Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-25 / 96. szám
1968. április 25. csütörtök S. oldal Feladatok, gondok és lehetőségek a megye mezőgazdaságában Beszélgetés Oláh Györggyel, a megyei tanáé* vb-elnökhelyettesével A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégen tárgyalta a mezőgazdasági üzemek ez évi feladatairól szóló előterjesztést, amelyet a tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya készített Az ebben szereplő témakörök kerülték napirendre a járási tanács vb-k mezőgazdasági felügyeletet gyakorló vezetőivel legutóbb tartott értekezleten is. Felkerestük Oláh György elvtársat, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét és tájékoztatást kértünk azokról a legfőbb feladatokról, amelyek most a mezőgazdasági üzemeket, valamin* a tanácsok érintett vezetőit foggy ása előtt a szövetkezeti Túl szigorú a bírság? lalkoztatják. Az utóbb! Wöben gyakran esik s»6 a termelő üzemekben, a területi szövetségekben, valanajnt a tanácsi Irányításban a mezőgazdasági beruházási politikáról. Ax új gazdasági mechanizmus első évében a szövetkezeti üzemek termelésfejlesztési igénye a korábbi időszakhoz képest lényegesen megnőtt. Milyen le' hetőségek vannak a növekvő Igények kielégítésé«** — A megyei pér*- és ta«ácsvezetők kezdeményezésére megyeszerte járásonként, üzemenként dolgozták ki elsősorban a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének terveit, a távlati elképzeléseket. Tekintettel az állami támogatás kedvezményes voltára, a beruházási igény az elmúlt évhez képest megduplázódott a termelő üzemek részéről. Ilyen nagyarányú beruházási igénynövekedéshez szükséges saját erőt, hitellehetőséget, kapacitást nem lehet egyszerre előteremteni. A közvélemény tájékoztatására megjegyzem, hogy a beruházások összmeny- nyisége eléri a tavalyi szintet és megfelel a harmadik ötéves terv ez évre szóló célkitűzéseinek. Az üzemek saját erőátcsoportosítással és növeléssel elősegíthetik, hogy esetleg meghaladja a tervezettet. Természetesen az idén folytatódnak a harmadik ötéves terv nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítéseinek járulékos beruházásai is. Hűtőházak, pincék épülnek a megye nagyüzemeiben. A szövetkezeti törvény értelmében minden üzemnek el kell készíteni ez év első felében az alapszabályt. A munkák megkezdődtek a termelőszövetkezetekben. Milyen tapasztalatokat szereztek eddig e témakörben? — Nagy körültekintést igényel az új alapszabály. Különösen érdemes felhívni a szövetkezeti üzemek, a tagság figyelmét: a megváltozott viszonyok között meghatározó jelentősége van annak, hogyan rögzíti a szövetkezeti közgyűlés a szövetkezetek vezetőségének, szakembereinek jogkörét. Helyes az a törekvés, hogy számolnak az üzemek a vezetésben, a munkaszervezésben, a szociális juttatások rendszerében eddig kialakult tradíciókkal is. Érdemes számolni az új alapszabály megalkotásánál a területi szövetségek ajánlásaival. Méltán támasztanak igényt e témakörben a szövetkezetek az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek felé is. Helyeseljük azt a módszert, py az alapszabály közgyűlési jóváhaüzemekben értekezleteken, brigádgyűléseken, természetesen a pártszervek bevonásával megbeszélik a tervezetet As alapszabály mellett fontos feladat a földtörvény végrehajtása. Erről csak röviden akarok szólni, hiszen a Petőfi Népe terjedelmes cikkben foglalkozott e témával. A szövetkezeti földhasználat és föld- tulajdon egységének megteremtése a megye speciális helyzetéből fakadóan sok állampolgárt, több idősebb szövetkezeti ég nem szövetkezeti tagot érint. Ezért hívom fel a figyelmet a törvény végrehajtásának emberi oldalára. Csak körültekintő, a szociális szempontokat szem előtt tartó döntések hozhatnak a közvéleményt is kielégítő végrehajtást A termelőszövetkezetek területi szövetségei az eddigi tapasztalatok alapján helyes irányban fejlődnek, keresik, kutatják azokat a módszereket, amelyekkel segíthetik a szövetkezeti üzemek gazdálkodását. Gondolom, ez általános vélemény a működésükről? — Igen. Pozitív tevékenységükben a rendszeres információ, amit a termelés és értékesítés különböző témakörében adnak a termelőszövetkezeteknek. Hasznosak azok a kezdeményezések, amelyek ankétok, tapasztalatcserék szervezésében nyilvánulnak meg, melyeknek célja a fejlettebb agro- és zootechni- kai módszerek elterjesztése. Információink szerint az üzemek szívesen vennék, ha a szövetségek nagyobb segítséget nyújtanának a távlati fejlesztési tervek kidolgozásában és alaposabban feltárnák mindazokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a gazdálkodás további fejlődését. Erre vonatkozóan is van már néhány kezdeményezés. Az elmúlt évben a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásában Is tapasztalható volt fejlődés. A rossz közgazdasági adottságok, esetenként szubjektív okok miatt még jelentős mérleghiány volt az idén. Az alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezetek támogatása ez évtől, más elvek szerint történik, mint eddig. — Ez így van, azonban szükséges hozzátenni, hogy a mérleghiány összege jelentősen csökkent az elmúlt évhez viszonyítva. A zárszámadások értékeléséről ugyancsak több írás jelent meg a Petőfi Népében, ezért ezzel most nem foglalkozom. A gazdasági mechaniz-1 mus első évében valóban megváltozott az állami támogatás rendszere. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a támogatás hatékonyabbá is válik. Ugyanis árutermeléshez, értékesítéshez van kötve. Az új rendszerben a szövetkezeti üzemek a megtermelt áru után kapnak dotációt, ami egymagában is e rendszer igazságos voltát jelenti. Mostanában sok szó esik arról, hogy az időjárás szükségessé teszi az öntözési lehetőségek teljes kihasználását. Nemrég erről megyei ankétot is tartottak aa illetékes szakemberek. A téma összefügg a termelési eredmények további növelésével. — Ismert, hogy az elmúlt évekből a megye termelőszövetkezeti üzemeiben létrehozott öntözőtelepek nagyobb része alig 50—60 százalékban volt kihasználva. Ebben közrejátszott a kedvező időjárás. Az eddigi tapasztalatok és előrejelzések szerint az idén mindenképpen kevesebb csapadékkal számolhatunk, mint az előző években. Tehát teljes egészében ki kell aknázni az öntözési lehetőségeket A távlati elképzeléseket tekintve, üzemi érdek nagyobb összegeket áldozni az öntözés fejlesztésére a termelés biztonsága érdekében. Az az álláspontunk, hogy megyeszerte még nagy lehetőségek vannak. Számos szövetkezeti üzem felkészült a központi öntözési beruházás fogadására, gondolok itt a tassi, hartai termelőszövetkezetekre. A terméseredmények, a hozamok növelése nemcsak öntözéssel lehetséges, hanem a korszerű agro- és zootechnikai módszerek elterjesztésével. Véleményünk szerint aa ezt szolgáló tapasztalatcseréknek igen nagy jelentősége van. — Ezzel egyetértek. A megye szövetkezeti gazdaságainak fejlődésében, a termelési szint növekedésében és abban, hogy egyre több árut termelnek a mezőgazdasági üzemek, nagy szerepe van ennek. A megyei párt- és tanácsszervek irányítása mellett az elmúlt években az üzemek mindinkább törekedtek a korszerű módszerek alkalmazására. Ennek köszönhető például a tavalyi kiváló búzatermés, a kukoricatermelésben elért eredmények. Az idén is számos ilyen kezdeményezés történt. Többek között 30 ezer holdon vetik az egyszeres ke- resztezésű új hibridkukoricát. Ez elősegíti, hogy