Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

1968. április 26, péntek

8. oldal

Magyar személynevek idegen szövegben

címlapján, ha a könyvet

hazánkban vagy más szocialista országban nyomtatják: Imre Madách, Zsdg- mond Móricz, Ferenc Móra. Nevezzük tehát magunkat, barátainkat idegen nyelvű bemutatás, bemutatkozás stb. alkalmával és írásban így: Klára Erdei, János Kiss, Györgyi Lukácsi. Véleményem szerint a Clara Erdei, Giovanni Kiss, Georgette Lukácsi öszvér alak, s kissé sznobnak tűnik. A külföldieknek, bár nem tudnak magyarul, kevés nehézséget okoz a magyar névnek ilyen használata.1A bemutatkozáson kívül szóban ritkán használják a teljes nevet — az angol vagy John-nak, vagy Mr. Szabó-nak nevezi Szabó Jánost, amikor beszélget vele —, többnyire csak írásban van rá szükség, a tollat pedig minden nehézségen átsegíti a másolás. Arra törekedjünk tehát, hogy ne legyen dolgunk kétéltű névformával. Egy kivétel azonban ebben a tekintetben is van, vagy legalábbis megengedhető. Az idegenből átvett és magyarra még nem teljesen gyökeresedett személynevet jobb eredeti formában mondani és írni az idegen nyelvű társalgásban, illetőleg szövegben, főleg, ha éppen azon a nyelven beszélünk, levelezünk, amelyikből a nevet átvettük. Tehát: Marianne Kovács a francia órán vagy francia nyelvű levélben.

■ Ilyen módon nem vétünk a nemzetközi szokások ellen, a külföldieket pedig a magyar név iránti udvariasságra serkentjük. Ez nem sovinizmus. Ugyanilyen udvariasságot mi önként vállaltunk, hiszen nem mondjuk, hogy Verdi József, hanem Giuseppe Verdi Dr. Bán Ervin

Az élet perifériáján

Két ember sorsa került egymás mellé ebben a riportban. A társítást kizárólag az indokolja, hogy mindketten az élet perifériáján élnek és saját erejükből

aligha mozdulhatnak el onnan.

Minden más, amit megtudtam róluk, merőben ellentétes. Az egyik öreg férfi, a másik fiatal lány; az egyik ellenszenvet ébreszt környezetében, a másik sajnálatot; az egyik saját magának köszönheti sorsát, a másikat testi fogyatékossága nyomasztja; az egyiken nagyon nehéz segíteni, a másiknak „csupán” több — tevékeny! — jóakaratra lenne szüksége.

Az öreg

___rSzvegy ember, het_ venkét éves. Szép nyugdíja van, de a pénz nagy részét italra költi. Sokszor úgy hozzák haza. Ilyenkor ordít, fenyegetőzik — meséli a panasztevő.

— Én külön élek a férjemtől, van egy tizenöt éves fiam. Hárman lakjuk a kétszobás házat. Az öreg csak a konyhán keresztül tud bemenni a szobájába. Így nap mint nap többször is találkozunk.

— Elviselhetetlenné teszi az életemet. Piszkos, heteken, hónapokon át nem mosdik. Szobájában rongyok, bűz. Nem is fűt. Ha nem vagyok otthon, kinyitja az ajtót és tőlünk lop meleget

— A ház a második feleségéé volt. öregen kerültek össze, s tíz évig éltek együtt. Súlyos beteg volt az asz- szony, rákban halt meg. Azt is mindig kínozta. Sa nem volt pénze italra, eladta alóla az ágyneműt.

— Gondviselőként kerültem melléjük. De csak két hónapig bírtam az állandó marakodást. Az asz- szony sem bírta. Élete utolsó hónapjait már a rokonainál töltötte. Eladta nekem a házat, részletre. Fizetésem kétharmadát a családjának adom minden elsején. Mégsincs nyugtom,

Májusban gépkocsi nyereménybetétkOnyv-sorsolás

Külföldiekkel beszélgetünk vagy levelezünk. Miként mondjuk nevünket: János Szabó, vagy John Szabó? Tekintettel kell lennünk a külföldiek szokásaira, kívánságára, de a magyar név logikáját sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Azt a formát kell idegen anyanyelvű barátainknak ajánlanunk, azt kell a nyelvórákon szabállyá tennünk, amelyik mind a két követelménynek nagyjából megfelel.

Ha a társalgás, levelezés baráti, és csak a személynevet (keresztnevet) használjuk, célszerű nevünk idegen formáját mondani, illetőleg írni: John, Elisabeth, Georgina, sőt Johnny, Betty, Gina. A külföldieknek ez kényelmesebb, rokonszenvesebb. A tanítási órán pedig azért előnyös,

Aki ellátogat a Kazah Nemzeti Tudományos Akadémiára, feltétlenül felfigyel a kemény, határozott arcvonású férfit ábrázoló gipsz mellszoborra. Ez a férfi két és fél ezer évvel ezelőtt élt és a szakák egyik törzséhez tartozott. A szakák ősi ázsiai nomádtörzsek voltak, a szkíták rokonai. De miért került a mellszobor a Ka- haz Tudományos Akadémiára? Nyomós érvek szólnak amellett, hogy a szakák a mai kazahok ősei voltak.

