Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
*»* munkások és takarítók vég - zik az utolsó simításokat, hogy a nyitás ideiére rendbehozzanak mindent. Tarjányi Sándor főigazgató és Bertalan Vilmosmé régész kalauzolásával lementünk azokra a helyekre, amelyeket az 1047-ben kezdődött feltárás hozott felszínre. És amelyeket kormányzatunk tetemes költséggel helyreállíttatott. (A közelmúltban bolognai régészek és építőművészék jártak a Budai Várban és megtekintették az ásatások nyomán helyreállított régi várrésaeket. Kijelentették: az ilyen szakszerű és gondos munka még Itáliában is ritka, ahol pedig nagy összegeket fordítanak a feltárt műemlékek helyreállítására.) A főigazgató mondja: — A Vár sorsa a hét évszázad alatt bővelkedik tragédiákban, örömökben, megpróbáltatásokban. A törököktől való visszafoglaláskor annyira elpusztult, hogy lakható háza nem maradt. Aztán újra épült, kormányzati negyed lett, 1848-ban ismét súlyos harcok, véres ostrom színtere. A második világháborúban annyira elpusztult, hogy a Budai Várnál siralmasabb Az Oroszlános udvar, mögötte a Kupola. Ezt a részt a Nemzeti Galéria veszi majd birtokba. romhalmazt aligha lehetett látni. És ismét éledni kezd, egy része már talpon, régi pompájában. • TM’it láthatunk az alsó 1TJL termekben, pincékben, folyosókon? Művészettörténész és historikus left ég-holtak porai fölött * járunk. Hétszáz esztendő viharai által betemetett harcosok, polgárok, mesteremberek és tőasérek, urak, és szolgálók porladnák itt a Budai Vár meredvényein, ahol már kipattantak és teljes szépségükben illatoznak a virágok. A Vén- hegy déli részién járunk, ahol már rend van, ahol áll a Vár, ahogy száz évekkel ezelőtt állt, kápolnáival, kazamatáival. lovagtermeivel. Láthatók az ősi kövek: csodálatra méltó masszív falak: így tudott építeni a középkori ember cement nélkül, vas nélkül, csupán kővel és mésszel. És a fal csúfolja ma is az időt... Reggel kezdtük a bolyongást a Várban, ám lefelé hajlott már a nap. amikor kijöttünk a szabadba. És nem lehetett betelni a látnivalóval. Látogató és kalauzoló régész egyaránt belefeledkezik az időbe, nem lehet a nézelődést, a múltba való látogatást abbahagyni, annyi a szép, az érdekes, tanulságos. Reggelig folytathatnék. No, de lesz még erre idő máskor is. Mit is láthat a mú- zeumbarát, ha mától kezdve felkeresi a Budapesti Történeti M úzeum várbeli kiállítását? * JTz a sziklás, agyagosM J márgás dombtető, amelyen járunk. 700 évvel ezelőtt még sivár birkalegelő volt. Lent, az egyik feltárt folyosón láttuk kőbevésve IV. Béla egy 1255- ben kelt okleveléből az idézetet: „In monte Pes- tiensi castrum quoddam exstrui fectmus’* — igen, a király várat emeltetett az előretörő tatár hordák ellen. Később — a XIV—XV. században — a domb déli végébe települt királyi udvartartás, az Anjöu-k, Luxemburgi Zsigmond, Corvin Mátyás egyre fényesebb várkastélya vonzotta a főurakat, módos polgárokat és a kézműveseket. Emlékezzünk csak a Szép Ilonká-ra; a királyi udvarba felrándulő „ősz Peterdi” mondja szerelmes lányának: „Jobb nekünk a Vértes vadonában...” Félelmetes, idegen volt nekik a zajos udvar, a nagy pompa, a zakatoló fényűzés. Mfost itt nyugalom, csend van. A Budapesti Történeti Múzeum egy évvel ezelőtt megnyílt termeibe halkan, megilletődött tisztelettel lépnek be a látogatók, hogy elmerüljenek a szemlélődésben. Lent. a pincében és az alsó termekben azonban kicsit zajosabb aa sétáltak, az alsó élet: mesteremberek, szak- járóhelye volt. A barokkdíszítésű palota belsejét már rendbehozták a rendeltetésnek megfelelő beosztással. Kívül még javában folyik az építkezés, munkások ezrei fáradnak azon, hogy 1973-ra teljes szépségében ragyogjon Buda ékessége, a Vár. A cimképen: A buzogánytorony. ,, _____ 1949-ben került elő az évszázados t örmelékek alól. Lőrésein át az őrök vigyázták Budavár biztonságát és ha kellett, tüzet nyitottak az ellenségre nyíllal, vagy kócpuskával. Kilenc méter vastag törmelék takarta ezt a