivatalosan nem indokolták meg. De Gaulle elutazásával egy időben ha­lasztották el a szerdai mi­nisztertanácsot, a miniszte­rek számára is olyannyira váratlanul, hogy többen kö­zülük csak a helyszínen ér­tesültek erről. A tábornok váratlan tá­vozása a sztrájkban álló Párizsból a feltételezések özönét váltotta ki. A kü­lönböző hírszolgálati iro­dák az elnök döntésére vo­natkozóan három. feltevést emlegetnek: az első: az el­nök bejelenti lemondását és visszavonulását a közélet­től. A második: lemond a Pompidou kormány és de Gaulle tábornok új kor­mányt nevez ki, a harma­dik, amit a kommentáto­rok a legvalószínűbbnek tartanak: az elnök felosz­latja a nemzetgyűlést és új választásokat ír ki. Ezt te­kintik ugyanis a válságból kivezető utak közül a leg­célszerűbbnek. Az elnök ilyen irányú elhatározásá­ban nyilvánvalóan közre­játszik az a tény, hogy a népszavazás terve gyakor­latilag megbukott. A vá­lasztás kiírása viszont — úgy vélik politikai körök­ben —, elősegítené a mun­ka újrafelvételét. Az elnök •lemondásának lehetőségét azonban egyáltalán nem zárják ki. Megkezdődött a tüntetők felvonulása Párizsban Szerdán délután 15,30 órakor megkezdődött a tün­tetők tömeges felvonulása Párizsban. A résztvevők számát megfigyelők 30—50 ezerre becsülik. A menet a Bastille történelmi falaitól indult, a felvonulók táblá­kat vittek „Népi kormányt akarunk!”, „Adien _de Gaulle r feliratokkal. A A szükségállapot-törvények veszélyessége Az olaj — és Mexikó 1938. május 30-án, harminc évvel ezelőtt, jelentős esemény történt Mexikóban: a tőkés világban első ízben, külföldi olajérdekeltséget államosított egy kapitalista állam. Minde­nütt felfigyeltek erre a fordu­latra, amelyet Mexikó törté­netének ismerete nélkül nem könnyű megérteni. Mexikó né­pe 1810-től szinte folyamato­san küzdött felszabadulásáért. Nagy sikerek és nagy kudar­cok jelzik ezt az utat. Pa­rasztfelkelések robbantak ki a földesúri zsarnokság ellen. Le­rázták a spanyol gyarmatosí­tók igáját. Kikiáltották a szö­vetségi köztársaságot. Több íz­ben szabadságharcot vívtak az USA ellen. Nemzeti balsikereik fő oka mindig az USA volt. A belo­pakodott jenki telepesek 1836- ban elorozták tőlük Texast, 1848-ban a Rio Grandétól észak­ra eső területeket: Üj-Mexikót, Arizonát, Felső-Kaliforniát, —■ 1853-ban ,,vásárlás’* révén ra­boltak újabb területeket. A to­vábbi expanziónak a népi erők­re támaszkodó Juarez elnök vetett véget Juarez államosí­totta az egyházi birtokot, el­törölte a szerzetes rendeket és elválasztotta az államot az egyháztól. Ez a demokrácia tette képessé Mexikót az an­gol—francia—spanyol invázió visszaverésére és Miksa csá­szári törekvéseinek megakadá­lyozására. Juarez halála után Diaz tá-* bornok ellenforradalmi dikta­túrája kerekedett a demokrá­cia fölé. A földesurak és pa­pok uralma visszaállott, s az ország kapui kitárultak az an­gol és amerikai tőke előtt. A századfordulón a gazdag bá­nyák 75 százaléka, a kőolaj- források 50 százaléka az USA- tőkések birtokába került. — Ugyanekkor az indián és a mesztic parasztokat kiforgat­ták földjükből, s meghonosí­tották a peon-rendszert, a tu­datosan eladósított mezőgazda- sági munkások modem rab­szolgaságát. Szükségképpen tört ki az új forradalom 1910-ben Madero vezetésével, Villa és Zapata le­gendás hírű partizánvezérek tá­mogatásával. Ebben a forrada­lomban a munkások és a pa­rasztok már vállvetve harcol­tak egymás mellett. Megint- csak az USA tört az országra: 1914-ben megszállta Veracrúzt, 1916-ban pedig egész Észak- Mexikót akarta megkaparinta­ni. Ezt a jenki számítást álta­lános népi felkelés hiúsította meg, s az új elnök, Carranza idejében forradalmi alkotmányt iktattak törvénybe. Kimondot­ták: ezentúl az ország minden természeti kincse a hazáé. Cárdenas elnök pedig földet osztott a parasztközösségek­nek, az ejidóknak. Csakis ebben a népi erőkre támaszkodó demokratikus lég­körben kerülhetett sor az ál­lamosításokra. Előbb, 1937-ben, államosították az idegen tőké­sek kezén levő vasutakat, egy évvel később, pedig, 1938. má­jus 25-én az amerikai és a hol­land olajmágnások birtokában levő olajkutakat. Létrehozták a PEMEX (Petroles Mexicanos) elnevezésű államilag ellenőr­zött vegyes vállalatot, s kieb- rüdalták az országból a Mexi­can Eagle Oll Co-t. Igaz, Camacho elnök uralma idején, 1946-ig, az Idegen tőke ismét behatolt Mexikó gazda­sági életébe. A népi harcok eredményei, az államosítások azonban megmaradtak, s bá­zisai lehetnek a fejlődés újabb szakaszának. Egy bizonyos: Mexikó maga rendelkezik évi 12 millió tonna olajával. En­nek 35 százalékát, a világex­port egv százalékát, külföldön értékesítik. Az államosítás Pél­dáját azóta több más tőkés országban is követték. F. M. A Német Szövetségi Köz­társaság történetében soha nem ismert tömegek tilta­koznak a szükségállapot­törvények ellen. A tiltako­zók szociális összetétele — munkások, egyetemi taná­rok, diákok, alkalmazottak, tanulók — is jelzik, hogy milyen széles és erőteljes a tömegellenállás. Az eddigi alkotmány is olyan hatalmat biztosította szövetségi kancellárnak a parlamenttel és a tömegek­kel szemben, hogy már Adenauer idejében is „kan­cellár-demokráciának” ne­vezték. A helyzet az, hogy Bonnban egy kancellárt úgyszólván nem lehet le­mondatni. Nos, a szövetsé­gi kormány még nagyobb hatalomra, ellenőrzés nél­küli hatalomra tör s ezt a parlament jogainak korlá­tozásával kívánja elérni. A szükségállapot-törvények nem hasonlíthatók össze az­zal az időszakos és korláto­zott teljhatalommal, amely- lyel például az angol alsó­ház időnként felhatalmaz­za a kormányt. Óriások és törpék Az alkotmányos kérdések mindig hatalmi kérdések. Kinek a kezében van a ha­talom? Nyugat-Németor- szágban a monopóliumok és a gazdasági szövetségek na­gyobb hatalomhoz jutottak, mint a hitleri államban. Tevékenységüket az egyik német lap frappánsan így jellemezte: „A demokrácia az üzemekben éppolyan ér­telmetlen, mint a fegyhá- zak, vagy az iskolák de­mokráciája.” A szövetségi kormányban ezeknek a köröknenk Franz Joseph Strauss a legbefo­lyásosabb támogatója, aki szerint „Nyugat-Németor- szág gazdaságilag óriás, po­litikailag azonban törpe”. Strauss több ízben kifejtet­te azt a véleményét, hogy csak egy atomhatalom le­het igazi nagyhatalom. Minthogy nyilvánvalóan meg akarja szüntetni a szö­vetségi köztársaság „poli­tikai törpeségét” könnyű megérteni, miért akadá­lyozza a kormány az atom- sorompó-szerződés létre­jöttét, miért nem akarja el­ismerni Európa háború utá­ni határait, és miért tagad­ja meg következetesen az NDK állami elismerését. A régi hatalmi struktúra változatlan Ha az ember egy kicsit megkaparja a bonni parla­menti demokrácia lakkré­tegét, előtűnnek a régi ha­talmi struktúra ismérvei, így van ez nemcsak a gaz­dasági életben, ahol még mindig ugyanazokkal a családnevekkel találkozunk, mint 1933 előtt és után. A Bundeswehr mai táborno­kai Hitler hadseregében őr­nagyok, vagy ezredesek vol­tak. Akik ma az „alkot­mányvédő hivatal”-ban ve­zető állást töltenek be, azok 25—30 éve Himmler „biro­dalmi biztonsági hivatalá­ban” tevékenykedtek. Nem szabad elfelejteni, hogy Né­metországban az államcsí­nyek mindig jobbról jön­nek, és hogy azokban mi­lyen szerepet játszottak a végrehajtó hatalom képvi­selői. Időközben új generáció nőtt fel. Benda belügymi­niszter például még isko­lásgyermek volt, amikor a második világháború befe­jeződött. Mégis ő ma a végrehajtó hatalom tipikus képviselője, aki központo­sította a decentralizált ál­lamapparátust, a belügy­minisztériumban állandó vezető szervet létesített, s ezzel belpolitikailag min­den pillanatban közbeavat­kozhat. Minden ellenzéki erő kikapcsolása A szükségállapot-törvé­nyek belső programja meg­felel a külpolitikai célkitű­zéseknek. A fő cél a de­mokratikus ellenzék elnyo­mása; mindazoknak az erőknek a félreállítása, amelyek fellépnek az eny­hülés, a leszerelés és a de­mokratikus jogok biztosítá­sa érdekében. Most lesz egy éve, hogy Nyugat-Berlinben Benno Ohnesorg diákot egy rend­őr halálos golyója érte. Bár a fegyverhasználatot sem­mi sem indokolta, a rend­őrt mégis felmentették. A nagykoalíció belpolitikai hatását semmi sem bizo. tüntetés szervezetten, a leg­nagyobb rendben folyik, a párizsiak a járdák széléről nézik és felcsattanó taps­sal üdvözlik a diákok és munkások menetét. A menet első sorában a CGT vezetői haladtak, élü­kön Benoit Fachon elnök­kel és Georges Séguy fő­titkárral. Részt vesz a tün­tetésben Waldeok Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A menet végcélja a St. Lazaire pá­lyaudvar. A hírügynökségi jelenté­sek megállapítják, hogy a tüntetés kizárólag politikai jellegű. Noha a CGT főtit­kára egy újságíró kérdésé­re válaszolva kijelentette, hogy politikai kérdésekről nem hajlandó nyilatkozni, a dolgozók kitartanak jo­gos követeléseik mellett, .akáipailyen kornjány van is ’hátaimon. ’ ..JÖeíribkráciát akarunk, ennél,,'., többet azonban, e pillanatban nem egy sor tartományi gyű­lésben újfasiszta képvise­lők ülnek. Baden—Wörtern- bergben az újfasiszták 1968- ban ugyanolyan részarány­ban szerepelnek a közélet­ben, mint 1930-ban a hitle­risták ... Európa nyugalma és biz­tonsága veszélyeztetve van. A szükségállapot-törvények elfogadása a legnagyobb elővigyázatosságra int. P. A. nyitja jobban, högy mamár jPQP<VWÍpfc,.«rr .hangoztatta Séguy. Az MTI párizsi tudósító­ja megállapítja, hogy a CGT által, meghirdetett tüntetéshez a többi szak- szervezeti központ nem csatlakozott. Az UNEF di­ákszervezet viszont némi­leg módosította korábbi el­utasító álláspontját: tovább­ra sem csatlakozott ugyan a tüntetés szervezéséhez, fel­hatalmazta azonban tagjait és aktivistáit, hogy belátá­suk szerint cselekedjenek. utazás II. Mit árul el a tanulmány Ismét szól a telefon. A újabb termékeiről. Már csehszlovák nagykövetség- most készülünk a szeptem- ről érdeklődnek a követség béri őszi bécsi vásárra, ahol kereskedelmi titkárától a az összes haza exportcik- baromfiárak felől. két felvonultatjuk. Bízunk Közben eddig összegyűj- a sikerben, tött anyagaimat rendezge- — Ez egyben tehát piac- tem. Nemrég egy tanul- kutatás is lesz. Jelenkez- mány jelent meg Ausztri- nek-e új igények, az oszt­óban az ország elmúlt évi rák fogyasztók között, ame- külkereskedelmi forgaLmá- lyeket mi magyarok eset­ről. Igen érdekes olvas- leg ki tudnánk elégíteni va- mány. Megállapítják a szer- lamilyen mértékben? Ter- zők, hogy „liberalizálni mészetesen elsősorban a fo­kéit” a KGST-országokkal gvasztási cikkekre gondo- folytatott kereskedelmet, lók. Tavaly a teljes osztrák im- _ .Igen érdekes, hogy port 12 az export 19 száza- Ausztriában az utóbbi évek- léka jutott a KGST orszá- ben a mélyhűtött árukiránt g°kra- Valamit csökkent a ui?r5sszeruen megnőtt az ér- Kozos Piac országaiból az deklődés. A statisztikai nda_ import, elsősorban Nyugat- tok szerint az összes éle,_ Németországot és Francia- miszerfogyasztásnak mint- orszagot érintően. egy 70 százalékát ez teszi — A verseny bennünket ki. Érthető, hiszen a mo- is kötelez — hangsúlyozza dern életnek szinte egyik Fejfarek Gyula. — Élelmi- tartozéka az. hogy a házi­szeripari bemutatókat tar- asszony félkész áruhoz jus- tunk, ahová az osztrák saj- son' ,4 !?,u^a ut^ni 7a­2«r- ÄSfssxir”1'1“ ]uk, hogy a közvélemény Ez a jelenség a gazdasá- minél szélesebb körben ér- gilag fejlett államokban ál- tesüljön a magyar ipar leg- talánös, az életkoraimé-

Next

/
Thumbnails
Contents