Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

4. oldal 1968. május IS, szerda WJtt* lit Mjt¥f M Fehér-tói nagy yásárok á régi híres vásárok lebonyolításához szükséges tágas, szabad teret, ahol egykor ezek az országra szóló vásárok lezajlottak, ma már hiába keressük. A Fehér-tó még megvan. Náddal szegett kerek medrében hol több, hol kevesebb a víz. Nyaranta meglehetős hangos a Fehér-tó menti erdő! Üttörőpajtások verik fel a csendjét. De mi ez mindahhoz képest, amilyen élet járta itt akkor, amikor a török osztotta a parancsot a magyarnak! Azokban az ánti időkben elébb a tatár dúlta föl az országot. Falvak néptelenedtek el. Nem volt bátorsá- gos a határban a munka! A lábon álló gabonában igen sokszor kárt tettek a portyázó harcosok. Kóborló török lovas, bujdosó kuruc, német kézre került végvárból kereket oldott katona, egyikük se szántott-vetett, csak vitte a készet. A csavaros eszű kecskemétiek rájöttek, hogy hasznosabb nem lábon álló, hanem a lábát jövés­menésre használó jószággal foglalkozni. A zért annyi volt a marhájuk, lormk, hogy alig ” tudták számontartani. Legelő kellett. Befogad­ták hát az elpusztult falvak menekült lakosságát Volt határukból meg legelőt csináltak. Akkoriban Kecske­mét határa vagy ötszázezer hold volt, mai mértékkel közel háromezer négyzetkilométer. Tízezrével volt szá­mosállatja nem egy kecskeméti gazdának. Megtörtént, hogy amikor téli takarmányozásra, istállóba, karámba terelték a jószágot, a Simon—dudáskor elszámoló szám­adó a maga ötven-hatvan marháját a gazdájáé közé hajtotta. Nem vette észre a gazda, hogy ennyivel több a téli evő. Tavasszal aztán a számadó vitte a maga jussát... Ez nem ment mindig simán. A tanácsi bíró­ságnak kellett igazságot tennie, ha a gazda nem akarta kiadni a sajátjaként teleltetett idegen jószágot. É rtékesíteni is kellett a jószágot. A szállítást meg­könnyítette, hogy az áru a maga lábán szállí­totta magát. Hetekbe került, míg elérték a nyugati, vagy keleti piacokfLt. Piac volt bőven. Háborúzott a burkus, a tálián, a török, a tatár. Hadiszállítóként tol- lasodhatott, aki ügyes volt. A tudomány, de a szépirodalom is tőzséreknek ne­vezi ennek a kornak kupeckedőit. Különösen nagy hí­rűk volt a kecskeméti tőzséreknek. Az 6 munkaterü­letük volt a Fehér-tó melletti nagy vásártér. Néha több tízezer marha taposta porosra a tó környékét. A tőzsérek itt alkudoztak a gazdákkal. Ha azután egymás tenyerébe csaptak, a tőzsér parancsára előálltak a haj­csárok és terelték az önmozgó portékát el Nürnbergig, vagy akár Sztambulig, ahogy akkor a török császár székvárosát tisztelték. Az értékes szállítmány a portyára indult fegyverese­ket erősen csábította. De a kecskeméti tőzsér meg­kontrázta ezt a veszedelmet is. Szerzett pecsétes véd­levelet, a magyar királlyal egy bőrbe bújt német csá­szártól, selyemtokba hengerített fermánt a török szul­tántól, kutyabőrös parancsot a Füleken élő földesúrtól és még ki tudja kitől nem. Mikor aztán szemtől szembe kerültek valamelyik lovas társasággal, elővették azt a dokumentumot, amelyik éppen annak a gazdájától való volt, tehát turbánosöknák a török, vasas németeknek a német császárét és így tovább, kinek mi illett, mert a dokumenti pecsétnek akkor is varázsereje volt. A fehér-tói vásár nemcsak