Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-10 / 84. szám
IMS. április 10. szerda 3. oldal Korszerű takarmánytermesztés a tiszakécskei Szabadság Tsz-ben A csaknem hatezer holdon gazdálkodó tiszakécskei Szabadság Tsz-ben éveken át gondot okozott a takarmányhiány. Tavaly is például száz vagon állateledelt kellett vásárolniok, aminek az okai közt ugyan az ár- és belví károk is szerepeltek. A hiány megismétlődésének elkerülése végett az elmúlt év őszén 130 holdon vetettek trl- ticalet, s 125 holdon Magdaléna-búzát. Az előbbi termesztését egy évvel korábban kipróbálták, s nagyon jó eredBlnfoéat kérek az olvasótól, He a pontosság kedvéért kénytelen vagyok tóviről-he- gylre leírni egy gusztustalan Jelenetet. Vasárnap délelőtt kávét kértem a kecskeméti vasútállomás utasellátó pavilonjában. Ez a házikó korábban dohányos cukorkaárusításra szolgált, nemrégiben kapott új funkciót: kávéfőzővel látták el és lángos, szendvics, sütemény is vásárolható benne. A kiszolgálónő egy hanyagol odavetett igennel nyugtázta a rendelést, aztán mintha ott sem lennék, elmélyült figyelemmel folytatta frizurájának ápolását. Kis tükre mellett — terítő nélkül! — hatalmas tálca lángos, könyökénél szendvics-garmadák. Szinte elképzelhetetlen, hogy a tenyérnyi pavilon élelmiszereire ne jutott volna néhány bronzvörös hajszál, hiszen a végén félmarékra valót szedett ki a fésű fogai közül és dobott — a padlóra. Enyhén émelyegve várakoztam az ablak előtt és gondolom, hogy hasonlóan érezték magukat a mögöttem felsorakozó vevók is. Régi rossz szokásomhoz híven nem álltam meg, hogy legalább egy kérdő mondattal ki ne fejezzem rosszallásomat: — Be tetszett fejezni? A hölgy azonban egy csöppet sem jött zavarba, sőt kihívóan odavágta: — Ezt is meg kell csinálni valamikor, nem? Ekkor már úgy fortyogott bennem az indulat, mint az orrom előtt levő gépben a kávé és megjegyeztem, hogy ményt értek el. A mindössze 800 négyszögölön elvetett triücale 8,25 — holdankónti átlagban tehát 16,50 — mázsa terméssel fizetett. A fehérjéd ús gabonafajta nagyobb területen való termesztéséhez nagy segítséget kaptak dr. Kiss Árpádtól, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgató- helyettesétől, a triticale „atyjától”. A francia fajta Magdaléna-búza vetőmagját a dunavecsei Virágzó Tsz-től vásárolták. A tsz-ben nemcsak ez jellemzi a takarmánytermesztés [korszerűségét. A helytelen a vendéget várakoztatni, de még helytelenebb élelmiszerek között fésülkőd- ni. A nem éppen felemelő eszmecserének az vetett véget, hogy ingerült mozdulattal elém lökte a kávét. Mégpedig egy olyan pohárban, aminek a peremén ujjnyi vastagon állt a rúzs. Visszatoltam tehát a gőzölgő duplát és ő — becsületére legyen mondva — minden további nélkül elismerte: — Ez tényleg rúzsos. Százat teszek egy ellen, hogy nem találják ki ml következett ezután. Mert nem kért bocsánatot és nem adott új kávét. Dehogyis adott. Fogta és áttöltötte a szutykos pohárból egy másikba, majd ismét elém tette. Ehhez már szavam sem volt. Csendesen összekapartam a pénzem a pulton és tovább- álltam. Vajon egyedi eset az amiről beszámoltam? Sajnos, nem. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomástól kapott tájékoztatás szerint, a múlt év novemberében végrehajtott ellenőrzés is riasztó állapotokat talált a kecskeméti állomás pavilonjaiban, valamint a mozgó árusnál. Ha eddig csak jóízlés nevében tiltakoztam, ezek után azt kell mondanom, hogy az Utasellátó dolgozóinak a nemtörődömsége egészségünket veszélyezteti. Sokak nevében kérem tehát a KöJAL-t, hogy látogassa meg sűrűbben a kecskeméti vasútállomást és merem remélni, hogy az Utasellátó Vállalat vezetősége is mielőbb ráncba szedi árusait. Békés Dezső kukorica „előállításában” is többféle új módszert alkalmaznak. Egyrészt az összesen 480 hold közös területen szemenkéntl vetéssel juttatják földbe a kukoricát, s ehhez nemrégiben egy- egy jugoszláv, illetve román gyártmányú vetőgépet vásároltak, másrészt kétszáz holdon vegyszerrel irtják a gyomot. Érdemes megemlíteni, hogy a termelőszövetkezet hathatósan segíti a háztáji gazdaságok kukoricatermesztését is. Érthető, hiszen a közösénél csaknem kétszer akkora, összesen 800 hold terméséről van szó. S mivél az új tsz-törvények megfelelően nem egy tsz-gazda családjának két. sőt három hold