Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

1. oldal 1968. május 23. csütörtök Köszönet egy másik üzem brigádjának Kedves levelet kapott szerkesztőségünk, amelyet min­den változtatás nélkül közlünk: A kecskeméti vasútállomás üzemi konyháján dolgozó szocialista brigádunk az átépítés miatt csak sok nehéz­ség árán tudja elkészíteni kétszáz vasutas részére az ebédet. Ráadásul nagyméretű tűzhelyünk lapjai teljesen tönkrementek, újakat pedig beszerezni nem tudunk. A ZIM főmérnöke, Szabó Lajos elvtárs és az üzem egyik szocialista brigádja segített rajtunk. Legyártották a tűzhelylapokat, amelyeket már meg is kaptunk. Mun­kánk ezáltal lényegesen könnyebbé vált. Köszönjük a ZIM szocialista brigádjának és Szabó Lajos főmérnök elvtársnak a figyelmes és gyors segítséget. Kovács Andrásné, szocialista brigádvezető Több gondosságot, nagyobb figyelmet követel A társadalmi tulajdon védelme KÖRÜLBELÜL két év­vel ezelőtt a Petőfi Népe szerkesztősége megyei an- kétot hívott össze annak érdekében, hogy a szakem­berekből álló résztvevőik megvitassák a társadalmi tulajdon védelmével ösz- szefüggő kérdéseket. Az élénk, és minden részletre kiterjedő tanácskozáson rendkívül érdekes, figye­Az ország szemelj! igazolványa 99 99 ötvenezer dobozban so­rakozik valamennyi 16 éven felüli magyar állam­polgár nyilvántartó lapja. Ezekről napra le lehet ol­vasni. ki hol lakik, hol dolgozik, mi a szakkép­zettsége, hogy hívják, nős-e, férjezett-e, hány gyereke van. A Belügyminisztérium Központi Lakcímnyilván­tartó Hivatalában tulaj­donképpen az ország sze­mélyazonossági igazolvá­nyát őrzik. Teszünk egy próbát Az újságíró be­mondja a nevet, és a szü­letési helyet, a szaiktisztvi- selő pedig alig 15 másodperc múlva közli az illető jelenlegi lakcímét. A személyazonossági iga­zolvánnyal ellátott állam­polgárok kartonjain min­den lényeges adat szerepel. A 16 éven aluli gyereke­ket a szülők lapjára veze­tik fel. Ez az úgynevezett fényképes nyilvántartás, az egyik kép a személyazo­nossági igazolványban van, a másik pedig az itt levő nyilvántartó kartonon. A lakásbejele n tő lapokat kü­lön rekeszekben tartják nyilván, s ez tartalmazza az összes állandó, vagy ideiglenes lakcímváltozást, és a bejelentkezési idő­pontban fennálló állapotot. Egy harmadik rendszer a személyazonossági igazol­ványok száma szerint re­gisztrál. Itt megtalálható a napjainkig kiadott vala­mennyi személyazonossági igazolvány száma. A magyarországi lakcím­nyilvántartás rendkívül fejlett. Ugyanis nemcsak a jelen­legi állapotokat tükrözi a a keresett személy eseté­ben, hanem 1945-től min­den változást. Ha valaki akár tízszer változtatta meg a nevét, vagy 120-szor költözött új lakásba (egy ilyen eset valóban előfor­dult) ha bármelyik nevén keresik, és bármelyik elő­ző lakcímén, másodpercek alatt megtalálható a jelen­legi neve, és a jelenlegi lakcíme. Rendkívül nagy jelentő­sége van a lakcím pontos nyilvántartásának. A bűn­üldözésben segít, a körö­zött személyek felkutatá­sára, azonosításéra is szol­gálhat. — Milyen formában áll a lakosság szolgálatában a hivatal? — Nagyon sokan keresik hozzátartozóikat. ismerő­seiket, barátaikat, ötforin­tos okmánybélyeg lerovása és a kereső formanyom­tatvány kitöltése után a la­kosság kéréseit is teljesít­jük — mondta a hivatal vezetője. Mostanában kü­lönösen föllendült a for­galmunk. sokan keresik volt osztálytársaikat érett­ségi találkozó miatt, kato­natársak volt bajtársai­kat. Ha a keresett személy családi és utóneve, szüle­tési helye valóságos adat, és a keresett személy 1945 után élt Magyarországon, rendkívül rövid időn belül kiszolgáltathatjuk a kért adatot. — Milyen adatokat mon­danak el magánfeleknek — Csak a lakcímet mond­juk meg, semmiféle egyéb adatot, foglalkozást, családi állapotot, iskolai végzett­séget nem. Hivatalos szer­veknek természetesen más adattal is rendelkezésére