Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
1968. április 21, vasárnap 1 oldal Megyénk nagy beruházásai Már az idén termel a Kecskeméti Gépelemgyár Rövid tudósításokban már többször hírt adtunk arról, hogy a Szerszám- és Gépelemgyár 190 millió forintos beruházással új gyáregység építését kezdte meg Kecskeméten. Felkerestük a vállalat központjában dr. Kalán Tibor műszaki igazgatót, s megkértük, válaszoljon a beruházással kapcsolatban néhány kérdésünkre. Először a Szerszám- és Gépelemgyár feladatai iránt érdeklődtünk, hogy olvasóink megfelelő képet alkothassanak az új kecskeméti üzem jelentőségéről. — Milyen szerep h&rul népgazdaságunkban az önök vállalatára, illetve gyáraira? — Az utóbbi évtizedekben megindult rohamos technikai fejlődés területén mind nagyobb teret hódítanak a pneumatikával, vagy hidraulikával működtetett berendezések. Ma már el sem képzelhető korszerű szerszámgép közúti, vagy mezőgazdasági jármű, amelyen a hidraulikus erőátvitelnek valamilyen változatát ne alkalmaznák. A Szerszám- és Gépelemgyár öt üzem ösz- szevonásával alakult. Egyik gyárunk/ a Gépelemgyár. Ennek profiljába tartozik a sűrített levegővel működő préslég szerszámgépek, vezérlő elemek, valamint különböző hidraulikus berendezések — így a csavarszivaty- tyú teleszkóp-rendszerű emelő berendezések, hidraulikus tápegységek és vezérlő elemek — gyártása. — Mi késztette önöket arra, hogy Kecskemétet válasszák az új gyár felépítésének színhelyéül? — Mint említettem a hirtelen megnövekedett igények egy új gyár felépítését tették szükségessé. Beruházási programunk szerint Budapesti gyárunkban egy pneumatikus és hidraulikus kutatóbázist alakítunk ki, a termelést pedig vidéken új gyár felépítésével oldjuk meg. Célkitűzésünk megvalósítására Kecskemét látszott a legalkalmasabbnak. Itt már kezdetben komoly támogatást kaptunk a Bács- Kiskun megyei pártbizottságtól és tanácstól, valamint a városi párt- és tanácsvezetőktől. Az igények időközben tovább növekedtek. Kielégítésük igen sürgetővé vált, ezért még az új gyár termelésének megkezdése előtt újabb telephelyet kell üzembe helyezni. Ekkor ismét Kecskemétre gondoltunk, s itt újra segítséget kaptunk. Ily módon a városban két beruházást indítottunk el, szinte égy időben. Az egyiket a Szegedi úton, a másikat a Juhász utcában, a Szolgáltató—Javító Vállalat telephelyén. Az új gyár beruházási költsége 150 millió forint, míg a Juhász utcai telep kialakítására 40 millió forintot irányoztunk elő. — Milyen lesz az új (izem. s mikor kerül sor az átadásra? — Modem hőkezelő üzem, foszfátozó műhely, festő részleg és kisegítő üzemrészek építése szerepel az új gyár beruházási programjában. A kétszintes irodaépület egyik szárnyában helyezkednek majd el az öltözők és a mosdók. Ezt az épületet egy átjáró köti össze a konyhával, büfével és a modem, végig üvegezett étteremmel, amely egyúttal kisebb ösz- szejövetelekre, rendezvényekre is alkalmas lesz. Minden helyiség — műhely, iroda, ebédlő stb. — fűtését gáztüzeléssel — termo generátorok és konvektorok felszerelésével — oldjuk meg. A gyár előtt betonozott gépkocsiparkolót építettünk s a városi tanács építési és közlekedési osztályával előzetes tárgyalásokat folytattunk az üzem autóbuszjáratba való bekapcsolására. A Szegedi úti új gyár befejezési határideje 1969. június 30. A kivitelező — a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — ezt a határidőt sajnos, egy évvel későbbre igazolta visz- sza, mert a „Fémmunkás” Vállalattól a nyílászáró szerkezetek utolsó részét csak 1969. első negyedévében kapja. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, s megkérni mindkét vállalat vezetőségét, nyújtsanak segítséget a beruházás tervezett határidőre való befejezéséhez. Hasonló kérésem lenne a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalathoz. A Juhász utcában az idén, a harmadik negyedévben már termelni akarunk. Ehhez viszont az ÉPSZER Vállalatnak június 30-ig kell befejezni és üzemképes állapotban átadni a két üzemcsarnokot, az öltözőt és mosdót. — Mit gyártanak majd az új gyárban? — Fokozatosan Kecskemétre telepítjük a teljes préslégszerszámgép gyártást. Itt készül majd az autóbuszokhoz a lengés- csillapító is. Ez nagy mennyiségben előállításra kerülő gyártmányunk lesz, amely korszerű technológiát, s ennek megfelelően' modern szerszámgépeket és gyártástervezést igényel. A Juhász utcai részlegben készülnek majd a teleszkóprendszerű hidraulikus emelők, ezenkívül a munkahenger jellegű alkatrészek, amelyeket korszerű, nagy termelékenységű gépeken állítanak elő. A Szegedi úton szerelik majd az autóbuszokhoz a lengéscsillapító munkahengereket, ily módon beruházásunk szorosan kapcsolódik a közúti járműfejlesztési programhoz. — Hogyan gondolják megoldani a műszaki és szakmunkás-utánpótlást? — Vidéki üzemtelepítésünk egyik célja, hogy Kecskeméten a foglalkoztatottság arányát javítsuk. A Szegedi úti új gyárban 475, a Juhász utcában teljes kapacitás esetén — amely 1971-re várható — 225 munkást kívánunk foglalkoztatni. A női munkaerők aránya 25 százalék lesz. Ezenkívül 125 szellemi dolgozóra lesz szükségünk. Mindkét telepen a gyártási profil olyan, hogy mind a műszakiaktól, mind a szakmunkásoktól magas felkészültséget kíván. A szakmunkás képzés már megkezdődött a Juhász utcai ipari tanuló tanműhelyben. Ez azonban kevésnek bizonyul, s a jövőben a Szegedi úton oldjuk meg a szakmunkás- képzést. Az 1968—69-es tanévtől évente mintegy 100—120 szakember képzését tesszük lehetővé. A jelenlegi Izsáki úti telepünkön dolgozók képezik majd a törzsgárdát. Ezenkívül foglalkozunk a betanított munkások szakmunkássá való átképzésével is. Műszakiakat a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum végzős hallgatói közül minden évben veszünk fel. Ezekkel a budapesti anyagyárban megismertetjük gyártmányainkat, s az üzemszervezést. — Kecskeméti üzemükben többen keveslik a jelenlegi órabéreket. Ml erről a véleménye? — Az 1962 óta működő Izsáki úti telepünkön eddig csak nagyoló és simító alkatrészgyártás folyt. Az ilyen jellegű munkákhoz megfeleltek az alacsonyabb képzettségű dolgozók. A jelenlegi beruházással a kecskeméti telep is kész gépek előállítására tér át, s ennek következtében magasabb szakképzettségű szakemberekre lesz szükség. Ez természetesen magával vonja a keresetek emeléséi amit egyébként az év második felében kecskeméti dolgozóink már tapasztalni fognak. Az új gyár indulásakor ugyanis a Kecskemétre kerülő gyártmányféleségek elkészítésének megfelelő magasabb átlagkeresetek is kialakulnak majd — fejezte be tájékoztatóját dr. Kalán Tibor műszaki igazgató. Nagy Ottó Virágok között Szinte felüdülés meglátó- I hosszú gatni a kecskeméti Boldo- sorolni gulás Termelőszövetkezet | — A virág iránti érdekKőrös Erzsébet gerbéra csokrot köt. Ez az kedvelt virág szép pasztell színekben díszük. virágkertészetét. Irigylésre méltó egy kicsit Varró Pál, a telep vezetője, aki már tíz év óta irányítja itt a munkát. Jóformán semmiből jött létre ez a virágtermelő üzem. Magyar Ká- rolyné, a telep helyettes vezetője már a termelőszövetkezetben tanulta a szakmát. ök ketten vezetnek körül az üvegházakban. Jelenleg 1100 négyzetméter ezek felülete és ehhez jön még ezer négyzetméter a hollandi ágyakban. SJokféle dísznövény pompázik itt, ideig tartana fel-1 szünk minél többet adni. a fajtákat. | A virágmagtermesztés is jól jövedelmez. Egy hold sárgaviola-mag 28 ezer forint bruttó bevételt hozott a szövetkezetnek. Az idén is termelnek többféle virágmagot külföldi megreng delésre. Varró Pál örömmel újságolja, hogy tovább bővítik — ezer négyzetméteres üvegházzal — a telepet. A beruházást saját erőből sze- retnék megoldani. Az irodán Érsek Tibor elnökkel a további tervekről beszélgetünk. — Jövőre ismét ezer négyzetméteres üvegházat szeretnénk építeni. Ugyanis annyira nő a virág iránti kereslet, hogy jelenleg nehezen tudjuk kielégíteni az igényeket. Bizonyíték erre, hogy virágboltunk évi forgalma tavaly több mint 300 ezer forinttal haladta meg az előző esztendeit. A vevők száma négy év alatt csaknem megkétszereződött. Igen jövedelmező a parképítés. Ez a melléküzem- ág a bevétel jelentős részét adta tavaly is. A szükséges dísznövényeket a termelőszövetkezet maga szállítja. Az idén a fűzfői új lakótelep parkosítását folytatják, azonkívül a Csepel Autógyárral kötöttek szer, ződést. igen a termelőszövetkezet jól zárta a tavalyi esztendőt. Az egy szántóegységre jutó bruttó jövedelem meghaladta a 23 ezer forintot. Az idén ezt tovább akarják növelni. K. S. lődés párhuzamosan növekszik az életszínvonallal és a kultúra fejlődésével — mondja Magyar Károlyné. — Változik az ízlés is. A központi fűtéses lakások terjedése mindinkább a száraz, meleg levegőt jól tűrő szobanövények iránti keresletet növeli. Nekünk is feladatunk, hogy ezekből neveljünk többet. Ilyenek például a bromélia-félék, a bilbergia, őszre egy új filodendron is megjelenik majd az üzletünkben. Természetesen a régi, megszokott fajtákból is igyekIllegális húsfeldolgozó ámoH tanulsággal A HARTAI Üj Elet Termelőszövetkezet engedély nélkül vágóhidat rendezett be. Vágóhelyi engedélye ugyan megvolt, de a hús- feldolgozáshoz nem kapott hozzájárulást. Februárban a központi Hús- és Tejvizsgáló Állomás kétszer is kifogásolta a Budapest IX. kerület Kossuth téri elárusítóhelyen forgalomba hozott árut. Gennykeltő baktériumokat, a megengedettnél több kóli bacilust, penészgombákat találtak a töltelékben. Ezek a tények. Nézzük meg közelebbről, hogyan történhetett meg mindez, az egyébként jól gazdálkodó termelőszövetkezetben ? A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a megyei Minőségvizsgáló Intézet és a szerkesztőség bevonásával helyszíni vizsgálatot tartott. Jelen volt az ellenőrzésen e sorok írója is. Megállapítottuk, hogy a vágóhídon a kötelező higiéniai rendszabályokat egyáltalán nem tartják be. Többek között az ott dolgozók nem viseltek fehér köpenyt, illetve kötényt. Egyébként maga az egész helyiség alkalmatlan a vágásra, vagy legalábbis nagyobb mennyiségű áru előállítására. Már épül a szomszédságában a korszerűbb vágóhíd, mintegy százezer forintos beruházással. Kicsit késve. Egy régebbi helyiséget alakítanak át. Véleményünk szerint addig nem lett volna szabad hozzákezdeni a húsfeldolgozáshoz, még ez el nem készül. A dokumentumok szerint többször kértek húsfeldolgozási engedélyt a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától. NEM VÁRTAK meg a döntést. Azt hitték, a vágóhelyi engedély önmagában elég. Szabálytalanul hozzákezdtek a töltelékáru gyártásához, méghozzá saját őrlésű paprika felhasználásával. Tartósított húsáruk gyártásához kérni kellett volna az engedélyt a megyei Minőségvizsgáló Intézeten keresztül. A paprika gyártása pedig — mint ismeretes —, állami monopólium. A termelőszövetkezet vezetői jószándékukat bizonygatták, amit nem is vonunk kétségbe, hiszen közismertek a hartai Üj Élet jó eredményei és a közös gazdaság eddigi tevékenysége is bizonyíték erre. A melléküzemágban feldolgozásra szánt hízóanyagot a terven felül tenyésztett mennyiségből fedezik. Másszóval, nagy erőfeszítéseket tesznek a sertéstenyésztés további fejlesztésére. Többek között három újabb 300-as hizlaldát építenek az eddigiek mellé. A rendelkezések nem tudása azonban nem mentség senki számára. A termelőszövetkezeti törvény lehetővé teszi a melléküzemágak fejlesztését, azonban csak akkor, ha ehhez az érintett közös gazdaság megfelelő feltételekkel rendelkezik és betartja az előírt rendszabályokat. Ez esetben a közös gazdaság vezetősége nem járt el elég körültekintően. A higiéniai szabályok be nem tartásának elmulasztása könnyen bajt okozhatott volna. Félreértés ne essék, nem a kezdeményezés ellen vagyunk. Mint hírlik, a jó házikészítményeket szívesen fogyasztják a pestiek. Egyre nagyobb a kereslet a termelőszövetkezet standján. A nagyobb önállóság azonban növeli á felelősséget is. A hartai Űj Életnek nem érdemes eddigi jó hírnevét kockáztatni. GONDOLJUK, hogy a termelőszövetkezet vezetői levonták a tanulságokat mindezekből. Ennek egyébként már helyszíni vizsgálatkor tanújelét adták. Kereskedő Sándor I Cikkünk nyomán Rendet teremtett portáján az Utasellátó „Ne így lássák el az utast, tisztelt Utasellátó V* címmel elmarasztaltuk a kecskeméti vasútállomás egyik utasellátó pavilonján nak a dolgozóját. Egyrészt azt kifogásoltuk, hogy len takaratlan lángosok, szendvicsek között fésülködött, másrészt azt, hogy a fen ketekávét rúzsos peremű pohárban szolgálta fcL Utaltunk a cikkben a Kön JÁLL 1967. novemberében szerzett tapasztalataira is. Cikkünkre Csóka Károly üzletvezető válaszolt. Idézzük a levelet: „Helytálló a szerző megállapítása, valóban rúzsos pohárban szolgálták ki, ami enyhén szólva megengedhetetlen. A kartársnő is a szendvicsek, lángosok „társaságában” igazította meg a frizuráját. Mindezért utólag elnézést kérünk, a kartársnőt pedig — aki a törzsgárda tagja és több mint tíz évi panaszmentes munka áll mögötte —, írásbeli figyelmeztetésben részesítem.” A KÖJÁLL-vizsgálattal kapcsolatban az üzletvezető elmondja levelében, hogy a múlt év novemberben feltárt hibákért nem érzik magukat felelősnek, időközben ugyanis új vezető került a kecskeméti Utasellátó élére. Az április elején lezajlott ellenőrzés már azt állapította meg, hogy az étteremben és a konyhában tisztaság, rend uralkodik, megfelelő az áru elhe. lyezése a peronon levő pavilonban. Megnyugtató a gyors ín. lázkedés és különösen a KÖJÄLL legutóbbi vizsgálatának az eredménve. B. D.