kukoricaföldje is lesz, a tsz támogatása méginíkább indokolt, mert enélkül kevesebb munkaerő jutna a közös feladatok elvégzésére. Éppen ezért — természetesen térítés ellenében — a ter- melőszövetkzet a háztáji gazdaságok számára beszerezte a megfelelő mennyiségű Mv—1-es vetőmagot, s a szemenként! vetőgépeket is rendelkezésükre bocsátja. Aki igényli, annak a háztáji földjén a vegyszeres gyomtalanítást is alkalmazzák. A közös gazdaság a 320 nyugdíjas gazdáját e tekintetben úgy segíti, hogy ingyen vetik el háztáji földjeiken a kukoricát. Egyébként annak a nyugdíjasnak, aki a közös javára önként lemond a háztáji földjéről, havonta 240 forint nyugdíj-kiegészítést űzetnek. Tavaly harminc- hatan vették igénybe e lehetőséget, s az elmúlt hét végéig még ketten csatlakoztak hozzájuk. Mindez szintén beletartozik a korszerű takar- mánytermesztés fogalmába. T. L Ne így lássák el az utast, tisztelt Utasellátó! A kecskeméti „rakéták44 A felvételen látható „ra- üríthető, költséges zsáko- egészen pontosan másfél kéták” immár végleges he- lásra szükség nincs; cső- millió forintjába — került lyükön vannak, nem ké- rendszerék és szállítócsigák a gazdaságnak. Pusztán szülnek Föld körüli pályára, célpontjuk sincs, hanem csak roppant közeli, de egyáltalán nem lényegtelen céljuk: a minden eddiginél korszerűbb takarmányozás segítése. A tá- rolótomyokkal Fejér megye egyik mezőgazdasági nagyüzemében, a Nagyhör- csögi Állami Gazdaságban, Sárbogárd mellett „találkoztunk”. Az ok, amiért lapunk hasábjain helyet kapnak, több a tetszetős látványnál és a kétségtelen hasznosságnál; ezek a tornyok ugyanis Kecskeméten készültek, a Megyei Gépjavító Vállalat telepén. Ám nemcsak ezek. — Tavaly december óta, akkor vettük át a gyártás profilját a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyártól, 36 ilyen fajta or- nyot készítettünk exportra, az NDK megrendelésére — tájékoztat Egyházi László, üzemfenntartási csoportvezető. Az országban elsőként, hat torony már ide is jutott. Egyenként 80 köbméteres tárolótérrel. A műszaki adatok legfontosabb- jaihoz tartozik még a 10,5 méteres toronymagasság (állvány nélkül), továbbá az, hogy 60 perc alatt egy- egy toronypár tölthető fel. Mivel? Szemesterménnyél, préséit táppal, liszttel. A veszteségmentes tárolás itt valósítható meg igazán. — Szakemberek számára tudott dolog — véli Bálint János, a gazdaság főmérnöke —, hogy a lucerna karottotartalmánafc nagyobb része még a hidegíe- vegős szárítással is elvész Ha azonban kaszálás után azonnal megszárítjuk a forrólevegős üzemben, s megőrölve a tornyokban tároljuk, fehérjetartalom- segítik az anyagmozgatót, csak a tornyok költségét ban gazdag takarmányhoz A nagyfokú gépesítettség számítva egy köbméter tá- jutunk. következtében lehetőség rolótérre ezer forint jut. Az ugyancsak kitűnő ta- van az önálló, akár spe- De hát ma már nyilvánva- fcarmány, a burgonyaliszt ciális igényeket kielégítő ló, hogy a legkffszerűbb is tárolható lesz itt. Egyéb- takarmánykeverésre is. beruházások — a legol- ként a három toronypór Bizonyos, hogy a bérén- csóbbak. automatikusan tölthető és dezés nem kevés pénzbe— (Hatvani — Pásztor) Szociológiai módszerek a pártmunkában „DIVATBÓL,” avagy más okok folytán hódít tért mindinkább a pártmunkában a szociológiai módszerek alkalmazása? Mert hogy tért hódít, ez kétségtelen. Egyre-másra találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a pártmunkát szociológiai felmérésekkel segítik, vonatkozzanak a vizsgálatok a termelésre, vagy az egyes dolgozó rétegek anyagi, kulturális helyzetére, vagy éppen az őket foglalkozató elvi, politikai kérdésekre. Mostanában például több megyében, városban vizsgálják a pártbizottságok: melyek az első, mérhető hatásai a gazdasági reformnak az egyes rétegeknél az árszínvonal alakulása, a politikai hangulat tekintetében, s melyek a reformmal kapcsolatos főbb, gazdasági, termelési problémák. A tapasztalat szerint nem elégszenek meg az általános jellemzéssel, tényekből, adatokból, sok száz, sőt több ezer dolgozóval folytatott beszélgetésekből vonják le a következtetéseket. Ezzel már ki is mondtuk: feltétlenül helyeselhető törekvésről van szó. Miért hát a bevezetőben megfogalmazott, némi kétséget ébresztő megfogalmazás: „divatból” hódít-e tért a szociológia a pártmunkában? Azért, mert