ál­lunk. Sok esetben fordul­nak hozzánk az OTP-fió- kok és a tanácsok. Leg­gyakrabban gyermektartási perek ügyében keresnek munkahelyet és lakást sű­rűn változtató családapá­kat. — Naponta 6—7 ezer különböző természetű változást kell a karto­nokra rávezetni. Természetesen a legdön­tőbb a lakcímváltozás. De fölkerül az adatok közé a névváltozás, magyarosítás, házasság, örökbefogadás. Volt egy izgalmas esetünk nemrégiben, egy gyermek kereste édesanyját, mind­össze annyit tudott, hogy 1945-ben a szegedi vasúti fővonal mentén levő őr­házban laktak. Ezen a nyo­mon indultak el. és min­den lapon utaló megjegy­zéseket találtunk a követ­kező lakcímre, sikerült ösz- szehoznunk a családot. Különleges módszerrel csoportosítja a hivatal az állampolgárok kartonjait. Érdekesség már a speciális abc-j ük is. Nem használják fel mind a 32 betűt, hanem fonetikai rendszer alapján 15-re redukálják, öt magánhangzó szerepel, és tíz mássalhangzó mind­össze. Egy csoportba ke­rülnek például az ajak­hangok, b, p, külön kerül­nek a c, ck, k betűk. Rö­viden ez azt jelenti, hogy egy dobozba kerülnek a hasonlóan hangzó, vagy írt betűs nevek. A magán­hangzókat a besorolásnál egyáltalán nem veszik fi­gyelembe. Ha adva van egy név. a mássalhangzók alapján keresik vissza. Például, ezt a nevet, hogy Back, csak a B és a ck képviseli. Így lehetséges, hogy rendkívüli gyorsaság­gal kereshető elő a kívánt személy kartonja. Lássunk még egy kis név- statisztikát is. Percek alatt megállapíthatjuk, hogy Ma­gyarországon a leggyako­ribb utónév a József, és a családi és utónevek között együttesen a Kovács Jó­zsef, valamint a Tóth Já­nos vezet, mindegyikükből mintegy 14 ezer van. Ma­gyarország első állampol­gára Ábel Aladár. Termé­szetesen csak a nyilvántar­tás besorolása szerint. R. 1 Elkészültek az új vízmű kiviteli tervei Az Észak Bács megyei Vízmű Vállalat még a múlt év végén látott hozzá az elavult tiszakécskei vízmű rekonstrukciójához. Első feladatuk az volt, hogy olyan területet találjanak, ahol a víznyerési lehetősé­gek biztosítják majd az új vízmű, illetve Űj- és Ökécske ellátását. Sikerrel fúrták meg az első kutat, s azonnal meg­rendelték a vízmű kiviteli terveit, s az a napokban készült el. A második kút fúrását június első napjai­ban kezdik. A tervek sze­rint augusztusban munká­hoz látnak a központi gép­ház építői is. A jövő év el­ső felében fejezik be a 3 millió 400 ezer forintos be­ruházást, amely lehetővé teszi majd Ökécske vízháló­zatának kiépítését is, _| __ l emre és követésire méltó javaslatok, észrevételek hangzottak el. Általános vélemény volt, hogy a kö­zösség vagyonának védel­me nem kizárólag a ható­sági szervek: az ügyészség, a rendőrség feladata. Ab­ban az esetben, ha le kell tartóztatni valakit ha bün­tetőeljárást kell indítani az elkövető ellen, már nem a védelemről beszélhetünk elsősorban. A megelőzés nem itt kezdődik, legalább­is nem volna szabad, hogy itt kezdődjék. Ha a bűnüldöző szervek minden tőlük telhetőt meg is tesznek az állami válla­latok, üzemek, gyárak, ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok vagyonának védelme érdekében, ez a feladat mégis elsősorban az ott dolgozókat, a veze­tőket kötelezi nagyobb gon­dosságra, fokozott körülte­kintésre. Nem a bűnüldöző szerveken múlik, hogy az elkövetők száma — a tár­sadalmi tulajdon sérelmé­re történő sikkasztások, lo­pások, hűtlen kezelések stb. — mégis évről évre emel­kednek, méghozzá nem olyan jelentéktelen mér­tékben, hogy ezt szó nél­kül lehetne hagyni. Alig van olyan üzem, vállalat, állami gazdálkodó, vagy kereskedem! egység, ahol a vizsgálat mindent rend­ben találna ezen a téren, ahol ne lenne kifogásolni való szabálytalanság, ha­nyagság. GONDOLUNK itt pél­dám a földeken hagyott gépekre, műtrágyára, az őr­zés nélkül tárolt termé­nyekre, a bekerítetten rak­tárakra, a lezáratlan helyi­ségekre stb. A figyelmez­tetéseket azonban csak ak­kor veszik komolyan az illetékes vezetők dolgozók, ha saját tapasztalatukból győződnek meg annak hasznosságáról, ha náluk történik valami. Nagyobb szigorúságra, határozottabb intézkedésre van itt szük­ség. Elég talán ha azokra az esetekre utalunk, ami­kor erkölcsi bizonyítvány nélkül alkalmaznak isme­retlen embereket bizalmi munkakörben. Sőt olyan is előfordult Kecskeméten, hogy a vállalat egyik dol­gozóját — miután sikkasz­tásért jogerősein elítélte a bíróság — részlegvezetővé léptették elő. Ebben a be­osztásában újra sikkasztott, amin alig lehet csodál­kozni. MIÉRT ez a nagy aggo­dalom? A figyelmeztetés jogosságát könnyen meg­értjük, ha végig pillantunk a statisztikai adatokon. Ho­gyan alakult a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett bűntettek száma az utóbbi öt évben a megyé­ben? A megye bíróságai 1963-ban még csak 325 vádlottat Ítéltek el jogerő­sen társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn­tett miatt. Ez a szám 1964- ben már 447-re emelke­dett, 1965-ben 666 volt az elítéltek száma. 1966-ban 800-an ültek a vádlottak padján a közös vagyon megkárosítása miatt, ta­valy pedig 1208 jogerős íté­letet hoztak a megyében. VALÓJÁBAN felesleges kommentálni ezeket a szá­mokat, hiszen önmagukért beszélnek. Ha ezenkívül még figyelembe vesszük, hogy a jogerős bírói íté­lettel befejezett ügyeken kívül voltav még olyanok, amelyek nem jutottak el a tárgyalótermekig, hanem fegyelmi vétséget, szabály­sértést képezlek stb. — rá­döbbenhettünk: nagyon sok tennivalónk van. Érdemes még utalni ar­ra is, hogy 1967-ben az 1208 jogerősen elítélt ösz- szesen 4 millió 867 ezer fo­rint kárt okozott a megye válalatainál. üzemeiben és közös gazdaságaiban. Az összegből alig több, mint másfél millió térült meg. VAN-E KIÜT ebből a helyzetből? Azt hiszem op­timisták lehetünk. Az új gazdasági mechanizmus ezen a téren is gyökeres változásokat eredményez. A vállalatoknak, üzemek­nek. gazdálkodó és keres­kedelmi egységeknek ma már sokkal nagyobb érde­kük fűződik ahhoz, hogy óvják vagyonukat. A na­gyobb önállóság fokozot­tabb felelősséget, ésszerűbb munkát, jobb szervezést is követel. Ez pedig óvatos gondosságra, fokozottabb körül tekintésre sarkallja a vezetőket és a dolgozókat egyaránt. Gál Sándor Intézkedés a nyugdíjas építőipari munkások foglalkoztatásáról Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium a SZOT és a Munkaügyi Mi­nisztérium hozzájárulásá­val intézkedett a nyugdí­jas építőipari munkások ez évi foglalkoztatásának megkönnyítéséről. Az álta­lános szabályok szerint a nyugdíj folyósításának korlátozása nélkül havi 500 forintot kereshetnek a nyugdíjasok. Az új intéz­kedés viszont lehetővé te­szi, hogy az idén a havi 500 forintos tételeknek megfelelő évi hatezer fo­rintos keresetet ne 12 hó­nap alatt érjék el, hanem rövidebb időszakban. Így akár két-három hó­nap alatt megszerezhetik a nyugdíjon felüli évi jöve­delmet. Ezt a kedvezményt viszont csak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium és a tanácsok épí­tő-, szak- és .szerelőipari, valamint építőanyagipari vállalatai adhatják meg. Az Építésügyi Értesítő 12. számában megjelent intéz­kedés alapján az idei épí­tési főidényben sok száz nyugdíjas munkás segítheti az állam építő- és építő- anyagipar termelését, a munkaerőgondok enyhíté­sé^ (MTI) Tisztelt zoknigyár! A férfitársadalom nevében szeretnék zokszót emelni a Tisztelt Harisnya- és Zokni­gyár általam igen tisztelt ter­mékei ellen. Nevezetesen a bokafix elnevezésű gyárt­mányról ejtek néhány keserű megjegyzést. Évek óta megszállottként szá­guldozom az ország egyik sar­kától a másikig, bejárva üzle­tek garmadáját, hogy egy va­lóban bokafixet keressek^ il­letve találjak. Sajnos, a mai napig ez az öröm nem jutott nekem osztályrészül. A csüg- gedés már annyira elhatalma­sodott rajtam, hogy Fantomas- szerű érzéketlen ábrázattal nyi­tok be évenként egyszer-két- )zer valamelyik rövidáru szak­üzletbe, hogy a rámeső zokni „fej”-adagot (láb„fej”-ről van szó) megvásároljam. Előre tu­dom ugyanis, hogy a bokafix a lábszáram közepéig fog ér­ni, s unott, réveteg tekintettel figyelem az egyébként kedves eladót, amint magyaráz, hogy ugyebár ennek az az előnye, miszerint egészen addig mele­gít, ameddig a szára ér. Két­ségtelenül bölcs és vitathatat­lan okfejtés ez, de mit tehet a jámbor bolti dolgozó? Neki el kell adnia az árut, nekem pedig meg kell vásárolnom, ha csak nem akarok mezítlábas cipőben járni. A napokban is betértem az egyik áruházba. A közöny ele­ven szobraként álltam a pult­hoz: Kérek egy bokafix férfi zoknit! A hölgy vagy húsz párat rakott elém, tudva, hogy órá­kig válogatok, s azt is tudja előre, hogy hiába. Mindegyik egyforma — méreteit tekintve. Nincs azonban a negyven kö­zött egy sem, amelyik való­ban a bokáig érne. Miért van ez? Azt az érvet, miszerint „me­legít’* nem fogadhatom el, hi­szen a vékony zoknik nyáron alkalmasak, tehát éppen nem a melegítés a feladatuk. Hal­lottam olyan megnyilvánulást; hogy azért készíti a zoknigyár lábszárközépig érő szárakkal a bokafixet, mert „nem eszté­tikus” látvány, ha a férfi tár­saságban szőrös, bütykös, cse- nevész bokáit mutogatja. Ez ellen egyenesen tiltakozom. Ki­kérjük magunknak ezt a be­csületsértő érvelést! Igaz, hogy nincs kecses, sima bokánk, de kérem, hátha a nőknek ez tet­szik? Tovább érvelve azonban, nyá­ron nem az számít, hogv mi az „esztétikus”, hiszen akkor egyes nők is jobban beburkó- lóznának, mások pedig még télen sem öltöznének fel. Fgv- szerűen ez a nyári öltözet. Kérve kérem a Magas Zokni Gyárat, hogy spóroljon meg minden magyar férfinek szánt csülökvédőből legalább öt cen­tit, vegye le a szárát annyira, hogy valóban bokafix legyen, így még takarékoskodhat is az anyaggal és kivívja a bár nem >,esztétikus”, de számsze­rűit jelentős bokával rendel­kező férfitársadalom elismeré­sét. Ez se kutya! — gál — Dzsungel a város szívében — Látja, lelkem, ezeket a gyönyörű rózsákat? — állít meg egy idős néni, amint a Nagytemplom és a Don-kanyar közötti .parkon” át munkahelyemre igyek­szem. És széles mozdulattal mutat körbe. — Hol vannak itt a rózsák, néni? — Ezt kérdem én is — mosolyodik el fanyarul. Alig teszek újabb két lépést* amikor éltesebb barátom, S. Z. fogja meg a karomat. _ — Innét húsz lépésnyire lakunk, tudod. A hónap ele­jén szerettünk volna és ezután is szeretnénk itt a sza­badban néha-néha napozni. De kérdem; hol? Hogy a „rózsakertre” is, meg a padokkal kapcsola­tos gondokra is fényt derítsünk, legjobb, ha leírjuk a színhelyet. A jobb sorsra méltó területet vastagon lepi a fű, s közte háborítatlanul tenyészik az ökörfarkkóró, a pim- pimpáré, a szagos müge és az útilapú. (E növény-meg­határozásért egyébként minden felelősséget elhárítok magamról: a botanika sohasem volt erős oldalam.) A gazdag vegetációból szeszélyesen szétszórt csontvázak­ként fehérlenek ki imitt-amott az ülőke nélküli padok betonalapjai. Május utolsó dekádjában is! Lakááom ablakából ugyancsak parkra látni. Ott azon­ban végre-valahára már megjelentek a pihenő alkal­matosságok, sőt, néhány markos kaszás is. A Gáspár András utcai tér esetében sem nagyüzemi tereprende­zést hiányolunk. A kasza ott is remekül megtenné. Tudom, a rendezési tervek impozáns épületeket ígér­nek: erre a városrészre. De addig sok víz lefolyik még a Picsán.;. S ha már rózsakertet nem is szánunk ide, legalább ősrezervátumot se csináljunk. A bevezetőben említett néninek volt humorérzéke. De azért az erre hivatottakat arra kérjük: ne egy fa­nyar mosollyal intézzék el ezeket az aprócska, s még­sem kicsinyes panaszokat. Hiszen némi jóakarat, pár munkáskéz és alig egy műszaknyi idő elegendő lenne a megoldáshoz. J. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents