Petőfi Népe, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

1968. májas 15, szerda 3. oldal , t füí Húszezer kisfácán E hónap eleje óta rend­szeresen bújnak elő a tojá­sokból a kisfácánok a bu­gaci erdészet keltető és ne­velő telepén. A korábbi ta­pasztalatok alapján a kot- lós keltetés módszere vált be a leginkább; így jelen­leg mintegy félezer kotlós ül a tojásokon. A telepen még tojnak a fácántyúkok; összesen 25—30 ezer tojás­ra számítanak, amelyekből — figyelembe véve a szo­kásos kelési arányt — elő­reláthatólag 18—20 ezer kisfácán jön napvilágra. A fácáncsibéket kelés után néhány napig infralámpák alatt nevelik. A szaporulat egy részét a rezervátum ál­lományának pótlására hasz­nálják, de jut belőle ex­portra is. Nagyüzemi termesztésben a magnélküli görögdinnye Görögdinnyék új fajtái kerültek a köztermesztés­be. A választék a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben előál­lított kecskeméti vörös hú­sú, kecskeméti heterózis és a magnélküli görögdinnyé­vel bővült. A kívánalmak­nak megfelelően az új hib­ridek garantáltan jó minő­ségűek, s általában kisgyü- mölcsű termést adnak. Leg­nagyobb sikert a kecske­méti heterózistól várják. Tulajdonságaiban vetekszik minden eddig ismert hazai és külföldi fajtával. Termé­se egyenletes, úgynevezett „frizsider” dinnyehéja vé­kony világoszöld, s mézédes húsa vérvörös. Hamarosan megkezdődik az új üzemanyagtöltő állomás építése Kecskeméten egyre na­gyobb gondot jelent a gép­járművezetőknek az üzem­anyag-vásárlás. A meglevő három töltőállomás előtt szinte állandó a sorban ál­lás, különösen pihenőna­pokon. Ennek elkerülésére az ÁFOR kecskeméti ki­rendeltsége most tervbe­vette, hogy a Katona Jó­zsef Színház előtti állo­mást vasárnap is nyitva tartja. Sokat enyhít múlt vasárnap óta a gondokon az a mozgó töltőállomás, amely a Szegedi úton áll a gépjárművezetők rendel­kezésére. Szeptember vé­géig minden hét végén itt is lehet üzemanyagot vá­sárolni. November hetedikére tervezik annak az áj kút­nak az üzembe helyezését, amelynek építését hamaro­san megkezdik a Budai úton. Már megérkezett az építkezés színhelyére há­rom darab 25 köbméteres tartály. Ha a Bács megyei Építőipari Vállalat teljesí­ti vállalását, november he­tediké után a Budapest fe­lől érkező gépjárművek a modem, ötoszlopos állo­máson tankolhatnak, eny­hítve ezzel a belterületi három kút túlterheltségét. Az idén először termesz­tik nagyüzemben a mag­nélküli görögdinnyét is. Az egyéb fajtáknál igé­nyesebb növénytermesztés­hez „receptet” is meUéícel- tök a kutatók. Magszaporí­tás céljából ikersorosa n termékenyítő partnerral ül­tetik a magnélküli görög­dinnyét. Ez szolgálja majd a magnélküliek meddő vi­rágjainak beporzását, s ez áltál a termés 50 százalé­kából vetőmagot nyernek a következő évi termesztés­hez. A terméketlenül ma­radt virágokból nyerik a magtalan dinnyét, amelyet a héj jellegzetes színéről ismernek fel. A megtermé­kenyültek ugyanis a ^ke­resztező partner” héjszme- zetét önöklik. Ilyen körül­mények között négy évig termeszthető a magnélküli, fajtaleromlás nélkül. Az új fajtákat az idén 720 hói­don termesztik, ezen belül 80 holdon 'kapott helyet a magnélküli. Az előnevelt palántákat csaknem mindenütt kiül­tették, sőt Kecskemét