az idén tovább növeljük a terméseredményeket. Helyesnek tartjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a lucerna vetésterületének növelését szolgálják, valamint a homoki takarmánytermesztés fejlesztését célzó törekvéseket. Legutóbb például a kecskeméti járási párt- és tanácsvezetés szervezett e témakörben tapasztalatcserét — fejezte be tájékoztatóját Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. K. S. Tanácsvezetők értekezlete Április 24-e és 26-a között a járási, városi tanácsok vb-elnökei és a megyei tanács vb osztályvezetői a solti üdülőben együttes értekezletet tartanak. Az értekezleten részt vesz dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanécsszervek Osztályának vezetője, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Horváth István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Kása Ferenc megyei kiég. parancsnok és Csenki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára. Az egyes témák megvitatása előtt a megyei tanács vb vezetői tartanak értékelő, vitaindító előadást. Az első napon dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke értékelte az 1967 évi tanácsi munkát. Foglalkozott a káder- és személyzeti munkával, továbbá a honvédelmi és polgári védelem tanácsi fel- adataivaL Készülődés a szezonra A Hűtőipari Országos Vállalat kecskeméti hűtőházának feldolgozó üzemében február végén megkezdték az idei szezonra való felkészülést. Május 15-ig elvégzik a gépek karbantartását és javítását, s alaposan felkészülve várják a május végi szezon kezdetét. Előreláthatólag akkor érkezik az első szállítmány eper, amelyből a tavalyi tizenhét vagonnal szemben az idén 25 vagonnal szeretnének feldolgozni. Ezt a munkát gyorsítja majd az új francia csumá- zógép, amelynek három mázsa az óránkénti teljesítménye. A fogyasztók és a nem érdekeit termelők közül is kevesen tudják, hogy a vöröshagyma termesztésének fellendítésében milyen nagy szerepet játszik megyénkben a MÉK. Pedig — termeltetési feladatának is eleget téve — több mint fél évtizede „bábája” e nél- kül özhetetlen fűszernövénynek. Szerződés 2090 hold termésére A megye déli és a Duna menti részén annak idején kizárólag hőkezelt és makói fajtájú szaporító anyagot juttatott a termelőszövetkezeteknek. Segítségének köszönhetően jelentős hagymatermő körzet alakult ki az említett területeken, ahol a tsz-ek a hagyományos 160 ezerrel szemben 220 ezerre növelték a holdanként! tőszámot, s az elmúlt évben már 2000 hold termésének az átadását vállalták. A megfelelő hagymafajta, s az egyre korszerűbb termesztési eljárások alkalmazása azt eredményezte, hogy amíg 1963-ban mindössze 25, addig a következő évAZ EGYIK megyei vállalat igazgatóját 1500 forintra, főmérnökét ezer forintra bírságolták a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők. Vizsgálatuk alkalmával ugyanis megállapították, hogy a vállalatnál számos esetben egyél talán nem, vagy csak késve oktatták ki a dolgozókat a balesetmegelőzést szolgáló rendszabályokra, elhanyagolták a biztonságtechnikai szemlét és az egyik gép hiányos védőberendezéssel működött. Látszólag nem főbenjáró mulasz*---' egyik sem, és ráadásul -i vállalat gazdasági vezetőinek nyilván ezernyi gondjuk, bajuk van mostanában a munkavédelmen kívül is. Ehhez képest első hallásra súlyosnak tűnhet tehát a pénzbírság. Nem jártak el túl szigorúan a munkavédelmi felügyelők? Mielőtt választ adnánk e kérdésre, hadd idézzünk néhány adatot és megállapítást az SZMT munkavédelmi bizottságának múlt évi jelentéséből. Tavaly 269-cel több üzemi. baleset fordult elő a megyében, mint 1966-ban. A sérülés miatt kiesett munkanapok száma csaknem 34 ezerrel növekedett. A korábbi évben 19-en szenvedtek halálos sérülést munka közben. tavaly azonban már huszonbatan. összehasonlításul megemlíti a jelentés azt is. hogy amíg országosan 37 -baleset jutott ezer mezőgazdasági dolgozóra, Bács-Kiskun- ban 46.9. HIBA LENNE természetesen, ha a megye — jónak egyáltalán nem mondható — baleseti statisztikája alapján kizárólag a vezetők felelősségét hangsúlyoznánk. Az esetek többségében maga a dolgozó idézte a fejére a bajt. feben már 54, tavaly pedig 117 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Öt év alatt tehát csaknem az ötszörösére növekedett. Eredményes kísérletek A MÉK termelésfejlesztési funkciója abban is megnyilvánult, hogy a Kertészeti Főiskola, s a Dél- Alföldi Kutató intézet közreműködését megszervezve — és finanszírozva — nem remélt eredménnyel zárult kísérleteket folytattatott több szövetkezetben a dug- és az étkezési vöröshagyma vegyszeres gyomirtására, növényvédelmére, gépi művelésére, illetve betakarítására vonatkozóan. Csaknem félmillió forintért prototípusú gépeket vásárolt, s ezeket még öt, már régebb idő óta bevált hagymaművelő géppel együtt a tsz-ek rendelkezésére bocsátotta. Ami a vöröshagyma vegyszeres gyomtalanítását illeti, a kísérletek során megállapítást nyert, hogy az 1,114-es gyelmezietlenségével. De sok-sok vizsgálati tapasztalat mondatta a jelentés készítőivel a következőket is: „Nincs előrehaladás a balesetek kivizsgálása terén, még azokban az üzemekben sem, ahol az átlagosnál többet tesznek a dolgozók egészségének, testi épségének a megvédéséért. A vállalati vezetők a felelősséget a sérült dolgozóra hárítják, s ez egyre inkább erkölcsi és politikai problémát is okoz. Ha konkrét műszaki hiányosságot, vagy konstrukciós hibát állapítanak meg, azt is a dolgozó, vagy az alacsonyabb beosztású vezető felelősségére teszik.” MÁSUTT ezt írja a jelentés: „A fegyelmet nemcsak a munkások, hanem a vezetők körében is meg kell követelni. A munkások fegyelme ugyanis nagyrészt attól függ, hogy a vezetők mennyire tartják be maguk is a szabályokat, illetve hogyan követelik meg a dolgozóiktól ezeket.” Az írásunk elején feltett kérdésre most már könnyű egyértelmű választ adnunk: helyesen jártak el a munkavédelmi felügyelők, amikor nem elégedtek meg a figyelmeztetéssel, hanem pénzbírsággal is sújtották a vállalat gazdasági vezetőit. Reméljük, ■nemcsak ők okulnak belőle. Sok*'dolga van manapság az igazgatóknak, főmérnököknek. Fontosabb azonban aligha lehet, mint a gondjukra bízott emberek egészségének és testi épségének a védelme. Baleset akkor is bekövetkezhet, ha helyén van minden védő- berendezés. lelkiismeretesen folyik az oktatás, és az ellenőrzés. De kevesebb! Békés Dezső és az Afalon nevű vegyszer a leghatékonyabb. Közös raktárak Már az új gazdasági mechanizmus jegyében, annak előkészítő évében, tavaly, a fűszernövény korszerű tárolásához is segítséget adott a MÉK két szövetkezeti gazdaságnak. A hartai Lenin és a dávodi Augusztus 20 Tsz-szel közösen hagymaraktárakat építtetett. Ily módon a szóban levő tsz-ek helyben tárolhatják és dolgozhatják fel a vöröshagymát, s ezzel bizonyos ideig jó néhány gazdájukat folyamatosan foglalkoztathatják. Növekszik a jövedelmük is, mivel a MÉK a kereskedelmi árrés összegének körülbelül a 60 százalékáról lemondott a javukra. Az összefogás hasznát a fogyasztók is élvezik, mivel így a korábbinál rövi- debb úton jut el hozzájuk a vöröshagyma. S természetesen jól jár a MÉK is, amit bizonyít, hogy az elmúlt évben például a tervezett 1450 helyett 1965 vagon hagymát vásárolhatott fel, s értékesítési tervét is csaknem tíz százalékkal túlteljesíthette'. T. I. Öt év alatt ötször akkora termés A MÉK c* a tsz-ek együttműködése
