Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-09 / 58. szám

t oldal 1968. március 9. szombat Április 17-re összehívták a Hazafias Népfront IV. kongresszusát (Folytatás az 1. oldalról.) tervezetét, amelyeket a résztvevők írásban is meg­kaptak. A referátumot követő vitában felszólaltak: Bé- leczki József, Faggyas Je­nő, dr. Felvidéki Istvánná, dr. Cervai Béla, Hont Fe­renc, Katona Sándor, Kele­men János, Kun János, Nagy Dániel, dr. Nagy László, dr. Reischl Antal és Varga Béla. A vita bezárása után az országos tanács határoza­tot hozott Ebben kimond­ta az Országos Tanács El­nökségének Kállai Gyula által előterjesztett javasla­ta szerint, hogy a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa a Hazafias Népfront IV. kongresszusát 1968. áp­rilis hó 17-re hívja össze. A kongresszusi küldöttek száma — az illető terület lakosságával arányos elosz­tásban — 800. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Haza­fias Népfront IV. kongresz- szusának napirendjét a kö­vetkezőképpen állapította meg: Elnöki megnyitó be­széd, tartja: Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának beszá­molója és javaslatai, elő­adó: Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának megvá­lasztása. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az elnök­ség által előterjesztett do­kumentumokat — az or­szágos tanács kongresszusi beszámolójának, a kong­resszus állásfoglalásának tervezetét, a működési sza­bályzat módosítására vo­natkozó javaslatot — meg­vitatta és elfogadta azzal, hogy ezeket a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke és főtitkára a vita eredményeinek meg­felelően terjessze az orszá­gos tanács nevében a Ha­zafias Népfront IV. kong­resszusa elé A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa tudomásul vette a szocialista nemzeti egység egyes kérdéseiről szóló vitaanyagok előkészí­tési munkálatairól szóló be­számolót, az országos ta­nács megbízta az országos titkárságot, hogy azokat terjessze a kongresszus elé'. Hazaérkezeit a magyar kíildöitség Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára vezetésével pénte­ken délután visszaérkezett Budapestre a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülés­szakán részt vett magyar küldöttség. A küldöttséggel együtt visszaérkezett Buda­pestre Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság Ma­gyarországi nagykövete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ko­mócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Benkei And­rás belügyminiszter, dr. Csanádi György közlékedés- és postaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszter­tanács titkárságának veze­tője, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Ko­vács Pál vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes. Jelen volt a fogadtatásnál Ászén Fvlogiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének tanácso­sa. Megkezdődött a DÍVSZ VB rendkívüli ülése * Eles hangú vita az amerikai szenátusban Vietnamban nagyobbak a veszteségek, mint Koreában Pénteken az Ifjúság Szál­lóban megkezdődött a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség Végrehajtó Bi­zottságának rendkívüli ülé­se. A tanácskozást eredeti­leg március 5-re és 6-ra hívták össze, s Párizsban kívánták megtartani. A francia kormány azonban — a külügyminisztérium előzetes kedvező válasza el­lenére —, az utolsó pilla­natban megvonta hozzájá­rulását. Így került sor arra, hogy a tervezettnél később, a magyar fővárosban lás­son munkához a világszer­vezet végrehajtó bizottsága. A rendkívüli ülésen, amelynek a vietnami nép iránti szolidaritás erősítése áll középpontjában, több mint ötven ország ifjúsági szervezeteinek delegátusai vesznek részt. A küldöttek a legkülönbözőbb földrészek fiataljait képviselik, s ott vannak közöttük a Vietna­mi Dolgozó Ifjúság Szövet­sége, továbbá a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadí- tási Front Ifjúsági Szer­vezete követei is. A tanácskozást Rodolfo Mechini, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség el­nöke nyitotta meg. A to­vábbiakban Le Phuong, a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadi tási Front Ifjúsági Szervezete küldöttségének vezetője tartott referátumot „A vietnami nép harcának jelenlegi döntő szakasza az amerikai - imperialista ag- resszorok ellen, a szabad­ságért, a függetlenségért, a békéért vívott küzdelem­ben” címmel. Ezután Ro­dolfo Mechini adott számot azokról a kezdeményezé­sekről, amelynek cél jaj hogy tovább erősítsék a vi­lág ifjúságának a vietnami nép igazságos ügyéhez nyújtott támogatását. Rész­letesen foglalkozott a DIVSZ-nek a IX. világifjú­sági találkozó sikeres elő­készítésével és lebonyolítá­sával kapcsolatos feladatai­val is. Hangsúlyozta: A szófiai VIT legyen impo­záns demonstráció a viet­nami nép szabadságharca mellett, s adjon képet az új nemzedék testvéri szolida­ritásáról. A referátumokat vita követte. A DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottsága szombaton folytat­ja munkáját. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának határozata- Az amerikai szenátusban csütörtökön váratlanul he­ves vita robbant ki a kor­mány vietnami politikájá­ról. J. William Fulbright, a külügyi bizottság elnöke, Robert Kennedy szenátor fés többen éles hangon bí­rálták a vietnami háborút, amelyet Kennedy mélysé­gesen erkölcstelennek ne­vezett. Mark Hatfield ore- 1 goni republikánus szená­tor azt mondta, hogy John­son elnök a vietnami há- ■' borúval politikai zsákutcá­ba jutott, amelyből csak akkor lehet kiút, ha John­son helyét más valaki fog­lalja el a Fehér Házban. Fulbright utalt arra, hogy a kormány újabb 200 ezer amerikai katonát akar Vietnamba küldeni és kö­vetelte, hogy az elnök az újabb eszkalációs lépés előtt kérje ki a törvény- hozás véleményét. A szenátus napirendjén eredetileg a polgárjogi tör­vényjavaslatok vitája sze­repelt, de Fulbright napi- ~ renden kívül indította meg a felszólalások sorozatát Vietnamról. A mintegy há­romórás vitában 14 szená­tor bírálta éles hangon az elnök vietnami politikáját, csupán ketten szólaltak fel mellette. A Fehér Ház este nem volt hajlandó kom­mentárt fűzni a törvény­hozók állásfoglalásához. Saigoni jelentés szerint az amerikaiak veszteségei a vietnami háborúban túl­szárnyalták a koreai hábo­rúban elesett és megsebe­sült amerikaiak összesített számát. Az amerikai vesz­teségek — washingtoni ada­tok sezrint — a háború kezdete óta számítva elér­ték a 136 993 főt, ez pon­tosan 80 fővel több, mint az egész koreai háborúban elszenvedett amerikai össz- veszteség. A dél-vietnami szabad­ságharcosok pénteken haj­nalban újabb támadást in­téztek Can Tho városában, a Mekong deltájában, a kormánylétesítmények el­len. Saigontól 13 kilomé­terre a partizánok táma­dást intéztek egy katonai rádióadó ellen. Az ameri­kai B—52-es nehézbombá­zók rekord számú táma­dást hajtottak végre csü­törtökön Dél-Vietnam te­rületén. 17 hullámban tá­madták az ország legkülön­bözőbb pontjait, Khe Sanh körzetétől Saigon környé­kéig. Saigonban közölték, hogy Westmoreland tábornok, a Vietnamban harcoló ame­rikai erők főparancsnoka új taktikai parancsnoksá­got létesített Dél-Vietnam két északi tartományának területén és ennek elére William Rosson tábornokot nevezte ki. Az Akaihata című lap pénteken közölte a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága február 29-től március 6-ig tartott plé­numának határozatát. A plenum hangsúlyozta, hogy jelenleg a legfontosabb fel­adatok a következők: se­gítséget nyújtani a vietna­mi népnek, amely hősi harcával nehéz helyzetibe hozza az amerikai impe­rializmust; megszilárdíta­ni a világ összes antiimpe- rialiata , és , demokratikus erőinek egységét; a lehető legnagyobb mértékben fej­leszteni a nemzetközi an- tiimperialista akciókat és az egységfrontot. Ezzel kapcsolatban a nemzetkö­zi kommunista mozgalom előtt az a feladat áll, hogy egyesítse sorait, hogy irá­nyítsa az egységes nemzet­közi imperialista ellenes akciókat. „Az egyes különálló an­tiimperiailista akciók, a kommunista és munkás- mozgalom antiimperialista egységfrontja fejlesztésé­nek útján a legnagyobb akadályt jelenleg a nem­zetközi összeesküvések, és a Mao Ce-tung-csoport szakadár, ultrabaloldali opportunista, nagyhatalmi tevékenysége jelenti. A Mao Ce-tung-csoport nem­csak felcserélte az amori-. kai imperializmus elleni harc nemzetközi antiimpe­rialista egységfrontját „amerikaellenes és szovjet­ellenes egységfrontra”, ha­nem „ellenforradalminak” nevezi mindazokat az erő­ket és ellenségesen viszo­nyul hozzájuk, amelyek nem hajlandók követni ult­rabaloldali opportunista, nagyhatalmi, soviniszta irányvonalát. A Mao Ce- tung-csoport nyíltan hirde­ti a világ összes antiimpe­rialista demokratikus erő­II mi agyunk nem eladó Agyvigéc a tudáspiacon (A Centropress párizsi tudósítójától.) Elegáns, amerikai úr novem­ber végén bizonytalan időre lakosztályt foglalt Párizs egyik előkelő szállodájában. Neve William Douglass. Célja, hogy minél több francia tudóst, jól képzett mérnököt felvásároljon, magas fizetések, jó kutatási feltételek ígéretével és biztosí­tásával az Egyesült Államokba csaljon. Douglass úr aztán to­vább adja a tudósokat az Egye­sült Államok kutatóintézetei­nek, nagy ipari vállalatainak. — Miért van szüksége erre az Egyesült Államóknak? — kérdezték az újságírók egy szűkkörű sajtóértekezleten. — Mert az Egyesült Államok számára sokkal rentábilisabb a kész tudósokat felvásárolni, mint kiképezni — hangzott a rideg üzleti válasz. Arról van sző, hogy az Egye­sült Államoknak évenként 75 ezer mérnökre van szüksége, de csak 45 ezret képez ki. Ah­hoz, hogy önellátóvá váljék, új egyetemeket kellene felépíte­nie, új pedagógus gárdát to­boroznia, vagyis óriási pénze­ket kellene befektetnie, s ez csak hosszú évek után térülne meg. Az USA ezzel nemcsak az egyetem! kikénzés költségeit takarítja meg, hanem időt is nyer. A tudósok és mérnökök ..kész” emberként érkeznek az Egyesült Államokba, sok eset­ben gyakorlati évek tapaszta­lataival. Megérkezésüktől szá­mított viszonylag rövid idő alatt megfelelő pozíciókba ál­lítják őket. Fontos tényező ez a technikai forradalommal ví­vott „időcsatában”, ahol állan­dóan az a veszély fenyeget, hogy a fejlődés üteméhez mér­ten lemarad a kiképzés, mely­nek korlátáit ugyancsak az idő szabja meg. Az utóbbi években 20 ezer orvost „vásároltak fel”, vagy csalogattak az Egyesült Álla mokba. Ezzel egymilliárd dol­lárt takarítottak meg: ennyibe került volna ezek kiképzése az Egyesült Államokban. Douglass aztán elmondta azt is, hogy mind több problémá­juk van a tudományos képzés­sel a jelentkezők száma miatt is. Tíz éve még * az amerikai egyetemisták 24 százaléka vá­lasztotta a tudományos szakot, ma csak 14 százaléka. A francia „agyak” felvásár­lását párizsi hivatalos körök­ben egyáltalán nem tekintik jó szemmel, hiszen Franciaország­nak is mind több és jobban képzett tudósra van szüksége. Hatalmas tudós- és mérnök­gárda nélkül nem lehet megte­remteni sem az önálló francia atomprogramot, sem a ver­senyképes ipari bázist, ame­lyek nélkül a francia nagyha­talmi politika katonai és gaz­dasági bázis nélküli álmodozás maradna. E távlati politikai aggodalom mellett van néhány — azonnali polit:kai hatású — figyelemre méltó üzleti meggondolás is. Ezek a következőképpen je­lentkeznek: a tudósokért, akik eladják magukat, természetesen semmit sem térítenek a fran­cia államnak. Így elvész mind­az a költség, amelyeket a tu­dósok képzésére fordítottak — személyenként mintegy 200 ezer frank. Ezek a szakemberek az Egyesült Államokban kezdik gyümölcsöztetni tudásukat. To­vábbfejlesztik az amerikai tu­dományt, új ipari, tudományos dalinak használatáért megkap­ják a vállalat részvényeinek egy részét, amelyek alapján aztán — minden befektetés nélkül — búsás hasznot húz­nak a szabadalmakat használó vállalatok nyereségéből. Párizsban nyugtalansággal ál­lapították meg, hogy a külföl­di — főleg amerikai — szaba­dalmak mind nagyobb mérték­ben árasztják el a francia jénefc és a nemzetközi kommunista mozgalom harci sorainak szakadását, s a pártellenes szakadárok- kal, különböző olyan ele­mekkel, amelyek térdet hajtanak a külföldi erők előtt, trockistákkal szövet­ségiben és törvénytelen módszerek segítségével be­avatkoznak belügyeinkbe és szakadár tevékenységet fejtenelp. ki hazánk forra­dalmi demokratikus moz­galmának aláásására. A Mao Ce-tung-csoport ultrabaloldali opportuniz­muson és a nagyhatalmi sovinizmuson alapuló ösz- szeesküvő tevékenysége el­leni harc nemcsak az ön­állóság és hazánk forradal­mi és demokratikus moz­galma helyes irányú fej­lődése védelmének szem­pontjából, hanem a nem­zetközi kommunista moz­galom összeforrottsága és a nemzetközi antiimperialis­ta egységfront fejlesztése szempontjából is a legfön-. tosabb feladat”. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak plénuma hangoztatta, hogy a JKP és az SZKP kapcsolatainak az önálló­ság elvei szigorú figyelem- bevételével, az egyenjogú­ság, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás alapján történt normalizá­lása, mély a két párt kö­zött nemrégen lefolytatott tárgyalások eredménye, rendkívül nagy jelentőség­gel bír nemcsak a két párt közötti viszony, hanem a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottsá- gáért folytatott harc szem­pontjából is. eljárásokat dolgoznak ki, mo­dern gépeket találnak fel, ame­lyeknek szabadalmát, alkalma­zási jogát az Egyesült Államok eladja azoknak az országok­nak, ahonnan vásárolta a tu­dósokat. Ezek az országok a szabadalmakért jelentős járan­dóságot kötelesek fizetni éven­ként. * Az amerikai szabadalmakat gyakran nem pénzért, évi já­randóságért engedik át a fran cia, vagy más nyugat-európai vállalatoknak, hanem vállalati részesedésért. Vagyis a szaba­ipart. — Míg 1950-ben minden száz szabadalomból 34 volt kül­földi, 1963-ban ez a szám 62-re emelkedett. — A mi agyunk nem eladó! — nyilatkozta több francia tu­dós a párizsi lapokban, amikor értesült Douglass úr vásárlá­sairól. Ez azonban nem bátor- talanította el az agykereske­dőt, s továbbra is járja a fran­cia városokat, a tudományos kutatóintézeteket emberi agy. megvásárolható tudósok után kutatva. Roger Bange Jelentés készül a Sejna-ügyröl F. Kouril, a csehszlovák kormány sajtótitkára csü­törtökön újságíróknak be­számolt á kormány leg­utóbbi üléséről. Az ülésen határozatot fo­gadtak el, amelynek értel­mében a kormány március 13-i ülésén a Sejna vezér­őrnagy bűnös tevékenysé­gével kapcsolatos homályos pontok gondos kivizsgálása érdekében, a nemzetvédel­mi és a belügyminiszter részletes beszámolót tesz a Sejna-ügyben. /_ j.v

Next

/
Thumbnails
Contents