A gipsz mellszobrot Mihail Geraszimov szovjet antropológus vezetésével készítették, rekonstrukciója annak a szaka arcnak, melynek koponyáját két évvel Alma-Ata megyében találta meg Kemal Akise v kazah archeológus. A lelet rendkívül érdekelte Orazak Iszmagulov antropológust, aki a Moszkvában tartott antropológiai és etnográfiai világkongresszuson merész hipotézist állított föl; a kazah nép a szakáktól származik. Előadása heves vitát váltott ki a kongresszus résztvevői között, mivel a magyar tudósok már régóta a szakákkal kapcsolják ösz- sze népük eredetét. Pedig Kazahsztán és Magyarország között több ezer kilométeres távolság van, a két nép nyelve és kultúrája is erősen elüt egymástól.

Nemrég az Alma-Ata-i megyei lap, az „Ognyi Ala- tau” Iszmagulov munkásságát ismertetve, a cikknek ezt az alcímet adta: „Kik hát valójában: kazahok

vagy magyarok?” A kérdéssel magához a tudóshoz fordultunk.

— A „vagy” ebben az esetben nem egészen szerencsés — válaszol Orazak Iszmagulov. — Egyébként az „is” kötőszó sem lenne egészen pontos. Véleményem szerint a szakák nagy szerepet játszottak a mai kazahok kialakításában. Az érem másik oldalát tekintve: a szakák utódainak valószínűleg az ősmagyarok kialakításában is fontos szerep jutott. A kazah és a magyar tudósok együttes munkája ezt a bonvolult és eddig kevéssé tanulmányozott problémát segít megoldani. Egyébként a napokban levelet kaptam Tóth Tibor magyar kollegámtól.

mert a tanuló megismeri

és gyakorolja személynevének az idegein nyelvben használatos változatát. Kivételt akkor kell tennünk, ha a személynévnek nincs az idegen nyelvben erőltetés nélkül felfedezhető megfelelője. Ilyen a Zoltán, Zsolt, Aranka stb.

Figyelembe vehetjük, hogy az oroszok és még néhány, főként közelünkben élő nép fiai szívesen elfogadják nevünket magyar alakjában is, természetesen a maguk artikulációs rendjének megfelelően ejtik.

Amikor viszont a teljes nevet használjuk, fordítsuk meg a személynév és családi név sorrendjét, egyéb változást azonban ne tegyünk. így látjuk a magyar írók nevét idegen nyelven kiadott műveik

aki legutolsó munkáit is elküldte. A magyar tudós már járt nálunk Kazahsztánban és antropológiai vizsgálatokat végzett a déli kazahok között. Kutatási témáink különböznek egymástól. Amíg én a kazahok származásának gyökereit keresem, addig Tóth Tibort a magyar nép kialakulása érdekli, különösen abban a stádiumban, mely összefügg Európa és Ázsia érintkező területeivel. Kutatásaink természetesen valahol kapcsolatban állnak egymással, és a létrejött együttműködés kölcsönösen hasznos számunkra.

— Az elmúll év hozott-e valami újat elméletének bizonyítására?

— Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni. 1967 nyarán nagy antropológiai anyagot gyűjtöttem össze a köztársaság északi megyéiben, Kusztanaj vidékén és Észak-Kazahsztánban, amelyet rendszerezni és feldolgozni kell. 1968 szeptemberében Tokióban rendezik a VIII. antropológiai és etnográfiai világkongresszust. Beszámolóval készülök a kongresszusra, címe: „A kazah antropológiai típus származása.” Ebben az eddigieknél sokrétűbb anyagot említek érveim támogatására. A probléma végső megoldása még nagyon távoli, de a véleménycserék, melyek az ilyen kongresz- szusokat jellemzik, mindig nagyon hasznosak a fejlődés szempontjából, nemcsak ebben a kérdésben, hanem az antropológia és az etnográfia egyéb területén is.

(APN)

Az Országos Takarék- pénztár május 20-án, Szombathelyen rendezi a gébkocsi nyereménybetétkönyvek 28. sorsolását. A húzáson a január 31-ig váltott ötezer és tízezer forintos betétkönyvek vesznek részt. A gépkocsira takarékoskodók egyébként készülődhetnek az augusztusi húzásra, április 30-ig válthatnak rá „belépőt”: ötezer és tízezer forintos betétkönyvet.

A gépkocsi nyereménybetétkönyv, mint az egyik legnépszerűbb takarékossági forma, hétesztendős. Ez alatt az idő alatt 27 alkalommal összesen 4316 gépkocsit sorsoltak ki. Jelenleg több mint 422 000 ilyen

takarékkönyvben mintegy 2,7 milliárd forint betét van. (MTI)

Az április végi kánikulában a mezőgazdasági üzemek anyagbeszerzői szinte példátlan ostromot intéznek az AGROKER-kiren- deltségek ellen. A szárazság miatt fokozott az érdeklődés az esőztető berendezések iránt. A legutóbbi hetekben háromszáz hordozható esőztető berendezést vásároltak, elsősorban a hagyományos öntözési temert az öregember megkeseríti az életemet.