több száz éves falmaradványt is, amelynek „gyilokjáró” a neve. Három méter széles a falkolosszus, amely mi a vigyázok fedett része« — ugyancsak az őrök gyen a talpán, aki mindent be tud fogadni, amit itt lát, aminek tanúja. Az „Arany alma palotája” — így nevezték a törökök a Budai Várat, olyan sok volt benne az aranyozott cseréppel fedett tető, kupola. Aztán a különféle móljoliíkáilü, fajanszok, csempék, amelyek a romok alól előkerültek! Itt látható például az V. László korából talált kályhacsempék tömkelegé, amelyekből teljes kandallókat állítottak helyre. Ohimetti Camiccia és Giovanni Dalmata olasz szobrászmesterek — és velük sok száz művész — Mátyás idején buzgólkod- tak az udvarban. Műveikkel itt találkozhatunk, előkerültek a törmelékből. Az ónmázas majolika padlótéglák azt bizonyítják, hogy Itália után hazánkban, Budán volt a legnagyobb majolikakészítő üzem Európában. Johannes Lapkáda — Nagy Lajos főépítésze — ugyancsak számos alkotását hagyta ránk. János mester nagy koncepcióinak maradványai a középkori építészet iránti csodálatot váltják ki. Oroszlánfejes vízköpők a Zsigmond-kútról. ugyanebből a korból női szobortorzók. reneszánsz párkánydíszek vörösmárványból, szeráf fejek a kazettás mennyezeten, királyi címerek, használati tárgyak, emlékek, tömegével. És Mátyás király kútja a maga és felesége címerével. És persze a rekonstruált épületek. A Zsigmond-ká- polna, a pompázatos, egyszerűségével meghökkentő lovagterem, csarnokok, lakószobák, a rondella, a Li- hegő-kapu és a börtönök: emlékei egy diós történelmi kornak; ezek április 27-től mind láthatók, hozzáférhetők. a nagyközönség számára. * A feltárt középkori várrészek mélysége több helyen eléri a 8—10 métert Sok száz vagonnyi törmeléket, évszázados romot kellett elhordani, hogy az épületek kiszabaduljanak. Hogyan történt a „kiszabad í tásuk’’ ? — Húsz év alatt óriási munkát végeztek itt a feltáró régészek, — mondja kísérőink. — Tudni kell ugyanis azt, hogy a kiszabadítandó részekre omlott törmelék maga is értékes lehet, valósággá! úgy kellett elkanalaznl hiszen egy-egy rög, kisebb kőtörmelék sokszor maga is pótolhatatlan. Aztán még valami: a feltárásra kerülő középkori épületeken, pincéken, altemplomokon rajta fekszik a több emelet magas mai épület. Hogyan történik ezeknek a kiszabadítása? — A középkori vár harántirányban fekszik a mai épület alatt, csak egyes helyeken épült rá a régi főfalra. Ezeken a helyeken könnyebb a régész munkája. Ahol azonban a két épület iránya eltér, ott nemegyszer bizony veszélyes a munka. Különleges biztosítással kell a régésznek dolgoznia, sokszor valóságos bá'nyászmódra halad előma, megharcolva minden kis töredékért. Vannak aztán ilyenkor meglecietésefc, az esetleges beomlás ellen előre védekezni kell, mert a középkori falak erősek ugyan, mint a beton, de a rájuk omlott „sitt”, a törmelék könnyen meglazulhat, ha alája megyünk... Szóval hősi munka volt... * A várpalota építkezésén számos vállalat teljes erővel dolgozik, az építkezések 1973-ra befejeződnek. A kormány úgy döntött, hogy a vár kulturális negyed lesz: itt kap helyet a Nemzeti Galéria, a Széchényi Könyvtár, és — ez már megtörtént — a Budapesti Történeti Múzeum. A Várszínház kamaraszínház lesz. a karmelita kolostorban a Szím- háztudornányi Intézet költözik majd. A Vár tehát öt év múlva teljes szépségében feltámad. Irta: Balogh József. Fényképezte: Pásztor Zoltán. Az ódon falakon átvezető kapukat pompás kovácsoltvas szerkezetből alakították ki. Ezen a modern kidolgozású vaskapun lehet feljutni a Szarvas térről a Budapesti Történeti Múzeum most megnyitott kiállításaihoz. Egy évvel ezelőtt vette birtokba a közönség az ún. Mária Terézia szárnyat, amelyben a Budapesti Történeti Múzeum kiállítását nyitották meg. Pompás elrendezésben látható itt a Vármúzeumban azelőtt összezsúfolt teljes anyag, ám tegnaptól új látnivalóval bővült az állandó kiállítás: a Vár eddig feltárt és helyreállított részébe is beléphet a közönség.