ennyiből állt. Ahol annyi pénzes ember jön össze, ott egyéb ván­dormadarak is szálldosnak. A jószág nem járta téreken sátrakat ütöttek a cigánypecsenye-, kalbászsütők, a cipóáruló menyecskék, bormérők, mézeskalácsosok. De jó vásárt reméltek a csizmadiák, szabók, subakészítők, kalaposok, kucsmavarrók, gyolcsot áruló tótok, játék­árusok, ahogy az vásárokon szokott lenni. De az áru­sokon kívül legyeskedtek ott másféle pénzvadászok is: csepürágók, muzsikusok, jövendőmondók, sőt táncosnők is. Csak úgy súgva mondom — hogy a tizenhat éven aluliak ne hallják —, hogy a táncosnőket egyes forrá­sok, nem éppen hitelesek, pajkos lányoknak, vagy cifra lányoknak is nevezik. Hogy miért, nem firtatom, meg aztán ki annak ma már a tudója. Hiszen idestova majdnem száz esztendeje lesz, hogy a tudós Hornyik János még a maga szemével láthatta a híres fehér-tói vásárt! A motoros vonat nagyot kanyarodik az erd6 szélén és a tó partján. Háromszáz, száz — sokat mondok — alig néhány év alatt mennyit változott erre is a világi Nincs már meg az állomás melletti kis vendéglő sem. Régebben talán csárda volt. Az utolsó vendéglőstől bort maligand fok szerint lehetett rendelni. Ha tizenhat ma- ligandosat kért a vendég, ott termett a gazda. — Igenis, kéremalássan! — kék kötényével letörölte az asztalt és letett rá egy kétliteres csatos üveget. — Csak egy litert kértem! — szabadkozott a delik­vens. — Igen, de tizenhat ma- ligandosat. Egy liter nyolc maligand, két liter tizenhat maligand! KA it tehetett a vendég! lel Kétszer nyolc, azaz tizenhat maliganddal ál­modta vissza a régi fehér­tói vásárokat, de azt a fej­lett mezőgazdasági kultú­rát, ami ma van a Fehér-tó körül, bajosan merte volna megálmodni! Joós Ferenc Jó mulatóst, ©S! Ezzel a címmel hozza forgalomba a MOKÉP a Pannónia Filmstúdió hét rajz- és bábfilmből álló, egyórás összeállítását Az elgondolkodtató, mulattató és képzőművészeti élményt egyaránt tartalmazó műsort csütörtök—péntek—szomba­ton 19 órai kezdettel mu­tatja be a kecskeméti Árpád mozi. Előtte 17 és utána 20 órakor Stan és Pan-filmet játszik a mozi, és így a közbeeső időben mindkét előadás közönsége megte­kintheti a ritkaságszámba menő rajzfilmcsokrot Titkos szeszfőzdék Kiskőröst és környékét úgy ismerik az emberek, mint a bor. a szesz hazá­ját. Arról azonban már ke­vesebben tudnak, hogy ép­pen ezen a vidéken ez év első négy hónapjában, 74 tilos pálinkafőző készülé­ket 856 hektoliterfok pá­linkát foglaltak le a Vám- és Pénzügyőrség kiskőrösi szakaszának dolgozói. Ez a két szám akkor mond iga­zán sokat ha figyelembe vesszük, hogy ezzel a szesz- mennyiséggel összesen 136 960 forint szeszadót vontak el a népgazdaság­tól. A modem alkimisták leleplezése — akik valójá­ban arannyal felérő ezre­seket fortyogtatnak bűzös, egészségtelen üstjeikben — nem könnyű, s nem is ve­szélytelen feladat Aki rosszul időzített Késő este Bocsa hatá­rában, a hepehupás ho­mobúton, leoltott lámpák­kal zötyögött az oldalko­csis motorkerékpár. A má­sodik kerület 176. számú tanya udvarában csend ho­nolt de a kamrából kiszű­rődő széles fénypászta je­lezte, hogy Farkas Mihá- lyék nem alszanak. A kam­ra közepén 200 literes, ki­mustrált benzines hordó­ban, rotyogott a cefre. A gazda megdöbbentőn né­zett hívatlan látogatóira, a