kör­nyékén a sárgadinnye mér virágzik. Egy nap Feltáratlan tartalékok Takarmány a homokon Komplex homokhaszno­sítás. Elterjedt, szinte diva­tos szókapcsolattá vált az utóbbi időben. Magában foglalja a korszerű műve­lést, amellyel a kedvezőtlen közgazdasági adottságokon is úrrá lesz az ember. Je­lenti a népgazdasági érde­ket és nem utolsósorban az üzemi jövedelmezőséget. Beletartozik a szőlőtelepí­téseken és rekonstrukció­kon, illetve az ültetevény- szerű cellulóznyárjasok lé­tesítésén kívül a homoki takarmánynövények ter­mesztése is, amely újabb és szobra. A szobrot felrób- gyei nép ajkán, képzeletvi­bantották a németek, akik a megszállás idején csak a térképükről tudták Krak­kót, megsemmisíteni — a valóságban nem. A lengyel hazafiak ellen­állási mozgalma, a felsza­badító szovjet csapatok lágában élő legendák is megelevenedtek. Valóságos csokrot jegyzett fel belőlük Bolvári Anna, hogy ponto­san továbbadhassa majd társainak Dusnokon. Egyik legenda a lengye­lek rajongó galambszere­stratégiája megakadályozta tétét illusztrálja. Nem a város lerombolását. Ezért választották Krakkó dísz­polgárává a szovjet csapa­tok parancsnokát, Konyev marsallt, aki minden év ja­nuárjában részt vesz a vá­ros felszabadulási ünnep­ségén. A Wawel, az egykori ll'gyel királyi palota fő­bejáratánál Kosciuszko Tá- lom tornyára, ahonnan cső­dé üdvözli bronzlován a rükben port hoztak le. A turistákat. A szobor a Né- por a herceg kezében met Demokratikus Köztár- arannyá változott. A her- saság ajándéka Krakkónak, cég azonban eldorbézolta s mint ismeretes, a vár his- az aranyakat, s a kölcsönt tóriája nemcsak a lengyel, a boszorkányoknak sem hanem a magyar nép tör- tudta visszafizetni, ténetével is összeforrt. A messze a városháza tornya alatti pincétől, a főpiac té­ren tanyáznak ma is a sze­líd szárnyasok. Eredetük legendája szerint Henryk Probus, az egykori herceg a boszorkányoktól kért ara­nyat. A boszorkányok a szolgákat, apródokat ga­lambbá változtatták, ezek felszálltak a Mária-temp­székesegyház, a Zsigmond- kápolna, Báthori Istvánnak és feleségének, Jagelló An­nának a kápolnája, sírem­léke, a királyi lakosztály Már­pedig ez feltétele lett vol na annak, hogy a gálám, bök ismét emberré változ­zanak. Erre azonban hiába várnak azóta is a Mariae- ki téri galambok, melyek termei, a kincstár — mél- azóta igen-igen megszapo- tán sorakoznak az élő, ha- rodnak — a Mickiewicz- tó, múltat idéző, feledhe- szobor körül, tetten élmények sorába. „. , , Önkéntes -i (Folytatjuk.) kalauzunk el- elbeszélése «nyomán a len­Bubor Gyula újabb területeket hódít meg. A triticale területét például megtízszerezik a következő három évben a kecskeméti járásban. A homoki takarmányter­mesztés átfogja az egész gazdálkodást, színvonala befolyásolja a közös állat- állomány gyarapodását A szervestrágya-ellátás javu­lása révén pedig egyéb kul­túrák hozamát is fokozza. A lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezetben pél­dául somkórót termeszte­nek évente 500—600 holdon A növény gyökérzetét a ta­lajba forgatják és ezeken a humusztartalomban gaz­dagított területeken a szo­kásos hozamának körülbe­lül kétszeresével fizet a rozs. Megfelelő talajerő pót­lással elérték, hogy a múlt évben termőre