Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-05 / 54. szám

1968, március 5, kedd

1 oldal

Mesterségünk

címere

| Á hegesztő

Vakító fehéren villog az — Régebben, tudomásom ja a munkadarab és a he- ívfény, sugaránál természet- szerint nem volt önálló gesztődrót anyagát. Ezen az

ellenesen sápadttá válnak szakma a hegesztés, mín- az arcok, sistereg a szikra- den vasmunkás hegesztett, eső, A hegesztő, mint egy Miért önállósították?

Kék-sárgán szikrázik az szilárdul

középkori lovag a sisakrostélyt, leereszti arca elől a hegesztőpajzsot, aggodalmasan vizsgálgatja, kalapálja a hosszú varratot, A hang sehol sem rekedt, sikerült a varrat, szilárdan fogja össze a két acéllemezt.

Bognár Mihály kilenc éve szakmunkás. Sokfelé járt az országban, ismerkedett a különböző munkahelyekkel mert itthon nem volt szükség a szaktudására. Amikor azonban megtelepedett Kun- szentmiklóson a Villamos Berendezéseket. Gyártó Vállalat gyáregysége, az első | hívó szóra örömmel jött haza, szülőfalujába.

— A hegesztőláng mindenütt. egyformán világít, de a kunszentmiklósi kenyérnek nincs párja — mondja mosolyogva.

(Tegyük még hozzá, hogy bőven telik kenyérre és másra is, hiszen a gyáregység legjobb hegesztőjének tartják. Teljesítménybérben dolgoznak, borítékjában havonta nem sok híja van a 3000 forintnak.)

autőgénláng, olvad a pálca, a varrat.

— Gyorsabb, selejtmente- sebb így a munka. És a hegesztés annyira fejlődött, differenciálódott, hogy nem fért bele a járulékos szakma kereteibe.

— Milyen fő fajtái vannak a hegesztésnek?

— A legrégebbi az autogén- vagy lánghegesztés. A hegesztőpisztolyba hidrogén és oxigén áramlik a palackokból. A hidrogén magas égéshője összeolvaszteiven működik a lángvágó is, amellyel akár 20 centi vastag páncélvasat is fel lehet darabolni. Az elektromos ívhegesztés gyorsabb de bonyolultabb. Nagyfokú anyagismeret szükséges hozzá, mert a szakítószilárdságtól, a nyúlástól, a törékenységtől és még egy sereg más körülménytől függően igen sokféle hegesztőpálcát használunk.

— Igaz, hogy az ívhegesztés sugárzása káros az emberi szervezetre?

— Ha szabályos munkaruhát használnának, betartják a munkavédelmi intézkedéseket, semmi baj nem történhet. Ha míniummal festett anyagot hegesztőnk még védőitalt is kapunk az ólomgőz ellen.

— Az anyagismereten kívül mi kell még hozzá, hogy valaki jó hegesztő legyen?

— Nyugalom, biztos kéztartás. Ellenkező esetben kanyargós, görcsös a varrat, utólag kell kiegyengetni, és ez jócskán a teljesítmény rovására megy. De még az anyagi veszteségnél is bosszantóbb,' hogy ilyenkor a kollégák álmélkodva megállnak az ember háta- mögött: — Nézz oda! A szaktárs újít. Hidegvágóval hegeszt.

— Hol lehet megyénkben e szakmát elsajátítani?

— Ma már minden vasas üzem és több ktsz is képez hegesztőket. Nekünk is vannak tanulóink. Nagy előnye a többi szakmával szemben, hogy érettségi nélkül is csak két év a tanulóidő.

Sz. J.

Vízrendezés 11 millió holdon

Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság elkészítette a vízgazdálkodási társulati mozgalom első évtizedének mérlegét. A társulatok

— amelyek a helyi víz- gazdálkodás közfeladatait látják el társadalmi úton

— tíz év alatt az ország mezőgazdaságilag művelt területének csaknem háromnegyed részién, összesen 11,2 millió holdon végeztek vízrendezési, vízhasznosítási és talajvédelmi munkákat. Ezenkívül 112 új törpe vízmüvet építettek. amellyel 600 000 ember — a vízművekkel ellátott falusi lakosság fele — jutott vízvezetéki ivóvízhez.

csak azoké, afcifcnek a szülei, hozzátartozói eljöttek lakásgondunk, látogatóba a kecskeméti Kezdetben IBUSZ-csoporttal. A többieknek is jó érzés

ban még nyoma sincs az alapszabály-alkotás előkészületeinek, mondván: majd kidolgozza a szövetkezet jogásza. Pedig nem szorul bizonyításra, hogy az efféle gondolkozás, a tagság véleményének mellőzésével készülő alapszabály milyen kockázatot, veszélyt hordoz magában.

AZ EMLÍTETT' gondolko- zásmód helyesbítésében nagy segítséget nyújthatnak a tsz-ek területi szövetségei. Mint ahogyan akad is rá dicséretes példa.

A bajai járás közös gazdaságait tömörítő területi szövetségnek nem kerülte el a figyelmét ez a fontos feladat. A szövetkezeti asz- szonyoknál maradva: a szövetség illetékesei nemcsak az új törvények ismertetéséből vették ki részüket a nőtanács által szervezett tanfolyamokon. Hanem már az ottani felszólalások hallatán érzékelték, hogy a termelőszövetkezeti törvénynek a tsz tagsági viszonyból fakadó, úgynevezett emberi vonatkozásaira hasznos lesz visszatérni.

EZ TÖRTÉNT meg a közelmúlt napokban Baján. Karöltve a járási nőtanács- csal újra összenívták a tsz- nőbizottságokat, s a községi nötanácsok képviselőit. Dr. Varga Antal, a szövetség titkára — abból kiindulva, hogy a közös gazdaság nemcsak termelő egység, hanem egyúttal a legátfogóbb társadalmi szerve is a tagságnak —. magyarázta a tagsági viszonyból fakadó felelősséget, jogokat és kötelességeket, végső soron azt, miként érvényesülhet igazán a termelőszövetkezeti demokrácia. És sok érzékletes példával illusztrálta mondanivalóját. Rámutatott olyan összefüggésekre is, hogy a kötelező munkanapok meghatározásánál mi a hasznos a tsz-nek. Hogy rriidául hiába írnak elő — a különböző jogok, kedvezmények

feltételeként — évi 180 munkanapot ha a gazdaság nem tud munkát biztosítani ennyi időre az asszonyoknak.

A tanácskozás hasznosnak bizonyult. A nők képviselői még világosabban látnak a tsz-asszonyok jogait illetően, a sokrétű tájékozódás pedig jól kamatozik a szövetség munkájában.

A TANÁCSKOZÁSON- elhangzott sokféle kérdés jó eligazodási alapul szolgál a szövetségnek ahhoz, hogy az egyes gazdaságokban miként érvényesül a demokratizmus, hogyan értelmezik a tagság, s ezen belül az asszonyok jogait, ha azok érvényesítéséről van szó.

A szeremlei asszonyok elmondták például, hogy az ő elnökük mindenkor készséges, ráér, ha a tagok .valamilyen gonddal keresik fel. Elhangzott azonban olyan észrevétel is, hogy az egyik tsz 12 éve hűséges, szorgalmas tagját, aki a

Bocs megyei fiatalok az NDK-ban (I.)

Találkozások----- ------i mint otthon. Torna MáT

öbb mint száz Bács-Kiskun megyei fiatal tanul, I márkát S^kh° PRnrf1 , 1' dolgozik néhány hónapja a Német Demokratikus Köz- ' . 1 , ‘

társaságban, főleg Drezdában és környékén. A kecs- . átla gkeresetek "

keméti IBUSZ — tudomásunk szerint az országban á i ,

elsőként — olcsó külön utat szervezett a szülök szá- ’ k TprirpOTirsm mára, hogy a helyszínen ismerkedjenek meg a fiata- ik trVmf *.

lók életével, munkakörülményeivel és második ottho- ménve^ éri el ma r ■■ nukkal, Drezdával. A csoporttal utazott a Petőfi Népe szaz‘ százalékot ■ két munkatársa: Békés Dezső és Pásztor Zoltán, akik i 7nijnaV riportban számolnak be drezdai élményeikről. “Äglt

I------ ------J mát, pedig másfél ér szab

adult a Kiskunhala; t GevNéhány nap óta estén- — Van, de lényegesen ipari Vállalatnál. S< te

ként mozgalmas találkozó- kevesebb, mint kezdetben kintetben új a műi

hellyé válik a drezdai Mo- — válaszol Pali, és közben bizony a nyelvtudás 1 '

tel előcsarnoka, étterme, barátai arcát fürkészi: is megnehezíti az el ■ r i

Munka után ide vezet a vá- egyetértenek-e vele. Iadást. Igaz, hogy a

rosban dolgozó Bács me- A kiskunhalasi Ormos munkás rajz után i- Ángyéi fiatalok útja. S nem- Zoli helyeslőén bólogat: pn?*,**. és a rajzok nye'vr- - ---------- - Megoldódott például a nemzetköz} j*. aki dnlg(>

________ ideiglenes f°u _már üzemben, mint

__ szálláson helyezték el a kezdő, az jól tudja, meny

szót szakmát tanulni, dolgozni n!r't segíthet egy-egy idő

váltani a a hazaiakkal és érkezett magyar fiatalokat, sebb szak társ, vagy :

még vacsora után is le- Ma már a múlté a zsú- vezető jó tanácsa. Korit csúszik néhány falat a fokhagymás kolbászból, pirosra sült töpörtyű bői.

ősz óta sűrűn jönnek - mennek a levelek Drezda és Bács megye között, sőt a fiatalok egy része karácsonyra haza is látogatott.

Kérdést mégis hoztak magukkal a mamák ezernyit, mert más itt a helyszínen tájékozódni afelől, hogyan él, dolgozik a gyerék.

