Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
IMS. április 14, vasárnap «. oKM M ECVENKSOI, IHMlim Dr. Keresztesi Béla, az ÉRTI igazgatója Gépi adatfeldolgozás Netm-eg megütötte füle- dött. De hogyan nézne ki a van, a gyűjteményünkben. , ® oif,fásítási «»naphoz Dtma—Tisza köze, ha mű- Ebből százat próbálunk ki 1- . f®7™- tudomá- vészeti szempontból is meg- üzemi méretekben, körülj s,zo^?tlaí!u^ tervezzük a telepítéseket: belül 100 hektárnyi terüro( otl®n mondata. Dr. Ke- kiképezzük az erdőszegé- létén az ország különböző resztesi Béla, az erdészeti tudományok doktora, egyetemi tanár, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója. Az Erdő című szak- folyóirat szerkesztője és más irányító, közéleti funkciók birtokosa ejtette ki vetítettképes beszámolója közben, amikor diafilmjei történetesen Kiskunmajsa és Halas utcarészleteit mutatták be: „Gyerekkoromból emlékszem rá, hogy mindig nagy gondot fordítottak itt a fásításokra.” Később kiderült, jól hallottam. Dr. Keresztesi Béla gyakran megfordult az említett helyeken, mivel Kiskunfélegyházán született és nőtt fel, s a helyi Móra Ferenc Gimnáziumiban érettségizett. — Ügy tudom, ön is részt vett az Alföld mai képének részein, egyebek közt Kecs kémét határában, a Családosban is. Amíg valami izonyosat megtudtunk, eleit másfél évtized. Eddig egyetlenegy fajta, az olasz nyár vált be, ami hozamban a hagyományos nemes- nyárak tömegének kétszeresét adja. Keressük a következő meghonosítható fajtát. — Mire a legbüszkébb? ban. — Az 1954-es átfogó er- lögazdálkodági tervünkre, amibe a kiskunhalasi ho- nokvidék, a Keleti főcsa- öma, az állami gazdasá- ok majorjainak fásítása ;s az első kiskunfélegyházi zöldövezet kialakítása is lyeket, virágzó cserjékkel, beletartozott. A Duna—Tikülönböző fafajokkal old- sza közén újabban 10 ezer „ fel az egységes töm- hektáron, ahol a rozs is kialakítását ^lkAt! ali§ t6rem me& telepítünk--------------- i^Tme^ a Magyar eldlk __két Ez a vállalkozás azért- Több mint másfél év- FÍmű könyvemben fejtem jelentős mert f 6f tizede a naevszabásií fel kl> amelyet az idén jelen- 15 '7 ,, a 1 ,yola adattal mTgSt Veres ™g “ Akadémia Ki- rostái ket-háromszor hoszPéter személyi titkáraként, ad°- fal*ak a n®mes al- A tájesztétikán ki- * így, ^vál0 ^^alapanyagot képeznek. kerültem közel a programhoz. Mindig foglalkoztatott: vül mivel foqlűikozik? hogyan lehet tudatosan ala- ------------------------------- » k i tani egy táj arculatát, — Jelenleg a nyárter- _ _ ~ ami napjainkban már vi- mesztéssel, a korszerű ül- or' keresztesi Béla, akit lágszerte méltányolt törek- tetvények lehetőségeivel, felszabadulásunk 23. évvés. Bács-Kiskunban pél- Űj, nagyhozamú fajtákkal fordulóján a Munka Ér- dául a felszabadulás előtti kísérletezünk. Sárvárott demrend arany fokozatával erdőterület megkétszerező- mintegy ezer nyárfafajta tüntetett ki a kormány, a Ritkul a fekete felhő A török ember rossz szomszédot kíván ellenségének, s hogy milyen súlyos átok ez, azt volt idejük megtanulni a kecskeméti Leninváros lakóinak. Szomszédjuk ugyanis nem más, mint a Zománcpari Művek Gyáregysége, port és gázt okádó kéményeivel együtt. ,,Megvakulnak“ ax ablakok Néhány mondat a Halasi útiak panaszaiból: „Mire lemosom a kocsi hátulját, az elejét kezdhetem újra. Vastagon ül rajta a fekete por.” „Én nem tudom mi jön a kéményből, de megvakulnak tőle az ablakszemek és elszáradnak a kis fák.” „Nincs az a porszívó és nincs az a háziasszony, aki győzné itt a takarítást.” Nem először írunk erről a témáról, s ez alkalommal azért tesszük, hogy beszámoljunk róla, mi változott a néhány héttel ezelőtt megjelent cikkünk óta. Szabó Lajossal, az üzem főmérnökével és Rendé tzky Jánossal, a vegyészeti laboratórium vezetőjével beszélgettünk. Két kérdésre vártunk választ: 1. Ígéretéhez híven, meg- oldótta-e az üzem vezető- sége az öntvények tisztításánál keletkező por szűrését? 2. A zománcgyártásnál keletkezett fluorgáz meddig szennyezi még a lakótelep levegőjét? Naponta 300—400 kiló Mielőtt idéznénk a válaszokat, hadd mondjuk el emlékeztetőül: az öntvény- por szűrésére szolgáló újdonatúj berendezés, különleges import anyagból ké szült zsákjai november végén tönkrementek. E zsákok ugyanis nem bírják a nedvességet és a fagyot, a ZIM-ben viszont ezt senki sem tudta. A zsákok pusztulása után naponta 300— '400 kilogramm pór szállt fekete felhőként a Lenin- városra. (Szerény becslés szerint!) A fluor hosszú évek óta szennyezi a levegőt, hiszen a zománcgyártó műhelyből — kicsit felhígítva — egyszerűen kihajtották ventillátorokkal. Csakhogy a rekonstrukció eredményeként megduplázódott a zománc- gyártás, s ha nem volt légmozgás, annyi jutott a gázból a leninvárosiaknak, amennyi már az egészségre is ártalmas lehet. De halljuk most már a válaszokat: — Sikerült vásárolnunk a hazai kereskedelemtől olyan szövetet, amely — zsákká varrva — az Angliában gyártotthoz hasonlóan, jól szűri a port. Március 18-a óta az egyik tisztító berendezésünk már működik, s rövidesen felszereljük a másikat is. Sajnos, a porzsákokat házilag kell varmunk, s éppen a napokban tönkrement a gép. Segítséget kértünk a kecskeméti üzemektől. Reméljük, hogy a Cipőgyár vállalja is a soronkívüli munkát. A jövő év elején üzembe helyezünk egy harmadik porkamrát is, s ezzel teljesen megoldódik a leninvárosiak problémája — mondta Szabó Lajos. A mit értünk, s amit nem Rendetzky János arról számolt be, hogy az év végéig felépül az új zománcgyártóműhely. Ebben egy olyan fluor elnyelő berendezést helyeznek üzembe, amelyhez hasonló — jó hatásfokkal — működik a Tiszántúli Vegyiműveknél. Ugyanakkor kísérleteznek a fluorszegény zománcgyártással is. Minden remény megvan tehát arra, hogy a jövő év elején már mélyen a kívánt határ — kettő-négy milligramm légköbméterenként — alatt marad a levegő szennyezettsége. A ZIM tehát most már mindent megtesz annak érdekében, hogy neve hallatán ne emlegessék szomszédai azt a bizonyos török átkot. Megértjük, hogy nincs könnyű dolga. Változatlanul nem értjük viszont, hogy miért kell ezernyi panasz, tanácsi interpelláció és újságcikk ahhoz, hogy tervezők és gazdasági vezetők egyaránt belássák: a környék lakóinak a nyugalma, egészsége a termeié# mutatóknál, nyereségnél, devizánál is drágább. Békés Dezső Megkezdődött a vadszámlálás Megkezdődött a tavaszi vadszámlálás a gemen- ci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén. A tapasztalatok szerint az utóbbi évek tervszerű vad- gazdálkodásának eredményeképpen gyarapodott az őzek, a szarvasok és akisvadak száma. Elfoglalták régi, megszokott ellőheiyü- ket a szarvastehenek. A gímszarvasok növesztik agancsukat. A télen levetett trófeákból ítélve az idén is sok gímszarvas visel majd arany, ezüst és bronzérmes koronát. megyéből származott ei és különböző tisztségeket betöltve, vissza-vissza is tért ide. Munkásságának, látogatásainak emlékeit a szépülő erdők, fásítások őrzik Halász Ferenc Április 17-én, szerdán érdekes megbeszélésre kerül sor a Kecskeméti Konzervgyárban. Közel 30 vállalat főkönyvelőit hívták meg tanácskozásra, amelyen arról lesz szó megvannak-e az előfeltétel« annak, hogy adatfeldolgozó gépparkot telepítsenek Kecskemétre. Számviteli adatait ugyanis már több vállalat rögzíti lyukkártyákon, amelyeket elküld a gépi adatfeldolgozó központokba. Most azt is felmérik lenne-e vajon annyi igény feldolgozásra Kecskeméten és környékén, hogy kitöltse egy ilyen géppark kapacitását. Többet és olcsóbban Öassefogtak a termeloozövetkexeteh Harsaim áttört Fehér köpenyt öltve járjuk a telepet, miután az előírt egészségügyi óvintézkedéseknek eleget tettünk. Tisztaság és rend a jellemző itt. A bácsalmási Petőfi és Táncsics Termelőszövetkezet 8 millió forintos beruházással építette ezt a sertéskombinátot, amelyet jövőre hasonló összegű beruházással kétszeresére kívánnak növelni. Kalauzunk Tóth Péter telepvezető. Tőle megtudjuk, hogy 240 koca a jelenlegi állomány. Az elhullás minimális a malacoknál. A fialás folyamatos, télen az újszülöttek egészségét infralámpák védik. Nemrég szállítottak el 140 darab féléves hízót. Hat hónap alatt 114 kilogrammos súlyt értek el, ami igen szép eredmény. 3600 hízott sertés az idei A szomszédos termelőszövetkezetek is érdeklődnek tervuk: Az állomány házi- a tenyésztési módszerek iránt. Ez alkalommal Szebellédi tag törzskönyvezett. Nándor, az érsekcsanádi Búzakalász TermelőszövetkeA többiről beszéljenek zet elnöke tanulmányozza néhány szakemberrel az ed- helyettünk a képek. dig elért eredményeket. A képen balról jobbra: SzalonHatszáz malac született az első negyedévben. A kis leten Pihennek. A kevés jószágok gyorsan fejlődnek a jó körülmények között. mozSás, ^a gyorsabb hízást A fiaztatók éppúgy, mint a többi épületek, hagyomá- segíti elő. Bevált a komval nyos építési módszerekkel létesültek. Egyszerűen és ol- és a magyar hússertés ke- csón, ezt a jelszó vezette a beruházó termelőszövetke. resztezése, zeteket. Most még kézzel mozgatják a takarmányos targoncákat. A következő években ezt is villamosítják. Egyszerű újításokkal megoldották, hogy 300 sertést alig egy óra alatt etet meg egy gondozó. Hozzá kell tenni, hogy fölözött tejjel hígított takarmánytápot kapnak a jószágok. Természeesen az életkornak megfelelően más-más összetételben. A Bácsbokodi Vajüzemmel kötöttek szerződést. A vizet kiiktatták az étrendből. Veréb János véleménye szerint ezzel számos betegséget meg lehet előzni és a szervezet így is megkapja a szükséges vízmennyiséget. A cél az, hogy a hízóknál négy és fél kilogramm alá csökkentsék az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges takarmányfelhasználást.