pénzügyőrökre. — De hiszen délután jár­ta kerre — motyogta hi­tetlenkedve. — Rosszul ismeri a me­netrendet — válaszolta a járőrparancsnok. Tagadásnak nem sok ér­telme volt. A készüléket, a cefrét lefoglalták a ta­nyavilág legmódosabb em­berétől ... HQfőcső a tükör mögött Kecel, késő délután. Egy fekete Opel Record cso­magtartóját vizsgálgatják a pénzügyőrök. A gépko­csi gazdájáról látszik, hogy nem kezdő, hiszen a tíz-húszliteres műanyag kannákban száz liter bor, s 80 liter pálinka kotyog. Kelemen László Hódmező­vásárhelyről azt próbálta bizonygatni, hogy nem itt, hanem Dorozsmán vásárol­ta az italt. Később aztán kibökte, hogy a pálinkát Herczeg Istvánnétól vette, kétezer forinért. Az Üj utca 3. szám alatti lakásban modern bútorok, rend és tisztaság. Rövide­sen előkerül a rekamlé fiókjából a szeszlepárló, a toalett-tükör mögül a hű­tőcső. A kamrából a rozs­dás, 70 literes bogrács, s a lavórból készült üstsisak. Herczegné visszaadja a kétezer forintot Kelemen­nek, a pálinka, a készülék a pénzügyőrségre kerül, Hercegnének csupán a bün­tetés marad... A nádas mélyén Akasztó határában, Döb- rögecen van egy nádas. A féllábszárig érő tocsogókon átvergődő pénzügyőrök, azonban nem nádirigófész- ket. hanem pálinkafőzőket kerestek. S nem is ered­ménytelenül. Az egyik domb aljában, amely mel­lett az árokban összegyűlt a víz, nagy munkában ta­lálták Gombár Istvánt és társait. Kádak, hordók kö­zött, a főhelyen, üzemben volt a cukorból, borseprő­ből. élesztőből, s esővízből pálinkát készítő főzőkészü­lék. A nád mögül kibuk­kanó pénzügyőr láttán. Gombár István egy hektós hordót hirtelen a vízbe lö­kött. Nem volt szerencsé­je, mert egy csepp sem folyt ki a 77 liter pálin­kából, sőt a kádakban is megmaradt a 25 hektoliter cefre... A példákat lehetne _ to­vább sorolni, a stafirung- ját pálinkafőzéssel meg­szerző Dedák Zsuzsanná­val, a nádasok, erdők mé­lyén piszkos vízből, rozs­dás üstökben, egészségre ártalmas zugpálinJcafőzSk neveivel. Sok van belőlük, s azokból is, akik értéke­sítik, elfogyasztják. Sze­rencsére a Vám- és Pénz­ügyőrség dolgozói résen vannak, leleplezik, elfog­ják ezeket a modern alki­mistákat, akik a családok, gyermekek elől keselyű- karmokkal ragadják el, a nehezen szerzett pénzt. Jogos a kérés tehát, se­gítsük a Vám- és Pénz­ügyőrség munkáját. Gémes Gábor A Vörös Csillag Traktorgyár gyártmányai A Vörös Csillag Traktorgyár az idén is bemutatja termékeit a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. A gyártmányokat az Autó- és Traktoripari pavilon. előtt állítják ld. Tekintse meg a DUTRA-gépeket, mert a kor­szerű mezőgazdaság nélkülöz­hetetlen erőgépei. Bemutatjuk a gyár termékeit. önrakodó dömper Mindennemű ömlesztett anyag gyorsrakodására és szállítására alkalmas és ezért a nehéz munkák elvégzését gazdaságo­sabbá teszi. Rendkívüli elő­nye, hogy a vezető — tehát egy fő — a rakodás és ürítés munkáját egyedül elvégzi, üze­meltetése tehát rendkívül gaz­daságos. A rakodóberendezés hidraulikusan működtetett, kettős kormány- és pedálszer­kezete, valamint 180 fokkal el­fordítható vezetőülése a veze­tő részére kényelmes, bizton­ságos üzemeltetést nyújt ra­kodásnál, szállításnál és ürí­tésnél egyaránt. Alkalmazásá­val nemcsak a mezőgazdaság­ban takarítható meg sok mun­kaidő, hanem a gép igen ered­ményesen alkalmazható kül­színi fejtésnél, az építőiparban nagy földtömegek mozgatásá­nál pl.: csatorna, út, gát, híd, vasút stb. építésénél és más szűk rakodótéren történő üze­meltetésénél is. A gép erős felépítése biztosítja a hosszú hiba- és javításmentes üzeme­lést. A rakodószerkezet nagyobb terhelése miatt a hátsó gumi­abroncsok teherbírása na­gyobb, mint a normál döm­pereknél. Motorja Csepel Du 413,47 négyütemű, előkamrás, vízhű­tésű Diesel-motor. Rakodási adatok: rakodókanál űrtartal­ma: 0,45 köbméter, a kanál emelési ideje 8—12 mp, emel­hető hasznos teher: 750 kg, billenőtartály rakodási Ideje: 3—6 perc. Forgórakodó ,,B’ A legkülönbözőbb munkate­rületeken alkalmazható nehéz rakodási munkák elvégzésére* Mezőgazdasági munkáknál kü­lönösen trágyarakás, szénara­kás gépesítésénél jelent óriási segítséget. Megfelelő szerszám­egység felszerelésével minden­nemű ömlesztett anyag rako­dását Is el lehet a géppel vé­gezni. Használható mint eme­lődaru és csatornaépítésnél, mint árokásó. Erdőgazdaságok­ban alkalmazható rönkrako­dásra, de ezenkívül bevált dömperek, tehergépkocsik vas­úti szerelvények rakodásánál is. Nagy előnye, hogy Jól lehet használni gyakran változó munkahelyen és szűk rakodó területen. A mezőgazdaságban történő felhasználása mellett teherpályaudvarokon, bányák­ban, Ipartelepeken, építkezé­seknél és általában nagy föld­mozgatási kívánó munkáknál szinte nélkülözhetetlen. A leg­nehezebb terepen, bármilyen burkolatú úton üzemeltethető. A gém forgatása olajmotor segítségével történik. A gém emelését, valamint a gémre szerelhető különböző munka­eszközök működtetését nagy­nyomású — kettősműködésű munkahengerek végzik. A gém­toldat mozgatására, illetőleg a munkaeszközök működtetésére szolgáló munkahengernek • gémre való kihelyezésével a szerkezet egyszerűbb, növeke­dett az üzembiztonság, s ez­által a teljesítmény. Az új kialakítású gép zárt keresztmetszetű és megfelelő szilárdságú. A hidraulika hen­gernek a gémre való kihelye­zésével megszűnt ugyan a munkaeszközök paralellvezeté- se, ez azonban nem jelent hát­rányt, mert annál a kevés munkaeszköznél, ahol para- lellvezetés kívánatos, a meg­rendelő külön kívánságára —, a felső munkahengernek a gém mögé helyezése és meg­felelő rudazat segítségével a paralellvezetés biztosítható. — Motorja Csepel Du 413,47 négy­ütemű, előkamrás, vízhűtésű Diesel-motor. Üzemeltetési ada­tok: Gém elforgatás! szög 270 fok, gém 180 fokos elforgatás kb. 4 mp, gémemelési idő kb. 5 mp, névleges emelőképesség pótgémmel 800 kg, pótgém nél­kül 1000 kg, árokásó egyórás teljesítmény 80 cm mély, 60 cm széles ároknál kb. 36 fm, 17,3 köbméter, munkaeszközök átszerelési ideje kb. 10 perc 2 fő szerelővel, 3491 JELEK HOLDRÓL HORST MULLER fonlantiltus regényt nyomon írta CS. HORVATH TIBOR, rojtollo SEBŐK IMRE Uj6U< H4U4N4S... Sh£DP4H0- V4L4NOL 44 ÉPÜ­LETBEN MOST ,NV0MJ4 LE 4£ 4 DÓB'LL ENTVÚT. -4 POBB4N4S DC !£J€T.AZONBAN H/4B4 L£ST£. 4 *<DN4ZYN4K SIMULT ÉLV4ÜN/4 4 V£Z£T£K£T. ÉPP 4Z UTOLSÓ PHL4N4TB4N. Al ÉPÜLETET KÖPULZ4PT4 4 M/U04. EBBEN SHEPP4KD BIZTOS l/C'-’’ JUTH4T M4SKÉNT 4L‘ DÓ NÓ> L 4TT4N M£arOK4MiOTT MÉNTŐ'O'TLCT. ___ __CJ4. L,___ V OLT. CSELLEL 74L4M A7­----- “ ELŐTTE ELH4L4­4 *y4b4N 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents