Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-18 / 115. szám
1968. májas 18, szombat 8. oldal Kiszolgált borjak Drágább az aranynál A foktői Béke Tsz a tavalyi cseresznyepaprika-ter- més közel másfél vagonjára értékesítési szerződést kötött a Szegeden működő gyógynövényfeldolgozó szövetkezeti. központtal. A központ szatymazá lepárló üzemében vonják ki a paprikából a csípős alapanyagot, a J^apszaicint. Az első felvételen: a majortelepen dolgozó női brigád szállításra készíti elő a termést. A beruházás, ami például a borjúnevelés ideális környezetét megteremti, ma már sokkal inkább a vállalkozók bőrére megy, mint korábban. Tehát a leggazdaságosabbnak ígérkező terv megvalósításába érdemes csupán belefogni. De melyik ez? A tájékoztatót e tárgykörben Szeremlén tartották meg nemrég. Több mint 70 mezőgazdasági szövetkezeti vezető vett rajta részt a megyéből. Szerfa és gépesítés Kik kezdeményezték a tapasztalatcserét? Köztük vannak az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség és a megyei kirendeltség szakemberei. Hiszen népgazdasági érdek, hogy az új módszerek mindenütt elterjedjenek. Erre utalt Bíró János főelőadó is, amikor kijelentette: — Hódít a tápszeres Itatásos borjúnevelés. De nem tart vele lépést a férőhelyek korszerűsítése és gépesítése. Akad még szerfás épület is. — Majd hozzátette: — Magammal hoztam az AG ROTER V fejlesztésre vonatkozó konstrukcióját. Miként a jobb oldali képünkön látható, a gyufás- doboznál is kisebb fiola alján egy grammnyi kristályos kapszaicin rejtőzik: egy jóforgalroú halászcsárda több napra elegendő ízesítője. Értéke: 260 forint. Drágább az aranynál is. A kapszaicin fontos alapanyaga a reumatikus betegségek elleni gyógyszereknek. A szatymazi lepárló egyre inkább kielégíti a hazai szükségletet, de az idén már jut exportra is a termékéből. A közbeeső termék, a paprikaolaj, szintén keresett cikk a széről. A Béke Tsz. szegedi 50 holdon termeszti a ose- külföldi konzervgyárak ré- megrendelésre, az idén már resznyepaprikát Az igazgató nyilatkozik* fl munkaidő-csökkentésről Természetesen az üzemi vezetők is kezdeményeznek. Jelen esetben Marjanovits József, a szeremlei Duna- gyöngye Tsz elnöke: — Nem ismerjük még a tervezők elképzelését. Az eszmecseréktől éppen ezért várunk sokat: Olajkályha, bölcső A Duna menti közös gazdaságban az idén százférőhelyes tehénistálló építését kezdik eL Tbc-mentes tehénállományukat a tervek szerint 1970-ig 300-ra egészítik ki. A várható többletszaporulat számára modem férőhelyeket létesítenek. Ennek során figyelembe veszik az AGRO- TERV elképzeléseit, amelyeket Bíró János ismertetett Most 80 borjút nevelnek. Az épület négy éve készült el és az itatótér ennek megfelelően még központi elhelyezésű. Az új borjúnevelőben a jószágokhoz szállítják majd a tejet. Gazdaságosabban rendezik el az egymástól elkülönített ketreceket A korábbi kazánház szerepét olajkályha veszi át, s a meleg levegőt az egyes férőhelyekbe fúvatják. Vagyis valóságos bölcsőket alakítanak ki a borjak számára. — Mi alapozza meg szarvasmarha-tenyésztésüknek ilyen jelentős fejlesztését? — érdeklődtem Likőr István főagronómustól. — Ebben az évben 800 holdon vetettünk kukoricát, amelyből 500 holdat a nagyobb hozamú, egyszeres keresztezésű jugoszláv hib- ridfajták foglalnak eL S a többi között megkezdjük a 250 holdnyi legelő javítását is. Jelen A dolgozók életkörülményeinek javítása céljából a párt, kormány és a SZOT határozata értelmében 600 —800 ezer dolgozó munkaidejét még ebben az évben csökkenteni kell A határozat ugyanakkor előírja azt is, hogy a munkaidő megrövidítése nem vonhatja maga után a termelés csökkenését. Az üzemek, vállalatok vezetőinek tehát kettős a feladatuk, mindkettőt maradéktalanul meg kell oldani. Nálunk már tavaly megkezdődött a tervezés, amelynek során gondosan tanulmányoztuk a kínálkozó lehetőségeket. Négyszázhúsz dolgozónk közül, az egészségre ártalmas munkakörök száztíz munkása már régebben élvezi a rövidített munkahét előnyeit. A többiek számára július elejétől szeretnénk szabaddá tenni minden második szombatot. Hogyan kerül jük el a termeléscsökkenést? Elsősorban fokozott gépesítéssel. Már a múlt év végén vásároltunk saját erőnkből három automata fröccsöntő gépet, egymillió 800 ezer forintért. Ez év második felében ismét kettőt állítunk munkába, a jövő év elejétől pedig újabb két automata növeli majd üzemünk termelékenységét. Az új automata vulkanizáló gépünk teljesítménye is messze felülmúlja majd a régiekét. A szabad szombatokon karbantartóinknak elegendő idejük lesz majd a szükséges javítások elvégzésére. A két szabadnap után gondosan előkészített gépekkel kezdődhet, illetve folytatódhat a termelés. Az új munkarendben az eddiginél sokkal fontosabb szerepe lesz az alaposan átgondolt, minden lehetőséget figyelembe vevő üzem- szervezésnek. Műszaki szakembereink már ennek a programját is kidolgozták. A szabad szombatok feltételeinek megteremtésénél nem feledkeztünk meg a munkafegyelemről sem. Ezzel eddig sem volt különösebb baj. de a második félévben az eddiginél is jobban ki kell használni a rendelkezésre álló munkaidőt. Csak így, ezeknek a feladatoknak a megoldásával tudják majd rövidébfo idő alajt is teljesíteni termelési feladatainkat. Pártós szakszervezeti aktivistáink már megkezdték a felvilágosító tevékenységet, a júniusi termelési tanácskozáson pedig együttesen is megbeszéljük az ezzel kapcsolatos teendőket. Első negyedéves tervünket másfél millió forinttal túlteljesítettük, s bízunk abban, hogy a csökkentett munkaidőben ledolgozott következő negyedévek eredményei miatt sem kell majd szégyenkeznünk. Elmondta: Kiss Tibor, a Bács-Kiskun megyei Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat igazgatója. Kalocsa. Lejegyezte; O. L. a tsz építésze A számos érdeklődő között nemcsak mezőgazda- sági szakemberekkel találkoztam. A kisszállási Petőfi Tsz például építészét, Huszár Ambrust küldte el. Küldetését így indokolta meg: — Száznegyvennégy férőhelyes borjúnevelő építésébe fog rövidesen a saját építöbrigádunk. Természetesen a legkifizetődőbb megoldást keressük. Ahogy most megismertem, ilyennek ígérkezik az AGRÖ- TERV elgondolása is: Tény, hogy az ötletes férőhely elrendezése, a fejlettebb itatásos eljárások meghonosítása és esetleg egy itató kisgép üzemeltetése könnyebbé teszi a gondozók vesződséges munkáját, gazdaságosabbá válik a nevelés. És ilyen alapon érdemes kiszolgálni még a borjakat is. Halász Ferenc Az első reformtapasztalatok ÖTÖDIK HONAPJA dől, goznak a vállalatok az új mechanizmus feltételei között. Nem vonhatunk le messzemenő általános érvényű következtetéseket négy és fél hónap tapasztalataiból, ehhez egy esztendő is kevés. Bizonyos tanulságokra azért máris alkalom nyílik. Nyilvánvalóvá vált például, hogy a népgazdaság központi tervek lebontása nélkül is tervszerűen fejleszthető, s a tervutasítások helyett közgazdasági szabályozó eszközökkel is lehet a kívánt irányba befolyásolni a vállalatok, a szövetkezetek működését. Az első hónapok statisztikai adatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy az önálló vállalati tervek összhangban vannak a népgazdaság központi célkitűzéseivel. A statisztikai adatok és a köznapi tapasztalatok egyaránt tanúsítják, hogy a reform bevezetése nem okozott fennakadást sem a termelésben, sem az áruforgalomban. Ezt kedvezően értékelhetjük, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azokat a mélyreható változásokat, amelyek az esztendő fordulóján az árrendszerben, az irányítás és a vállalati gazdálkodás feltételeiben végbementek. Az összes termelés — tavalyi első negyedévhez képest — 7 százalékkal nőtt. A leggyorsabban a vegyipar fejlődött (13 százalékkal), azt követte a kohászat és á könnyűipar (8—8 százalékkal), majd a gép- és az építőipar (6—6 százalékkal). * 1 A KISKERESKEDELMI forgalom folyóáron számítva 4 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal körülbelül 1,8 százalékos csökkenését figyelembe véve, összehasonlítható áron csaknem 6 százalékkal nőtt. A kereslet-kínálat viszonya a legtöbb termékből kedvezően alakult a fogyasztási javak piacán, s ez növelte a lakosság bizalmát, gazdasági életünk és a reform iránt Ez tükröződik egyebek közt abban is, hogy a lakosság takarékbetétállománya a korábbinál nagyobb mértékben, 2,4 milliárd forinttal nőtt 1968 első negyedében. Milyen új jelenségekkel találkozhatunk a vállalatok gazdálkodásában ? I Élénkült a fogyasz1 • tó, a felhasználó javát szolgáló kezdeményező készség és vállalkozó kedv. A vállalatok úgy kívánják saját bevételeiket növelni — s ezzel a gyorsabb fejlődés, a nagyobb személyi jövedelmek feltételeit megteremteni —, hogy jobban alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez, magasabb színvonalon elégítik ki a szükségleteket. E törekvéseknek megfelelően bővült több termékcsoport árválasztéka, és javult a minőség. A fejlődés elsősorban a kiskereskedelmi módszerek alakulásában, az élelmiszer, és a könnyűipar termelvényeinél érezhető. Mivel az egységes • devizaszorzók alkalmazásával a vállalatok érdekeltté váltak a gazdaságosabb külkereskedelmi tevékenységben, megkezdődött a felhasznált importanyagok és az exportgyárt-mányok összetételének kedvező irányú átalakítása. Elsősorban az ösztönző állami visszatérítések serkentik a vállalatokat a magasabb devizabevételeket biztosító, gazdaságosabb összetételű kivitelre. ’S Az ésszerűbb és gaz- • daságosabb munkára való törekvés jellemzi a vállalatok beruházási igényeit is. Nagy körültekintéssel, a megtérülés, az eszközigényesség sokoldalú mérlegelésével készül napjainkban minden önálló vállalati beruházási dön- tés. Sok, korábban elhatározott igényt töröltek a beruházások listájáról. Mindenütt erőfeszítéseket tesznek — az eszközlekötési járulék erre serkent — a meglevő állóeszközök és termelőberendezések jobb kihasználására. A beruházási javak piacán így sincs meg a szükséges egyensúly. Ezért nem jut állami támogatás, vagy bankhitel, minden, önmagában gazdaságos beruházási igény kielégítésére. Így a különböző beruházási javaslatok között verseny alakul ki, s csak a legfontosabb és leggazdaságosabb feladatok megvalósítására lesz zöld jelzés, anyagi és pénzügyi lehetőség. Az előző évekhez képest — az első negyedévi számadatok szerint — kedvezőtlen tendencia is tapasztalható. Lanyhult a munka termelékenységének növekedése, a termelésnövekedés a korábbi éveknél na-- gyobb hányada származott az új dolgozók alkalmazásából. (A létszám 2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó napi átlagos termelés 3 százalékkal nőtt 1968 első negyedévében, a tavalyi hasonló időszakhoz képest.) Igaz, ezzel szertefoszlott az a félelem, hogy a reform munkanélküliséget idéz elő. A vállalatok közötti munkaerő átcsoportosítás a szükséges mértékben nem valósult meg. Az új viszonyok között, az átj lagbérfejlesztés jelenleg ér-' vényes szabályozása mel-' lett a vállalatok nem érdekeltek megfelelően a felesleges létszám átcsoportosításában, a termelékenység gyors emelésében. Az illetékes szervek már foglalkoznak ezzel a problémával. Fontos, hogy a vállalatok átmenetileg se mondjanak le a takarékos létszámgazdálkodási módszerek kutatásáról, alkalmazásáról. A GONDOK, a problémák között említhetjük meg, hogy a vállalatok vezetőinek figyelmét az elmúlt hónapokban lekötötte a külső kapcsolatok rendezése, új gazdasági alapokon. Önmagába dicséretes a piaci módszerek iránti megkülönböztetett érdeklődés, s az a tény, hogy a fogyasztói igények alakulását, változását, fejlesztését tekintik a gazdálkodás kiinduló pontjának. Sokfelé azonban az új feladatok mögött háttérbe szorultak a kevésbé látványos, üzemen belüli műszakigazdasági teendők. Remélhető, hogy az elkövetkezendő hónapokban a vállalatok vezetőinek figyelme erőteljesebben fordul e probléma felé. K. J,