fordult sző­lőjük holdanként 38 má­zsás átlagterméssel fizes­sen. Kísérleteznek a fehér­jében dús csicseribab nagy­üzemi meghonosításával is, amelynek a termesztési módszereit jól ismeri az itt élő parasztság. Sok még a feltáratlan tartalék. A fészkes és sor- trágyázásos módszerek al­kalmazása javíthatja a ku­korica-termésátlagokat. A móricgáti Petőfi, rémi Dó­zsa Tsz és a balotaszállási tsz-közi vállalkozás pedig sikerrel szelídíti meg a ho­mokot a bükkönyfélékkel, majd somkóróval, ahol az­után lucernát telepítenek. A megfelelő fajta kiválasz­tása, a szervezettség, a szak- szerűség így megannyi esélyt jelent a hozamok fo­kozására. A tartalékok közé tarto­zik a termelőerők vonatko­zásában a kellően ösztön­zött munkaverseny is. Az üzemek közti, szocialista szellemű vetélkedés, amely­nek összefogása a jövőben a területi szövetségek fel­adata, egyéb céljai mellett szintál a homoki takar­mánytermesztés fejlesztését szolgálja ettől az évtől. A Kecskemét—Kiskunfélegy­háza környéki közös gazda­ságok érdekképviseleti szer­ve már ki is dolgozta az irányelveket. A szocialista mnnkaver- senyek, miként az utóbbi hetek értékelései során ki­derült, egyéb ágazatokban igazolták a reményeket. Megalapozottak a takar­mánytermesztés fejlesztésé­vel kapcsolatos nagyüzemi kísérletek is. Ezek eredmé­nyeivel több tapasztalat- cserén foglalkoztak a szak­emberek. A tartalékol: feltárása egyben záloga a teljesebb homokhasznosítás sikeré­nek. H. F. Hidrogeodéziai napok Baján Hidrogeodéziai napokat rendez Baján május 20. és június 1. között a Geodé­ziai és Kartográfiai Egye­sület helyi csoportja. A program szorosan kapcso­lódik a Felsőfokú Vízgaz­dálkodási Technikum év végi mérőgyakorlataihoz. Neves szakemberek tarta­nak előadásokat, olyan té­mákról, mini például az épülő kiskörei tiszai víz­lépcső földmérési munkála­tai, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ha­sonló jellegű feladatai, víz­rajzi térképek a gyakorlat szolgálatában, a Berettyó térképezése fotogrammati- kai eljárással kombinálva, továbbá a szintezés művele­teinek meggyorsítására irá­nyuló törekvések. Riportáinkban eljutottunk a Szalvai körútra, ahol az útépítők, népes „hadrendje* sürgölődik. Rohamosan, ha­lad az E—5-ös korszerűsítése. Olyan szaporán, hogy aki a mai napon, jár arra, bizony jóval távolabb buk­kanhat rá az úttest betonalapzatának a képünkön dol­gozó készítőire. Ütépítés és a nyár „nagy­üzemeinek” felkészülése: mindez csupán kis hányada annak, ami napjainkban a város lakosságát foglalkoz­tatja. A megyeszékhely egy hétköznapjának néhány epizódját örökítette meg az alábbiakban a fotwtporter lencséje. A megyei Szesz- és Szikvízi pari Vállalat kecskeméti üzeméiben javában készülődnek a kánikulában várható nagy keresletre. Május 1-re új termékkel, a szamóca- és őszibarackiével rukkoltak ki. Képünkön: Szóráth Istvánná üvegekbe tölti a finom hűsítő italt Negyedma­gával napi 8 ezer palack a teljesítménye A széktói strandfürdő jólismert épületét állványerdő övezi. A medence türkiz vizében harsány színek tük­röződnek: dolgoznak a festők; szépül, tisztul, csinoso- dik a víz-napfény-levegő oly sokunk számára kedves birodalma. (Jóba — Pásztor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents