Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-08 / 57. szám

1968. március 8. péntek 3. oldal Két asszony egy község élén Már kezd kihűlni a kály­ha, a gazdálkodási, az adó­ügyi előadó, a hivatalse­géd régem hazament. A községi tanács vb-elnöke és titkára azonban nem vesz tudomást a hivatalos idő leteltéről, mosolyogva veszik át egymástól aszót... íróasztal és kapa A két asszonyt Kunpe- széren — és szerte a du- navecsei járásban —, mun­katársként barátnőként ismerik, Saiga Mihályné a községi tanács vb-elnöke, Kancsár Ferencné pedig a vb titkára. Azt hallottam róluk, hogy szavak nélkül is értik egymást, szinte ol­vasnak egymás gondolatai­ban. Saigoné kislány korá­ban került Kunpeszérre, Kancsárné pedig itt szü­letett. A hat elemitől a vb- elmöki tisztségig nehéz, hosszú volt életútja Saiga Mihálynénak. özvegy­ként nevelte, taníttatta lá­nyát, aki most középisko­lai tanár. Közben maga is tanult. Kanosaméval együtt érettségiztek le 1966-ban. — Jelenleg marxista— leninista középiskolába já­runk — újságolják —, s nagy hasznát vesszük mun­kánkban már most az újabb ismereteknek. Kun- peszér mindössze 760 la­kosú kisközség, de az em­bereket itt is élénken fog­lalkoztatják az időszerű politikai, gazdasági kér­dések. És nagyon sokan, különösen az asszonyok, gyakran kémek tőlünk vá­laszt gondjaikra. Téli idő­szakban a helyi tsz-asszo- nyok klubjában, máskor itt a tanácsnál, esetleg a kultúrotthonban vitatko­zunk, beszélgetünk. Máskor — A legközelebbi terv? — A színjátszócsoport egyfelvonásos darab be­mutatására készül, s mi­vel a klubnak több férfi „pártoló” tagja is van, a szereposztással sem leszünk bajban. A kibontakozás útján A tanácselnökasszony fejből sorolja az adatokat. — Tavaly 120 000 forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. A ter­melőszövetkezet férfi tag­jai az útjavításhoz, a kul­túrotthon bekerítéséhez adtak segítséget, az asszo­nyok reszortja — évek óta —, a község utcáinak vi- rágosítása, parkosítása. Az idén a közép-peszéri ré­szen készül el a villamo­sítás. jövőre nagyszabású járdaépítési munka indul, és befejeződik az iskola építése. — Milyen gondok foglal­koztatják jelenleg a kun- peszéri tanács elnök- és titkárasszonyát? — A foglalkoztatás. A községnek nincsen ipara, s az utóbbi időben az asz- szonyok háziipari, bedol­gozó tevékenységét sem igénylik. Marad tehát el­sősorban a termelőszövet­kezet. Az új termelőszövet­kezeti törvény módot nyújt arra, hogy ha a tsz női tagjai évenként száz na­pot 10 órás munkaidőben ledolgoznak, megilleti őket is a háztáji. Ez tetemes jövedelemforrást jelenthet, amire nagy szükség van, hiszen a közös gazdaság­ban a tagság egész évben való rendszeres foglalkoz­tatására ma még nincs meg a lehetőség. De a férfiak mellett az asszonyok is tudják, hogy szívós mun­kával ez a cél elérhető. Ezért dolgoznak bizako­dással a további kibonta­kozásért. B. Gy. »Virágzó” melléküzem Ciklámenek, primulák, mindkettő egyaránt helyén- Jelenleg huszonnégyen monsterák, pálmák, hor- való. dolgoznak az üvegházban, tenziák, kallák, szegfűk... Fantáziát látnak a vi- az ágyások között, de a Mennyi egzotikus név! Pe- rágban — s nem ok nél- nyári időszakban a létszám dig csak a legfontosabbjait kül. Bizonyos, hogy nem meghaladja a harmincat soroltuk fel a 130 féle vi­rágnak, ami megtalálható a