valóban divat ma sok területen a kérdőívek segítségével folytatott vizsgálódás, amelyet sokan már önmagukban is szociológiának tartanak, holott a szociológiai kutatásnak a kérdőív csak egy módszel e. Eleve óvnunk kell tehát attól, hogy a kérdőíves vizsgálódást túlzásba vigyük a pártmunkában és attól is, hogy azt már önmagában is szociológiának tekintsük. A NAPOKBAN került a kezembe egy középiskola alapszervi titkárának kiküldött kérdőív, amelyen az általában konkréten fogalmazott kérdések között ilyenek is szerepelnek: „Milyen az alapszervezet szervezeti ereje? Milyen a pártrendezvények légköre?” Az ilyen kérdések aligha alkalmasak arra, hogy a válaszokból a felsőbb pártszervek megbízható képet kapjanak arról, valójában milyen szerepet is tölt be az iskolában a szóbanforgó pártszervezet. Azon túl tehát, hogy a kérdőív nem az egyedül üdvözítő módszer a szociológiában, a kérdések rossz megfogalmazása használhatatlan vagy helytelen válaszokat szül, torz képet fest a valóságról. Gondoljuk el: milyen nagy felelősséget jelent következtetéseket levonni, mi több, feladatokat meghatározni egy-egy kérdőíves közvéleménykutatás, felmérés alapján. Ha megbízhatatlanok a válaszok vagy torz arányokat tükröznek a vizsgálódásra kiválasztott területek (legyen szó üzemekről, termelőszövetkezetekről, vagy a dolgozók egyes rétegeiről) torzak, helytelenek lesznek a következtetéseink, s ennek megfelelően nem tudjuk helyes irányban megszabni a feladatokat sem. Mindezzel nem elriasztani akarunk a szociológiai módszerek akalmazásától a pártmunkában, hanem figyelmeztetni: a szociológiai tudomány, alklmazása fel- készültséget, hozzáértést kíván. Helyesebb tehát először magát a szociológiát tanulmányozni, mint előkészület nélkül alkalmazni. A párt- bizottságoknak módjukban áll megtalálni és bevonnál a munkába olyan szakembereket, akik nemcsak a megvizsgálásra kijelölt problémakörben járatosak, hanem magában a szociológia tudományában is. SZÓLNUNK KELL egy másik problémáról is. A szociológiai jellegű vizsgálódásokat nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a pártmunkában. Először is: a pártmunkát sohasem pótolhatják a kérdőívek, az írásos válaszok, mert az nem regisztráló, hanem élő, eleven, alakító erő. Másodszor: a pártmunkában — mégha szociológiai eszközökéi is — jórészt tudatbeli, politikai felfogásokat, nézeteket, változásokat vizsgálunk s ezek megismeréséhez nem elégséges az írásos válasz. Harmadsorban: semmiféle kérdőív alapján végzett elemzés sem pótolja az életet, a valóság ismeretét, A szociológiai vizsgálódás különben sem csupán adatok gyűjtését, elemzését jelenti. Szociológiai igénnyel lehet vizsgálatot végezni élőszóban is. a dolgozók véleményének megismerésével. Az persze mindenképpen hasznos, ha már ezt megelőzően rendelkezésünkre állnak írásos anyagok, akár felmérések is, hiszen így szélesíteni tudjuk a megismerés körét, s jobban tudjuk elérni a célt, ami a pártmunkának valójában a lényege, az értelme: hatni, alakítani a mindennapi munkában, az emberek felfogásában a párt politikájának, céljainak megfelelően. TEGYÜNK különbséget — és a pártmunka és a szociológia vonatkozásában ez az egyik legfőbb tanulság — módszer és módszer között akkor, amikor a tudatbeli változásokat, a politikai véleményeket, „légkört” akarjuk megismerni. s amikor termelési problémákról vagy az egyes rétegek anyagi, kulturális feltételeiről kívánunk tájékozódni. Az előbbieknél nyilván kisebb mértékben és nagyobb körültekintéssel kell alkalmaznunk a szociológiai vizsgálódás módszereit, csupán segédeszköznek tekintve, kiegészítésül arra, hogy ily módon ,is ellenőrizzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket az életből, az élettel szoros kapcsolatot tartva szereztünk. Az utóbibaknál viszont kétségkívül tágabb lehetőség nyílik az adatgyűjtés és elemzés módszerének alkalmazására. NEMCSAK hogy van lét- jugosultsága tehát a párt- munkában a szociológiának, ellenkezőleg: mind szélesebb körben kell azt alkalmaznunk. S ha elkerüljük azokat a veszélyeket, amelyeket a hozzá nem értés, a túlbuzgóság, vagy éppen a szociológiával kapcsolatos illúziók kelthetnek, s amelyeket a fentiekben igyekeztünk vázolni — a szociológia tudománya, módszereinek alkalmazása a pártmunka hatékony segítőjévé válhat. F. J.
