Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

4. oldal 1968. április *6. pénteS Csigalépcső, pincerejtelem a török korból ÍZ ecskemét múltját kutatva több ezer éves lakott- ság nyomaira bukkanunk, de bizonyítékul meg­mutatható romjaink, sőt régebbi épületeink is alig vannak. Ennek oka az, hogy a város az ingyen építési anyagot kínáló hegyvidéktől távolesvén, csak helyben található, múlandó anyagból építkezhetett. A fal vá­lyog, ha nem agyaggal betapasztott vesszőfonadék. A tető szalma, vagy a közeli tavakból, vízkiöntésekből származó nád. Drágább a zsindely. A cserépzsindely meg olyan ritka, mint a fehér holló. Az árkokon be­lül szűk a tér. Házat húznak fel ott, ahol a magisztrá­tus megítélése szerint még van hely. Egymást éri a gyúlékony tetőfedőanyag. Ha tűz üt ki valahol, a szél irányában keresztül ég a város. Sokan megírták, én is említettem már, hogy az elpusztult ház hulladékát nem hordták el, hanem elteregették a telken. A századok óta folyó feltöltődések miatt a város régi részei magasabban fekszenek az újabb részeknél. A zegzugos régi utcákban megmaradt régi házak élűitek­nek látszanak, pedig talán a maguk korában délcegek, mutatósak voltak. / ó pár éve hallottam egy ilyen elsüllyedt öreg házról, amely állítólag már a török korban meg­volt. Se minaretünk, se fürdőnk nincs azokból a keser­ves időkből, hát pótlékként megnézem azt, ami van. Már az odajutás is elég körülményes. A térképen for­dított Z-vonalat mutató Ladányi utcában van a ház és a 10-es számot viseli. Magán a házon kívül alig van valami feltűnő. Alacsony parasztháznak tetszik. Sima, fehérre meszelt a fala. Utcára néző két kis ab­laka fölött rovátkás szemöldökkő látszik. Azt is be­meszelték. Belül a ház többet árul el, mint amennyire szegé­nyes külseje után következtethetünk. A kapu melletti szoba mennyezete középén összefutó kolostorboltozat. Szokatlan födémszerkezet egy földszintes épületben. A görög egyházhoz tartozó kecskeméti lakosoknak lett volna itt egykor kápolnájuk. Az épületet régebben is­merők kardoskodnak a kápolna múlt mellett. Az utca felé eső ablaktalan falon lett volna az oltár, még­pedig elforgathatóan felépítve. Elforgathatóan azért, mert mögötte rejtett csigalépcső vezeteti le a pincébe. V ássuk hát a pincét! A csigalépcső nincs meg, de az udvarról nyíló széles, parkettszerűen rakott téglaboltozatos lépcsőn le lehet jutni. A lépcső jobb felén falbaerősített rozsdás, vas kapaszkodó korlát. A pince szokatlanul magas boltozató, magasabb, mint az épület szobái. A boltozat fent keskenyedő ellipszis szelvényű. Szinte templomhajóban érzi magát az ember. A falon jó nyújtózkodásnyí magasságban arasznyi vas­karikák csüngenek arányosan elosztva. Mi célt szol­gálhattak? A boltozatos szoba alatt még megvan a csi­galépcső maradványa. Három-négy lépcsőfok korhadozó keményfadeszkával borított fedőlappal. A kívülről látható pinceablak alatt szivacsszerűen lyukacsos mocsárkő falazat. A nagy kődarabok a raj­tuk egykor lecsúsztatott holmiktól lekerekedtek, fé­nyesre csiszolódtak. Az ablak alatt, jó mélyen benyúló, méternyi magasságú, boltozatos nyílás. A végét tégla­fal zárja el. Azt mondják, hogy a zárófalon túl is van folytatása az udvar alatt a szomszéd ház felé. A ház egyik legrégibb téglaépülete lehet a városnak. A XVII. század második felében, tehát a török idők vége felé, bizonyára nyalkább külsővel, már fennállha­tott. öregebb az öreg templomnál, a piaristák templo­mánál és rendházánál. Legfeljebb a református temp­lom kortársa. JLti célt szolgálhatott? Valóban egy kis vallási kö- zösség imahelye