Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-10 / 84. szám
3. oldal 1968. április 10. szerda BauanGouasöiZ I4JECS g*JE MltTE W Városunk a török kor költészetében K ' eserves esztendők voltak azok, amelyeket törökvilág néven emleget a magyar történelem. Hor- nyik János Kecskemét város története c. munkája egész kötetet szentel ennek az időszaknak. De a legvadabb háborúban is van ifjúság. Van élet, újra kezdés, van szerelem és van dal, Kecskeméten is. Balassi Bálintokkal ugyan nem dicsekedhetünk, de akadtak költőink, a kor szellemének megfelelően túlnyomó részben egyházi költők, akik vallásos alkotásaikba is bele tudták költeni a kor gondolatait. Ám szóhoz jutottak a világibb hangot megütő suktorok is. Ilyenekről szeretnék most megemlékezni. A „Cantio de militibus pulchra’’ (Szép ének a katonákról) c. balladás éneket az irodalomtörténet is számon- tartja. A XVII. sz. első felében másolt Kuun-kódexben maradt fönn. A mese a Gyulai Várban kezdődik. Kere- csényi László végvári kapitány nem fizeti vitézei hópénzét, mert sem török foglyot, sem zsákmányt rég nem hoztak már Gyula várába. Beke Pál és Hegedűs János vezérletével vagy százötvenen portyára indulnak a várból. Tiszántúl nincs szerencséjük. Így mondja tovább az ének: Gondolák, hogy Tiszán általmennének. Az Tiszának révére, hogy érének, Tömörkénnél Tiszán általmenének. Kecskemétnek pusztájára ménének, Napló helyre homokvölgyben érének. Az homokot hijják Bogac-homoknak.” W9ihennek itt, de őrállóik mintegy öt-hatszáz főnyi török sereg közeledtét jelzik. Hosszan tart a vi- askodás. A török túlerő menekülésre kényszeríti a magyarokat. De akkor az alkonyaiban nagy porfelhő verődik föl. A törökök úgy vélik, hogy nagyobb csapat közeledik a magyarok megsegítésére. Fordul az ütközet sora. A törökök futnak. Kétszáz halottjuk maradt a csatatéren, de a magyarok fele is odaveszett. Beke Pál a halottak közt keresi álvezérét. Az a sebesültek között van és a „Testek közül ottan megszólalt vala: Imhol vagyok én édes atyámfia, lm még élek. de már csak alig vagyok És mi volt a mentő porfelhő leple alatt? Nem más, mint az éjjeli szállására vonuló jószág. A tény Kecskemét kiterjedt külterjes állattenuérztésére utal. Kecskemétnek voltak énekes diákjai mindkét felekezet részéről, akik nagy ünnepekkor, vagy családi évfordulók alkalmával megköszöntötték a város nagyjait. Brröl a számadáskönyvek tanúskodnak. Oda feljegyezték, hogy működésükért miben részeltették a „kántáló deákokat”. Volt a városnak verseket fabrikáló írnoka is. Ki volt, ki nem. a nevét nem lehet kiásni már. Csak olyan magunk Anonymusa lehetett szegény, aki eayéb papír híj- ján a hivatalos könyvekbe rótta alkotásait. /§ z 1671-ik évi adókönyvben — tehát még a török idők keservei között — találunk egy panaszos verset. Az írás az adókönyv írójának kézvonása, de sehol nincs a neve. Ügy tördelem sorokra a költeményt, ahogy az adókönyvben áll, de a könnyebben érthetőség kedvéért a mai írásmódnak megfelelően adom vissza a szavait. Ellenségimnek sokságán csak kesergek álnokságán mérgesnyelvek megmardosván sebeimet tapogatván. Jó halja fohászkodását mindönöknek óhajtását el törli ím már siralmát szömöknek köny hullatását Az kivel én el szenvedtem s azzal együtt esedezem ne hagy immár én Istenem Szfelség- ed igen kérem. Szép szín alatt hozám jönnek hízelkedvén megkerülnek, ha mit tőled ki vehetnek ahoz sokkal többet tesznek. A kecskeméti „ö”-ző tájnyelv átütése az észrevehető- leg keresett irodalmi nyelven mutatja, hogy ennek a a háromszáz évvel ezelőtti keserves időnek a pennaforgatója kecskeméti volt. Az „Anno 1673”-ban ugyancsak az adókönyv alkalmas üres helyére írtak egy másik verset. Néhány jellemző szakasz belőle: Zöngö kiáltásom síró óhajtásom hallyad meg istenem nisd meg az égőkét hajcz le füleidet az esedözésem. Adgyad látnom edszer gyönyörű hazámat jó Akaróimat vérattyám- fiait sok ismerőimet édes szomszédimatt. Ezt engedgyed érnem had lássa meg szömöm édes szüléimét hajadon húgomat én síratóimat kedves nemzetimet. / dézhetném talán még tovább. De már ennyiből is látszik a tanulság. Aki költő volt, akkor is a maga kora gondjait írta, ha mindjárt Kecskemét város adókönyvébe is. Hadd fejezzem be egy mai költőkhöz szóló megjegyzéssel: Aki ma ír és költő, örüljön, hogy nem az adokonyvben kell megörökíteni alkotásait, de ne legyen büszke arra, hogy verse modern, mert nem használ benne írásjeleket. A modernségnek ezt a jelét ím, a fenti példák mutatják, mert századokkal előbb feltalálták. Joós Ferenc Országos kamarazenefesztivál Szegeden A tavaszi szünet első napjaiban került megrendezésre a XI. Országos Zeneiskolai Kamarazene Fesztivál Szegeden. Négy hangversenyen 46 helység ifjú kamarazenészei 104 számban adtak számot tudásukról, felkészültségükről. Jó rendezés ts az elmúlt évekhez hasonló kielégítő színvonal jellemezte a fesztivált. A találkozót előkészítő megyei és körzeti bemutatók nívója viszont emelkedett, tömegbázisa kiszélesedett, ami az alsófokú kamarazene oktatás tíz év alatt elért stabilitását mutatja. Megyénket sikerrel képviselte a fesztiválon két bajai, három kecskeméti és egy kiskunhalasi együttes. A Sándor Frigyes érdemes művész elnökletével működött zsűri hétfőn délelőtt értékelte a hallottakat. A zsűri a Bács megyeiek közül kiemelkedőnek találta Elchardt Erika, Guganovics Mária és Tetézi Gábor („Liszt Ferenc” zeneiskola, Baja) produkcióját, valamint Pataky Éva („Kodály Zoltán” ének-zenei gimnázium, Kecskemét) hegedűjátékát. Ütszabályozás, aluljáró, lakótelepek Baja távlati fejlesztési terveiből Fennállásának legnagyobb, legátfogóbb fejlődése előtt áll Baja Ez a Du- na-parti metropolis a következő években úgy megváltozik, korszerűsödik, hogy aki 25—30 év múlva látogat el falai közé, aligha ismer rá. Általános fejlesztési és rendezési programja most készül, de néhány elképzelésről, megoldási problémáról már most érdemes szóink I Két főút - két fő gond Az általános rendezési és fejlesztési terv kivitelezéséhez csak akkor foghatnak hozzá, ha megoldódik a Baján keresztülfutó 51-es és az 55-ös útvonalak belvárosi szakaszának szélesítése, irányváltoztatása. A lakosság lélekszámúnak gyarapodásával növekszik ugyanis a gépjárműforgalom, de ehhez hozzájárul még — különösen a her- cegszántói határátkelőhely megnyitása óta — a jelentős idegenforgalom is. A két útszakasz rendezése az elmondottakon kívül azért is szükséges és Bdcs megyei vállalatok is kiállítanak a szegedi vásáron Több mint száz hazai és jugoszláv vállalat vonultatja fel termékeit az idén július 19. és 28-a között a szegedi vásáron. Korábban a Szegedi Ipari Vásárt és Kiállítást az ünnepi hetekre érkező vendégek kedvéért rendezték, az utóbbi években azonban egyre inkább üzletkötő fórumnak kezdték tekinteni a vállalatok. A vásár területe 12 ezer négyzetméter, nagyobb lesz, mint tavaly volt. Üj színfoltja a Szegedi Kamara Színházban — amely a vásár területén fekszik — egész nap különböző dlvat- és termékbemutatókat, szakmai ankétokat tartanak. Megyénk vállalatai közül többen — így például a Bajai Finomposztó Gyár, a Bács-Kiskun megyei Kézműipari Vállalat, a Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat, a Bács- Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat és a Kiskunhalasi Gépjavító Vállalat — az új mechanizmus szellemében piackutatási alkalomnak is tartják a szegedi vásárt és kiállítják termékeiket sürgető, mert ez az első ben az esetben sem egyszeláncszeme a város további fejlesztésének. A város vezetői, a tanács műszaki szakemberei több változatot is kidolgoztak az utak korszerűsítésére, irányuk megváltoztatására. Valamennyi változat megegyezik azonban abban, hogy az 51-es és az 55-ös út városon belüli szakaszát csak olyan utcákon át tudják vezetni, amelyek nem teszik lehetővé az utak szélesítését is, szűkek. Ahhoz tehát, hogy a korszerű városképet, a biztonságos forgalmi lehetőségeket megteremtsék —, mindkét út esetében — utcasorokat kellene lebontani. A szanálás, amely egyenként mintegy 400 méteres házcsoportra terjedne ki, rendkívül megnöveli a költségeket, hiszen a lebontott házak lakóinak új otthont kellene építeni. Erre viszont — legalábbis a közeljövőben — nincs kilátása a városnak. Minden valószínűség szerint olyan megoldást fonák választani az általános rendezési és fejlesztési terv készítői, a város vezetői, hogy a szanálásokat és a két út kiépítését szakaszosan végzik el. Vasúti aluljáró — a hid Az említett utak egyikénél — az 55-ös szegedi útnál — vetődött fel az az elképzelés, amely a kiskunhalasiak tervében is szerepel: aluljárót kell építeni a vasútállomás közvetlen közelében levő útkereszteződésnél, a sorompónál. A jelentős vonatforgalom miatt a sorompó a nap nagy részében zárva van. Nemcsak a más városokból, hanem a városon belüli közlekedésnek is egyik nehe- zítője. Ismeretes, hogy Baját ez a sorompó, mintegy „kettévágja”, hiszen a vasúton túl ipari létesítmények vannak és több ezer ember lakik a bajaszentist- váni negyedben. Az aluljáró építése tehát szükségesnek mutatkozik. A megvalósítás azonban ebA szerkesztőség postájából Hliért maszatos a Hypo? Nagyon szeretem a vakító fehérre mosott holmikat. Ehhez Hypót is vásárolni kell. Hogy általában lehet kapni, az üdvös dolog. Csak arra nem tudok rájönni, miért olyan maszatosak? Van azon a szerencsétlen üvegen festék (több színű), széna, szalma, ráfolyt Hypo. Amikor mosóvízbe aka* rok önteni belőle, előtte egy edényben tisztára kell mosni. Utána a dugógond következik: vagy beleesik, vagy nem. Ma helyt adnak a vásárlók véleményének, és bizonyos fórumokon csak ezzel foglalkoznak. Szeretném ezt is figyelmükbe ajánlani. Jól lehet, hogy a Hypo méreg és folyadék, a csomagoláson javítani lehetne. Sőt. kellene! /Vo és a szódásüveg! Szintén sok bosszúságot okoz. Mert 6 Üveg közlil 2—3 kifolyik, magától kicsöpög az első nyomás után, vagy éppen ki- Tolyni nincs kedve. Olvastam a szikviziizem nyári terveiről, s hogy újdonságokkal fog meglepni. Ezek között szívesen vennénk, ha a szódásüvegeket is Jobb belátásra bírnák. Mert ilyen bűnök terhelik őket: 1. piszkosak: 2. nem folynak; 3. két helyen folynak; 4. nyomás nélkül kicsöpögnek, s foltosra marják a követ. A szódavizfogyasztók bizonyára tudnának még ehhez hozzátenni. — MAGYARI JO- ZSEFNÉ, Kecskemét, Lenin tér 10. III. 36. Ritka találkozó Március 30-án érdekes és megható ünnepség zajlott le Hercegszántón. 25 éves találkozót rendeztek azok az „ifjú diákok’’, akik a község általános iskolájának első nyolcadikos tanulói voltak. A harminc- három „tanuló” az iskolában gyülekezett — feleségestől, illetve férjestol. Szeretettel és hálával köszöntötték körükben három volt tanárukat és az iskola igazgatóját. „Iskolás rendben” vonultak a művelődési otthonba. Díszesen terített asztaloknál, ízletes és bőséges vacsora közben és cigányzene mellett idézgették a 25 év előtti vidám napokat, kedves emlékeket. A pohárköszöntő azokra is kitért, akik a község, az ország, vagy az élet határán is túl vannak azóta. £jfélkor 25 szál gyertya világánál búcsúztak az elmúlt negyedszázadtól, s hajnali 3-ig töltötték együtt az új 25 év első óráit az örökifjú diákok. — V. T. — CSA- VAS JANOS, Hercegszántó. Csak egy kis jóindulat... ... kellett volna hozzá, hogy 8 hónapos kislányommal a karomon ne kelljen negyedórát várnom a Lakatosipari Vállalat előtti buszmegállónál, de a GY 80—65. rendszámú autóbusz vezetőjében ez nem volt meg. Március 31-én délelőtt fél 9-kor szerettem volna felszállni, a sorompó azonban le volt eresztve és a Dózsa György út felől nem tudtam átmenni a megállóhoz. A sorompó felhúzása után integettem, hogy várjon meg, ő azonban széles mozdulattal jelezte; itt nem lehet. (Ugyanis a megállóból kiindult és a sorompónál állt.) Lehet, hogy egy másodperccel több „csúszik el” a menetidőből, ha kinyitja az ajtót, de most egy emberrel többen mondanák: Mégiscsak derék emberek az AKÖV-buszveze- tőlc! Vagy lehet, hogy egy ember véleménye nem számít? | MURAKÖZY JANOS, agrár- j mérnök, Kecskemét, Dózsa Gy | u. 11* 1 rű. Mert nemcsak az anyagi fedezet megteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy a MÁV fejleszteni, bővíteni kívánja a vasútállomást, tehát egyeztetni kell az elképzeléseket, lehetőségeket. Az a megbeszélés, amely a MÁV illetékesei és a város vezetői között tisztázza az aluljáró és a vasútállomás korszerűsítésének gondjait — még a jövő feladata. Említést érdemel a Dunán átívelő, 1946-ban épített vasúti-közúti híd is. nagyon sok gépjárművezető tudja, hogy mennyi torlódás, Időveszteség nehezíti az itteni átjutást, mert amikor vonat közlekedik a hídon, a járműveknek várni kell. A híd szűk, teherbírása viszont nagy. A város vezetői ezért a híd szélesítésére gondoltak. Házak, lakótelepek A város nagyarányú fejlesztésének a korszerűségi követelményeken kívül célja az is. hogy a mostaninál néhány ezerrel több embernek, családnak biztosítson kényelmes, modem otthont. Előzetes számítások szerint 2000-ig — a mostani 33 ezerrel szemben — körülbelül 37—40 ezer ember lakik majd Baján. A lakás- építési program ezt figyelembe véve határozza meg a fejlesztést, a beruházás mértékét és ütemét. Elsősorban a város tulajdonát képező területeken kíván lakónegyedeket | építeni, hogy a telekmegváltási ár, vagy a kisajátítási kártérítés, stb. ne terhelje az építkezéseket. Így került szóba a mostani vásártér, ahol 200 lakást építenek a közeljövőben, aztán a józsefvárosi legelő, továbbá a Bokodi űt szabad területe kerül beépítésre. A Szabadság út 71. számú telken már hozzáfogtak egy 40 lakásos ház munkáihoz, s ugyancsak dolgoznak a Batthyány — Szamuely — Szarvas Gábor utca által határolt terület lakótelepének 96 lakásán is. Baján nagy lendülettel folyik a KISZ-lakésépítési akció az OTP társ- és a magánépítkezések is. E három lehetőség keretében szintén több száz család jut otthonhoz a város különböző részein a következő években. A legnagyobb lakótelep azonban az úgynevezett Posványoson alakul ki, amelyet — több százezer forintos költséggel — még fel kell tölteni. Gál Sándor Emlékünnepig 17* 1 rr •• •• Kiskoroson Emlékünnepséget rendeztek tegnap a kiskőrösi evangélikus temetőben Szily Dániel, a 125 évvel ezelőtt megrendezett első magyar gyorsíróverseny győztesének sírjánál. A gyorsírók nevében Fenyvesi Mária, Magyarország 1968. évi jubileumi gyorsíróversenyének bajnoka helyezett el koszorút. Az ünnepségen megjelentek a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetségének képviselői, valamint a járás és a község vezetői.