— Nem lehetne szociális otthonban elhelyezni? — kérdezte sírós hangon panasza végén az alacsony, megtört külsejű asszony. Hozzáfűzte még azt is, hogy fizikai munkás, nagyon ráférne tehát a pihenés, a nyugodt otthon.

•

A z öreget Ismerik a " városi tanács szociális osztályán is. Tudják róla, hogy megrögzött iszákos, s ezért bizony nem boldogulnak vele egyköny- nyen a szociális otthonban sem. Oda egyébként nem is kerülhet mostanában, mert sokan várnak a sorukra, köztük olyanok is, akiknek nincs nyugdíjuk és még rosszabb körülmények között élnek, mint ő. •

C zép szál, erős ember ^ lehetett a hajdani ács. Kondíciója még mindig meglepően jó ahhoz képest, hogy napjainak zömét alkoholmámorban tölti és hol eszik, hol nem. Arcára azonban már lila foltokat festett az ital.

Először gyanakodva vá- laszolgat, fél szemmel a tűzhely körül sürgő-forgó fiatalasszonyt kémleli. Nyilván sejti, hogy a lakótársának valami köze van a látogatásomhoz.

Azonban nem sokáig tart az óvatossága. Egyik pillanatról a másikra átadja a helyét valami hetyke, minden mindegy hangulatnak.

— Igen, iszom és elhiszem, hogy ilyenkor durva vagyok Gondolhatja, hogy

rületek, az alföldi megyék tsz-ei és állami gazdaságai. Az eladott berendezések egyenként és percenként átlagosan 2000 liternyi vizet juttatnak a szikkadt, szomjas földekre, egy-egy géppel hozzávetőleg 100 holdat részesítenek mesterséges csapadékban, összesen tehát 30 000 hold öntözésére elegendőek a raktárakból most elszállított gépek. (MTI)

gyorsan elúszik a nyugdíj, s van úgy, hogy napokig azt eszem, amivé’ az ismerősök megszánnak. De számít ez? Számít nekem valami is? Csak az bánt, hogy nem tudok megdögleni. A vonat alá kéne feküdnöm, de nem merek.

Anélkül, hogy közbeszólnék és más vágányra terelném a beszélgetést, ismét hangot vált. Ügy érzem ez már az igazi. Ez ő.

— Nyáron meglátogattam a gyerekeket, Somogybán. Húsz év után. Ügy fogadtak, mint egy idegent. Nem vethetem a szemükre. Négyévesek voltak, amikor otthagytam őket. Már családos emberek. Az anyjukhoz húznak, az meg azóta sem bocsátott meg nekem.

— így ám! Senkinek sem

leéllek, senki sem szeret. Tud jobbat ajánlani számomra, mint a bor? Hetvenkét évesen lehet új életet kezdeni? Én nem '. 'x.

— Mi lenne, ha erre a fiatalasszonvra bízná magát? Odaadná neki minden hóna óban a r-ugdíját — visszatartva a dohányra és néhány fröccsre valót —, ő me" főzne, takarítana.- Legalább addig, amíg a szociális otthonban megürül egy hely.

— Nem, nem, ezt nem lehet! — hajtogatja makacsul, de kö-ben az asz- szonyt figyeli.

Én is várok valami biztatást, de ehelyett ingerült tiltakozás csattan a tűzhely mellől:

— Eszemben sincs! Még, hogy én? Elegem volt a gondviselésből. Vigyék csak el, ahová akarják.

Meglep a kíméletlen hang, a dühösen villogó szempár. Milyen gyorsan levedlett erről az asszonyról a kiszolgáltatott ember arca. Egycsapásra üldözővé vált az üldözött. Van oka a haragra ... És mégis csak ő segíthetne.

4

A zt szokták mondani, " hogy az öreg kornak is megvannak a maga örömei. A család gondoskodása, az unokák mosolva feledtetni tudia az elűzhetet- len fáradtságot, a test hol itt, hol ott bujkáló fájdalmát. Ráadásul ott vannak az öreg cimborák, a jő könyvek, a csepdes üldö- gélések, s az emlékezés.

És ezek nélkül, egyedül? Mint az öregember példája mutatja, szinte elviselhetetlen. Még alkohollal is.

Vajon vigyázunk eléggé azokra a szálakra, amelvek a társadalomhoz, családhoz, barátokhoz kötnek bennünket, s amelyek később ka- nasikodóul szolgálhatnak?

Békés Dezső Következik: A lány

E K

hCRST MULLER fantasztikus regénye nyomon irtó CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta SEBŐK IMRE

A kazahok vagy

a magyarok ősei?

Az áprilisi kánikula a mezőgazdaságban