volt"> Vagy egy gazdag keres­kedő búvóhelyes lakása? Jó volna egyszer alaposan utána nézni! Talán a pince talajának megásásával, vagy a pinceablak alatti befalazott elágazás falának megnyitásával? Búvóhely lett volna, amit az elforgatható oltár mö­gött nyíló csigalépcsőn lehetett elérni? Olyan kor volt ez, amikor váratlan meglepetésre mindig készen kellett állniok a kecskemétieknek. Hornyik; Kecskemét tör­ténete harmadik kötete az okmányok közt 314 szám alatt egy korrajzi versezetet közöl. A vers naplószerűen mutatja ki, hogy miféle pusztító hadjárásoknak volt ki­téve a város és népe. Kezdődik a verses napló 1679 januáriusával, amikor is Ibrahim aga sok gyaloggal 8 napig időzött itt. Január 23-án 25 csongrádi és szarvasi török telepedett be egy éjszakára. Január 28-án kuru­cok érkeztek dobbal és zászlóval, maguknak ételt, lo­vaiknak abrakot sarcoltak. Február elején Farkas Ali juhsajtokért zaklatta a bírót. Február 8-án Kara Haszán bort követelt, ezen összeveszett a bíróval. Február 13-án Csutora aga sarcolja a várost. A sánta Szőke János bíró hiába protestál. Ügy látszik a csodatevő kaftán már nem használ, vagy nincsen már meg. i Ilyen időkben kellett a búvó- és dughelyes ház. Olyan, mint a Ladányi utcai! És ki tudja nem lappang-e még másfelé is efféle emlék. Beszélnek a Munkácsy és az Úttörő utca sarkán leledző olyan házról, amely­nek pincéjében ivóvizes kút volt... A sajtóban már volt egy indítvány arra, hogy ho- gyan lehetne a búvóhelyes, csigalépcsős házat mai célokra felhasználni. A cikkíró — igen életrevalóan — történelmi borharapót javasolt a pincébe, a csiga­lépcsős lejárat helyreállításával és más törökségre em­lékeztető rekvizitumokkali i Joós Ferenc A kezdeményező fülöpszállási MHSZ-szervezet Az orvos tanácsolja Hogyan védekezzünk a növényvédőszerek káros hatásai ellen? A honvédelmi nevelés egyik alapvető célkitűzése: a fegyveres szolgálatra, a haza védelmére való felké­szítés. E sokrétű, nem egy­szer anyagi eszközöket kí­vánó munka eredményes­ségét valóban csak a nép­hadseregben lehet lemérni. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség katonai előképzésé­ben résztvevő fiatalok már úgy vonulnak be a hadse­regbe, hogy jól értik az egyszerűbb fegyverek, harc­eszközök kezelését, s nem idegen számukra a fizikai igénybevétel. A lelkesedés egymagá­ban, egyéb feltételek híján azonban még nem elegendő ahhoz, hogy fiataljaink va­lóban jól felkészülve lép­jenek fegyveres szolgálat­ba. Ezért is dicséretes az MHSZ fülöpszállási szerve­zetének kezdeményezése, az, hogy tagjai saját erőből, társadalmi munkával lőte- ret építettek. Februárban született meg az elképzelés, s a szövetség helyi vezetői mozgósították az aktivistákat. A terme­lőszövetkezet, a mezőgazda- sági szakmunkásképző is­kola, egy honvédségi alaku­A gazdasági és pénzügyi ellenőrzésről szóló új jog­szabályok — az 1987. évi 27. számú törvényerejű rendelet és végrehajtási utasításai — már az új gazdasági mechanizmus kö­vetelményeinek megfelelő­en intézkednek és alkal­mazkodnak a tervezési; gazdálkodási és számviteli munkát szabályozó újkele­tű jogszobályokhoz, azok­kal összefüggésben határoz­zák meg a feladatokat. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. már az emlí­tettek figyelembevételével végezte el azt a munkát, amelynek célja annak meg­állapítása volt, hogy az irányítása, illetve felügye­lete alá tartozó költségve­tési szervek milyen gazda­sági és pénzügyi eredmény­nyel zárták az 1967-es évet, voltak e szabálytalanságok, s ha igen, azok miért kö­vetkeztek be. A beszámoló — amely 210 egységnél történt vizs­gálatról készült — általá­ban megállapítja, hogy a pénzügyi és gazdálko­dási fegyelem terén a társadalmi tulajdon vé­delme tekintetében az el­múlt évben javulás mu­tatkozott, különösen vonatkozik ez a bajai és a kiskunhalasi já­rásokra. Az általánosságo­kon túl nézzünk néhány konkrét megállapítást. Tasson például megálla­pították a revizorok, hogy a múlt év folyamán a köz­ségfejlesztési alapból 2000 forint hiányzott, téglavá­sárlásra, magánszemélyek­nek több, mint 42 ezer fo­rintot adtak. A pénzzel az ellenőrzésig nem tudtak el­számolni, viszont téglát sem szállítottak a tanács­nak. Baján a kórház ré­szére kerítést építettek s lat összefogása bámulato­san rövid idő alatt váltotta valóra az elgondolást A lőtér tervét egy építész- technikus készítette el, a honvédség műszaki katonái a leendő lőtéren végezték el a dózer gyakorlatot, a termelőszövetkezet, a szak­iskola tanulói pedig a meg­mozgatott 2400 köbméter földet szállították, lapátol­ták, s a fedett lőállások is elkészültek. Az MHSZ megyed el­nöksége méltányolta ezt a kezdeményezést, s öt pus­kát adott a szervezetnek. A község két nagyobb gaz­dasági egysége: a termelő- szövetkezet, a szakiskola sem akar lemaradni, s ezért külön kilenc fegyver vásár­lásával honorálják a fia­talok munkáját. Nem minden indok nél­kül részleteztük a fülöp- szállásaiak összefogásának eredményét. A helyi lehe­tőségeket ugyanis nem min­denütt használják ki az MHSZ szervezetei. Talán e példa közreadása újabb társadalmi tevékenységre lelkesíti a fiatalokat, az MHSZ helyi vezetőségeit. G. G. csak ezután kérték a beke­rített terület kisajátítását, de ahhoz a szakigazgatási szerv nem járult hozzá. Kunszentmiklóson a legel­tetési bizottság gazdálkodá­sában tapasztaltak szabály­talanságokat. Ilyen volt például, hogy 45 mázsa fa szállítása he­lyett 490 mázsa után fi­zettek fuvardíjat. Baján az egyik körzeti or­vosi rendelő részére az AKÖV-től gépkocsit bérel­tek és 137 ezer forint bér­leti díjat fizettek ki egy évre, holott a megyei ta­nács vb már 1966 júliusá­ban engedélyezte a Bajai Járási Tanács V. B. egyik gépkocsijának átadását, az orvosi ügyelet jobb ellátá­sa érdekében. Sorolhatnánk még a me­gyei tanács vb pénzügyi osztálya revizorainak meg­állapításait. Az elmondot­takból is látszik azonban, hogy a javulás, a gazdál­kodási fegyelem tekinteté­ben még van javítanivaló, bár — amint fentebb em­lítettük — általában az a tapasztalat, hogy erősödött, szilárdabb lett a rend, jobban betart­ják a jogszabályok elő­írásait. A társadalmi tulajdon vé­delmének fokozása, a gaz­dasági irányítás megválto­zott körülményei azonban egyértelműen azt követelik, hogy ilyen — akárcsak gon­datlanul elkövetett — fe­gyelmezetlenségek ne for­duljanak elő. Az ellenőrzéssel megbí­zott szakemberek nem elé­gedtek meg azzal, hogy megállapították a tényeket. Ahol ez szükségesnek mutatkozott fegyelmi el­A mezőgazdaságban a különböző kártevők ellen alkalmazott növényvédősze­rek közül széles körben is­mert a DDT, az Aldrin és a Dieldrin. E klórozott szénhidro­gének használatának kor­látozását, illetve a forga­lomból való kivonását az tette szükségessé, hogy ezek a szerek a külvilágban ne­hezen bomlanak le. A ma- gasabbrendű élő szervezetbe jutva — elsősorban a zsír­szövetben —, felhalmozód­nak. De kimutatták azt is, hogy a DDT-vel kezelt ta­karmánnyal táplált szarvas- marhák tejében, az ebből készült vajban, a DDT ki­választódik. Éppen ezért szükséges, hogy a klórozott szénhid­rogének helyett vegyileg más típusú, úgynevezett foszforsav- észter készítményeket