Az egyik asztalnál Kiss Palit és barátait veszik körül az asszonyok. Többnyire a komoly, barna fiú viszi a szót, munkatársai is szemmel látható tisztelettel néznek rá. Nem ők nélküL Öt választották a Tabak- und Industriemaschinen (dohányipari gépeket gyártó vállalat) párttitkárává az ott dolgozó magyar fiatalok. Most éppen arról beszél, hogy mi a feladata a párt- és KISZ-titkárból. szakszervezeti és állami megbízottból álló, önkormányzati szervnek;

_ Hetente rendszeresen Kiss Pa- ni viszont németül kelletalálkozunk az üzem gaz- h tersaival egyutt egy uj ne.

dasági és politikai vezetői- lakóépületben kapott ott- Ráadásul sokan minima- vei. Röviden értékelik a ?\ont' Összkomfortos a szál- ks üzemi gyakorlattá er- magyar kollektíva munká- .8, vezetosege kez^ek ide. Például Ki«*

ját, magatartását, elmond- Gondoskodott _ konyhai esz- Pak is Nekik tényleg ják, hogy melyik területen kozokrol, szőnyegekről is. ről keU kezdeniük kellene még javítanunk va- A sz,obak tis^antartasa vl* dent, s természetesen

lamit. Ezután mi rukko- szont a flataloik feladata. resetük is ehhez igazon .

lünk elő a kéréseinkkel —- Most legalább meg- __ j(-j tudjuk, ir >b<

— Ügy gondolom, hogy Ían]1i^t0lí bí^,sü1”’ ? fontos a német nyelv el:-,még néhány hónap után is tasagot, rendet. Amíg játítása. Éppen ezért má

d.? meg is szerveztük a tankelLCtt V-Lvf folyamokat - magyarázz* koiykok hogy töröljetek le az -fjú párttitkár. _

a apótokét, ne hagyjatok segitséget kaptunk eh ■ szerteszét semmit - szol üzem vezetőségén kívül. Közbe egy mama tréfás szí- Drezdaban temlló ma . gorusaggal es erre földe- gyar egyetemistáktól. A rulnek az arcok. szállásokon indított nyelvEgyébként napról napra tanfolyam előadói általá- több a mosoly, vidámság az ban közülük kerülnek Sri. esti beszélgetéseken, egyre

kevesebb aggodalom csen- Munka, szobarend,

dűl ki a szülők kérdései- reggeli- es vacsorakénttes, bői nyelvtanfolyam, egye u taAggodalom? Egyáltalán folt program. Jut idő mellehet szó aggodalomról ak- lett ^kozäsra, kik ,.lesekor, ha embernyi emberek iódásra js?

Kiss Pali a „Tabakuni” párttitkára. (Balról.)

(Pásztor Zoltán fel vét éb)

van éppen elég — vetem közbe.

munkában betegedett meg, kíméletlenül elutasította az elnök ilyen szavakkal: „He nem bírja, menjen ahová akar..

— Nyugodtan hivatkozzanak odahaza, a közös gazdaságokban az itt hallottakra. Legyenek hangadók a vezetőségben, a brigádokban és a munkacsapatokban, követeljék meg az emberséget, de ne feledkezzenek n-eg továbbra sem a kötelességekről — biztatta a tanácskozás részvevőit a tsz-szövetség titkára. Viszonzásul a segítségért, bátorításért, az asszonyok pedig így foglatak állást: Bármilyen feladatnál, ha szükségesnek látja a szövetség, szóljon Varga elvtárs, segít a nőtanács.

ÍME, a Bácskai Termelőszövetkezetek Szövetsége nagyszerű szövetségesnek bizonyul a tsz-ek asszonyait, lányait képviselő nőtanács, tsz-nőbizottságok számára is.

E. L

egy baráti országban ta- nulnak, dolgoznak? Annak, aki komolyan

veszi az ittlétünk c. ha* Bizony lehet. Szülőik van- bizony elég kevés — vál l

nak itt, akiknek a szeme- szolnak a fiatalok. - ben még mindig „kicsi azért nem kell féltei. , fiam” a közel kétméteres nünket. Részt vettünk esztergályos, és azt is szá- vállalati ismerkedési es mításba kell vennünk, hogy meghívtak bennünket

De

farsangi mulatságra és

ezeknek a szülőknek a többsége életében __ először kan közülünk már nérm lépte át az országhatárt, barátokat is szereztek. Nekik beláthatatlan mész- «„ „ .

szeség a Német Dem okra- ^/"ü^ket tikus Köztársaság, Drezda. j .J? fí

Leg,«»., az WK eddi* S* c“köS á ' Mesélnek a fiatalok, s töttem, s a fenyőfa alá tv oszlik az aggodalom, mert kém is tettek aiándékoi kiderül például, hogy az büszkélkedik Pali.

toÄ”“ (Folytatjuk)

egyik-másik többet is -aL., Pokes i£e*so