kiskunfélegyházi Lenin Tsz melegházi kertészeté­ben. Virágtermesztés a kö zös gazdaságban? No igen megdőlt a kecskeméti Bol­dogulás Tsz „virágmonopó- liuma’’ a megye közös gaz­daságai körében. Bár egy­más köreit aligha zavar­ják; a Boldogulás tovább­ra is a megyeszékhely vi­rágkedvelőit boldogítja, amíg a Lenin Tsz, két boltja lévén, Félegyháza és Kiskunmajsa igényeit elé­gíti ki. Üvegek alatt — A létrehozás érdeme nem a miénk, hanem a községgazdálkodási válla­laté — mondogatják az iro­dán. — Mi csak megvettük tőlük az egészet, úgy ahogy van. Szerénykedés és dicsek­vés van e szavakban, s Segít a területi szövetség Az alapszabály kidolgozásának előkészületei A termelőszövetkezetek­ben a zárszámadások befe­jezése után egyik legfonto­sabb tennivaló a tervezés mellett az új alapszabály elkészítése. A Bácskai Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­gének elnöksége úgy segíti ebben a munkában a kö­zös gazdaságokat, hogy ki- .. egészítő ajánlásokat készí­lU!Z°Sen feltett a kiadott alapszabály minta felhasználásához. munkák idején —. mi me­gyünk ki a földekre, s ka­pálás közben folytatjuk a diskurzust... Eredmények és tervek Kancsárné — saját sza­vaival élve —, 1949-ben az „alsó” lépcsőfokon kezd­te a munkát a községi ta­nácsnál. — Emlékszem, akkoriban elöljáróságnak nevezték a hivatalt, s úgy érzem, hogy a közigazgatási munka kü­lönböző ágaival való meg­ismerkedés megkönnyíti a titkári munkát is. De a társadalmi, a közéleti te­vékenység talán még töb­bet jelent számomra, külö­nösen a nőtanács községi szervezetében végzett mun­ka tapasztalatai. — Ügy tudom, a tsz-asz- szonyok klubja is a nőta­nács irányítása alatt mű­ködik. — Igen. Ilyen klubot mi hoztunk létre elsőnek a já­rásban. A program — lát­szólag — kötetlen, a leg­fontosabb szempont az, hogy figyelembe vegyük az asszonyok igényeit, vá­laszt adjunk kérdéseikre; problémáikra. A közelmúlt beszélgetései például a he­lyi Parasztbecsület Tsz- ben alkalmazott munka­egység-részesedési rend­szer, az új földtörvény, a réteges öltözködés, a téli kozmetika, a csecsemőápo­lás. a gyermeknevelés problémáihoz kapcsolód­tak. A tanítók és óvónők a kultúrotthon igazgatója is rendszeres vitavezetők a klubban. Vuity József, a szövetség titkárhelyettese erről eze­ket mondja. — Nem lenne helyes, ha a termelőszövet­kezetek a kiadott minta le­másolásával vagy akár az üres részek sematikus ki­töltésével készítenék el az alapszabályt. Ez biztos nem' felelne meg a célnak és nem tükrözné a helyi sajá­tosságokat. A bajai járás körzeteiben részletesen megbeszélték a termelőszövetkezetek veze­tőivel az alapszabály ké­szítésekor, illetve megalko­tásakor felmerülő jogi kér­déseket. — Tekintettel arra, hogy a helyileg szabályozandó kérdések eldöntésénél sok szempontot kell figyelembe venni és esetenként számos variációt lehet alkalmazni, a szövetség így kíván se­gítséget nyújtani a terme­lőszövetkezetek helyi „al­kotmányának” kidolgozásá­hoz — egészíti ki az előb­bieket Vuity József. Sokoldalúan, alaposan Találomra meglátogattuk a járás egyik szövetkezetét, a bácsbokodi Ezüstkalászt, ahol Juhász Lajos párttit­kárral beszélgettünk a té­máról. Mindenek előtt azt hang­súlyozta, az alapszabály ké­szítéséhez rendkívül sok­oldalú, alapos felmérések után lehet csak hozzáfogni. — Minden termelőszövet­kezetben mások a körül­mények, ami befolyásolja az egyes részek megfogal­mazását. Itt van például a tagsági kötelezettségekre vonatkozó rész. A legfon­tosabb a munkában való részvétel. Ezt is differenci­áltan helyes megállapítani, olyan mértékben, amely egyrészt elősegíti a közös munka teljes elvégzését, másrészt a tagok megfelelő foglalkoztatottságát. Itt nagyon kell vigyázni. Ugyanis magas követel­mény felállítása esetén be­következhet, hogy a veze­tőség nem tudja megterem­teni a tagok számára az előírt munkanapok ledol­gozására a lehetőséget. Ala­csony követelmények pe­dig a szükséges munkák el­végzését torpedózzák meg. Juhász elvtárs hozzáteszi: — Bizony sok nyugtalan éjszakát okozott már eddig is nekünk, vezetőknek, hogy miképp fektessük le úgy az alapszabályt, hogy igazsá­gos és helyes legyen, hiszen ez határozza meg a későbbi gazdálkodást. Sajátos helyzet Az Ezüstkalász a jó szö­vetkezetek közé tartozik. Az egy tagra jutó jövede­lem tavaly 27 600 forint volt. Száz hold kivételével a 2200 holdas gazdaság szántóföldi termesztést foly­tat. A növények termelése jelentősen gépesített, ezért másképp jelentkezik a mun­kaerő szükséglet is, mint mondjuk egy kertészettel is foglalkozó gazdaságban. — Mondhatnánk külter­jes nálunk a termelés — magyarázza a párttitkár —, ez egyúttal meghatározza azt is, hogy mennyit tud­juk foglalkoztatni a tagja­inkat. 240 gazdánk jórészt rendszeresen dolgozik a kö­zösben, ezen kívül 147 nyugdíjasunk és járadéko­sunk van. Az előzetes szá­mítások szerint 200-nál több kötelező tízórás mun­kanapot nem írhatunk elő az alapszabályban, mert nem tudjuk többet foglal­koztatni a tagokat. Ez az elírás természetesen a fér­fiakra vonatkozik, az asz- szonyok kötelezettsége még kevesebb lesz. — Eszerint másképp jelent­kezik nálunk a fizetett sza­badság megállapítása is. A termelőszövetkezeti törvény szerint 250 tízórás munka­nap teljesítése után jár 12 munkanap alapszabadság. Nálunk ezt a körülmények­nek megfelelően kell meg­állapítani. Meddő erőfeszítések — Nem lehetne a foglal­koztatottságot növelni? — Ezen is sokat gondol­koztunk már. Eddigi erőfe­szítésünk segéd- és mellék­üzemágak létesítésére nem járt sok sikerrel. Az évi jövedelem ugyanis olyan szinten van, hogy 9—10 hónap alatt a növényter­mesztők megkeresik azt a pénzt, amennyi a téli pi­henőre elegendő. Más a helyzet az állattenyésztők­nél, a traktorosoknál, a gé­peknél dolgozó tagoknál. íme mennyi gond, prob­léma jelentkezik máris. Ezért is fontos az átgondolt előkészület, a tagság javas­latainak figyelembevétele. K. S. Kétszáz katolikus és protestáns lelkész tanácskozása a népi-nemzeti egység erősítéséről „Tennivalóink a népi­nemzeti egység erősítésé­ben; a Hazafias Népfront feladatai” — címmel két­száz katolikus és protes­táns lelkész beszélte meg a közelgő népfrontkong­resszus alkalmából aktuá­lissá vált tennivalókat. A tanácskozásra — a nép­front megyei bizottsága rendezésében — szerdán és csütörtökön, a kecskeméti művelődési ház nagytermé­ben került sor. A katoliku­sok részére dr. Beresztóczy Miklós prépost, az ország- gyűlés alelnöke, a protes is. És ide kívánkozik az a törekvés is, hogy a tavalyi 200 holdas kertészetet az idén a felére csökkentik. Ám jövedelmezőségében ez nem marad alatta a koráb­binak! Mivel elsősorban a primőrök termesztésére térnek át. E célból hatezer négyzetméteres fólia- és üvegalatti területen ter­mesztik a korai paprikát és más zöldségfélét. Műanyag és komplex gépesítés A gazdálkodás egyik szférájába az állandó el­foglaltságot nyújtó, nagy jövedelmet adó, egyszer­smind nagy munkaigényű üzemágak tartoznak. Ezek száma bővül, még olyan tevékenységgel is, amely közvetlenül nem kapcsoló­dik a mezőgazdasághoz. Például a műanyagiparral. A helyi műanyaggyárban tizenöt asszony és leány, mint családtagok, most sa­játítják el a tudnivalókat, kéthónapos betanítás után már a tsz-ben rendezik be a műhelyt számukra, s ek­kor már ők lesznek az „oktatók”. Mivel összesen harmincán találnak itt rendszeres elfoglaltságot, s készítenek műanyageszkö­zöket a gyár megrendelé­sére. A másik szférában ma­rad a 4000 holdnyi szántó­föld. Teljesen gépesítve! Ennek majdnem fele gabo­na, a többi területen pedig .kukorica, a silókukorica és a lucerna osztozik. Eze­ket komplex gépesített bri­gádokkal művelik. Itt már a gépeké a döntő szó. A ta- "alyihoz képest 40 száza- ,, , lékkai csökkent a növénv­Farkas Mana kertesztanulo termesztés munkaerő-igé- gondozza a ciklámeneket. nye_ fizetnek rá a vállalkozás- Megvették BugaCOt ra. Egymillió 300 ezer fo- ~ ~ rintot terveznek erre az Idegenforgalom, mint tsz- évre, ami nem kis summa, üzemág? Nem tévedés — a Ezzel pontot is tehetnénk Lenin Tsz tevékenysége a dolog végére. ezzel is bővül az idén. És — Nagy bővítésre készü- egyúttal a területe is: meg- lünk — fűzi tovább a szót vették a bugaci 1200 hol- az elnökhelyettes, Laczkó das nagylegelőt. Elsősor- Gyula. — Háromezer négy- ban mint turisztikai látvá- zetméterrel növeljük a fe- nyosságot. Amihez persze dett területet, s ennek egy a ménes is hozzátartozik, része fűthető lesz. A jövő — Majdnem száz csi- évtől kezdve már teljesen kőnk, illetve lovunk van — „önellátóak” leszünk, most mondja a főagronómus, ugyanis még rontja a jö- Deme János. — Lovaglás, vedelmezőséget, hogy az kocsizás? Mindkettő ren- egyik szegedi közös gazda- delkezésére áll a külföldi- sággal szorulunk kooperá- nek. Együttműködve a Vá­cióra. ötholdas szabadföldi rosföldi Állami Gazdaság­területünkön is virágokat gal, kialakítiuk a magyar nevelünk. szürke gulyát is. _________________________ Íme, az üzemágak ész­szerű láncolata! Igény és lehetőség jó összehangolá­sának az eredménye. Az igény az állandó foglalkoz­tatás szükségletét is jelen­ti; az alapszabály a fér­fiaknak átlag 180, a nők­nek 120 kötelező munka­napot állapított meg. Bizo­nyos. hogy a kereteket eredményes tartalommal, jó gazdálkodással töltik- ki. H . D. tus egyházkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja tar­tott tájékoztató előadást. A tanácskozáson részt vett Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára. A főpapok és lelkipászto­rok élénk eszmecserét foly­tattak, s határozottan szót emeltek az amerikaiak vi­etnami agressziója ellen is. Az előadásokat tartó ve­zető egyházi és közéleti személyeket hivatalában fo­gadta Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- yettese. A fogadáson meg­tánsok részére dr. Bartha j élent Szakács Gyula egy- Tibor, a tiszántúli reformá-1 házügyi tanácsos is. DT—75 erőgépünkkel szántás9 vállasunk megegyezés szerinti áron. Üj Élet T.sz. Szakmár. . Telefon: Keserűtelek 4. 1678

Next

/
Thumbnails
Contents