használjanak. Ezek nagy előnye, hogy a külvilágban aránylag gyor­san bomlanak. Tudnunk kell azonban, hogy ezek között igen erős, az emberi egészségre ártalmas mérgek járást kezdeményeztek, illetve kártérítést java­soltak, írásbeli figyelmeztetésben részesítették a felelősöket. Mindez a belső ellenőrzés hatékonyságának fokozásá­ra, magasabb szakképzett­ség elsajátítására kell, hogy ösztönözze az egyes szer­vek vezetőit, munkatársait. Gál Sándor Tegnap délelőtt ülést tar­tott a kecskeméti városi könyvbarát bizottság. A résztvevők megálla­podtak az ünnepi könyvhét programjában. A jelek sze­rint a könyvhét kiemelke­dő eseménye lesz a város jubileumi ünnepségsoroza­tának. Május 26-án a Ka­tona József Múzeumban ki­állítás nyílik a megyeszék­hely könyvgyűjtőinek leg­szebb ritkaságaiból. A kö­vetkező napon nagyszabású irodalmi műsort rendeznek a városi tanács dísztermé­ben, ahol az írószövetséget Szabó Pál, Vadász Ferenc, Szakonyi Károly, Simonyi Imre és Rónai György kép­viseli. A központi rendezvénye­ken kívül számos helyi ün­nepségen ülik meg a kecs­kemétiek a könyvhetet. Május 31-én a Berkes Fe­renc Kollégiumban „Kecs­keméti költők és írók a színpadon” címmel tarta­nak irodalmi estet. Május 21-én irodalomkritikai vi­tát rendez a TIT, este pe­dig Keresztúry Dezső tart előadást a régi magyar drá­vannak. Ismertebbek: a már régebben is használt Parathion, Methylparathi- on, Systox, Metasystox- féleségek. Kis mennyi­ség a szájon, a légutakon vagy a bőrön keresztül a szervezetbe jutva súlyos mérgezést idéz elő, mert az idegrendszer működésében fontos kolinészteráz enzim működését megbénítja. Ha késik az elsősegélynyújtás, a gyógykezelés, a mérgezés halálos is lehet. Szerencsé­re, ma már olyan szerekkel rendelkezünk, amelyek — időben alkalmazva —, a mérgezéses állapotot megszüntetik. A klórozott szénhidrogé­neknél tehát elsősorban idülten károsító hatással kell számolnunk a szerves foszforsavészter készítmé­nyeknél viszont a heveny mérgezés veszélye fenyege­ti a dolgozókat. A szerves foszforsavész­ter készítmények súlyosan mérgező hatása miatt min­dent el kell követni, hogy a permetezést végzők pon­tosan betartsák a kezelési, a használati utasításokat. A rendszeres egészség- ügyi ellenőrzés fontos része a laboratóriumi vizsgálat. A növényvédelmi munká­kat végző dolgozók figyel­mét rendszeresen fel kell hívni, hogy a szerves foszforsavészter készítmények nagy része erős méreg, melynek ká­ros hatásától csak úgy mentesülhetnek, ha a használati előírásokat pontosan betartják, az egyéni védőeszközöket használják. A permetezést végző, a mérgeket kezelő személyek bármilyen szokatlan tüne­tet (bágyadtság, fáradtság, hasmenés) tapasztalnak, azonnal hagyják abba a munkát és forduljanak or­voshoz. Dr. Bölcskei Tibor, áll. közegészségügyi felügyelő mák felújításának problé­máiról. Az üzemekben új könyv­tárhelyiségeket adnak át a könyvhét idején. A balla­gó diákok pedig több he­lyen elhatározták, hogy könyvvel ajándékozzák meg egymást a búcsú alkalmá­ból. A televízió a tervek sze­rint május 25-én helyszíni közvetítést ad a Szabadság téren felállított könyvpa­vilonból. Minőségi munka végzésére kőműves szakmunkásokat felveszünk. Szálláselhelyezést, étkeztetést biztosítunk. A hét minden szombatján szabadszombatot tartunk. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat munkaügyi osztályán. Kecskemét. g Tatár sor 17a. sz. “ Magasabb követelmény, nagyobb fegyelem Gazdasági és pénzügyi revízió a tanácsok költségvetési szerveinél A könyvhét előkészületei Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents